Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)
1921-02-25 / 45. szám
ményre való nyílt fölhívás!") Azzal végezte beszédét, hogy nem szabad osztály- és felekezeti harcot hirdetni, Sokorópátkai Szabó István azzal kezdte, hogy sok törvény és rendelet, így a rekvirálások, elsősorban a falu népét sújtják. Sürgette ezután a kisbérletekről és a házhelyekről szóló törvény végrehajtását A földbirtokreform végrehajtása kihúzná a „konkolyhintók szaéregfogát", akik éket vernek az agrártársadalom tagjai közé. A közigazgatás reformjára szükség van; Ferdinándy is azért bukott meg, mert ezt a reformot akarta... A reform ellen zajongó megyei urakat láttak, amikor esküt tettek a nemzeti tanácsra s helyüket átadták a megyei direktóriumnak. Hol volt bennük akkor az ősi tradíció?! Az ország gazdasági helyzetén csak a szabad forgalom és szabad termelés segíthet. A zsidókérdést nem fejbeveréssel, hanem gazdasági téren kelll megoldani. A cenzúrát ezt az utálatos eszközt a kormány kénytelen föntartani, hogy a nagyobb rosszat megelőzze. (Patacsi közbeszólt amire Rassay Károly rákiált: „Én nem szavaltam a Károlyiforradalom alatt!") A sajtó lelkét sokbűn terheli, tehát szükség van megfelelő sajtótörvényre, amely sajtószabadságot ad ugyan, de biztosítja a nemzeti érzésű sajtót.. Végül megállapította, hogy az ország boldogulását ,,a honszerelem, és a, vallásos érzés" biztosíthatják. Patacsi Dénes személyes megtámadtatás címén, "Rassaynak válaszolva, megjegyezte, hogy ő a Károlyi-forradalom után, 1918 decemberében „szétrobbantotta" a Csizmadia-féle gyűlést, amelyen a fölmivestanácsot akarták meglakítani. Ezután az elnök indítványozta, hogy a legközelebbi ülést pénteken délelőtt tartsák ésazon folytassák a kormányprogram vitáját és kezdjék meg az italmérési jövedékről szóló javaslat tárgyalását . Többek felszólalása után az elnök napirendi indítványát elfogadták s ezzel az ülés V,3 órakor véget ért. ..Kosarat" kaptunk a demokratáktól! Az egyik esti lapban olvassuk a következő históriát: Az új munkás és polgári blok vezetősége, Balthazar Dezső és Haypál Benő, csütörtökön fölkereste a demokrata párt vezetőit, akik közül Ugron Gábor és Bródy Thac tartózkodtak a Házban. A második számú bizottsági teremben hosszabb bizalmas megbeszélés folyt le Balthazár, Haypál, Bródy és Ugrón között, akik ismételten (..!) fölhívtak a demokrata, pártot az új blokhoz való csatlakozásra. A válasz azonban ez alkalomntal is az volt, mint eddig, f-t!) Az ugyanis, hogy a radikális liberális blokhoz nem csatlakoznak a demokraták. A demokraták tudomására hozták Balthazárnak, hogy nem vesznek részt ebben az alakulásban már csak azért sem, mert megalakulásakor és programjának összeállításakor semmiféle befolyást nem gyakorolhattak és így utólag tehetetlen ralishoz hozzájárulniok. Közölték a demokraták azt is, hogy Batthyány Tivadar gróffal és állatában azokkal, akik a forradalom szörül súlyos tényekkel vannak megterhelve, nem hajlandók semmiféle politikai, együttműködésre. • Hogy ezt a „kosarat", amelyet a demokraták helyeztek el így a sajtóban, ne tegyünk kény. «•felették megjegyzés nélkül zsebretenni, szükséges tudni a következőiket: A Polgárok és Munkások Szövetségének megalakulása után a demokrata párt nemzetgyűlési tagjainak kétharmadrésze nagyon agresszív panaszokat intézett a szövetséghez amiatt, hogy ők nincsenek ott a szövetség alapítói között. E kétharanadréesz politikai önérzete mély sérelmet látott abban, hogy a „súlyos tényekkel terhelt" szociáldemokrata párttal együtt és egyidejűen nem léphetett be a közszabadságok kivívásáért alakult szervezetbe. Ezekre a siralmakra történhetett az, hogy a szövetség egyik-másik tagja megkísérelt valamelyes reparációt és Mohamedként megközelítette a nyilvánosság előtt olyan dölyfösen önérzetes demokrata, hegyet- Hogy ez a túlzottan humanitárius lépés ilyen „erélyes kosarat" eredményezett az talán előrelátható volt de egyáltalában nem fontos. Hiszen közben megérkezett a bádeai hadparancs: Vázsonyi eltiltotta híveit a szövetségnek még a tájékától is. E szent, gyermekek nem akarnak „utólag" hozzájárulni a programhoz, mert ők csak akkor tudnak küzdeni a közszabadságok kivívásáért ha annak a programját — mindenki mást megelőzően — az ő Vázsonyi Vilmosuk kotlotta a napvilágra. Hogy pedig az „ő" kotalása nagyon hosszantartó és veszedelmesen célzatos amerikázás, azt a, szervezett munkásság egyszer már nagyon közelről megtapasztalt. Ezúttal is tudomásul vesszük tehát, hogy a demokrata párt nem akar harcolni a demokráciáért és a közszabadságokért; egy legyintéssel irattárba helyezzük a „kosarat" is s a legelső alkalommal visszaszolgáltatjuk, akár nyíltan, akár pedig általános titkosan... WtvnrsFuasok ! T.afotor!, a MÉPSZMVM erre ítélten aght&lfatofs mindenfelé, ahai maoforduttofc. Követeljfétek mindeniktt a $fepsxa**dtS XX.130. évf. 45. szám. Budapest, 1921 február 25. péntek. Avar korona A főváros javaslata a kenyér- és lisztellátás érdekében. * * A borbélymunkások és a borravaló. — A lejuvihabos kávé. Angliában a megélhetés ismét olcsóbbsít. A nemrég lefolyt ankéton, ahol arról tanácskoztak, miképen oldják meg a jövő esztendei gabonaellátást, a többség részéről az a vélemény alakult ki, hogy az ellátatlan városi lakosság kenyérszükségletét biztosítani kell és csak a fölös gabonamennyiség lehessen a szabad forgalom tárgya Ilyen értelemben foglalt állást a közélelmezési államtitkár és a főváros megbízottja is. Hiszen ez természetes! A városi lakosság nagy része bifizetéses hivatalnok, alkalmazott és munkás, ezek a rétegek a „szabad forgalmú" gabonát nem képesek megvásárolni. A főváros közélelmezési bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen Vajna tanácsnok fejtegette annak a szükségességét, hogy a főváros kenyér- és lisztellátását okvetlenül biztosítani kell. Áttekintő képet nyújtott a főváros ellátásának szomorú helyzetéről, föltüntette annak a viszonynak a rosszabbodásait, amelyben a munkabérek és a húsárak vannak. A munkabérek emelkedése semmiképen sem tudott lépést tartani a húsárak emelkedésével és éppen ezért a liszt lett a legfontosabb táplálószer és így a lisztellátás a legfontosabb kérdése a fővárosnak. Szomorú dolág az, hoy a fővárosban emberek kukoricalisztet kapnak, amikor a vidéken a marhával búzát és rozsot etetnek a gazdák. Ha fölszabadítják a gabonaárakat, a® egyéb közszükségleti cikkek árai is emelkedni fognak és minthogy ehhez igazodnak a munkabérek is, ennélfogva a megélhetés miek drágább lesz. Egy öttagú család hatósági lisztellátás esetén havonta 390 koronát ad ki, mist szabad forgalomnál 1500 koronába kerülne a kenyér és a liszt beszerzése. Előterjeszti a következő javaslatot: 1. A főváros és a nagyobb vidéki városok ellátatlan lakosságának létszükségletéről való gondoskodás a fennálló rendkívüli viszonyok között elengedhetetlen állami érdek és feladat, amelynek sikeres szabályozása törvényhozási úton kell, hogy történjél. 2." Általában a lakosság számára szükséges gabona a mezőgazdasági művelésre alkalmas összes földterületen közadó jellegű megfelelő egységes mennyiségben és természetben szereztessék be. 3. A főváros lakosságának liszt- és kenyérfejadagja napi 30 dekában, vagyis havi 9 kilóban állapíttassák meg. A nehéz testi munkások pótadagja változatlan marad. 4. Mindezen intézkedéseket sürgősen foganatosítsák és még a jövő termés learatása előtt tegyék közzé és léptessék életbe. " 5. A főváros kenyérellátásának előmozdítása céljából szükséges az őrlési forgalomnak Budapesten való engedélyezése úgy, hogy at kenyérliszt és a korpa a belföldi fogyasztók számára föltétlenül biztosíttassék. A közélelmezési ügyosztály egyhangúan elfogadta Vajna tanácsnok javaslatát, amelyet a közgyűlés útján fognak a kormányhoz juttatni. (Tilos a borravaló!) Amikor az Árvizsgáló Bizottság néhány héttel ezelőtt szabaddá tette a borbélyárakat, megszüntette a borravalórendszert is. (A borbélyok ipartestülete már régebben eltörölte a borravalórendszert.) Újabban sok panasz érkezett az Árvizsgáló Bizottsághoz, hogy a borbélymunkások még mindis elfogadják a borravalót, ezért most az Árvizsgáló Bizottság arra figyelmezteti a borbélymestereket, hogy a munkásokkal is tartassák meg a rendeletet, mert különben a kiszolgáló díjakat csökkenteni fogja. Egyébként az Árvizsgáló Bizottság detektivekkel figyeltetni fogja a borbélyüzleteket és ahol a munkások a borravalót elfogadják, ott megtorló lépéseket tesz. (A tejszínhabos kávé.) Régi rendelet tiltja, hogy a tejet tejszínhabbá földolgozni nem szabad. Amikor Budapest apró gyereekeinek, betegeinek és agyjainak a tejellátását, csak nagyon korlátoltan ön jegyhez kötötten tudják lebonyolítani, fölösleges, hogy a tejet pazarolják. A legutóbbi időben a körúti kávéházak és cukrászdák egynémelyikében „megfeledkeztek" erről a tiltó rendeletről és a délutáni kávét tejszínhabbal szolgálták föl. A VII. kerületi rendőrkapitányság több kávés és cukrász ellen megindította az eljárást és a tejszínhabos kávét fölszolgálókat, megbüntette. A kávésok és cukrászok ezt az alkalmat most, arra használják föl, hogy a rendelet megváltoztatása érdekében akciót indítsanak. Remélhetően hiába. * (Angliában állandó az árcsökkenés.) Londonból jelentik: Hivatalos statisztika megállapítja, hogy a megélhetés költségei január hóban ismét 10—15ponttal alacsonyabbak. Az áraknak általános színvonala csak 150%-kal áll a békebeli árak színvonala fölött. És nálunk? ...Nálunk csak 3—4000%-kal drágább most a megélhetés, mint a háború előtt. * A fölmentettek adója. * Pénteken tárgyalják a bizottságot. A nemzetgyűlés pénzügyi és váderőbizottsága pénteken tárgyalja a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatnak sok az ellenzője. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segélyezése, tisztességes ellátása, az anyagi gondoktól való megkímélése a háború kezdete óta a szociáldemokrata párt állandóan felszínen tartott követelése volt Az első akció a háború legszerencsétlenebb áldozatainak érdekében a szociáldemokrata pártból indult ki. A legteljesebb mértékben helyeseljük tehát azt a kormányintézkedést amely a háború legközvetlenebb károsultjainak fölsegítésére irányul. Csak azt kárhoztatjuk, hogy erre csak mást gondolnak és a módot ahogyan a szükséges összeget elő akarják teremteni. A javaslat indokolása helyesen állapítja meg, hogy az anyagi szolgáztatóképességnek a tükre a jövedelem és a vagyon. E helyes megállapítás következményeit azonban nem vonja le. Mert a javaslat nem adóztatja, meg eléggé azokat akik a terhet legjobban bírják, viszont súlyos terheket ró azokra, akik több terhet már nem bírnak el — xxxxxxx.xxxx A hadi váltságnak egyszer és mindenkorra kivetendő összegét azoknál, akik az 1919. évre jövedelmi és vagyoni adóval vannak megróva, ezyen adók alapján állapítják meg. A váltság összege a katonai szolgálattól fölmentetteknél a jövedelmi adónak háromszoros és a vagyoni adónak húszszoros összege. Hegedűs javaslata a munkásságra súlyos terheket ró. A munkásságnál a hadiváktság alapja az 1919. évre kiszámítandó hadmentességi díj és pedig: nem arcvonalbeli katonai szolgálat esetén ennek tízszeres, alkalmatlanság esetén húszszoros, fölmentés esetén negyvenszeres összege. A katonai felügyelet alatt álló gyárakban, a mögöttes országrészekben, a szántóföldeken a háború nehéz igáját hozó munkások Hegedűs javaslata szerint még hadiváltságot is fizetnek. Egy 1000 korona, havi fizetéssel alkalmazott magántisztviselő IV. osztályú kereseti adója 600 korona. Ezután a hadmentességi di. 80 korona. A szegény magántisztviselő tehát, ha föl volt mentve, hadiváltság címén fizet 3200 koronát. A fönálló adótörvények szériái azok a munkások, akik bérüket hetenként kapják- nem-,ennek kereseti adót Ezek hadmentességi adója a törvény szerint 8 korona lenne, a hadi váltsa... terhát 320 korona. Ennek a 320 koronának a fele is oly összeg, amit a munkásság mai, kereseti viszonyai között nem bír el. A javaslatnak e rendelkezésein tehát változtatni kell. Szerezzenek milliókat a hadirokkantaknak, XXXXXXXX X X X X X X X