Munkás-Heti-Krónika, 1877 (5. évfolyam, 1–52. sz.)
1877-09-16 / 37. szám
Henri által szerkesztett lapjára. De aki azt hiszi, hogy a .Lámpás" is a .Lanterne" elveit követi, az nagyon téved , mert a ,Lámpás" sohasem volt tisztában elvével. Akar ugyan valami demokratikus irányú lenni, de erőlködése daczára sem találja magát abban valami otthonosnak. Így f. hó 2-ki számában egy „Demokráczia és természetjog" czimü czikket közöl, melyre ez alkalommal reflektálni akarok. Czikkiró azon nézetből indul ki, hogy a demokrata „a természetre, természetjogra hivatkozik s ez alapon követeli az egyenlő, igazságos jogokat minden ember számára." Sajnos, hogy czikkíró lapjában hoz ilyetén állítást, melyet tán saját személyisége sem értett meg teljesen, oly lapban, melynek czime szerint föladata megvilágítani minden sötétebb értelmű szókat, nem hogy ellene szegüljön ily világos kifejezésnek. Mit ért a t. szerző a természetjog kifejezés alatt? Azt talán, hogy e szerint térjünk vissza újra vad állapotunkba, együk ismét egymást s gyermekeinket, mint ezeket a czikk további folyamában megérinté? Ha a t. czikkíró így érti ezt, jóval elősegíti azzal, meghazudtolni saját véleményét, mert tény, folytassuk végig azon pályát, melyet az emberiség annyi évezreden át meghaladt; kövessük őseinket oda, hol már csak a régészet s természettan nyújtja a fonalat az előre hatolásra, midőn még az ember, — Darwin tanai szerint — mint majom ácsorgott, mászkált az erdőkben s a fák ágain: vájjon mondja meg a t. czikkire, nem volnának-e ezek egyenlők akkor? s ki volt az, ki lassan-lassan évezredek multával annyira működött, hogy ember ember után született, szaporodott? Nemde tudjuk, hogy az őslakók jóformán mind igen hasonlítanak egymáshoz, mind erőre, testalkatra nézve, hogy ez idővel változott s a legújabb korban mind erősebben változik, ezt a t. czikkíró csak nem fogja teljesen a természetjog megsértésének tulajdonítani, mert hasonlítsuk pl. ma össze a természet emberét, az erdőben lakó indust, az európai vagy elpuhult, túlélvezet által tönkre tett, vagy a nehéz munka segétségtelenség miatt elsattnyult emberrel, a különbség óriási lesz ugyan, de itt mindjárt azon kérdés fog felötleni: váljon a természetre az, mely ezeket ily különfélévé teszi, vagy pedig az ember maga? Sőt mi több, tegyük tehát azon kérdést: képzelhető-e szellemi jog természeti jog nélkül ? Nemde, midőn az ember halhatatlanságáról van szó, czikkiró úr nem fog azon részre állni, melynek fő kontingensét a papok képezik, s kik azt vitatják, hogy ha a test elhalna is, a t. czikkiró által „szent léleknek" (bibi) nevezett szellem mindig fog élni, fogja érezni azon jókat a paradicsomban, azon fogcsikorgató kínokat a pokolban. Ezt nem hiszem, a „Lámpás" vezérczikkírója legyen bármily dús phantáziával bíró ember, de ilyet a XIX. század végén már maga a pap nem hisz. Az én nézetem oda irányul, hogy vegyük csak tekintetbe az újkori nagyszerű találmányokat, vegyük elő azon mindenható elemet, a gőzerőt, s ime, meglátjuk, mennyire vagyunk a szellem egyedüli működésével. Bármely gőzgépnek törjön a legcsekélyebb része, ime, mit látunk: a romboló óriás gyenge gyermekként fekszik előttünk, nem lesz képes tagjainak bármelyikét is megmozdítani. Nem úgy vagyunk-e az emberi lénynyel is, vájjon egy csekély tűszúrás nem elégedő-e, hogy e nagyszerű teremtményt tönkre tegye. De ne bonyoluljunk oly mélyen e fejtegetésekbe, más idős alkalom kell ahoz ; itt egyedül csak az érdekel bennünket, hogy azon lap, melynek tartalmából is egy csekély részecskét fejtegetünk, szoczialisztikus irányú lap legyen ; ha ez igaz, miért nem adott nevezett lap szerkesztősége hírt vagy életjelt magáról szoczialisták előtt. Ezt nem tevő, de fentemlített czikkében majdnem oly karakteristikát ölt, mintha a munkásokat, szoczialistákat tanácsaival akarná traktálni; azt azonban nem veszi fontolóra, hogy vannak ezen munkások között is olyak, kik a paposkodni akaró tanácsát latra vetik. Nem akarom tovább terjeszteni mondandómat, mert lehet, hogy vagy félreértések, vagy más körülmények léteznek ezt illetőleg, de elvárnám a „Lámpás" szerkesztőjétől, hogy minden teketória nélkül nyilvánítaná ki azt, miszerint nem szoczialisztikus lap, mert elvtársaim közül egy sem fog találkozni, ki ennek ezen elvnek vallását tulajdonítaná. L á b o d i. Albertfalva A helyben folyó hó 8-án tartott munkás-ünnepély gyéren volt ugyan látogatva, de daczára ennek a rendező bizottság mindent elkövetett az estélyt a vendégek előtt minél élvezetesebbé tenni. Andrés helybeli asztalosmunkás sikerült ünnepi beszéde szabatos és hatásos volt, s ha akartak, sok tanulságot vehettek abból a jelenvolt munkások. Sikerült előadásokat és szavalatokat tartottak még többen, míg végre a szép tánczosnak bevonultak a csinosan díszített terembe s nem is szűntek meg áldozni Terpshhore asszonynak világos reggelig. Ha volt panasz, csak a korcsmárost érhette méregdrága ételei és italai miatt, minek következménye az volt, hogy sok vendég éhes gyomorral volt kénytelen ott tölteni idejét. Dr. budapesti Általános munkás-beteg- és rokkant pénztár hivatalos része. Budapest, VII. ker., dob-utcza 07. sz. Az egyleti pénztár kimutatása. Az 1877-ik év 36-ik hetéről. Bevétel : Osztr. államvaspálya málha-vizei 24.80 Budapesti czipészek 39 55 Központi iroda 084.75 Brogle és Müller 5 35 Stonkordia-gőzmalom 77.10 Deutselufele gy. 5.40 Erzsébet gőzmalom 26.75 Első budapesti gőzmalom 94.95 Szesz-gyár S610 Ganz és társa 92.60 Gregersenféle gy 46.05 Haggenmaeher féle gőzm. 47.10 Höcker-féle gőzkazán-gyár 6.85 Pannónia gőzm. 63.55 Riff-féle gyár 8.90 Sugárutap váll 1.05 Oetl-féle gyár 21.10 Prokop és Schnabl 2.80 Árpád gözm. 22.65 Hitelbank gözm. Budán 50.10 Viktoria gözm. 84.35 Hengermalom 53.55 Wörner és társa 18.35 Kogler és Roszner 5.75 Brenner Károly 365 Első magyar waggongyár 163.50 és 2950. Összesen 1474.35 Jv 1 adas : Betegsegélyezések 455.75 Teme A mult héten kiűzetett segélypénzek: Központi iroda: Minarcsik János 3 — Ritter Frigyes 8.40 Ruttkai István 6.80 Tekes Imre 6 80 Greil Julián a 3.60 Eeitner János 4 - Hegedűs István 4.50 Wasitschek Ferencz 6.— Pflilmayer Károly 6.- Bergmann Erzsébet 5.10 Papusch Anna 3.— Heisz Berta 2.25 Scherz Katalin 13.50 Patz Benjamin 3.— Bach Augusztina 4.50 Smerha Mari 4.50 Bulofsky János 6.— Cservenyak Mihály 6 — Buday József 6.— Kovács László 9.— Radolits Ádám 1.50 Ilirschler Sámuel 6.— Ringlauf András 6.. (23 tag számára öszszesen 125.45.) Budai fiókegylet: Kreitzer Magdolna 5.10 Wiek Amália 3.— May Ferencz 6.80 Peterki János 3.— Horváth István 10.80 Oberleitner Ferencz 4.50 Pocsicsa György 4.80 (7 tag számára össz. 38.) Újpesti fiókegylet: Mrasz István 6.— Fröhlich Fülöp 2.40 (2 tag számára összesen 8.40.) Ganz és társa: Horváth Lajos 6.— Prokes Lipót 6.— Gobletz Alajos 7.50 Végh Lajos 6 80 Götz Ferencz 4.50 Zgut János 4 50 Kreischer József 5.10 Beck Károly 5.10 Schack Antal 8.40. (9 tag számára össz. 53.90.) Konkordia gőzmalom: Ecker János 2.25 Sipos Mihály 4.50 Siroky Pál 2.40 Rengetz János 4.50 Zeisel V. 3.— Pető József 2.25 Komora János 6. — . (7 tag számára össz. 24.90.) Viktoria gázmalom: Lichtner Ferencz 7.60 Sommerschuh József 6.80. (2 tag számára öszszesen 14.40.) Első budapesti gázmalom: Angel Ferencz 6 — Lányi Sándor 3.— Steberl János 6.— . (3 tag számára össz. 15. — .) Hengermalom: Varga Mihály 6.— Umbach Károly 6.—. (2 tag szám. össz. 12.—.) Haggenmacher - féle gőzmalom: Ulrich Ferencz 6.— Czinolter Antal 4.— Holler Konrád 4.50 (3 tag szám. össz. 14.50.) Árpádgőzmalom: Morona Mihály 6. — Zeivald Sándor 6.—. (2 tag számára összesen 12.— .) Erzsébet gőzm.: Sági Pál 2.— Hujbert Károly 6.— Ringeisen Vilmos 3.20 (3 tag szössz. 12.20.) Pannónia gőzmalom: Takács József 5 10 Varga József 6.80 Prikril Ferencz 4.— Kálmann György 4.— Kichlik János 4 50 (5 tag számára összesen 26.40.) hitelbank gőzmalom budán: Kümmarle Gottlieb 4.80 Herold János 5.70. (2 tag szám, összesen 10.50.) Első magyar szeszgyár : Schublitza Mihály 6.— Warencsek Ádám 3— Berger Antal 3. — (3 tag számára öszszesen 12. — .) Oetl-féle gyár: Gawron Béla 6.— (1 tag számára össz. 6. — .) Gregersen-féle asztalosmühely: Schleicher Ferencz 9.20 Buday Lipót 1.60 Urbansky Mihály 6— Prohaska Alajos 9.20. (4 tag szám, összesen 25.90.) Wörner és társa: Ott Frigyes 6.80 Otepka Rudolf 4.— Schrentz Antal 3.— Maidansky Józse 4.—. (4 tag számára összesen 17.80.) Kogler és Rosner: Modewetzky József 6.— Kirner Károly 6. . (2 tag szám. össz. 12..) Salgótarjáni kaszéntár: Chalupka Antal 3.20. (1 tag szám. össz 3.20.) Tűzoltók (fővárosi) Demuth Jakab 6.80 Galmatitzky Gyula 4.— (2 tag sz. össz. 10.80.) Deutsch- féle gyár: Illek Teréz 3.40. (1 tag sz. össz. 5.40.) 88 tag számára 653 napra, teljes összeg 458.75 Születések: Brunner Aloiza (közp.) 450 Elbel Anna (közp.) 4.50. Temetések- Király László, (Konk gázm.), malommunkás, 27 éves, nős, tüdövész, 30., gyógyszerért 2 60 Kórodai maradványok költségek 1.60 Ingatlan vagyon 1.50 Összesen Bevételi többlet orvos és 2.85 Postall 19.06 855.29 Kiadók : Ihrin Antal és társai. Tudósítás. Folyó szeptember hó 17-én, hétfőn esti 8 ómkor Bayer vendéglőjének éttermében („Újvilág") nyilvános munkásgyűlés tartozik a következő napirenddel: A munkások, különösen a gyármunkások helyzete. Előadó : Lábody, magyar, Essl német nyelven. Elvtársaink úgy, mint a mozgalomtól még távol állók részéről számos látogatást remél a behívó. Vas- és érezrautkusok Budapesten ! Folyó szeptember hó 16-án, vasárnap délután 3 órakor a Novotny-féle vendéglő helyiségeiben (dob utcza 67.) értekezlet tartotik, melyre a szaktársak ügyek érdekében számos megjelenésre felhivatnak. Több vas- és érezmunkás megbizásából: Bachner Antal. A „M.-H.-Kr." kiadásában közelebb megjelen a „MAGYAR MUNKÁS - NAPTÁR" az 1878. évre. Ara 25 kr. oszt. ért. Minden 10 példány után egy ingyenpéldány adatik. Első vállalatunk ez e téren; reméljük, hogy elvtársaink ebben erejükből kitelhetőleg támogatni fognak bennünket, s azt köreikben terjeszteni fogják E reményben számos megrendelést várnak a „Magyar munkás naptár" kiadói. (Budapest, dobutcza 67 ) Felelős szerkesztő: Karzambi Gyula. A „Munkás-Heti-Krónika" könyvnyomdájánál •