Népszava, 1921. november (49. évfolyam, 244–269. sz.)
1921-11-01 / 244. szám
2 NÉPSZAVA * * Törvényjavaslatot terjesztenek be a Habsburg kerítés megoldásáról. — A többségi pártok szerdán döntenek. A politikai világ érdeklődését teljesen a karlistca puccs nyomán támadt külpolitikai bonyodalmak kötik le. A szorosan vett belpolitika egy időre teljesen háttérbe szorult és a pártkörökben egyébről se tárgyaltak, mint a nagy-és kisántiáninak a magyar kormánynál tett lépéseiről. Hétfőn már kire terjedt, hogy a nyugati szövetséges főhatalmak hozzájárultak a kisántáninak a Habsburgdinasztiára és a lefegyverezésre vonatkozó kívánságához. Ebben az ügyben Bethlen miniszterelnök hétfőn előbb behatóan tárgyalt az ántant képviselőivel, majd kihallgatásra ment a kormányzóhoz. Ugyanez ügyben a kormányzónál jártak hétfőn délelőtt a kereszténypárt megbízásábóól Haller István és Huszár Károly. A Népszava a mában küzd a jövendőért. Haller, a kihallgatásról nyilatkozván, hétfőn este a kereszténypártban közölte, hogy információért mentek a kormányzóhoz, hogy „pártjuk állásfoglalásánál bizonyos ismeretekre támaszkodhassanak". A kereszténypárti megbízottak azzal az impresszióval távoztak a kihallgatásról, hogy „a mértékletes, a viszonyokhoz alkalmazkodó és az erőviszonyokat számba vevő politika" helyén való ezidő szerint. Arra is kérdésre, hogy a Habsburg-ház sorsát illetően megközelíti-e a nagyontánt állásfoglalása a kisántántét, Haller azt válaszolta, hogy „a királykérdés csak a nemzetgyűlésen nyer majd teljes megvilágítást". Az ántánt kívánságaival hétfőn délután rendkívüli minisztertanács is foglalkozott és a kihallgatásoknak, a minisztereknek egymással és az ántánt-diplomatákkal való tárgyalásainak, eszmecseréinek eredményeképpen a kormány elhatározta, hogy csütörtök délelőttre összehívják a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésének az lesz a feladata, hogy a külhatalmak óhajához híven likvidálja a meghiúsított karlista vállalkozást. Ez törvényjavaslat útján történik majd, amelyet Tomcsányi igazságügyminiszter irányítása mellett szerkesztettek az igazságügymiinisztériumban. A beterjesztendő javaslattal a házszabályokban előírt időn belül, a legsürgősebben végez a nemzetgyűlés, úgy hogy a javaslat megszavazása után kész törvény, az eddigi tervek szerint már a hivatalos lap vasárnapi számában megjelenne. Annak folytán, hogy a királykérdéívben a kormány pártjai, a keresztény egyesülés és a kisgazdapárt a legutóbbi napokig is élesen eltérő fölfogást vallottak, a kormány ugyancsak kínos helyzetbe került, mert viszont a külső felszólalásra készült javaslatot mindenáron törvényerőre kell emelnie. Ezt a célt szolgáltaik azok a bizalmas megbeszéléseik, amelyeket a politikai pártvezérek a miniszterelnökkel és híveikkel folytattak. A nemzetgyűlés ülését megelőzően szerdán este a kisgazdapárt és a keresztény egyesülés külön-külön értekezleteket tartanak, amelyeken Bethlen miniszterelnök ismertetni fogja a csütörtökön beterjesztendő javaslatot. Hogy az értekezleteken nagyjelentőségűnek ítélt kérdések kerülnek szóba, azt mutatja, hogy a kisgazdapárt vezére, nagyatádi Szabó, a párt minden egyes tagját táviratban citálta föl szerdára a fővárosba és táviratában hivatkozással az „ország súlyos helyzetére és létérdekére", kéri a képviselőket az értekezleten való megjelenésre. A többségi pártokban bizonyosra veszik, hogy : a pártok az értekezletek;"1) hozzájárulásukat adják Bethlen előterjesztéséhez és biztosítani fogják a csütörtöki javaslat megszavazásáról, föl haladéktalanul, akkor a magyar kormány a karlistákkal együtt haladt volna, mert a magyarok valamennyien megegyeznek abban, hogy egyedüli gondjuk, hogy mikort lehetne megfordítani és semmivé tenni a szerződéseket. A mozgósításra a világ békéje érdekében volt szükség. A kisántánt nemcsak Károly királynak, hanem az egész Habsburg-dinasztiának trónfosztását kívánja és ragaszkodik ahhoz, hogy ezt maga a magyar parlament mondja ki törvényerejű határozatban. A kisántánt követeli továbbá azoknak a magyar bandáknak a föloszlatását, amelyek jelenleg a nyugatmagyarországi vármegyékben garázdálkodnak. Tusar berlini cseh követ is tájékoztatta, a berlini, valamint, a Berlinben működő külföldi újságírókat. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy a kisántánt nem kíván mást, csupán azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyek a Magyarország részéről is elismert békeszerződésben foglaltatnak. Megcáfolta azokat az állítólag magyar forrásból származó híreszteléseket, mintha Csehország vagy Jugoszlávia Nyugatmagyarországon korridort akarna létesíteni. A kisántanttól — mondotta — távol áll minden hódítási szándék. Ami főkövetelésünk, arra vonatkozik, hogy Magyarországot lefegyverezzék és hogy Magyarország ünnepélyesen fossza meg trónjától nem csupán Károly királyt, hanem az egész Habsburgdinasztiát. Ez a két pont lényeges, alkotórésze a békeszerződésnek is. A követ szembeszállt azzal a híreszteléssel is, mintha a nagyántánt és a kisántánt között ellentétek merültek volna föl. Nyomatékosan hangoztatta Csehország ])*•• rtetét és utalt Masaryk elnöknek arra a : •'•"•ki nyilatkozatára, hogy mi csehek béke. ;•! • "'.ok és nem háborút. Csehország számára ' életkérdés a demokratikus és békés Középeurópa". A jugoszláv nemzetgyűlés egységes a Habsburg-kérdésben. Enyhült az ellentét a szövetséges hatalmak és a kisantant között. — Románia minden előkészületet megtett a mozgósításra, de nem követeli Magyarországtól a mozgósítás költségeit. A jugoszláv nemzetgyűlés szombati üléséről csak nagyon hiányos távirati tudósítás érkezett, de ebből is megállapítható, hogy a jugoszláv kormány a konfliktus békés elintézése mellett van. Trifkovics belügyminiszter, aki most Pasicsot helyettesíti, nyilatkozott a kormány nevében a nemzetgyűlés ülésén éselmondotta nyilatkozatában, hogy a kisántánt teljesen egységes abban, hogy Károly király magyarországi tartózkodását casus bellinek tekintse. A kisántántnak ezt a fölfogását Trifkovics szerintOlaszország és Lengyelország is teljes mértékben osztotta. IV. Károlyt el kell távolítani Magyarország területéről és ki fogják szolgáltatni a nagyántantnak. Ez azonban — így mondotta Trifkovics — nekünk nem elég, sem a cseh köztársaság ezt el nem fogadja, amíg azok a hivatalos magyar körök, amelyek utolsó percig Magyarország törvényes uralkodójának tekintik Károly királyt, továbbra is uralmon maradnak. A kisántántnak szövetségeseivel együtt az a célja, hogy kivívja az állandó béke szükséges biztosítékait. Trifkovics kijelentette még, hogy a kisántánt megkísérli ernek a kérdésnek békés megoldásait, de ha szükséges, nem riad vissza a legvégő eszközök alkalmazásától sem. A nemzetgyűlés valamennyi pártjának képviselői fölszólaltak és egyhangúan helyeselték a kormány álláspontját. A kisántant államainak diplomáciai képviselői egyébként jegyzéket nyújtottak át Párisban, Londonban és Rómában. A jegyzékben körvonalazzák a kisántánt fölfogását a magyar kérdésben. A párisi nagyköveti konferenciát azonnal összehívták ülésre, hétfőre várják a nagyköveti konferencia döntését a kisántánt legutóbbi jegyzéke ügyében. Prága és Páris között, valamint Prága, Bukarest és Belgrád között is vasárnap élénk diplomáciai tárgyalások voltak, amelyek arra irányultak, hogy a középeurópai háború veszedelme elhárutassék. Ebben az irányban a nagyántant képviselői Budapesten is tárgyalásokat folytattak. A nagyköveti konferencia még mindig nemdöntött IV. Károly tartózkodási helye dolgában. Most vitatja meg azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak IV. Károly Magyarországból való sürgős eltávolítására. Az ágyúnaszád Dunaföldvár felé utasin van, onnan fogja elszállítani IV. Károlyt Galacba, ahol bevárja a nagykövetek elöntését. Gróf Apponyi és gróf Szécsen hétfőn a kormány engedélyével Tihanyba utaztak. Hire járt annak, hogy a Vatikán tiltakozott a nagyhatalmaknak IV. Károllyal szemben, való eljárása ellen. Az Havas-ügynökség megcáfolja azt a hírt, mintha a Vatikán tiltakozott volna vagy tiltakozni szándékoznék amiatt a bánásmód miatt, amelyben IV. Károlyt a szövetséges hatalmak részesítik. A távirati jelentéseket alább közöljük: A csehek rálőttek a magyar határőrségre. (Miskolc, október 31.) Illetékes helyről nyert értesülés szerint Hernádvécse közelében a csehek rálőttek a határszolgálatot teljesítő közegeinkre. („M. T. I.") A magyar kérdés a nagyköveti konferencia elött. (Páris, október 30. — Havas.) A „Petit. Parisien" a következő részleteket teszi közzé : a nagykövetek konferenciájának a magyar kérdésben folytatott tanácskozásairól. A konferencia elsősorban el akarta oszlatni a kisántant aggodalmait és gyorsan akarta rendezni Károly király jövőjének kérdését. A konferencia azonban úgy vélekedett, hogy az ultimátum, amelyet a dunai államok Budapestre akartak küldeni, tárgytalanná vált, minthogy a nagykövetek konferenciája mármaga is a magyar kormánynak átadott, jegyzékében Károly királynak és családjának letevését követelte. A magyar hadsereg dolgában a konferencia nemcsak arra nyilatkozott késznek, hogy a létszám csökkenésére ügyeljen, hanem arra is, hogy valóknak, fogadja el azokat az adatokat, amelyeket a kisántánt erre vonatkozóan adhatna neki. Ami a kisántánt elhatározta mozgósításnak költségeit illeti, a konferenciának az volt a fölfogása, hogy nem volna helyénvaló Magyarországra hárítani őket, minthogy a kisántant államai maguktól foganatosították intézkedéseiket, Magyarorország pedig teljesítette kötelezettségét és meghiúsította a király kísérletét. (M. T. 1.") (London, október 31. — A „M. T. 1.") jelentése.) A „Daily Mail" írja. A nagykövetek értekezlete megmutatta, hogyKároly király ügye jó kezekben van. A király nem veszélyezteti már az európai békét. Csehország afelől nyugodt lehet, hogy a diplomácia, vagyis a nagykövetek konferenciája az ő országuk szempontjából szükséges garanciákat, Károly király lemondását és Magyarország lefegyverzését biztosítani tudja és biztosítani is fogja anélkül, hogy a kisántántnak fegyveres erőt kellene kiküldeni«. A Kisántánt jegyzéke: I Prága, október 31.) A e&6.i sajtóiroda jelenti: Pénteken este Heiles miniszterelnöknél megjelentek Clark, Conger és Bordonaro meghatalmazott miniszterek, az ántánt diplomáciai képviselői. Benes miniszterelnök hosszas megbeszélést folytatott velük a magyarországi eseményekről és a kisántánt, valamint a nagyántánt beavatkozásának mostani állásáról. Az ántánt követek előterjesztették azt a határozatot, amelyet ebben az ügyben a nagyántánt és a nagyköveti értekezlet hozott és behatóan kifejtették kormányaik álláspontját. A miniszterelnök ismertette, hogy a cseh kormány — különös tekintettel a csehországi helyzetre és a kisántánt kormányaival kötött megállapodásokra — milyen eljárást kíván követni az események további fejleményeiben. A tárgyalást folytatni fogják. („M. T. L") (Páris, október 31. — „M. T. I.") A kisántánt * részéről tervezett ultimátum élénken foglalkoztatja az angol és francia lapokat. A „Daily Express" a következőkben foglalja össze a kisántiáiunak már ismert követeléseit: Károly király száműzése; Magyarország lefegyverezése.; Nyugatmagyarországnak Ausztriához juttatása; a kormányzat gyors demokratizálása. Az angol lap értesülése szerint a cseh mozgósítás következtében 120.000 katona került a határra. A cseh sajtóiroda a bukaresti „Universal" hivatalos forrásból eredő értesülést közli, amely szerint Románia nem mondott le a nagyobb arányú katonai előkészületekről, csupán néhány nappal elhalasztotta azokat. Románia szövetségeseivel egyetértésben ragaszkodik ahhoz, hogy az egész Habsburg-kérdést véglegesen elintézzék. (Prága, október 31.) A cseh sajtóirodának jelentik Bukarestből. A román kormány ismételten tanácskozott a magyarországi események következtében előállott helyzetről és az annak következtében szükségesnek mutatkozó katonai rendszabályokról. Intézkedés történt, hogy szükség esetén a határon néhány hadosztályt állíthassanak föl. (,,M. T. L") A belgrádi román követ nyilatkozata Románia álláspontjáról. (Belgrád, október 30.) A belgrádi román követ a következő nyilatkozatot tette: Azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben a kisántant sikere biztosítottnak látszik. Teljes az egyetértés Belgrád és Bukarest között. Románia nem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen föl. A mi államf ér fiaink azt vélik, hogy nem kell mindjárt a mozgósítást elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek megtérítése nagyon kétséges. Hogyan gondolják, hogy Magyarország megfizeti Csehországnak az S. 11. S. királyságnak mozgósítási költségeit. A trianoni béke-i szerződésben benfoglaltatik e- a jóvátételt bi-! „Nincsen ellentét a Kis- és a nagyántant között." Benes nyilatkozata a Habsburg-kérdésről. Benes miniszterelnök magához kérette az „Excelsior" prágai munkatársát, akinek a következőket mondotta: Ha nem léptünk volna 1921 november 1.