Népszava, 1932. október (60. évfolyam, 218–236. sz.)
1932-10-01 / 218. szám
— Ez a föladat. Ez a föladat teljesíthető is. Sőt, ha minden Népszava-előfizető legalább egyetlen új előfizetőt szerez, akkor messze túlhaladjuk a májusi eredményeket is. De ismerjük a tömegek szernyű nyomorúságát, tudjuk, hogy milyen borzalmas szegénységben élnek a munkások, ezért tűztünk ki célul csak tízezer új előfizetőt. Ennek azonban meg kell lenni és meg is lesz. Elvtársaink ismerik a pártvezetőség intencióit, nem értették félre a könyvakciót sem, amellyel a pártvezetőségnek az a célja, hogy tíz- és tízezer kötet könyvet terjesszen el az elvtársak között, a kultúra termékeny magvait.A pártvezetőség nagyon jól tudta, amikor ezt a könyvakciót útnak indította, hogy az elvtársak ezreit nem a jutalom serkenti a pártépítő munkára, hanem a szocialista meggyőződés, de tudta azt is, hogy milyen hatalmas jelentősége van annak, ha éppen az agitációval kapcsolatban útnak indítja a könyvek ezreit a proletárhajlékok és a pártszervezetek felé. Sokszor megmondottuk már, de nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a mi szabadságharcunk egyik legerősebb fegyvere a Népszava. És újra, meg újra ismételnünk kell azt is, hogy a tömegek megszervezése és küzdelembe indítása a mi elháríthatatlan feladatunk. Az ellenforradalmi kormányzás tizenkét esztendeje van a hátunk mögött. Ez a tizenkét esztendő a magyar proletariátus történelmének legsötétebb, de egyúttal legnagyszerűbb korszaka is, mert a szervezett proletárság túl tudta élni a legbarbárabb üldözést, a legkegyetlenebb hadjáratokat is. A harcok ideje még nem ért véget! A szociáldemokrata tömegek új harcok elé érkeztek. Meg kell erősíteniök magukat és meg kell mutatniok az ellenforradalom erői felé, a rendszer felé, a magyar munkásmozgalomban legyőzhetetlen erők élnek. A leghatalmasabb demonstráció a rendszerrel szemben, ha november 15-én hírül adhatjuk: 10.000 új előfizetővel szaporodott a Népszava tábora, 10.000-nél több új harcosa van a szociáldemokrata pártnak. A mai nappal induljanak el elvtársaink toborzó útra és erről az útról ne térjenek vissza addig, amig a célt el nem értük. 10.000 új Népszava-előfizető! Ez lebegjen minden elvtárs szeme előtt, ezért dolgozzon minden öntudatos szociáldemokrata. Májusban több mint 25.000 előfizetővel szaporodott a tábor• Csodálatos teljesítmény volt. Amit akkor meg tudtak tenni az elvtársak, annak a felét talán most is teljesíteni tudják. Minden Népszava-előfizető legyen agitátora a Népszavának. Előre, elvtársak! A fővárosban, a környéken és a vidéken induljon meg a toborzó munka, a pártépítés hatalmas munkája. A májusi virágzás után jöjjön az új virágzás, a májusi nagyszerű agitáció után jöjjön az őszi, harcos toborzás. 10.000 új előfizetőt, 10.000 új harcost! • Mj Görögorzágban újabb nagy földrengéstől tartanak A görögországi Kalkidike félszigetén a földrengés csütörtökön délután megismétlődött és az éjszaka folyamán kiterjedt Közép- és Keletmacedóniára, valamint Nyugattráciára is, pénteken reggel 8 órakor pedig érezhető lökésekkel Athénig hatolt.A katasztrófa színhelyén óriási a hőség és kénes gázok terjengenek. Kalkidike félszigetén, a tengerparttól számított hat kilométerre, hosszú szakadék támadt, amely azt a benyomást kelti, hogy a félsziget a szárazföldtől elválóban és a tengerbe süllyedőben van. Az athéni obszervatórium jelentése szerint további, az eddiginél nagyobb földrengéssel kell számolni. e®©@B NÉPSZAVA 53®®» Henderson és a dán kormány új leszerelési programot dolgozott A népszövetségi bizottságok megkezdték munkálataikat A népszövetségi közgyűlés az általános vita befejezése után pénteken megkezdte a bizottsági munkát. Mind a tizenkét bizottság összeült, hogy földolgozza a közgyűlés programján szereplő technikai, jogi és politikai kérdéseket. Az európai tanulmányi bizottság is összeült, hogy tudomásul vegye a stresai értekezlet jelentését és megvitassa a nemzetközi közmunkák végrehajtásának kérdését. Összeült az a bizottság is, amelyet a leszerelési értekezlet elnöksége a hadseregek erejének kérdésében kiküldött. Elnökké megint de Brouckére elvtárs, belga szenátort választották. (Wilson, az Egyesült Államok képviselője azt kívánta, hogy haladéktalanul tárgyalják " a hadseregek "állományának leszállítására vonatkozó Hoover-féle javaslatokat. Paul Boncour azt az ellenvetést tette, hogy előbb a ,,hadseregek erejének" pontos jelentőségét kell tisztázni. Amerika képviselője erre kijelentette, hogy szombaton részletes indítványokat terjeszt a bizottság elé. Henderson Genfből való elutazása előtt az egyes delegációknak új programtervezetet adott át. Ennek három lényeges pontja a következő: 1. Németországnak nem szabad újra fegyverkeznie. 2. A többi hatalom legerősebb haderőit le kell szerelni, hogy ezzel csökkentsék a német haderők és a nagyhatalmak haderői között fennálló nagykülönbséget. 3. El kell ismerni a fegyverkezésben való egyenjogúság elvét. Neurath német külügyminiszter kijelentette, hogy Németország nem hajlandó elfogadni Henderson tervezetét. Az elutasító álláspontot azonban nem indokolta meg. Azokon a bizalmas megbeszéléseken, amelyeket Spanyolország kezdeményezésére az értekezlet nyolc kisebb állama folytat, a dán delegáció külön tervezetet készített, amely szerint szabatosan meg kell állapítani a leszerelési értekezleten megszavazandó egyezmények célját, meg kell állapítani a fegyverkezés csökkentésének a célját, meg kell állapítani, ki tekintendő támadó félnek és ezzel kapcsolatban jogszabályokat kell kidolgozni a biztonság érzésében. A tervezet kimondja a volgári aviatika nemzetközivé tételét is. A csökkentés tekintetében a tervezet Hoover javaslatát veszi alapul. TERJESSZÜK A NÉPSZAVÁT 1891 A lengyel munkásság harcai (A Népszava varsói tudósítójától.) Közeledik a lengyel parlament összehívásának az ideje. A jelenlegi kormányzat megszilárdul, a helyzet urának képzeli magát. Vizsgáljuk meg tehát a lengyel szocialista párt (röviden PPS) helyzetét. Pilsudszki 1926-ban ragadta magához az uralmat és ez idő alatt a kormány és az ellenzék viszonya mindinkább kiélesedett, annyira, hogy ma már megszűnt köztük még a parlamenti életben szokásos érintkezés is. A PPS kíméletlen harcot folytat a kormány ellen és az iszonyú nyomor leküzdése mellett egyetlen célja: a Pilsudszki-uralom megdöntése. Ennek a célnak a kiviteléhez azonban a PPS ereje nem elégséges. A túlnyomó többségben lévő földműveslakosság között a szocializmus eszméje még nem terjedt el annyira, hogy a szocialista párt egyedül vehesse föl a harcot. A PPS szövetkezett tehát a parasztpárttal, amely az utóbbi időben élénk agitációt fejt ki nagy sikerrel. Ez a szövetkezés különben nem blokkszerű és csupán a kormányzat ellen irányuló harcra szorítkozik. Ez az egyetlen polgári párt, amellyel a PPS együttműködik. Igen nagy fontosságú a lengyel szocialista párt viszonya a nemzeti kisebbségekhez tartozó szocialista pártokhoz. Furcsának és paradoxnak tűnik föl az a megállapítás, hogy Lengyelországban a szocialisták nemzetiségek szerint külön pártokba tartoznak. A német munkáspárt, a zsidó munkásszövetség, az ukrajnai szocialista párt és az ukrajnai radikális szocialisták ahelyett, hogy a lengyel szocialista párt (PPS) kebelén belül alkotnák meg alosztályukat, külön nemzetiségi pártokat alkotnak. Ez a nacionalizmus természetesen sokat árt a szocialista mozgalomnak, még ha fönn is áll közöttük a szoros együttműködés. A háború előtti nemzetiségi gyűlölet és üldöztetés még annyira élénk a lelkekben, főleg a zsidó és a német munkásságnál, hogy csak a jövő generációtól várhatjuk az egységes lengyelországi szocialista párt megalakulását. A szejmmel, a lengyel parlamenttel szemben a PPS ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a háború előtt az orosz szociáldemokraták a dumával szemben, azaz, hogy a szejmet olyan tribünnek tekinti, ahol mindazt el lehet mondani, aminek a sajtóban való közlését a cenzúra nem engedélyezi. A jelenlegi szejm nem alkalmas arra, hogy szocialista javaslatokat megvalósítson. Ami pedig az eljövendő parlamenti ülésszakot illeti, a PPS az első ülésnapon bizalmatlansági javaslatot nyújt majd be a kormány ellen, ami lehetővé teszi, hogy a PPS beható vitát provoklájon magáról a rezsimről. A lengyelországi általános helyzetet vizsgálva, nem szabad arra számítani, hogy rövid időn belül érdemileges változásoklesznek a belpolitikában. Az állami adminisztráció fejeziki a rezsimet. A kormánypárt egyenlő az állami adminisztrációval és viszont. A lengyel kormányt csupán nyers fiziikai ereje tartja uralmon. A proletárság lemondó nemtörődömségével, apátiájával szemben ennek a nyers erőnek természetesen könynyű a dolga. Főleg Varsóban, a fővárosban értéktelen a munkásság, mert itt a nagyipart a hadsereg foglalkoztatja hadianyag gyártására. A vidéken már nagyobb a tevékenység, ennélfogva a szervezettség is, amit legjobban bizonyít a napokban a munkásság győzelmiével véget ért petróleumipari sztrájk, ahol tizenkétezer sztrájkoló közül négy sztrájkbontó akadt. Ezek szerint minden jel arra mutat, hogy a lengyelországi szocialista mozgalom vezetését és irányítását a főváros kiejtette a kezeiből és a vidék vette át. Reméljük, hogy az eddigieknél nagyobb eredménnyel. Lövész Rezső. ••••a A bécsi „barna-nap"-ok kudarcát verekedésekkel takarják a nácik (Wien, szeptember no. — A Népszava bécsi tudósítójának jelentése.) Csütörtökön már izgalmasabb volt a légkör az osztrák fővárosban, a nácik „barna-nap"- jának alkalmából. A nácik a rendőrség védőszárnyai alatt többhelyütt megtámadták a munkásokat, akik, természetesen, védekeztek és felverték a nácikat. A koradélutáni órákban a Königsgasseban, a vasmunkások otthona előtt egy náci csapat jött, provokálóan megállt a ház előtt és gúnyos szavakkal illették a szocialistákat. A rendőrség mindezt végignézte. A szocialisták, természetesen, válaszoltak a náciknak, amikor is ezek, mintegy adott jelre rohamra indultak a munkások ellen, hátulról pedig több náci kőzáport zúdított a vasmunkások házára. Közben három lövés is eldördült, amelyet a szemben levő ház lakói szerint egy náci adott le. Egy rendőr a szemén sebesült meg és egy utcai járókelő pedig a hasán súlyosan megsérült. A rendőrség pár perc múlva segítséget kapott és a küzdő felek közé lépett, de mindenütt a Schutzbundlerekre támadt, holott ezt a támadást is a nácik kezdeményezték volt. Ugyancsak 18 órakor a Mariahilferstrasse egy másik mellékutcájában is verekedés volt és több sebesülés történt. A városházán A városházán csütörtökön volt az első bizottsági ülés, amelyen, föltűnést keltve, a nácik nem jelentek meg. Éppen Weber tanácsnok referált, amikor az összes náci képviselők megjelentek és követelték, hogy miután a nácikat megverték a városban, az ülést szakítsák félbe. Az „indítványt" természetesen még csak szavazásra sem tették föl, amire a nácik kijelentették, hogy elhagyják a városházát. A szociallisták visszakiáltották: nagyon helyesen, mihamarabb tegyék! Erre az egyik náci nekiesett Gronig szociáldemokrata városi tanácsosnak és öklével ennek arcába vágott. Gronig üstökén ragadta a támadó firistert és a következő pillanatban ugy a nácik, mint a szociáldemokraták egymásra törtek. A nácikat megfelelő ütlegek kíséretében kiverték a teremből, vezetőjük, Frauenfeld nem súlyosan ugyan, de a pofonoktól vérző arccal került ki a csatából. A karzatokon a politikai ellenfelek hasonlóképen egymásnak estek. Közben a polgármester az ülést felfüggesztette. Az ülés újbóli megnyitása után a keresztény-szociálisok azt kívánták, hogy az elnök zárja be az ülést. A pártvezérek értekezlete nem jutott eredményre ebben a kérdésben, amire a keresztény-szociálisok elhagyták a termet. A nácik agresszivitása a berlini és bécsi kudarcok elfeledtetését célozta. A bécsi munkásság körében nagy az izgalom, de egyúttal nagyobb a harci kedv és csütörtökön kétszer annyi háromnyilas-jelvényes szocialistát lehetett az utcán látni, mint szerdán. Immár az egész Bécs résztvesz a még két napig tartó izgalmas küzdelemben. Az éjszaka folyamán érkezett jelentés szerint Bécsben az utcai zavargások tovább tartanak. Az est folyamán két gyűlésen is verekedés volt. Eddig hivatalosan huszonhárom súlyos sebesülést állapítottak meg. Hír szerint a minisztertanács éjszaka összeült, hogy a rend biztosítására szükséges intézkedésekről tanácskozzék. 1932 október 1.