Népszava, 1888 (16. évfolyam, 1–53. sz.)

1888-01-01 / 1. szám

kisembertől az állam, a megélhetés lehetősége. Naponta több az, a­mit a polgárnak áldoznia kell ugy pénz, mint vér dolgában; naponta keve­sebb a kereset és jövedelem. Méltán megkövetel­hetjük, hogy a több teherrel több jogot is adja­nak kezünkbe és ezen jogok legelsejét, az álta­lános szavazás jogában keressük. A közvetett adók folytonos szaporodása, a folytonos fegyver­kezés azt követeli tőlünk, hogy minél többet dol­gozzunk, hogy az adót fizethessük, hogy a hazát védhessük. Megkívánhatjuk a hazától, hogy az új terhekkel szemben a primitív társadalom leg­természetesebb jogát, a választás jogát megadják nekünk is. Nézzük csak, hogyan keletkezett a válasz­tási jognak az a formája, mely ma részint mint általános jog, részint mint czenzus­jog létezik. Régibb időben csak egy személy uralkodott; az képezte az államhatalmat, ez volt a vezér, a király, császár vagy akárminek nevezték. De mi­nél több ember segített neki abban, hogy hatal­mát a néppel éreztesse, illetve elismertesse és el­fogadtassa, s annál inkább kellett, hogy ez a ha­talom, az állam vezetésének joga kiterjesztessék, így lassanként három kategória fejlődött ki, a­melyek az állam ügyeit vezették : a főnemesség, a papság és a fejedelmi ház. Hovatovább kifejlődött a polgári elem; tu­dománynyal, művészettel vagyonra tévén szert, tekintélyében növekedett és a mult század végé­vel a franczia fáradalom nagy eszméje abban kul­minált, hogy a polgári rend tényezője lett az ál­lamalkotó elemeknek. Egy évszázada lesz nemsokára, hogy a fran­czia forradalom eszméi győzedelmeskedtek. Egy századon keresztül volt a polgári elem kezében a hatalom. De ha azt a kérdést intézzük a polgári társadalomhoz, kisebb lett-e a nyomor az alsó osztályban a század lefolyása alatt? a felelet: nem, a nyomor növekedett! Képes volt-e a polgári társadalom valami maradandót, megdönt­hetetlent alkotni? Képes-e a nagy többséget nemzetgazdaságilag jobb viszonyok közé emelni? Nem! Ott vagyunk, a­hol voltunk ! Miután pedig a negyedik rend mindent megtesz, minthogy ennek vállára nehezedik az országban az összes teher, úgy pénz, mint vér te­kintetében, ez a negyedik rend most azzal áll elő, a­mivel a polgári elem egy századdal ezelőtt: Ha róttok rám terheket, adjatok előnyöket! Nem az növeli a haza nagyságát, a­ki vörös frakkban vadász — Angliában, nem az, a­ki százezreket veszt a lóversenyen — a Champs Elysées-n, hanem a munkásember. Egy időben nevettek bennünket, később üldöztettünk. Most, hogy látják, hogy sem a gúny, sem az üldözés nem használ, gyanúsítanak bennünket. Azzal gyanúsítanak, hogy felforgatók vagyunk. De hát mi az a társadalomban, a­mihez hozzányúlni szentségtörés volna ? A vagyon ? Hiszen ma már maga az állam osztozkodik a vagyonban, mert van olyan ember, a­ki 50 százalék adót fizet. A vallás ? Nézzék csak, hány vallás keletkezik ma­napság ! Egyik a másiktól szedi el a hiveket. A nemzetiség ? Ez meg épen szerencsétlensége az államnak. Csak egy van a mi szent, és ez a munka. Miután tehát mi vagyunk azok, kik a haza nagyságát s vagyonosodását elő­mozdítjuk, méltán kérhetjük, hogy annyi teher után adják meg a választási jogot. Ezután ajánlotta a referens az országos munkásgyűlésnek erre vonatkozólag hozott ha­tározatát, mely szerint az általános választási­jogért kérvény intéztessék az országgyűléshez. A gyűlés egyhangúlag fogadta el. Scrlinger Antal elvtársunk német nyel­ven ismertette az általános választási jog előnyeit a munkásosztályra nézve. Hivatkozott Magyar­ország történelmére és kimutatta, hogy a hazáért feláldozott vér eddigelé mindig munkásvér volt, mely védte és nagggyá tette a hazát. És most megint appellálnak a munkásokhoz, mert megint veszély látszik fenyegetni a hazát. Vájjon ki fog küzdeni az ellenség ellen ? Ismét a munkások lesznek. És annyi áldozat mellett még a válasz­tási jogra sem tartják érdemesnek a munkást ? Hiszen ez nagyon csekély valami, a­mit a mun­kásosztály a sok teher és áldozat fejében kér az államtól. A választásnak nem jognak, hanem kö­telességnek kellene lenni. * A napirend második pontját, a gyári törvényhozás megsürgetését Kürschner Jakab elvtársunk referálta. Behatóan ismertette e fontos ügyet és tárgyilagosan mutatott rá arra az anarchiára, mely a biztonság dolgában észlelhető. A gyári törvény — úgymond — minden czivili­zált államban meg­van, csak nálunk nincs meg. Az ipartörvényben van ugyan erre nézve némi intézkedés, de az nem elégítheti ki a munkáso­kat, sőt még azt a keveset sem hajtják végre. A magyarországi munkáspárt 1884-ben fordult elő­ször a gyári törvény ügyében a képviselőházhoz. Akkor kiadták a kérvényt a szakminiszternek tanulmányozás végett. És a miniszter azóta foly­vást tanulmányozza a kérdést. (Derültség.) Eszükbe kell tehát juttatni az uraknak, hogy a munkások még mindig várják a törvényt, és minthogy a munkások sorsával nem törődik senki, szükséges, hogy a munkások maguk ve­gyék kezükbe az ügyet s erélyesen sürgessék meg a gyári törvény megalkotását. Mindnyájan tudjuk, — úgymond, — hogy mennyi és mennyi munkás esik áldozatul a gyá­raknak, a gépeknek, bányákban és egyéb iparte­lepeken, s ha a munkás nyomorékká lesz, vagy megöregszik, elkergetik, mehet koldulni nejével, gyermekeivel. Fejletlen gyermekek járnak lélekölő mun­kába, olyanok, kik inkább iskolába valók; már első gyermekkorában szedi magába a munkás­gyermek a lélek- és testölő betegség csiráit s mire felnő, elsajn­ul. Vagy ott vannak a mun­kásnők, a kik utalva vannak a kenyérkeresetre s ezáltal a családi kötelességeket mulasztják el és gyermekeik nevelésére nem fordíthatnak gondot. Ki segít ezeken ? A munkásviszonyok rendezésénél egyik fő­feltétel a munkabér minimumának és a munka­idő maximumának megállapítása is. Kereshessen a munkás annyit, hogy ember módjára megél­hessen belőle s legyen legalább annyi ideje, hogy szellemi fejlesztésére gondot fordíthasson. Nagyon szükséges már, hogy megalkossák azt a törvényt, mely mindezekről gondoskodni fog. Végül ajánlja, hogy a húsvéti országos gyűlés alkalmával elfogadott határozati javasla­tot fogadja el a gyűlés, s ennek alapján kérvény intéztessék a képviselőházhoz. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatottt. Végül még az újvidéki és pozsonyi elvtár­sak üdvözlő sürgönyei olvastattak fel, melyek éljenzéssel vétettek tudomásul. Ezután a gyűlés csendben szétoszlott. A gyűlés után érkezett meg a verseczi elvtársak sürgönye, melyet ők tulajdonképpen még délelőtt 10 órakor adtak fel, de a gyorsaság még a távirdánál sem boszorkányság. »A m. kir. operaház állami segélyezésére 210,000 frt ama utasítással szavaztatik meg, hogy létesítsen a kormány oly intézkedéseket, melyek az operaház viszonyainak pénzügyi ren­dezése után, e költségvetés szigorú betartását lehetővé teszik és még az 1888. év első felében tegyen a képviselőháznak jelentést aziránt, hogy miként véli az operát a megjelölt keretben jö­vőre kezelendőnek . A költségvetés továbbá 8000 frtot irányoz elő a nemzeti színház nyugdíjintézetének segé­lyezésére, 14,000 frtot a kolozsvári nemzeti szín­ház segélyezésére, 27,300 frtot a nemzeti szín­házi alapok jövedelméből a színház szükségle­tére és 5000 frtot a magyar színészegyesület se­gélyezésére. (Tehetik mert van pénz­e bőven !) Az államháztartás. A pénzügyi bizottság decz. 20-án végleg befejezte az 1888. évi költségvetés tárgyalását és hitelesítette a költségvetésre vonatkozó álta­lános s az egyes tárczákra vonatkozó részletes jelentéseket A költségvetés végösszegeit a bizottság a következőkben állapította meg: Összes kiadások 345,016.847 frt­­ Összes bevételek 326,747.731 . A deficit 18.269.116 frt Ebből az összegből azonban levonandó 5,900.000 forint, ennyire tehetők az új adóeme­lésekből remélhető jövedelmek. Ezek leszámítá­sával a deficit 12,369.116 frt (a múlt évben elő­irányzott deficit 22,024.794 frt). A deficiten kí­vül még 12,460.589 frt lesz kölcsönpénzből fe­dezendő törlesztésre. Az új adóemelések után a jelentés a következő jövedelmi többletet irá­nyozza elő: a fogyasztási adókból 2,700.000 frt, a bélyeg- és illeték­ jövedelméből 1.200.000 frt, a dohányjövedékből 2 millió frt A színművészeti kiadások és bevételek ezentúl a költségvetésnek különvált önálló czi­mében foglaltatnak össze, a nemzeti színház és az operaház tételei szintén elkülöníttetnek. A. m. kir. operaház állami segélyezésére 210.010 frt, a budapesti nemzeti színház állami seg­­r­­zésére 91.000 frt irányoztatik elő, vagyis a nemzeti színház állami segélyezésére előirány­zott tétel változatlan, míg ellenben a magy kir. operaház állami segélyezésére előirányzott 249,120 frtnyi összeget 39.120 frtnyi összeg tör­lésével ajánlja a bizottság a háznak elfogadásra, mi a múlt évi előirányzattal szemben 77.600 frtnyi költségapasztást tesz. A pénzügyi bizottság a színházakra vonat­kozólag a következő határozati javaslatot fogja elfogadásra ajánlani. Egészségügy. Czélszerű-e étkezés közben inni ? A vizivásra nézve mindenekelőtt előre bocsátom, hogy a vizet igen hidegen egyáltalán nem taná­csos inni, főleg ha a belső szervek izgatva, vagy átmelegedve vannak, mert a hideg víz a test­szövetekben és véredényekben görcsös összehú­zódást, azonkívül, vérpangást, hurutokat és gyul­ladásokat okoz. Étkezés közben pedig hideg vi­zet inni ártalmas, mert ez által a gyomor igen lehüttetik s ennek folytán az emésztés zavarttá, vagy lehetetlenné tétetik. A gyomornak, hogy emészteni képes legyen, 37 Reaumur foknyi me­legre van szüksége ; ennél alacsonyabb hőfoknál a gyomor nem emészt s különösen a zsiros étele­ket nem oldja fel Ha tehát valaki 3­­­7 R. fokú hideg vizet iszik, ez­által a gy­omor hirtelen oly alacsony hőmérsékbe jut, hogy az emésztésre megkivontató 37 R. fokú meleget nem egy köny­nyen éri el. Ezenkívül a gyomor rendszerint ily erős hőváltozást, 37 R. fokról le 7 R. fokra, te­hát 30 R. foknyi különbséget, nem is igen biz meg. Az idegek rögtön bénultakká lesznek, vagy pedig görcsös összehúzódásba mennek át s a gyo­mornedv elválasztása, valamint a gyomornak féregszerű mozgása megszűnik. Ha nagyobb mennyiségű vizet iszunk, a viz a gyomornedvet igen meghigítja s ezzel az ételek számára hatás­talanná teszi. Meleg évszakban tanácsos tehát, hogy inkább az étkezés előtt egy fél, vagy egy negyed órával igyunk meg egy pohár vizet, ami az ételek megemésztésére megkívántatik. A gyo­mor szövetei meleg, vagy száraz időben megned­veeíttetnek, innét azok ruganyosabbakká tétetnek és a gyomornedv bőségesebben ömlik. A folyadék az ebéd idejéig ismét fel fog szívódni s a rendes meleg újból helyre áll. Aki egyáltalán igen szükségét érzi annak, hogy evés közben igyék, az figyelemmel a sza­bályra­ fél, vagy negyed órával igyék az étkezés előtt. Ha az étkezés után egy óra múlva hasonló­kép szabad inni, mert akkor az emésztés már oly annyira előre haladt, hogy zavar nem állhat be, ha igen nagy mennyiségű s igen hideg vizet nem iszunk. Ami itt a vizről mondatott, ugyanaz áll a serről is. Egyúttal figyelmeztetünk a leves után való azonnali ivás ártalmára is. A levest rendesen igen melegen vesszük magunkhoz; a hirtelen lehűlés megtámadja a fogak zománczát s a fogaknak elromlását idézi elő az odvosodás, vagy letörés által. Dr. M. A pálinka. Ezen a testet és az értelmet egyaránt tönkre tevő ártalmas ital roppant pusz­tításokat visz véghez hazánk alsó néposztálya közt, főleg pedig a felső vidékeken és a bányá­szattal foglalkozó munkások és családaik sorai­ban. A pálinka mértéktelen élvezete annyira el­satnyítja némely helyen a lakosságot, hogy a 40 éves férfiak már az összeesett reszkető aggastyá­nok képét mutatják, akik elbutulva s elállatia­sodva családjaik számára a mindennapi kenyeret sem bírják már testi szervezetük lankadtsága és általános elsatnyultságuk miatt megkeresni. Ha ezenkívül meggondolják azt, hogy a túlságos pálinkaivás igen sokszor a tébolydába vezet, to­vábbá, hogy a részegség apáról fiúra átörököl­hető, és hogy az iszákos embert számtalan más nyavalya is előbb elérheti, mint a józan életűt, akkor valóban helyesen tenne a törvényhozás, ha a szeszes italokkal való visszaélés meggátlása czéljából, más országok példája szerint, szigorú rendszabályokat hozna s érzékenyen megbüntetné azokat, akik lerészegedvén, nyilvános botrányt okoznak. Angolországban a részeg ember pénz­bírsággal sujtatik, Svédországban pedig a részeg­ségben elkövetett bűntett csak oly szigorral fel

Next