Népszava, 1919. november (47. évfolyam, 217–242. sz.)

1919-11-19 / 232. szám

KLVI. évfolyam, Budapest, 1919 november 27. csütörtök.­­ 239. szám« AZ ELŐFIZETÉS ARA: tgy­ém . KO kor. fél évre 81 kor. negyed Atto. ..... kor. egy hóra ........IS kor. EGYES SZÁM ARA 60 FILLÉR A MAGYARORSZÁGI SZOCIALDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30)­­ KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) 5. Ez a szám és ezek a hetek a­ magyar kormány új rendeletét jelentik, új rendele­tet az egyesülés és gyülekezés jogáról. Fried­­rich „keresztény" társasága, amelyben régi­régi úgynevezett ellenzéki férfiak is van­nak, akik a képviselőházi ellenzékkel együtt sokat handabandáztak egykoriban a szabadságjogokért, a keresztény-szociálisok, akik amikor még nem voltak hatalmon, a szociáldemokrácia programpontjait tették magukévá (legalább ami az általános vá­lasztójogot, a sajtószabadságot és az egye­sülés meg a gyülekezés jogát illeti). Fried­richnek ez a társasága szeptember har­mincadikán — csak kedden került a hiva­talos lapba — ,az önkény jogán, rendeleti úton akar rendet teremteni az egyesülés és a gyülekezés joga terén is. A szociáldemokráciát ez a rendelettel való jogalkotás egyáltalán nem találja meglepe­tésszerűen. Nemcsak azért, mert az a társa­ság, amelyben Friedrich lehet — talán már­ csak lehetett — vezérférfi, törvények, szo­kásjog, ígéretek, józan ész ellenére rende­lettel, minél több rendelettel akar kormá­nyozni, hanem azért is, mert ami Magyar­országon azóta, amióta ez az ország úgyne­vezett alkotmányos életet él, az egyesülési és gyülekezési jog területén történt, csak rendeltekkel történt. Mindig csak rendele­tekkel. 1969 óta, amióta szociáldemokrata igéket hangoztatnak a négy folyó és a hár­mas bérc honában, a szervezkedett munkás­ság követeléseinek legelső soraiban áll az egyesülés és gyülekezés jogának törvényes, a rendes állami életet élő nyugati nemzetek törvényeinek megfelelő szabályozása. Tisza Kálmán tizenkét esztendős uralma alatt, végig a kilencvenes esztendőkön, a jog, törvény és igazság jelszavával keres­kedő és paktumozó Széll-kormányzaton át, át Tisza István és a koalíció e­rőszakos ural-­­­mán, az általános választójog megteremtése,­­ a sajtószabadság intézményes biztosítása mel­ lett a szervezkedett munkásság harsányan kö­vetelte mind­ig az egylebalapítás és a gyűlés­tartás szabadságát. Eredmény nélkül. E jog a váltakozó és önkényeskedő kormányok martaléka volt. Törvény nem, csak reakciós­nál reakciósabb rendeletek szólottak róla. Egészen tavalyig, az őszi forradalomig. Az őszi forradalom első néptörvénye megadta az általános választójogot, harmadik néptörvé­nye megteremtette a gyülekezés és egyesülés jogának intézményes biztosítását. Vissza 1918 október 30-ika elé! A reakció­nak minden téren ez volt a jelszava. Vissza 1918 október 30-ika elé az egyesülés és gyüle­kezés joga dolgában is! Így született meg az az 5.084/1919. M. E., amely újra meg akarja honosítani csak a szervezkedett munkás­ság, csak a szociáldemokrácia ellen! — az egyesülés és gyülekezés joga dolgában az őszi forradalom előtt, a Luikachieh-időben, a Szterényi-időben, az Andrássy-időben, a Tisza-időben volt anarchikus, barbár, ázsiai, egész­­nyugat kacaját és megvetését kihívó állapotokat.

Next