Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)
1921-01-22 / 17. szám
2 NÉPSZAVA 1921 január 22. Az in foliligyntiBusztep a klipfigyi helyzetel * * Gratz Gusztáv beszéde a hoktüinypártban. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. A kormányzópárt péntek esti értekezletén Gratz Gusztáv külügyminiszter kifejtette azokat az irányelveket, amelyeket addig, amíg a külügyminisztérium élén áll, szem előtt akar tartani. — Magyarország ma — mondotta —, mint minden téren, úgy külpolitikailag is nagyon nehéz helyzetben van és számos veszedelem környékezi. Senki e helyzetet máról holnapra, mintegy varázsütéssel meg nem változtathatja. Mindazok a nehézségek, amelyekkel akár pénzügyi és gazdasági téren, akár belső és külső politikánkban küzdenünk kell, végeredményben egyetlen körülményisén lelik forrásukat: abban, hogy a nagy világháborúban nem a győző, de a legyőzött államok oldalán állottunk. Ezt megváltoztatni nem tudjuk és az ebből eredő nehézségektől csak úgy tudunk szabadulni, ha minden téren összeszorított fogakkal, nagy önmegtagadással és végtelen türelemmel igyekszünk fokról-fokra jobb és kedvezőbb viszonyokat teremteni. Azok a nehézségek, amelyekkel külpolitikai téren számolnunk kell, sokkal szövevényesebbek, sokkal áthághatatlanabbak, semhogy azokon egy huszárcsínynyel túltehetnők magunkat. Ha ilyen politikára gondolnánk, a létező bajokat és nehézségeket csak tetéznék, ahelyett, hogy elhárítsuk. Ezért sohasem fog olyan politikára vállalkozni, amelyik bizonytalan siker reményében egyetlen kétes kártyára teszi föl egész nemzeti létünket és jövőnket. Viszont tartozik kijelenteni, hogy szilárd meggyőződése szerint, amelyhez az összeomlás óta a legsúlyosabb időkben is szívósan ragaszkodott, nincs okunk arra, hogy kétségbeesésnek adjuk át magunkat. Senkinek sem lehet szilárdabb hite abban, mint neki, hogy Magyarország 63 a magyar nép a legutóbbi évek katasztrófái után te be fogják bizonyítani életképességüket és életerejüket és hogy az idők fejleményei jóvá fogják tenni azokat a súlyos igazsálytalanságokat, amelyeket a békeszerződés ránk nézve magában foglal és amelyeket roa azok közül is, akik ezt a szerződést megcsinálták, sokan nyíltan elismernek. A békeszerződéseik alapján kialakult helyzetben ma csak kétféle politika lehetséges: egy a békeszerződéseknek a lehetőség határáig való teljesítésén alapuló, a politikai, társadalmi és gazdaági konszolidáció Európaszerte előmozdító békés és konzervatív politika vagy a békeszerződéseik azonnali fölbontására törekvő, minden konszolidáció alapjait megingató forradalmi politika E két irány mindegyikének lehetnek árnyoldalai, amelyekközött esetleg válogathatnánk, végeredményben azonban ki nem térhetünk azon kérdés elől, hogy az egyik vagy a másik utat kövessük-e. Szóló egész meggyőződésével vallja, hogy Magyarország mai állapotában, exponált f földrajzi helyzetében csakis a konszolidáció felé vezető és Európa társadalmi megnyugvását, gazdasági és pénzügyi helyreállását előmozdító politika alapjára helyezkedhetik, mert minden más út belső és külső katasztrófa elé vihetné nemzetünket. Nem hunyhatunk szemet az elől, hogy egész Európa még mindig súlyos megrázkódtatásoikkonmegy keresztül és hogy egész európai civilizációnk, egy évszázados kulturális és gazdasági fejlődés értékes gyümölcse veszedelemben forogna, ha mielőbb békét és megnyugvást nem lehet teremteni, márpedig az európai civilizáció ezen összeomlása legelső áldozatainak egyike Magyarország volna. A forradalmi állapotokban vajúdó kelet felől a tavasz folyamán egé.T. Kerápára nézve veszedelmek támadhatnak. Bárhogyan értékeljük ezek nagyságát, azaz egy nem lehet kétséges, hogy minden egyenetlenség, minden, bizalmatlanság, amely a fenyegetett államaikat a döntő pillanatban nem a közös ellenség ellen fordítja, hanem egymás ellen uszítja, közelebb hozza a veszedelmet, amellyel számolnunk kell. Magyarország különben már döntött abban a kérdésben, hogy a két tehetségesnek látszó politikai irány közül melyikhez akar csatlakozni. Döntöttakkor, amikor a békeszerződéseiket a ránk rótt mérhetetlen áldozatok ellenére elfogadta és döntött akkor, amikor a bolsevizmus halálos öleléséből fillocsudva, másfél év óta következetesen és tudatosan az állam- és nemzetfentartó erőik megerősödését célzó politikát folytat. Mindebből az következik, hogy adilpolitiknksunk — bármily nehezünkre esik ennek kimondása — a mai viszonyok közepette nem lehet más alapja, mint mindnyájunk nézete szerint igazságtalan és alig elviselhető, de rövid idő múlva, előreláthatóan mégis életbelépő trianoni békeszerződésnek a lehetőség határáig valló betartása. A trianoni békeszerződés alapjára helyezkedünk tehát, de hozzáteszem, hogy az ántant által a béketárgyalások során hozzánk intézett kijelentések szellemében értelmezett trianoni békeszerződés alapjára, ír feljelentések, amelyek különösen a békeszerző-tég kísérőlevelében foglaltatnak, kifejezetten koncedálják azt a lehetőséget, hogy a békeszerződésbe igazságtalanságok csúsztak be, amelyek azonnal csak azért nem voltak kiküszöbölhetők, mert ezzel az egész Európa által áhított béke késedelmet szenvedett volna. Ezen igazságtalanságok reparálását, az ántant részben kilátásba helyezte. Nincs okunk föltétdezni, hogy ez szándékát nem fogja teljes lojalitással érvényre juttatni. Külügyi politikánknak a viszonyok kényszerűségéből folyó ezen alapirányából önként adódik az a politika, amelyet a külföldi államok egyes csoportjaival szemben folytatni akarunk. Ezután Magyarországnak az egyes külországokkal való viszonyáról nyilatkozott. Részvétét fejezte ki Ausztriának kínos vergődése fölött és kifejezte abbeli reményét, hogy Ausztria engedékeny lesz Nyugatmagyarország kérdésében. Nyugatmagyarország átadásának az általunk igazunk mellett fölhozandó szempontok gondos megvizsgálása előtti kierőszakolása — mondotta — a két egymásra utalt állam egymáshoz való viszonya másra utalt állam egymáshoz való viszonya szempontjából végzetes következményekkel járhat, amelyek elementáris erővel szakadnának le és amelyeknek elhárítása sem nekem,, sem bárki másnak nem állana módjában és azért ma is bízom abban, hogy ez a szerencsétlenség, amelyet Ausztria merev álláspontjának végig való föntartása a két állam egymáshoz való viszonyára jelentene, nem fog bekövetkezni. Kérdések, amelyek ellentétekre adhatnak alkalmat, egyedül tárgyalások útján intézhetők el. De ha reményem ellenére nem sikerülne e kérdést Ausztriával barátságos tárgyalás útján elintézni, az utolsó szó a kérdésben akkor sem volna kimondva, hiszen ez esetben is remélhetnek az e területen elkövetett etnikai és gazdasági igazságtalanságoknak a határmegállapító bizottságok útján való kiküszöbölését.. Ezut..n kifejezte a második volt fegyvertárssal, Ném.-országgal szemben való rokonszenvet, a Lengyelországgal való rokonérzést, majd így folytatta: — De fönnáll annak szüksége is, hogy közvetlenszomszédjainkkal, ellenére azoknak a mély érzelmi ellentéteknek, amelyek a közelmúlt eseményeiből kifolyóan közöttünk és közöttük fönnállanak, normális, viszonyba és főleg gazdasági tekintetben szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. Az elzárkózásnak az a politikája, amelyet az egyes középeurópai államok egymás ellen folytattak, nemcsak minden egyes állam életbevágó gazdasági érdekeivel ál ellentétben és ezek gazdasági jövőjét fenyegeti, hanem, ha mentől előbb meg nem szűnik, Európa nyugalma szempontjából is aggasztó helyzetet, teremtene. Ezért a magam részéről kész vagyok minden alkalmat megragadni arra, hogy politikai tekintetben valami modus vivendit találjunk, gazdasági tekintetben pedig a kölcsönös forgalom és árucsere minél könnyebb lebonyolítására szükséges szorosabb megállapodásokat is létesítsünk. Bizonyos részben a közelmúltban lefolyt, részben a közeljövőben meginduló tárgyalásokban erre az útra már rá is léptünk. Ami végül a reánk nézve elsősorban fontos államaik harmadik csoportját az európai politikája ma kétségbevonhatatlanul döntő befolyással bíró nagy antant-hatalmakat illeti, mindazt ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonyba jussunk. Az a vita, amely akörül forog, hogy a nagy antant-államok közül elsősorban melyiknek irányában orientálódjunk, nézetem szerint tárgytalan, mert him a békeszerződés alsójául mindig a szövetséges államok összességével állunk szevben és minden politika, amely nem ebből a tényből indul ki, eleve elhibázott volna. A külügyminiszter beszéde után fölszólalt Frühwirth Mátyás, aki fölhívta a kormányt, akadályozza meg a nagynémeteknek Nyugatmagyarországon kifejtett propagandáját, azután fölvilágosítást kért a bolsevizmust illetően. Perlasky György a baranyai területeik sürgős kiürítése érdekében beszélt Gratz külügyminiszter megnyugtatta mindkét képviselőt A bolsevizmus veszedelme ma már nem oly fenyegető, mondotta, mint ahogyan azt egyes sajtóorgánumok föltüntetik. A baranyai területeik kiürítését pedint a kormány az antantnál több ízben szorgalmazta. IMAAAMWWVWMn A sinnjeinek harcai. Dublinból jelentik: A longfordi kórház őrzésére kirendelt rendőrséget szerdán este megtámadták. A rendőrök a támadókat visszaverték. Két rendőr megsebesült. Dél-Írországban két őrjáratot tőrbecsaltak, négy katona, megsebesült („M. T. L") A főváros közgyűlése. * ffes!ia!árc«!gyás'©saís ujjifcís misaSráegitásra kagstate engedély?. — Miért mann säSygös a k&xgyülésnefe a háiESMreSBewas indítvány? — As ujj gás- és villanyáratf. A főváros törvényhatósági bizottsága pénteken délután folytatólagos közgyűlést tartott A napirend előtt Pálfy József az egyre elharapódzó húsuzsorát tette szóvá. Elmondotta, hogy a közélelmezési minisztérimi 45.000 darab sertés levágására adott engedélyt a szalámigyárosoknak, akik erre egymást, túllicitálva, fölverték az árakat. Amikor a miniszter visszavonta a sertésvágásra vonatkozó engedélyét az áraik nyomban csökkentek. Jaczkó Pál azon panaszkodott, hogy a sajtó a háziurak szószólóiként tüntette föl a törvényhatóság tagjait amiért a legutóbbi közgyűlésen név szerinti szavazással a lakók érdekében beadott indítvány sürgőssége ellen döntöttek. Szerinte azt a háziárellenes indítványt csupán azért utasították a tanácshoz és nem akarták sürgősen letárgyalni, mert ezzel a napirend letárgyalását hátráltatták volna. Az ő meggyőződése szerint amúgy is bizonyos, hogy a tanács az indítványban foglalt kérdésekkel hivatalból foglalkozik majd. Ezután a napirendre tértek át Borvendég főjegyző beszámolt a gázművek jövő évi költségvetéséről. Az egyik bizottsági tag ezzel kapcsolatosan azt indítványozta, hogy a közalkalmazottak ne 1500, hanem 2000 köbméterig kapják a legalacsonyabb áron a gázt Egyben javasolta, hogy azokban a lakásokban, ahol több család lakik, ne 1590 köbméter után űzessék a gázhasználatért a legalacsonyabb árakat, hanem annyiszor 1500 köbméter után, ahány háztartás van a lakásban. Indítványt tettek az irányban is, hogy a magánvasutak alkalmazottait is részesítsék a közalkalmazottak részére biztosított kedvezményekben. Többen föllszólaltak a kisiparosok és a középosztály érdekében. Payer Sándor azt indítványozta, hogy a háztartásokban 1000 köbméter fogyasztásnál 2 korona, 2000-ig- 11 korona 50 fillér, 8000-ig 5 korona, 4000-ig 7 korona 50 fillér és ezentúl 10 korona legyen a gáz ára. Ha pedig a fogyasztás a CdCO köbmétert meghaladná, az egész fogyasztásért köbméterenként 10 korona legyen fizetendő. Azt kívánja, hogy az állami tisztviselőknek .a kedvezményt csak azzal a feltétellel "adják meg, ha a kormány márciusban a fővárosnak ígért rekompenzációt megadja. A mulatók©'nyekre vonatkozóan javasolja, hogy legalább 15 koronában állapísák meg a gáz árát. Ezek után a gázművek költségvetését a közgyűlés általlánosságban elfogadta. Payer indítványát kiadták a tanácsnak, ellenben elfogadták azt az indítványt, hogy amennyiben egy lakatban több háztartás van, minden háztartás után 1500 köbméter veendő alapul, továbbá a kisipari fogyasztásnál 2000köbméterig az alapár 5 korona, azontúl 10 korona, a lépcsőházi fogyasztásnál az ár 5 korona. Végül Fölhatalmiazták a tanácsot, hogy amennyiben 25 millió korona, differencia mutatnkoznék, 50 fillérrel fölemelheti az árakat. Ezt követően letárgyalták és elfogadták az elektromos művek költségvetését. A napirend többi pontját hozzászólás nélkül fogadták el A liberális pártok együttműködése közeli dolognak látszik. Az országos függetlenségi párt, amelynek Loválszy Márton volt az elnöke, egy évi passzivitás után akcióba lép és a jövő hónapban nagygyűlést rendez. Ezen Batthyány Tivadar és Ábrahám Dezső, a párt elnökei fognak beszélni. A nagygyűlésen előreláthatóan résztvennek a pártnak a még mindig meglevő vidéki szervezetei is. A párt és Barthizer Dezső debreceni református püspök között, aki ellen a debreceni reakciós elemek budapesti szövetségeseikkel együtt hajszát indítottak, legutóbb tárgyalások indultak meg, amelyek egy országos liberális alakulással állanak összefüggésben. Itt írjuk meg, hogy Ugron Gábor, aki Vázsonyi távollétében a demokrata párt elnöke volt, a mostBadenben tartózkodó Vázsonyival levélben tudatta, hogy kilép a demokratapártból. Ugron Gábor most Balthazar püspökhöz is levelet intézett, amelyben kijelenti, hogy ugyanoly liberális és demokrata program megvalósításait tartja szükségesnek, mint aminőt Balthazár bocsátott ki s a program megvalósítására új nagy országos párt alakítását kiválnja. Japán csak "védekezésre" fegyverkezik. Genfből jelentik: A japán kormány hét hadihajó építését határozta el. A francia kormány közvetítésével három hajót francia hajógyárakban fognak fölépíteni,míg a többi négyet némethajógyárakra bízzák. Usida japáni külügyminiszter kijelentette a „Newyork World" tudósítójának, hogy Japán szigetország és ennélfogva nem mondhat le arról, hogy flottát tartson védekezés céljából. Olyan kísérleteiknél, amelyek a flottaépítés korlátozására vonatkoznak, nem léphet föl kezdeményezőként .