Népszava, 1920. november (48. évfolyam, 259–282. sz.)
1920-11-21 / 275. szám
114.179 volt, akik közül 48.393-at közvetítettek el. A közvetítés tehát a munkást keresőknek 53%-át, a munkát keresőknek 42%-át tudta kielégíteni. Ez elég kedvezőtlen eredmény, de ha a részleteket vizsgáljuk, még kedvezőtlenebb adatokat kapunk. A munkát keresők száma egész éven át jelentékenyen nagyobb volt a felajánlott munkahelyek számánál. Havi átlagban 10.083 munkahelyet tartottak nyilván, ezzel szemben a munkát keresők átlagos száma 16.438 volt havonként Arámylasz legkedvezőbb volt, a munkapiac helyzete januárban és decemberben, amikor 100 munkakeresőre 73 munkahely jutott (decemberben az inségmunkaakció javította a helyzetet), legkedvezőtlenebb pedig szeptemberben volt, amikor 100 munkakeresőre csak 31 munkahely jutott. A közvetítés aránya is szeptemberben volt legkedvezőtlenebb, amikor is 100 munkakereső közül csak 17-et közvetítettek el. A közvetítés aránya általában nagyon alacsony az egész esztendőben, aminek a magyarázatát abban találhatjuk, hogy a fölajánlott munka rendszerint csak alkalmi munka volt Ezt igazolják a következő adatok: Férfi szakmunkások részére összesen 18.741 munkahelyet ajánlottak föl, ezzel szemben 44.382 férfi szakmunkás jelentkezett munkára. A tanoncoknál és férfi segédmunkásoknál azonban nagyobb volt a kereslet mint a kínálat Ezért nagy az ár a kereslet a kínálat és a közvetítések száma között A foglalkozási ágak szerinti kimutatásokból megállapítható, hogy egyedül a ruházati iparban volt nagyobb a munkahelyek száma, mint a jelentkezett munkásoké, ezenkívül még a gyári munkásoknál esett 100 munkakeresőre 130 munkahely, az összes többi foglalkozásoknál a munkakeresők száma erősen meghaladta a munkahelyek számát Ime néhány példa: a vas- és fémiparban: 300 munkakeresőre jutott 32 munkahely és 20 közvetítés; a gépek és eszközök gyártásánál: 100 munkakeresőre 26 munkahely, 16 közvetítés; az építőiparban: 100 munkakeresőre 36 munkahely, 19 közvetítés; az élelmezési iparban: 100 munkakeresőre 11 munkahely, 18 közvetítés; a kereskedelemben és közlekedésben: férfiak részére 100 munkakeresőre 23 munkahely, 19 közvetítés, nők részére 12 munkahely, 6 közvetítés. Különösen ki kell emelnünk a jelentésnek egyik adatát amely aztmutatja, hogy milyen mértékben vállalkoztak szakmunkások napszámos munkára. Szokássá vált az utóbbi időben, hogy a munkásokat megrágalmazzák, hogy nem akarnak dolgozni. Hogy milyen alaposak az ilyen rágalmaik, azt mutatják a budapesti munkaközvetítő intézetnek a fentiekre vonatkozó följegyzései. 3278 olyan esetet jegyeztek föl ebben az intézetben, amikor szakmunkás napszámosmunkára vállalkozott Ezek között volt 1870 vas- és fémipari munkás, 155 a ruházati iparból és 220 az élelmezési iparból. Ezeknek nagy része a tél elején megindult szükségmunkákhoz ment munkára. Ezeknél a szükségmunkáknál összesen 6663 munkás jutott foglalkozáshoz. Az akció — amint a jelentés mondja — nem sikerült aminek legfőbb oka az volt ,hogy a munkások megfelelő szállásának és élelmezésének kérdését megoldani a legtöbb helyen nem sikerült és a munkások egy része e nagy fizikai erőt igénylő munkához részint megfelelő testi erővel, részint alkalmas ruházattal nem rendelkezett". Sokatmondók a jelentésnek a tanoncmunkára vonatkozó adatai is. Tanoncot többet kerestek, mint amennyi jelentkezett Összesen elhelyeztek 455 tanoncot Az elhelyezettek közül itt volt hat 20 éves, kilenc 20 éven fölüli, sőt egy 30 éves is. Az elhelyezett tanoncok közül 33 nem végezte el az elemi iskola IV. osztályát sem, de 70 volt olyan, aki a középiskola TI—III. osztályát és 51 olyan, aki a közép Iskola IV. osztályát elvégezte. Még csak arra akarunk rámutatni, hogy azok a szakegyesületi munkaközvetítők, amelyek adataikat közölték a hivatallal, mind sokkal kedvezőbb közvetítési eredményeket értek el, mint a hatósági közvetítők, ami azt mutatja, hogy a szakmunkások elsősorban a szakszervezeti közvetítőt keresik föl. Sajnos, a Szakszervezeti Tanács az 1919. évről nem tette közzé a szervezetek munkaközvetítési statisztikáját amiért is az összehasonlítás itt sem lehet teljes. A mostani, meg nem állapodott gazdasági viszonyok mellett nagy jelentősége van annak, hogy a munkapiacról megbízható adatok álljanak rendelkezésre. Ebből a szempontból ennek a jelentésnek az adatai már elavultak. A hivatalnak már erről az évről kellett volna gyűjtenie és legalább negyedévenként közzétennie a munkapiac adatait, ha azt akarja, hogy jelentései és adatai ne csupán történeti érdekességgel bírjanak. (Törlés.) AZ egyház és állam elválasztana Lengyelországban. Varsóból jelentik: Lengyelország új alkotmányának tárgyalásánál Szatinszky képviselő javaslatot nyújtott be az egyház és állam szétválasztása iránt („M. T. L") . NÉPSZAVA -1920 november 21. Ágoston Péter védőbeszéde. * * A lázadásró is a vár és hedsereg fillillitásártSI. — A fStirgyalás kilencvenhette mffih napja. A szombati tárgyaláson Ágoston Péter tovább folytatta védőbeszédét. Hosszasan ismertette a diktatúra előtti helyzetet és azt bizonyította, hogy a diktatúra az elvesztett háború folyománya volt. Beszédében sok statisztikai adatot és egyéb tényeket hozott, föl okfejtésének igazolásául. Azonkívül gyakran hivatkozott a büntető törvénykönyvre is. A beszéd főbb vonásaiban a következő: — A front fölbomlasztásáról — úgymond -a személyes tapasztalataim voltak. Amikor az Isonzónál kint voltam a harctéren, láttam, hogy az előnyomuló csapatok után szétszedték a lövészárkokat mert szükség volt az anyagra Amikor azután az olaszok újra visszaszorították a csapatokat nem volt födözékjük. Vannak Társadalmi erők, amelyeknek következtében az embereknek föl kell adni addigi álláspontjukat. Amikor Tisza kijelentette, hogy elvesztettük a háborút ezt a leghamarább a fronton hallották meg. Tisza volt az, aki olyan csökönyösen ragaszkodott a választójog kiterjesztése ellen való álláspontjához és mégis a háború vége felé már 5ja belátta a helyzet tarthatatlanságát és kijelentette, hogy híve a választójog kiterjesztésének. Az események kiszámíthatatlanok forradalom idején. A Károlyi-kormány először József főherceg kezébe tette le az esküt és közvetetlen utána a Nemzeti Tanácsnak esküdött föl. A szociáldemokrata pártnak a kommunisták ellen való harcát a polgárság nem támogatta. Pedig a szociáldemokrata párt komoly, elkeseredett harcot vívott a kommunistákkal. Bizonyítja ezt a Népszava ellen való támadás és a Népszavának több cikke. Amikor Kun Béláékat letartóztatták és megverték őt a ronáni sajtó ezt kihasználta a szociáldemokraták ellen való uszításra. Abban az időben Középeurópában kommunistabarát hangulat volt Lenint Németország támogatta, ami érthető is, mert a központi hatalmak ki akarták ugratni az antant-szövetségből a harcoló Oroszországot Amikor a csehek és románok megszállták Magyarországot, a kormány részéről semmi komoly akció nem történt a megszállás megakadályozására. Én Nagyváradon külön ellentállásot szerveztem az előrenyomuló románokkal szemben. Akkor a szociáldemokrata párt állott az integritásért való harc homlokterében. A Népszava több cikket írt arról, hogy viszkell szerezni a megszállott terüleket, mert szénre, fára és vasra van szükségünk. A Vyxféle jegyzék íratása az volt hogy inkább az orosszal szövetkezünk, minthogy a halált válasszuk. Az orosz segítség komoly volt és reálisan várhattuk is ezt a segítséget. Hogy a polgárság körében egyáltalában nem volt diktatúraellenes a hangulalt,egyik bizonyítéka ennek az, hogy amikor március 22-én reggel az egyetemen több egyetemi tanárral tanácskoztam, mindannyian jóakarattal és megnyugvással vették tudomásul, hogy tagja, vagyok a kormánynak. Kun Béla tett ugyan olyan kijelentéseket hogy nem híve a területi integritásnak és valójában tény az, hogy •••• diktátum a területi integritás álláspontján állott Garbai többször mondotta, hogy vissza kell szerezni az antant imperialista politikája által megszállott területeket Én most voltam elégedve a tanácskormány integritási politikájával, pedig én tartom magam olyan jó hazafinak, mint akárki. Jó hazafiságomat pedig a tetteim bizonyítják. Én vérontás nélküli átmenetet akartam és ezért maradtam a helyemen. Marx szerint egyes emberek szerepe nem számít a történelemben. És én nekem sohasem jutott eszembe, hogy egyes embereket politikai meggyőződésükért vontak felelősségre. Az átmenetet a szakszervezeteik segítségével akarták megcsinálni. Miákits, Peyer, Vanczák tárgyalásai mind ama irányultak, hogy Kun Béláék uralmát megdöntsék. Az országos pártkongresszuson az kifejezésre is jutott amikor Kun Béláék hivatalos listája megbukott A román offenzíva csak a szovjetrendszer megerősödését hozta létre, mert a széthúzó erőket összekoválsolta. Az aradi kormány olyan konzervatív politikát hirdetett amely még a polgároknak sem kellett Ekkor ért haza Szamuely Oroszországból Lenin üzenetével, és akkor vált jelszóvá, hogy halál az ingadozókra. A szovjetkongresszus után Bécsbe mentem és ami azután történt, tulajdonképen nem is érdekel. Én tudtam, hogy a kopumán-rendszer nem maradhat meg Magyarországon, mert ennek gazdasági okai vannak. Azt sem lehet mondani, hogy Bécsben azért tárgyaltam, mert a szovjet rendszer már bomlófélben volt, hiszen a vörös hadsereg akkor aratta a győzelmét. Félreismerik Kun Bélát azok, akik azt hiszik, hogy ő menni akart Kun Béla maradni akart és mi menesztettük. Meggyőződésem, hogy a büntető törvénykönyv egyetlen szakasza sem alkalmazható reánk. Olyan cselekményeket nem követtem el, amely egyénileg bünömül tudható be. A kommünt én nem akartam. Nem is én csináltam, hanem a tömeg. Mi vállaltuk a helyzetet azért, mert az ország egységét akartuk. A felségsértés vádjára csak azt mondhatom, hogy ezt nem követhettem el, mert az ehhez szükséges kellék, a király hiányzott hozzá Én nem csináltam a forradalmat és a büntető törvénykönyv szerint, nincsen olyan bűn, amely szerint valaki azért bűnös, mert a forradalomnak nem állott ellen, hanem azt tudomásul vette. Az alkotmány megváltoztatása már Károlyiéknál kezdődött Károlyi jelentette ki, hogy az országot csak azInternacionálé mentheti meg és ezt a polgárok tudomásul vették. A vádirat szerint a számbeli és értékbeli többséget elnyomtuk. Én azt hiszem, hogy a számbeli többséget csak statisztikai adatok szerint lehetne megállapítani, ami pedig az értékbeli többséget illeti, meg vagyok győződve, hogy az ország értékbeli többségét nem a dologtalanok, hanem a dolgozók alkotják. A polgárok lefegyverezéséről nem tudik. Hiszen úgy tudom, hogy ők nem is voltak fölfegyverkezve, hanem csak a katonaság volt. Fegyveres lázadó csoportban nem vettem részt soha. A lázadás fogalma harcot puccsot jelent, ilyen mozgalmakban tudomásom szerint szintén nem vettem részt. Március 21-én az egész ország lázadó volt A hatóságnak nemcsak a létezésében, hanem az intézkedéseiben van az ereje. Ha tehát volt ilyen lázadás, a hatóságoknak kellett volna az ellen föllépni. Nem létező hatóság ellen nem lehet lázadni. A vádirat a munkások hatalmáról beszél. Sehol sincsen a törvényben rendelkezés arról, hogy a munkások nem vehetnek részt a hatalomban. Tehát ha a munkások voltak a hatalmon, ez nem büntetendő cselekmény. A vörös hadsereg szervezéséről és fölállításáról azt mondhatom, hogy a hadsereg március 21-én maga lett vörös hadsereggé és így ezt nem kellett fölállítani. A hadsereg maga csinálta a diktatúrát is, hiszen az ő akarata nélkül nem is lehetett volna megcsinálni. A vádirat szerint a polgári osztályt megtámadtuk és fölsorolja, hogy a tisztek rangjelzését eltávolították. Én nem hinném azt hogy a katonatiszt külön osztály volna. A vörös hadseregnek különben nem a polgárság elnyomása volt a hivatása, hanem harc a külső ellenség és természetesen a belső ellenség ellen, mint ahogy minden hadseregnek ez a hivatása. Az offenzívák igazolják, hogy ez a hadsereg az elveszett területeket vissza akarta szerezni. Én a vörös hadsereget nem bujtattam föl. Az idő előrehaladottságára való tekintettel, a tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. A franciák cserbenhagyják Wrangest. Az angol nerou kereskedelmi vereődés. Párisi jelentés szerint Leygues francia miniszterelnök laptudósítók előtt odanyilatkozott hogy Franciaország ezentúl Wrangesnak, és esetleges utódjának semmiféle segítséget nem fog nyújtani. Ugyancsak párisi jelentés szerint a francia külügyminisztériumban fontos tanácskozást folytattak, amelyen a Krímiából Konstantinápolyba menekült 90.000 orosz elhelyezésének kérdésével foglalkoztak. A menekültek a legnagyobb nyomorban vannak. Az értekezlet tanulmányozta azokat a módokat is, amelyek révén a menekültek egy részét Görögországban és Szerbiának egy részében elhelyezhessék, mert Törökországban már annyi .Az orosz menekült, hogy komolyan veszélyeztetik a török lakosság ellátását Kopenhágai jelentés szerint Csicserin szikratáviratot küldött lord Curzonnak, amelyben közli, hogy amennyiben az angol hadihajók Wrangelt segítenék, a szovjetköztársaság ezt ellenséges cselekménynek tekintené. A „Times" szerint az Anglia és Oroszország közötti kereskedelmi szerződés tervezetét nyolc napnál hamarább nem írják alá. Egyes politikai körök szerint Kraszin az orosz adósságok elismerése mellett nyilatkozott de külön záradékok fogják elrendelni az ügy külön tárgyalását. A tervezet ellen több konzervatív angol lap élénken tiltakozik. („M. T. L") Majna melletti Frankfurtból táviratozzák. Az angol kormány a „Frankfurter Zeitung" londoni távirata szerint elfogadta az Oroszországgal kötendő kereskedelmi egyezményt. („M. T. L") *