Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-12 / 77. szám

rekonstruált kormány fog bemutatkozni a nemzetgyűlésen a Teleki miniszterelnökkel az élén. Tomcsányi igazságügyminiszter a kis­gazdapártban maga cáfolta meg a miniszterel­nökségére vonatkozó találgatásokat. A függetlenségi és 48-as párt­­hétfőn választmányi ülést tartott. Erről a kö­vetkező kommüniké adok ki: A füigyelenségi és 48-as párt választmánya behatóan foglalkozott a legutóbbi események következtében beállott súlyos politikai hely­zettel és aggodalommal látja, hogy a kibonta­kozás megoldásánál újra olyan politikusok ját­szanak szerepet, akik az országra könnyen vég­zetessé válható erőszakos és törvényellenes megoldás elhárításánál nem álltak feladatuk magaslatán, sőt az utóbbi magatartásuk is nemcsak a politikai, han­em­ jogi­­ felelősségre vonás szükségét is maga után vonja. Az ország politikai és gazdasági kibontakozása és jövője nemcsak egyszerű személyváltozásokon múlik­, hanem olyan, megbízható rend­szerváltozást is előföltételez, amelyben a közszabadságok föl­tétlenül érvényesülni fognak és amely egyedül alkalmas arra, h­og­y a világ rokonszenvét ré­szünkre biztosítsa. Ezért a párt csak az olyan törekvést támogatja, amely a fenti célok meg­valósítását eredményezi. Vasárnapra kisgazdapárti politikusoknak együttes kihallgatását tervezték, de, csupán Rubnek Gyula jelent meg a kormányzónál. Rubinek, aki a kisgazdapárt úgynevezett kon­zervatív szárnyának hangadója, a párt követe­léseiről tájékoztatta a kormányzót aki viszont megismertette a volt földmivelésügyi minisz­terrel a maga álláspontját a kisgazdapárti kí­vánságokat illetően. Azok a kombinációk, ame­lyek e kihallgatáshoz fűződtek s amelyek je­lentős szerepet szántak Rubineknek a jövő kor­mányban, állítóan nem birnak komoly alappal. Egyébként a válság szombati és vasárnapi szél­csöndjében csak burjánzottak a kombinációk. Ilyen, hogy Teleki megy s gróf Bethlen István jön... holott a keresztény nemzeti egyesülés­ből és a kisgazdapártból­ összeolvadó „egységes exírt" — Bethlen tudvalevően csak ilyen párt élén vállalkozna kormányalakításra — most még messzebb van a megvalósulástól, mint ta­valy augusztusban, és hasonló találgatás, hogy Apponyi Albert lesz az ú­i külügyminiszter, noha róla komolyan állítják, hogy a kormány­zatban való aiktív szerepre csak úgy vállal­kozna, ha teljesedésbe mennének a sajtószabad­ság helyreállítására, a politikai üldözések meg­büntetésére, az­ internálások revíziójára, a szakszervezetek szabad működésére és még sok egyéb, a közszabadságokra, a teljes jogrendre irányuló kívánságai. Hétfőn délelőtt nagyatádi Szabó földmivelés­ü­gyi miniszter két óra hosszat tanácskozott Teleki miniszterelnökkel. A tanácskozáson, amint nagyatádi Szabó mondotta, megállapítot­ták, hogy a helyzet fölborulása súlyos gazda­sági válsággal járna, továbbá, hogy a mostani pártviszonyok mellett csak k­oalíciós alapon lehet kormányozni". Ezért a miniszterelnök — esetleg­­közös konferencián — tárgyalni f­og a kisgazdapárt, és a keresztény egyesülés vezé­reivel. A pártvezérekkel történt megállapodá­sokat Teleki a pártok elé terjeszti s a döntés a pártoktól függ. Hír szerint nagyatádi Szabó és Teleki egymással telje­­­sen megegyeztek­­ a­ miniszterelnök, ha ugyan ő oldja,­meg vég­legesen a válságot, a nemzetgyűlésein, nyilatko­zattal fogja megnyugtatni a kisgazdapártot, akik még egyre elégedetlenkednek G­ratz le­an ondott külü­gyminisztern­ek a királykérdésben tett kijelentései miatt Hogy pedig a két kor­rmánytámogfató párt között egyik kérdésben se történjék civódás, Telekiek — a régi, többször bevált recipe szerint — most megint falra festik a kül­politikai mumust. Angliában hatalmas sztrájkok vannak, mond­ják, más államokban is „szélsőséges munkás­mozgalmaik" észlelhetők, te­hát a „külső vesze­delem" láttára a, keresztény alapom álló pártok­nak össze kell fogniok... Megállapíthatjuk, hogy az ilyen összefogáso­kn­ak eddig mindig k­isgazdapárti követelések adták meg­­az „A cseh-jugoszláv korridor, mint biztosíték..." Prágából jelentik, hogy a „Triibuna" értesülése szerint Belgrádban Pasics, továbbá a belgrádi cseh és francia követ kezött értekezlet volt, amelyen a cseh-jugoszláv korridor kérdéséről tárgyaltak. A csehi nacionalista „Narodni Zásty" ennek a jelentésnek kapcsán most visz­szapillantást vet azokra az eseményekre, ame­lyek Magyarországon húsvétkor lejátszódtak és azt írja, hogy föltétlenül szükséges Magyar­országtól kötelező biztosítékot kérni arra, hogy semmi körülmények között sem fogja a­ Habs­­burgokat restaurálni. Amíg ez nem történik meg, addig nem lehet a kisantant győzelméről beszélni. Az adott szó azonban nem elegendő; a cseh köztársaság és a jugoszláv királyság ösz­szekötő korridorja ma alapföltétele az európai békének. (Luzern, április 11. — Svájci, távirati ügynök­ség.) IV. Károly már tárgyalásokat folytat egy másik államba, való fölvétele, ügyében. A háború folyamán, amikor a pénzünk értéke csökkenni kezdett, a bérmunkás keresete nap­ról-napra kevesebb lett A munkások és a fix­fizetéses rétegek voltak pénzünk romlásának legnagyobb áldozatai. A helyzet most megvál­tozott. A korona értéke pár hét óta emelkedik. Mi következett be ennek nyomán® Kereske­delmi és ipari válság. A kereskedelem pang. Az üzletesek húzódoznak attól, hogy áruiktól mérsékelt haszonnal megváljanak. Ők arra tö­rekszenek, hogy a valuta miatt bekövetkezett válságot a fogyasztókra hárítsák át. Hasonló a helyzet az iparban is. A rossz korona idevon­zotta a jó külföldi pénzt és rendeléseket. Amíg a pénzünk értéke minimális volt, egy svájci centimes, addig gyáraink egy része külföldi rendelésekre dolgozott Most a korona érték­e két svájci centimes körül variálódik, tehát, drágák vagyunk, a külföldnek ne­m kellünk. Az ered­mény: a munkásságot elbocsátják, a munkás kikerül az utcára... Hogy mindez nem légből kapott állítás, azt alább számszerűen bebizonyítjuk. Most csak ismételten azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ép­pen ideje volna e szörnyű helyzeten segíteni. Tűrhetetlen és kétségb­eejtő, hogy minden ter­het, minden rázkódtatást a bérmunkások és fixfizetéses alkalmazottak viseljenek. A nálunk föllépő gazdasági válságon kétféleképpen is le­hetne segíteni. Az egyik mód a német minta. Ugyanis tavaly, amikor a­ német márka a vi­lágok­on hirtelen emelkedni kezdett, a­ német kormány mesterségesen megakad­lyozta a márka emelkedését, mert ez épp olyan válságot idézett ott elő, mint most a korona emelkedése nálunk. A másik megoldás természetesebb és egészségesebb. Haladéktalanul fogjanak hozzá a sürgős és immár évek óta elhalasztott köz­munkákhoz. A magyar vasutak is rászorulnak egy kis felújításra és ha a szükséges építkezé­seket elkezdenék, akkor Magyarországon rövi­desen elmúlna a gazdasági válság. Alább fölsoroljuk a fontosabb iparágakban az utóbbi két-három hét alatt bekövetkezett nagy munkanélküliség adatait és okait. Vas­ és fémmunkások.­­ A korona hirtelen kiló emelkedése leginkább a Vas­i­s középiparban érezhető. Több középipar csupán a kül­földnek dolgozott,, ezek legtöbbje megszüntette a terme­lést, mert ami pár hét előtt még a külföldnek olcsó volt, ma már drága. A nagyiparban még nem nagyon érezhető a valuta okozta munkanélküliség, de ha a helyzet, rövide­sen meg nem változik, akkor hegyiüzemeink is az utcára teszik munkásaikat. A vasmunkásszövetségben február 28-án UK munka­nélküli volt előjegye arvl. Március 1­951 április 1-ig 1000 munkanélküli jelentkezett. És amit februárig az elhelye­zés folyamatosan ment, addig márciusban csak elvétve tud munkásokat elhelyezni. Nagyon sok üzemben bevezet­ték a félnapi munkaidőt csak azért, hogy a munkásokat ne bocsássák el. • A cipészek és felsőrészkészítők. A cipőiparalom évek óta nem volt olyan nagyarányú munkanélküliség, mint napjainkban. Amíg pár héttel ezelőtt alig volt munkanélküli cipészmu­nkás, addig már­cius elején csupán a felsőrészkészítőknél 31% munkanélküli van. A cipészmunkásoknál a munkanélküliek száma kö­rülbelül 2000. A legnagyobb elbocsátások a tömegterme­lésnél fordultak elő és ezenkívül négy mechanikai cipő­gyár is beszüntette üzemét. A vidéken is nagy a munka­nélküliség és a munkanélküliek legtöbbje a fővárosba igyekszik. A nagy munkanélküliség oka az, hogy a termelés bi­zonytalanná vált. A gyárosok nem tudnak kalkulálni, az üzletesek nem veszik át a k­ész árut, a bőrárak eddig mintegy 50%-kal csökkentek és további áresésre van ki­látás. Ezért is tartózkodnak az üzletesek a rendeléstől, a gyárosok a termeléstől. A cipőüzletesek most arra tö­rekszenek, hogy a régi, drágán vásárolt árut eladják és ha raktáruk kiürült, akkor határozzák el magukat újabb rendelésre. Súlyosbítja a cipőipar helyzetét az is, hogy a hatóságok a cipőki­vitelt­­nem engedik meg, ellenben a behozatalunk elég tekintélyes. A szabóipar. A szabóiparhajó­ ellenére annak, hogy évszak szerint munkaidény lenne, fokozódó mun­kanélküliség mutatkozik. A készruhákat termelő konfekciószabóságban, amely a­­mit év végén kezdett újból termelni, az utóbbi hetekben csaknem teljesen megszűnt a munka és erősen csökkent a munkaalkalom a megrendelt ruhákat készítő férfi- és nőiszabóságnál se. A kereskedők az árak csökkenése kö­vetkeztében a készáruikat nem tudják eladni és a fogyasz­tók nagy része, pénzhiány miatt, meg az esetleges további árcsökkenés miatt, tartózkodik a vásárlástól. Nagyjában hasonló a helyzet a rendelésre dolgozó férfi- és női szabó­ságban is. A munkanélküliség fokozását mutatja, hogy amíg 1920 március 17. és április 6-ika között levő időben a szakegyesületi közvetítőknél 50-63-69 munkanélküli volt nyilvántartva, addig a folyó év ugyane három he­tében 49—160—224 volt a munkanélküliek szám­a. A nyomda- és könyvkötőipar. A nyomdaipar különösen érzékenyen reagál a kereske­delem válságára. Ha a kereskedelem pang, akkor tartóz­kodik a nyomtatványok rendelésétől, amint a­z az alábbi számokból is kitetszik. Márelue­li an-SM volt a munka­nélküli nyomdászok száma, amely április 8-án tíl­ra­ • emelkedett. A munkaközvetítőhivatal információja szerint ez a szám a következő héten lényegesen emelkedik, mert már eddig is nagyon sok új munkanélküli jelentkezett. Hasonló a helyzet a könyvkötöknél is. Amíg tavaly a munkanélküliek átlagos létszáma körülbelül 100 volt, addig ez a szám márciusban a duplájára emelkedett. Na­gyon sok üzemben félnapokat dolgoznak és több helyen kilátás van arra, hogy a munkásokat elbocsátják. Olyan kis iparágban, mint a könyvkötőipar, ez a helyzet ,sú­lyos, m­ert a munkások 16­/%-a van most munka nélkül. A húsipar. A csütörtöki lapunkban foglalkoztunk a húsipar vál­ságos helyzetével. A nagy munkanélküliségnek oka­ az is, hogy bár a hús ára csökkenő irányzatot mutat, a nagy tömeg, a fogyasztók zöme, keresetképtelen és emiatt nem vásárol húst. A húsipari nagyüzemek mostanában nem dolgoztatnak. A kormány eltiltotta a tartós áru (kolbász, szalámi) készítését, ami szintén hozzájárul a munkanél­küliség növesztéséhez. Budapesten és a környékén már­cius végén 800 munkanélküli volt. Olyan szám ez, amelyre a húsiparban régen nem volt példa. Ez a legékesebb bi­zonyítéka annak, hogy a tömeg nem érzi az olcsósági hullámot, mert ha fogyasztóképes volna, akkor elsősorban a húsipari munkások jutnának munkához. A szállítóipar. A fentiekhez hasonló rossz viszonyok vannak legtöbb szakmában. A textilszakma válságáról már megemlékez­tünk, most végül rá akarunk mutatni a szállítóipar hely­zetére. Ha pályaudvarok és ismert terek környékére ve­tődünk, soha annyi munkanélküli szállítót nem lehetett látni, mint mostanában. Megszűnt az üzleti forgalom, nincsen szállítás, megszűnt a behozatal, a szállítómunká­sok látják ennek is a kárát; nincs költözködés, a bútor­munkásnak nem akad munkája. Egyébként a szállító­munkások szövetsége tárgyalásokat folytat a mu­nkáltató­érdekeltségekkel arról, hogy a katasztrofális munkanél­küliség elkerülése céljából a szállítóiparban iss bevezessék a félhetes munkarendszert. És ilyen szomorú a helyzet a többi ipa­r­ág­ban is. * A Gy. O. Sz. javaslata a gazdasági válság enyhítésére. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége beadvánnyal fordult a­ kormány­hoz, amelyben kéri, hogy a közszállítások kezelése körül tapasztalt bajokat, orvosolják. A bead­ványban hivatkozás történik a közszállítások­ról szóló 1907. évi III. tc.-re, am­el­y szerint az állami, törvényi hatósági és községi üzeme­k szükségleteit elsősorban a magyar piacon kell beszerezni. Ezt azonban az utób­bi időben a ha­tóságok figyelmen kívül hagyták, mert úgy az állam, mint a törvényhatóságok nagyarányú­ rendeléseket eszközöltek külföldön. Ez az eljá­rás, függetlenül attól, hogy törvénybe ütközik, a mai viszonyok között, a magyar gyáripar gazdasági válsága következ­tében­, katasztrofá­lissá válhat. A beadvány többek között azt fej­tegeti, hogy nincsen egyetlenegy állam, amely szükségleteit a külföldön szerezné be akkor, ha ezt a belföldi piacon is megteheti. A beadvány végül hangsúlyozza, hogy az államvasutak és a posta olyan állapotban vannak, hogy a további karbantartási munkálatokat nem le­het elodázni és ezért arra kérik a kormányt, hogy e hét intézmény rekonstrukcióját minél előbb kezdjék meg, egyrészt, hogy ilyen módon a belföldi termelés ne akadjon meg, másrészt, hogy a munkásokat legalább is az eddigi mér­tékben foglalkoztatni lehessen.­­ Itt írjuk meg, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban ked­den kezdődnek meg a gazdasági krízisről és ennek az enyhítéséről val­ó taná­csíkozások. Az értekezleten a­ nagyipar, a kisipar és a keres­kedelmi érdekeltségek vesznek részt. A kérdés­sel érdemben lapunk más helyén foglalkozunk. Egyre nagyobb lesz a munkanélkü­liek tábora. * * Az ipari és gazdasági válságot legjobban a munkások érzik. — Meg kell kezdeni a közmunkákat, — 71 szakmák helyzete. — M Gy. O. Sz. Beadványa a kormányhoz. NÉPSZAVA 1921 április 12. A Habsburgok visszatérése és a külállamok. A „Bud. Tud." párisi távirata jelenti: Olasz­ország és a kis­ántant között, francia jelentés szerint, tárgyalások folynak­ olly irányban, hogy minden kísérletet, amely arra irányulna, hogy a Habsburgok a magyar trónt megkap­hassák, teljesen kizárnák. A „Neues Wiener Tagtblatt" értesülése szerint IV. Károly Spa­nyolországban keres családjával együtt állandó tartózkodást. A nyarat San Sebastianban kí­vánja tölteni. Ezidő szerint Spanyolországban kisebb villaszerű épületet keresnek, a­hol IV. Károly és családja a téli hónapok alatt is tar­tózkodhatnék. A költségvetés a pénzügyi bizottságban. A ,Magyar Távirati Iroda" jelenti. A pénzügyi bizottság hétfőn délután 5 órakor ülést tartott, amelyen az 1920/25 évi állami költségvetést tárgyalták általánosságban. A pénzügyi bizott­ság azt a kívánságát fejezte ki, hogy a vitában az összes szakminisztereket fogja meghallgatni és ezért az általános vitát félbeszakították és kedden délután 4 órakor folytatják.

Next