Népszava, 1919. január (47. évfolyam, 1–27. sz.)
1919-01-01 / 1. szám
3TLinX. évfolyam. Budapest* 1819 január 1. szerda. 1. szám. ASEX.0FIZETES ÁRA: 1-.gr évre ........ IS.— nor. j uetrsed évxe 18—• kor. íel 50? 1.. SS.— kor. I esry hóra S.— kor. est.' netre 1.50 korocs. sgyes szina ÁRa a« MINTÁN. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PART KÖZPONTI KÖZLÖfÍVE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIAJDÓHIVATAL, VXI. , CONTI-UTCA 4. SZ(Telefon: József 3-81 és József 3-32.) Apártválasszemány január 2-án, csütörtökön délután első órakor a nyomdászok helyiségében ülést tart. * & MMKliástissács január 2-án, pénteken este 6 órakor a Újvárosháza termében ülést tart! * Az üléseken csakis e testületeknek igazolt tagjai vehetnek részt- A párttitkártág- A forradalom jövője. Az első forradalmi újév napján leszögezhetjük: nagyon kevés esztendőnek van olyan történelmi fontossága, mint annak, amelyik most veszi kezdeteit." A kereszténység és ezzel együtt a hűbéri társadalom alapjainak átvétele, a jobbágyfelszabadítás és ezzel kapcsolatosan a kapitalista magántulajdon kialakulása versenyezhet csak forradalmi jelentőségben azzal az átalakulással, amely most van Magyarországon folyamatban. Mert a teljes politikai demokrácia, amelyet a köztársasági államforma behozatala jelképez nálunk, nemcsak felszínes, nemcsak politikai változást jelent. A teljes szíbiasi donaekrajta nálunk most nagy- és mélyreható társadalomgazdasági változások jelzője. A földreform, az irtózatos háborús terhekkel együttjáró radikális adópolitika, a nagyüzemek szocializálása, ha még nem is jelentenek teljes szocialista forradalmat, arra mutatnak, hogy Magyarország hatalmas társadalmi átalakulás, elvi jelentőségében valóságos szociális forradalom előtt áll. Ki hitte mindezt, amikor a háborús uszítás volt hangos az ország területén, amikor a nemzeti gyűlölség szenvedélyét szították, amikor a háború kezdete a politikai és társadalmi elnyomásnak még az elnyomásokhoz szokott Magyarországon is rendkívül fokozott mértékét hozta magával? Azok a kevesek, akik a szocialista tudás vértezetével fölfegyverezve állottak szemben a világháború eseményeivel, előre látták, hogy ez a háború a szocializmus felé rohanó társadalmi fejlődés rendkívüli gyorsítója lesz. Jóval a világháború előtt jósolta meg Engels, hogy a kapitalista világháborúból irtózatos társadalmi pusztulás és ebből a, társadalmi pusztulásból forradalmak tüzén át szocialista, társadalom támad. A világháború nyomába lép a forradalom. Egyelőre még nem világforradalom, de aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a forradalom nem fog megállni azoknak az országoknak a határánál, amely országokban először ütötte föl fejét. Kitört a forradalom elsősorban ott, ahol a politikai, a katonai elnyomás a legnagyobb fokú volt és ahol ezt a nagyfokú katonai elnyomást alapjában rendítette meg a katonai vereség. A forradalom az abszolutizmusnak és a vereségnek a gyermeke. De nemcsak a legyőzötteket fenyegeti a réme, hanem jaj a győzőnek is. A gondolatok vámmentesek és lövészárkokon, vámhatárokon át hatolnak majd a társadalmi forradalom eszméi. Ugyanaz a háború, amelyik megteremtette a társadalmi forradalmat, hívta életre azokat az erőket is, amelyek a forradalom sikerét, a forradalom eredményességét veszélyeztetik. Rövidlátóak, jó erkölcsöket prédikálok megdöbbennek és szemüket forgatják annak a fegyelmezetlenségnek, annak a fölbomlott rendnek a látásán, amely sajnos, lépten-nyomon föl-föl üti fejét. Az emberek kevésbé hallgatnak ma régi és új tekintélyek szavára, mint bármikor. A társadalmi presztízsnek, a fegyelemnek az ereje sohasem csökkent oly mértékben, mint napjainkban. A mi meggyőződésünk: csodálatos, hossy csak ilyen mértékben. Öt évig nem tettek az emberek mást, mint gyilkolták egymást. Öt évig dühöngött szabadon a vadállat az emberben. Évek hosszú során át hozzászokott az emberi szem az öldöklésnek, a vérnek a látásához, az orr a vér szagához, a fülsebesültek és haldoklók hörgéséhez. Nem gondolják azok az urak, akik tapsoltak „hős" fiaink „vitéz tetteihez", akik ujjongtak akkor, ha valahol az ellenség hullahegyei meredtek az égnek, nem gondolják ezek az urak, hogy a katona, aki megszokta az emberi élet semmibevevését, az emberi értékekéet,dlé$&, a' 5'Sft ., 'erkölcs humanizmus hivságát, hogy az a katona az erkölcsi nihilizmusnak ezeket az elveit magával viszi a polgári életbe? Az a fölbomlás, az a zavar, amelyik társadalmi életünkben észlelhető, a világháborúnak a vétke. S a felelősség ezért azoknak a fejére száll, akik ezt a rettenetes vérfürdőt előidézték. Mindez természetesen nem jelenti, hogy a háború okozta erkölcsi elvadltást nyugodtan kell tűrnünk. Mindez nem jelenti, hogy az anarchiával szemben nem kell erőteljes küzdelmet folytatnunk. Reméljük, hogy megszabadultunk a militarizmus őrületétől és nem akarunk új elnyomást látni. A militarizmus a fegyver ..uralmát jelenti a politikában. A „militarizmus" szó értelme, hogy a hadsereg vezetőitől függ az ország politikájának sorsa. Mi nem engedjük meg sem azt, hogy 260 feudális tiszt, sem azt, hogy 260 bolseviki katona uralkodjék fegyverei erejével Magyarország politikai életében. Mi nem azért ráztuk le a feudális katonák uralmát, hogy helyükbe a bolseviki katonák jelentéktelen csoportjának a rémuralma lépjen. Ez a jelentéktelen, fölfújt katonai zendülés bizonyítéka, hogy a rendzavarás elemeinél hasonlíthatatlanul erősebbek a magyar hadseregben a demokratikus rend erői és hogy a Katonatanács és a bizalmi férfirendszernek a konzervatívoktól annyira becsmérelt intézményei az első tűzpróbánál szépen megállták helyüket. Erősen résen kell lennünk azonban, hogy az ilyenfajta éretten kísérletek ne ismétlődhessenek meg a forradalmi Magyarországon. De nemcsak katonai puccsokban nyilvánul meg az a társadalmi dezorganizáció, amely a háború egyenes leszármazottja. Megnyilvánul abban is, hogy az emberek egy részében a belátáson úrrá lesz a szenvedély. Az a szenvedély, amelyik tekintet nélkül az ország külpolitikai helyzetére, tekintet nélkül a tömegek előkészültségére, tekintet nélkül gazdaságunk erőire, hirtelen akarja megvalósítani, gyorsan akarja elővarázsolni azt a szocialista társadalmat, amely a tömegek minden kívánságát kielégíti. A szocialista társadalom nem pattan ki készen a háborús társadalmi rendből, úgy mint- a görög hit rege szerint — Pallas Athéné Zeus fejéből-A szocialista társadalom nem lehet a szenvedély hirtelen kitörésének eredménye, hanem csak az összes társadalmi és gazdasági erők figyelembe vételén nyugvó, a tömegek erőfeszítése által kísért tudományos megfontolásnak lehet a gyümölcse. Féltenünk kell a mindannyiunk által hőn óhajtott szocialista társadalmat a koraérett forradalmaktól, az elhamarkodott puccsoktól, a tudományos belátástól nem korlátozott szenvedély vad kitöréseitől. A forradalom vívmányait nem csupán a kommunista állam egy-két óra alatt való megteremtésére irányuló íjjehó szenvedély veszélyezteti. Éppen úgy veszélyezteti a soviniszta szenvedély mohósága. A budapesti puccs és az aradi vérengzés példái annak, minek nem szabad a forradalmi átalakulás ádása!:v:a" t&'tehniá Hiemapf dühkitörése! :•"A bolseviki államcsínyek egyaránt káros termékei annak a lelki állapotnak, amelyet a tömegekben a hosszú háború idézett elő. A forradalmi célkitűzésnek, a társadalmi belátásnak úrrá kell lenni a vak ösztönök fölött. A magyar forradalom vesztett háborúk örökébe lépett. Át kellett vennie egy olyan ország kormányzását, amelyet ötéves háború uzsorázott ki, amelynek erőit, vérét kiszívta a militarizmus, az abszolutizmus háborújának a vampírja, amelyet körülvesznek a győztes ellenségek falánk seregei. Mindegyik minél nagyobb részt akar kihasítani az elgyöngült és vérét vesztett, legyőzött ellenség testéből. Ha ennek az országnak a lakossága, elsősorban öntudatoa,dolgozó népe nem látja át egész világosan, hogy a jelen óriási bajaiért nem az a kormány felelős, amelyik befejezte, hanem az, amelyik elkezdette lefolytatta és elvesztette ezt a háborút, ha a dolgozó tömegek nem látják át, hogy a múltak bűnein csak a jelen és jövő rendkívilésivős munkája segít, akkor a forradalom veszve van. Nehéz beteget kigyógyítani- Augias istállóját kisöpörni nem könnyű föladat. Ez a forradalom nem egyszerű, kellemes vállalkozás. Ez a forradalom nem a szavaknak, hanem a munkának a forradalma. Viszont, a legerőteljesebb testi és szellemi munka megindul, ha az ország népességének tulnyomó részét kitevő testi és szellemi munkátátok megkezdik a háború által Szétdúlt Magyarország újjáépítését a legnehezebb időkben, akkor, amikor az országot megszálló csapatok hada és a legkínzóbb széniiség fetszegeti: ha fegyelmezettségükkel és összetartásukkal, az egész állami rend újjáalkotásával a merész, átgondolt, nagyszabású szociális alkotások sorával lepik meg az ország nmtéseit és a világot, akkor nem kell kéhégbeezni a forradalom jövőjén. A forradalmat a romboló háború- idézte elő. Zrapinik mai száma 10 oldal