Népszava, 1967. szeptember (95. évfolyam, 206–231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1967, 16. SZOMBAT mzrjr­feri® Helffin rendkívül Kedden rendes közgyűlés az USZ-ben Előtérben a közel-keleti helyzet Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn New Yorkban összeül az ENSZ rendkí­vüli, sürgős közgyűlése, kedden pedig a világszer­vezet székhelyén megnyí­lik a közgyűlés 22. rendes ülésszaka. A tagállamok a közgyűlés elé csaknem száz napirendi pontot kí­vánnak terjeszteni, s ezek a legégetőbb nemzetközi kérdésekkel, így a közel­­keleti helyzettel, a lesze­reléssel és a gyarmatosí­tás problémáival foglal­koznak. A közgyűlésen részt vevő magyar küldöttséget Pé­ter János külügyminiszter vezeti. A magyar delegá­ciót szombaton a késő esti órákra várják New York­ba. A szovjet küldöttség vezetője Cromiko külügy­miniszter, aki vasárnap érkezik. A hétfői ülésen több tagállam javasolni kíván­ja, hogy a közel-keleti konfliktus miatt összehí­vott rendkívüli közgyűlést rekesszék be és a vitát folytassák a rendes köz­gyűlésen, más államok vi­szont — a probléma sú­lyossága miatt — azt akarják, hogy a rendkí­vüli és a rendes közgyű­lés párhuzamosan tanács­kozzék. A rendes közgyűlés ked­di megnyitó ülésén vá­lasztják meg a közgyűlés új elnökét. A tisztségre ebben az évben a tagál­lamok többsége Corneliu Manescu román külügy­minisztert javasolja. A közgyűlés a többi között jelentést hallgat majd meg a genfi leszerelési ér­tekezlet munkájáról és az atomstop-egyezmény ter­vezetéről. Az ideiglenes napirenden számos, a le­szereléssel kapcsolatos probléma szerepel, ame­lyeket az illetékes bizott­ságok tárgyalnak meg. Is­mét napirendre kerül Kí­na ENSZ-képviseletének problémája. Kilenc ország javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el törvényes he­lyét a világszervezetben. A szocialista országok javaslatára tárgyalnak ar­ról, hogy szüntessék meg az ENSZ-alapokmányelle­­nes beavatkozást Korea ügyeibe, s haladéktalanul vonják ki Dél-Koreából a megszálló csapatokat. A vietnami háború problémája nem szerepel a világszervezet napirend­jén, de valamennyi meg­figyelő egyetért abban, hogy ez az egyik legfon­tosabb kérdés, amely rá­nyomja majd bélyegét a felszólalásokra és a ta­nácskozásokra. Hangsúlyos évadkezdés A GONDOLAT, amely a ma másodízben nyíló Budapesti Művészeti Heteket életre hívta, nem újkeletű. Hosszú évek vajúdási időszaka már előre azzal biztatott, hogy egy ilyen kezdeményezés — ha csakugyan felnő a fogalom színvonalára — nagy és sokféle hasznot hozhat hazánk művészeti, sőt tágab­­ban is fogalmazhatunk, kulturális életében. Nem elhamarkodott-e köszöntés és bizalom­előlegezés helyett máris haszonról beszélni? Az adott esetben nem. Itt most éppen ez a biztatás legjobb formája. Hiszen csak azokat a gondolatokat folytat­juk, amelyek a közvéleményben, a sajtóban huza­mos ideje jelen vannak. Ahogy az immár évtizedes Budapesti Zenei Hetek fokozatosan számottevő ran­got vívtak ki a hazai és a nemzetközi közvélemény­ben, ahogy a figyelem, növekvő joggal, mindinkább feléjük irányult — mind indokoltabb és sürgetőbb lett az igény egy sokoldalú, egybehangolt, komplex fővárosi művészeti megnyilvánulásra. Liszt, Bartók, Kodály neve és művészete olyan zászló, amely lehe­tőséget nyújt a művészetünk egésze iránti fokozódó érdeklődésre hazai és nemzetközi viszonylatban. És ezzel már azt is mondtuk: kötelez. A BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK minden szempontból országos ügy, s ha méltónak mu­tatkozik klasszikus és élő művészetünk szintjéhez, nemzetközileg is jelentékennyé fejleszthető. Nem arról van szó, hogy valami merőben újat kell kifej­lesztenünk. Sokkal inkább arról, hogy szervezetté, megkomponálná, egészében végiggondolná kell ten­nünk ezt a hangsúlyos évadkezdést, amely ilyenfor­mán rendkívül ösztönzően hathat művészetünk va­lamennyi ágára. Ez nem feltételezés, hanem a tavalyi kezdeti és még kezdetlegesnek is nevezhető — tapasztalatok után az idén már halvány körvonalakban kibonta­kozó tény. Egy pillanatra sem állítjuk, hogy az idei program már megfelel a magas fokú szervezettség, sokoldalú megkomponáltság követelményének — de összehasonlíthatatlanul inkább, mint bármikor ko­rábban. Nemigen fordult elő az elmúlt évtizedek­ben, hogy — ü­ll a rangos zenei eseményeken — ilyen elismerést érdemlő felkészültséggel, jelenté­keny bemutatók, kiállítások, sorával indult volna a színházi, a képzőművészeti és az általános népmű­velési évad. Közte több olyan megnyitvánulással (magyar operák hete, Budapesti Művészeti Kollé­gium stb.), amely a hazai mellett, egészben vagy részben, méltán kelti fel külföldi vendégeink érdek­lődését is. Operaházunk igazgatója nem kevesebbet jelentett be a minap, mint hogy dalszínházunk a jövőben igyekszik egy-egy új magyar dalmű, illetve balettmű bemutatójával jelentkezni a budapesti művészeti heteken. (Valamikor így mondták: az is­ten füle­­ és az ő szája.) Annyit mindenesetre mu­tatnak ezek a kedvező előjelek, hogy a hangsúlyos évadkezdés ünnepivé avatódó eseménysora csak­ugyan inspiráló hatású. A HAZAI ALKOTÓMŰVÉSZETRE tett hangsúlyt jelent ez mindenekelőtt — de előadóművésze­tünk, színházművészetünk természetesen azzal is je­len van, amit a világ kultúrájából befogad és tol­mácsol. S a kölcsönös élménynyújtás és hatás jegyé­ben boldogan látott vendégünk a világ számos mű­vésze, köztük néhány legnagyobb művésze. Olyanok, mint a zenedrámának ma este bemutatkozó kima­­gasló szófiai képviselői, a gordonka világnagysága, a Zeneakadémiánkon holnap fellépő Rosztropovics, s e­ következő nap vendége, a zongora zsenije, Rich­ter — és a továbbiakban Bartók Béla özvegyétől Do­­luhanováig, az üzbég népi és iparművészet meste­reitől a lipcsei muzsikusokig sokan a világ nagy mű­vészei közül. Az ország lakossága szívből köszönti fővárosá­nak gazdagodó művészi eseménysorát. Szívből — és várakozással tele. Azzal a jogos várakozással, hogy a jó kezdeményezés valóban segít majd a nagy ha­gyományokhoz méltóan még magasabb szintre emelni az egész hazai művészeti életet. Rajk András A norvég Mustad-cég megrendelésére péntek délután 1900 tonnás kőszállító hajót bocsátottak vízre a Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregységé­ben (Jentetics László felvétele) Kormányintézkedések a lakosság zavartalan ellátása érdekében Az iparban a termelékenység és a termelés emelkedett — Jelentős állami gabonatartalék — Biztosítják a belső piac közszükségleti cikk-fedezetét Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes látogatása Salgótarjánban Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese pénteken Salgótarjánba látogatott. Jedlicska Gyu­la, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának el­ső titkára, Géczi János, a megyei tanács elnöke és Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára fogadta a kormány elnök­­helyettesét, aki a salgó­tarjáni iparvidék gazda­sági és pártvezetőinek meghívására látogatott a városba. Délelőtt a megyei párt­­bizottság székházában az iparmedence több mint kétszáz vezető szakembe­rével találkozott Tímár Mátyás, aki ezúttal az ország gazdasági helyze­téről és a gazdasági re­form előkészületeiről tá­jékoztatta a nógrádi gaz­dasági és pártvezetőket. Gazdasági helyzetünk idei legfőbb jellegzetessé­geiről szólva elmondta, hogy ipari termelésünk a tavalyi január—augusztu­si időszakhoz képest 9 százalékkal nőtt, s a többlettermelés 80 száza­léka a munkatermelé­kenység növekedéséből származik. * '■ • —. Amint az már köz­ismert — mondta a kor­mány elnökhelyettese —, a mezőgazdaság rekord­dal zárta a gabonaterme­lést. Tízezer—tizenötezer vagon gabonát tudtunk állami tartalékba helyez­ni, amire még soha nem volt példa a magyar me­zőgazdaság­ban. Szólt a külkereskede­lem alakulásáról és a be­ruházás jó eredményei­ről, majd a gazdasági re­form előkészületeivel kapcsolatban többek kö­zött elmondta: a terme­lői árreform munkái lé­nyegében befejeződtek, s 1968. január elsejével új árszerkezetű termelői ár­rendszer lép életbe. Be­jelentette, hogy az 1968 —1970-es évekre terve­zett nagy beruházások rangsorolása most van fo­lyamatban, az azonban már látható, hogy a be­induló új beruházások je­lentős része vidékre ke­rül. Nagy érdeklődés kísér­te a kormány elnökhe­lyettesének — a Gazda­sági Bizottság elnökének — az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével párhuzamosan a lakosság érdekében tett kormány­­intézkedésekről szóló be­jelentéseit. — A párt és a kor­mány elsőrendű kérdés­nek tekinti, hogy az át­menet évében a lakossá­gi, úgynevezett belső piac zavartalan ellátását bizto­sítsa. Ezzel kapcsolatban a gazdasági bizottság két ízben is hozott megfelelő határozatokat, amelyek­ben kötelezte a miniszté­riumokat többlet-áruala­pok biztosítására. ■ Több milliárd forint értékű közszükségleti cikk-kész­letünk van a lakosság za­vartalan ellátásának fede­zésére, de intézkedtünk a szocialista és a tőkés or­szágokból származó áru­többlet felhalmozásáról is — jelentette be a kor­mány elnökhelyettese, majd a már előzőleg hoz­zá intézett kérdésekre vá­laszolt Délután vendéglátói társaságában a Zománc­­ipari Művek salgótarjáni gyáregységébe látogatott. Dr. Tímár Mátyás megte­kintette a gáztűzhely gyártását, a több mint 200 milliós költséggel épü­lő új gyárrészleget, va­lamint a Salgótarjáni Síküveggyárat. (MTI) Minden berendezés kifogástalanul működik Félúton a Vénusz bolygó felé a Vénusz 4. szovjet űrállomás A június 12-én felbo­csátott Vénusz 4. szovjet automatikus űrállomás 1967. október 18-án fog találkozni a Vénusz boly­góval — írja a TASZSZ számára készített cikké­ben Szkorodumov mér­nök. Földi parancsra július 29-én módosították a Vé­nusz 4. röppályáját és az űrállomásról ezután érke­zett telemetrikus adatok, valamint a mérések arra mutatnak, hogy az űrál­lomás új röppályára ke­rült és a kitűzött prog­ramnak megfelelően foly­tatja útját. Szeptember 15-én, moszkvai idő sze­rint reggel 7 órakor a Vé­nusz 4­ 39 638 000 kilomé­terre távolodott már el a Földtől. A felbocsátás óta eltelt három hónap alatt az űr­állomás és a Föld között kilencvenegyszer létesült rádiókapcsolat. Az űrál­lomás berendezése és mű­szerei kifogástalanul mű­ködnek. A szükséges vil­­lanyárpnyot napfényes ét­mektől kapják. Az űrállo­más belsejében a hőmér­séklet nem haladja meg a 20 fok Celsiust. Üzemek, kisgépek, szállítóeszközök találtak gazdára Készül a mezőgazdasági kiállítás üzleti mérlege A 66. Országos Mező­­gazdasági Kiállítás és Vásáron a hazai és a külföldi cégek az érdek­lődők ezreivel találkoz­tak, s bár a megbeszélé­sek eredményeit csak a kiállítás bezárása után összegezik, máris sok tárgyalás realizálódott. Itt írtak alá, keretszerző­dést az Agroterv, a Mo­sonmagyaróvári Gépgyár és az Agrotröszt vezetői, akik ezzel újszerű kap­csolatot alakítottak ki egymás között. Az Agroterv egyébként külföldi cégekkel is foly­tatott tájékozódó, előké­szítő tárgyalásokat, ame­lyek eredményeként egye­bek között szó­lófeldolgo­zó telepek tervezési ex­portjára számítanak. A Kohó- és Gépipari Anyagellátó Vállalat vá­sári irodája a KGM-pa­­vilonban mintegy 70 ügy­felet fogadott. A vállalat több ezerféle gépe közül elsősorban a mezőgazda­ságot érdeklő berendezé­seit állította ki, s vett fel rájuk mintegy 2 millió forint értékű megrende­lést. A Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat tár­gyalásai alapján borsó­aratót, önjáró csávázót, egyirányú tárcsás boronát stb. adtak el a baráti or­szágoknak 800 000 rubel értékben. Az NDK IdáHf-­­­tóival kötött üzlet szer 1 ezer rubel értékű burgo­­nyabetakarító gépet vá­sárolt. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet köz­vetlenül rendelt, vagy máris vásárolt a kiállí­tott szövetkezeti termé­kekből. Nagy sikere volt többek között a kis kerti traktoroknak. A keszthe­lyi Vas- és Fémipari Ktsz készítette P—125-ös min­denes kis traktorból pél­dául, amely 8—10-féle ta­lajművelő, növényvédel­mi és szállítási munkára alkalmas, tízet adtak el eddig. Hasonlóan nép­szerű a gyöngyösi Agro­­mechanikai Ktsz háztáji robotgépe. A budapesti Jármű Ktsz klimati­Pénteken, a kora dél­utáni órákban köszöntöt­ték a mezőgazdasági ki­állítás egymilliomodik lá­togatóját, Tilinger Ele­­mérné somogyi paraszt­asszonyt, aki az andocsi Kossuth Tsz növényfer­záló berendezéssel elte­­mesztési brigádjában dob­­­ott naposcsibe szállító gozik­ kocsija iránt a külföldi üzletemberek, cégek ré­széről is nagy az érdek­lődés: egyszerre 25 000 naposcsibét lehet vele nagy távolságokra szállí­tani. Elnyerte a kiállítás nagydíját. Máris meg­kezdték a kocsik sorozat­gyártását. Hasonlóan kelendők voltak a kiállításon díja­zott állatok is. (MTI) Megnyitották a szovjet városok hetét A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom fél évszázados évfordulója alkalmából Budapesten megrendezik a szovjet városok ünnepi hetét. Az eseménysorozat ünnepé­lyes megnyitóját pénte­ken tartották a MOM Szakasits Árpád Művelő­dési Házában, ahol a ke­rület vezetői, dolgozói ta­lálkoztak testvérvárosunk, Szevasztopol küldöttségé­vel. A megnyitó ünnepség öat, egyebek között 300­­ elnökségében Szirmai Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával az élen ott vol­tak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a buda­pesti pártbizottság, vala­mint a kerületi társa­dalmi és tömegszerveze­tek képviselői. Az eseménysorozatra 30 tagú küldöttség érkezett a XII. kerület testvérváro­sába, Szevasztopolból. (MTI) Biró József és Bock osztrák alkancellár tárgyalásai Biró József külkereske­delmi miniszter és Fritz Bock alkancellár, keres­kedelemügyi miniszter pénteken hosszabb mun­kamegbeszélést folytatott Bécsben. A megbeszélé­sen áttekintették a ma­gyar-osztrák kereskedel­mi és gazdasági kapcso­latok jelenlegi helyzetét. Egyetértettek abban, hogy a két szomszédos ország kereskedelmi és gazdasá­gi kapcsolatait mind mennyiségi, mind minő-­­ szempontból hatha­tósan tovább kell fejlesz­teni. Ennek értelmében megegyezn­ek a­bban, hogy két ország között új hosszú lejáratú árucsere­forgalmi megállapodásról kezdődő tárgyalásokon, e megállapodás részeként, ipari-gazdasági egyez­ményről is tárgyalnak. Ugyancsak egyetértés született abban, hogy az új ötéves árucsere-forgal­mi megállapodásnak ki kell bővítenie a most le­járó egyezmény kereteit A cél, hogy az árucsere­forgalmat az eddiginél gyorsabban növelhessék. Megállapodtak abban, hogy a kereskedelmi tár­gyalások eredményeként létrejövő megállapodást a két miniszter későbbi időpontban Budapesten írja alá. A munkamegbe­szélés a kölcsönös megér­tés szellemében, őszinte, baráti légkörben folyt le. Dr. Simó Jenő, hazánk bécsi nagykövete pénte­ken ebédet adott Biró József tiszteletére. Az ebéden részt vett Fritz Bock, Lujo Toncic kül­ügyminiszter. Bíró József péntek dél­után látogatást tett Ton­­cic osztrák külügyminisz­ternél, tanácskozott Ru­dolf Sálingerrel, az oszt­rák kereskedelmi kamara elnökével.

Next