Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-27 / 227. szám
2016. szeptember 27., kedd ■ LXXIV. évfolyam ■ 227. szám, 16 oldal ■ 250 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu Újabb uniós eljárás a kormány ellen PAKSI ATOMERŐMŰ Jogsértő módon szállíttathatta ki az Orbán-kormány a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Oroszországba, az Európai Bizottság emiatt indított vizsgálata a kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőző pilot fázisban van - tudta meg a Népszabadság. Az új fejlemény a paksi bővítés engedélyezésére is hatással lehet, mivel rávilágít arra: az atomerőmű nukleáris hulladékának elhelyezése megoldatlan. „Nem volt kizárható a spontán láncreakció lehetősége" - ez a legerősebb megállapítás annak a fideszes vezetésű parlamenti vizsgálóbizottságnak a jelentésében, amely a 2003-as paksi üzemzavart elemezte. A reaktortartály tisztítása során a rosszul megtervezett technológia használata miatt megsérültek az atomerőmű üzemanyagát tar- ÉV Több mint egy évtizedig tartott a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemek elszállítása. Halmazó fűtőelemek, gőzrobbanás történt, radioaktív sugárzás került a környezetbe, nukleáris baleset is bekövetkezhetett volna. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz lelkesen kapcsolódott be a vizsgálatba, ám a jelentés elfogadását megakadályozta. A paksi atomerőmű és a tisztítási műveletet végző cég szerződését azóta sem hozták nyilvánosságra, és 2010 után az Orbán-kabinet azt is többször meggátolta, hogy a felelősséggel és a kártérítéssel kapcsolatos adatok megismerhetőek legyenek. A kárelhárításból, a sérült reaktor leállításából adódóan Paksnak több tízmilliárdos vesztesége keletkezett, ám máig nem tudható a pontos összeg. Miként az sem, ki fizette a számlát, s ki állta a megrongálódott fűtőelemek 2014-ig húzódó elszállításának költségeit. Hargitai Miklós írása az 5. oldalon folytatódik Megnézte a rendőröket, és aztán robbantott HAJTÓVADÁSZAT Nyilvánosak a Teréz körúton készült felvételek. Az elkövető átlépett a sérült rendőrön és elsétált. FEKETE GY. ATTILA Közzétette a rendőrség a Teréz körúti térfigyelő kamerák felvételeit, a képeken látszik a robbanás, illetve a tettes is. A nyilvánosságra hozott videó azt mutatja, hogy a merénylő kevéssel a járőrök érkezése előtt helyezte el a felújítás alatt álló épület ablakának a tövében a házi készítésű bombát, valamint a többmaréknyi szöggel és csavarral telepakolt hátizsákját. Ez után elindult szembe a rendőrökkel, majd a következő ablak vaskos oszlopa mellől távirányítással működésbe hozta a pokolgépét. Éppen akkor, amikor a járőrök mellé értek. Még el sem ült a robbanás pora, amikor előlépett a fedezékéből, átlépett a sérült rendőrnőn és elballagott, mintha mi sem történt volna. Hétfő reggel a rendőrség vezetői a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatták a történtekről. Azt mondták: a nyomozás jelen állása szerint semmi sem zárható ki, ám az nem valószínű, hogy vallási indíttatásból robbantott a merénylő. A tettes ellen indított hajtóvadászat immár a Központi Nyomozó Főügyészség irányításával folytatódik. Részletek a 3., publicisztikáink a 9., a robbantás gazdasági hatásairól szóló cikkünk a 6. oldalon Tájkép robbantás után fotó: veres Viktor Horgászkalapban sétált el az elkövető a helyszínről forrás: police.hu Brüsszelnek hiába is üzennének NÉPSZAVAZÁS 2016 Semmi értelme az alaptörvény olyan módosításának, amely szembemegy az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe vagy más közösségi normákba foglalt rendelkezésekkel - szögezte le Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunk kérdésére. Mindez azért lényeges, mert kormánypárti politikusok eddig csak annyit árultak el terveikről: ha érvényes és eredményes lesz a vasárnapi kvótanépszavazás, akkor az alkotmány módosítását kezdeményezik. Emellett - mint lapunk elsőként megírta - a kormány az uniós alapszerződés módosításáról szóló tervvel állhat elő. Az alkotmány módosítása nem új ötlet - nem is a Fideszé, és népszavazásra sincs hozzá szükség. A Jobbik már áprilisban felvetette, hogy referendum helyett rögzítsék az alaptörvényben: az „Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”. Ez voltaképpen megegyezik a népszavazásra bocsátott kérdéssel, megvalósítása viszont nem kerül milliárdokba és nem tart hónapokig. Apáti István Jobbik-szóvivő hétfőn közölte: ismét az alkotmány módosítását indítványozzák. Javaslatuk arra irányul, hogy harmadik országból érkező embereket akár átmenetileg, akár tartósan csak az Országgyűlés döntése után lehessen elhelyezni Magyarországon. Lattmann szerint egy ilyen módosítással hibás, de adekvát választ adtak volna az ostoba kérdésre. Az, hogy a fideszes többség erről tárgyalni sem volt hajlandó - miközben tudják, olyan javaslatot tesznek a parlament asztalára, amilyet csak akarnak, s a Jobbikkal bőven meglett volna hozzá a szükséges kétharmados többség -, világossá teszi: a kormányoldal mindenképp népszavazást akart. Lencsés Károly írása a 2. oldalon folytatódik Lattmann Tamás szerint a kormány a népszavazási kérdés fordításánál is trükközött A SZERK: Szégyen A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hétfői konferenciáján nagy kínban volt Doncsev András, az alap alelnöke, amikor arra kellett volna egyenes választ adnia, hogy a kultúrát sújtó megszorításoknak kik a felelősei. A pozíciója nem engedi meg neki, hogy a kormányfőre valljon, és végre nagy nyilvánosság előtt is kimondja a nyilvánvalót: a kormányzati sikerpropaganda (Magyarország jobban teljesít) és a valóság között (nincs pénz) áthidalhatatlan szakadék tátong. Nem mondhatja ki, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kultúrpolitikáról és annak finanszírozásáról kézivezérelt módon dönt Orbán Viktor és szűk köre. Nem mondhatja ki, hogy Orbánnak és szűk körének nem fontos a magaskultúra, s azt sem bírálhatja, hogy a kormányzat prioritási listáján előkelőbb helyen áll egy fesztiválnak elnevezett tömegrendezvény, mint egy színvonalas irodalmi réteglap. Mik a fontosabbak az ország jövője számára? A pár napos fesztiválok, ahol összességében sok százezren szórakoznak és felejtenek vagy az igényes folyóiratok, amelyeknek az olvasottsága csak ezrekben mérhető? Orbánék ezt az értelmetlen kérdést tették föl maguknak, és mindannyiunk sajnálatára meg is válaszolták: a közpénzeket átcsoportosították a fesztiválokra, és hagyták a kulturális lapokat, hadd fulladjanak meg éltető források nélkül. Nem, Doncsev András mindezt nem mondhatja ki, pedig ha valaki, ő azon kevesek közé tartozik, aki rálát a belső folyamatokra. Pontosan látja, hogy a kormány kultúrpolitikája nem szolgálja a magyar kultúra ügyét, és értjük, hogy pozíciójában ezt miért nem teszi szóvá. De azt nem értjük, hogy miért asszisztál hozzá. Ez a tájékozott, nyelveket beszélő, okos ember, aki hazulról az irodalom szeretetét hozta magával, miért nem mondja ki, hogy elég volt? Miért hagyja, hogy az ő nevével forrjon össze mindaz, ami nem az ő szégyene?