Népszabadság, 2016. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-27 / 227. szám

2016. szeptember 27., kedd ■ LXXIV. évfolyam ■ 227. szám, 16 oldal ■ 250 forint, előfizetőknek 150 forint • www.nol.hu Újabb uniós eljárás a kormány ellen PAKSI ATOMERŐMŰ Jogsértő mó­don szállíttathatta ki az Orbán-kor­­mány a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Oroszor­szágba, az Európai Bizottság emiatt indított vizsgálata a kötelezettség­­szegési eljárás megindítását megelő­ző pilot fázisban van - tudta meg a Népszabadság. Az új fejlemény a pak­si bővítés engedélyezésére is hatással lehet, mivel rávilágít arra: az atom­erőmű nukleáris hulladékának elhe­lyezése megoldatlan. „Nem volt kizárható a spontán láncreakció lehetősége" - ez a leg­erősebb megállapítás annak a fide­­szes vezetésű parlamenti vizsgáló­­bizottságnak a jelentésében, amely a 2003-as paksi üzemzavart elemez­te. A reaktortartály tisztítása során a rosszul megtervezett technoló­gia használata miatt megsérültek az atomerőmű üzemanyagát tar- ÉV Több mint egy évtizedig tartott a 2003-as paksi üzem­zavarban megsérült fűtőele­mek elszállítása. Halmazó fűtőelemek, gőzrobbanás történt, radioaktív sugárzás került a környezetbe, nukleáris baleset is bekövetkezhetett volna. Az ak­kor ellenzékben lévő Fidesz lelke­sen kapcsolódott be a vizsgálatba, ám a jelentés elfogadását megaka­dályozta. A paksi atomerőmű és a tisztí­tási műveletet végző cég szerződé­sét azóta sem hozták nyilvánosság­ra, és 2010 után az Orbán-kabinet azt is többször meggátolta, hogy a fele­lősséggel és a kártérítéssel kapcso­latos adatok megismerhetőek legye­nek. A kárelhárításból, a sérült reak­tor leállításából adódóan Paksnak több tízmilliárdos vesztesége kelet­kezett, ám máig nem tudható a pon­tos összeg. Miként az sem, ki fizette a számlát, s ki állta a megrongálódott fűtőelemek 2014-ig húzódó elszállí­tásának költségeit. Hargitai Miklós írása az 5. oldalon folytatódik Megnézte a rendőröket, és aztán robbantott HAJTÓVADÁSZAT Nyilvánosak a Teréz körúton készült felvételek. Az elkövető átlépett a sérült rendőrön és elsétált. FEKETE GY. ATTILA Közzétette a rendőrség a Teréz körúti térfigyelő kamerák felvételeit, a ké­peken látszik a robbanás, illetve a tet­tes is. A nyilvánosságra hozott videó azt mutatja, hogy a merénylő kevés­sel a járőrök érkezése előtt helyezte el a felújítás alatt álló épület ablakának a tövében a házi készítésű bombát, valamint a többmaréknyi szöggel és csavarral telepakolt hátizsákját. Ez után elindult szembe a rendőrökkel, majd a következő ablak vaskos oszlo­pa mellől távirányítással működés­be hozta a pokolgépét. Éppen akkor, amikor a járőrök mellé értek. Még el sem ült a robbanás pora, amikor elő­lépett a fedezékéből, átlépett a sérült rendőrnőn és elballagott, mintha mi sem történt volna. Hétfő reggel a rendőrség vezetői a parlament honvédelmi és rendésze­ti, valamint nemzetbiztonsági bi­zottságát tájékoztatták a történtek­ről. Azt mondták: a nyomozás jelen állása szerint semmi sem zárható ki, ám az nem valószínű, hogy vallási in­díttatásból robbantott a merénylő. A tettes ellen indított hajtóvadá­szat immár a Központi Nyomozó Fő­ügyészség irányításával folytatódik. Részletek a 3., publicisztikáink a 9., a robbantás gazdasági hatá­sairól szóló cikkünk a 6. oldalon Tájkép robbantás után fotó: veres Viktor Horgászkalapban sétált el az elkövető a helyszínről forrás: police.hu Brüsszelnek hiába is üzennének NÉPSZAVAZÁS 2016 Semmi értel­me az alaptörvény olyan módosítá­sának, amely szembemegy az Euró­pai Unió működéséről szóló szerző­désbe vagy más közösségi normák­ba foglalt rendelkezésekkel - szö­gezte le Lattmann Tamás nemzet­közi jogász lapunk kérdésére. Mind­ez azért lényeges, mert kormánypárti politikusok eddig csak annyit árultak el terveikről: ha érvényes és eredmé­nyes lesz a vasárnapi kvótanépszava­zás, akkor az alkotmány módosítását kezdeményezik. Emellett - mint la­punk elsőként megírta - a kormány az uniós alapszerződés módosításá­ról szóló tervvel állhat elő. Az alkotmány módosítása nem új ötlet - nem is a Fideszé, és népsza­vazásra sincs hozzá szükség. A Job­bik már áprilisban felvetette, hogy referendum helyett rögzítsék az alaptörvényben: az „Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nél­kül nem írhatja elő nem magyar ál­lampolgárok Magyarországra törté­nő kötelező betelepítését”. Ez vol­taképpen megegyezik a népszava­zásra bocsátott kérdéssel, megva­lósítása viszont nem kerül milliár­­dokba és nem tart hónapokig. Apáti István Jobbik-szóvivő hétfőn közöl­te: ismét az alkotmány módosítását indítványozzák. Javaslatuk arra irá­nyul, hogy harmadik országból ér­kező embereket akár átmenetileg, akár tartósan csak az Országgyűlés döntése után lehessen elhelyezni Magyarországon. Lattmann szerint egy ilyen módo­sítással hibás, de adekvát választ ad­tak volna az ostoba kérdésre. Az, hogy a fideszes többség erről tárgyalni sem volt hajlandó - miközben tudják, olyan javaslatot tesznek a parlament asztalára, amilyet csak akarnak, s a Jobbikkal bőven meglett volna hozzá a szükséges kétharmados többség -, világossá teszi: a kormányoldal min­denképp népszavazást akart. Lencsés Károly írása a 2. oldalon folytatódik Lattmann Tamás szerint a kormány a népszavazási kérdés fordításánál is trükközött A SZERK: Szégyen A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hétfői kon­ferenciáján nagy kínban volt Doncsev And­rás, az alap alelnöke, amikor arra kellett volna egyenes választ adnia, hogy a kultúrát sújtó megszorításoknak kik a felelősei. A pozíciója nem engedi meg neki, hogy a kor­mányfőre valljon, és végre nagy nyilvános­ság előtt is kimondja a nyilvánvalót: a kor­mányzati sikerpropaganda (Magyarország jobban teljesít) és a valóság között (nincs pénz) áthidalhatatlan szakadék tátong. Nem mondhatja ki, hogy a Nemzeti Együttműkö­dés Rendszerében a kultúrpolitikáról és annak finanszírozásáról kézivezérelt mó­don dönt Orbán Viktor és szűk köre. Nem mondhatja ki, hogy Orbánnak és szűk köré­nek nem fontos a magaskultúra, s azt sem bírálhatja, hogy a kormányzat prioritási listáján előkelőbb helyen áll egy fesztivál­nak elnevezett tömegrendezvény, mint egy színvonalas irodalmi réteglap. Mik a fonto­sabbak az ország jövője számára? A pár na­pos fesztiválok, ahol összességében sok százezren szórakoznak és felejtenek vagy az igényes folyóiratok, amelyeknek az olvasott­sága csak ezrekben mérhető? Orbánék ezt az értelmetlen kérdést tették föl maguknak, és mindannyiunk sajnálatára meg is vála­szolták: a közpénzeket átcsoportosították a fesztiválokra, és hagyták a kulturális lapo­kat, hadd fulladjanak meg éltető források nélkül. Nem, Doncsev András mindezt nem mondhatja ki, pedig ha valaki, ő azon keve­sek közé tartozik, aki rálát a belső folyama­tokra. Pontosan látja, hogy a kormány kultúr­politikája nem szolgálja a magyar kultúra ügyét, és értjük, hogy pozíciójában ezt miért nem teszi szóvá. De azt nem értjük, hogy miért asszisztál hozzá. Ez a tájékozott, nyel­veket beszélő, okos ember, aki hazulról az irodalom szeretetét hozta magával, miért nem mondja ki, hogy elég volt? Miért hagyja, hogy az ő nevével forrjon össze mindaz, ami nem az ő szégyene?

Next