Népszava, 1970. február (98. évfolyam, 27–50. sz.)

1970-02-25 / 47. szám

A veszprémi Petőfi Színház ősbemutatója Illyés Gyula: MAL­OM A SÉDEN „Esztendők óta hevert félretéve részben fiókom­ban, de nagyobbrészt lesz agyam fiókocskáiban egy színdarab. Ez lett volna az én felszabadulási szín­darabom” — írja Illyés az 1960-ban készülődő darab előszavában, ahol a gene­zis nehézségeit meséli el — a nagy beteg­ G­ellért Endrének is írta akkor betegséget terelő céllal —, de mindenekelőtt a lehe­tőséghez képest hozzászól­ni „azokhoz a második vi­lágháborút elemi” írások­hoz, amelyek a magyar értelmiségnek, majd ma­gának a nemzetnek kol­lektív bűnéről, megérde­melt közbűnhődéséről” beszéltek. Mert mondja az író: „A magyar nép a második világháború­ban nemcsak vért vesz­tett rengeteget. Jó hírét, becsületét is kemény csa­pások érték. Igaztalanul olyan vádakkal illették, melyek hatása alatt már­­már a természetes nem­zeti érzés is szégyellni­­valónak látszott.” Ezért: „Ez a darab ar­ról szól, hogy nincsenek — nem lehetnek — ön­magukban bűnös népek. Hogy Európa nehéz esz­tendeiben a magyarok közt is akadtak bőven, akik hitet tettek az euró­pai eszme mellett. Nincse­nek járhatatlan, zord he­gyeink, ahol a külső bar­bársággal szemben ellen­állást lehetett volna szer­vezni. De lelkekben ná­lunk is volt olyan magas­lat, ahol a becsület épen maradt és harcot vállalt.” De közben Gellért End­re, a Nemzeti Színház fe­lejthetetlenül nagyszerű rendezője, a betegágyon is kiváló dramaturg, meg­halt. „A darab, amelynek előadása a háborút köve­tő években lett volna idő­szerű, azaz nevelő hatá­sához is tízévi késéssel, végül kegyeletből. NdOffjji'. ■mindennél fontos tábo­r mellékcéljai közül egyiket sem érte el. Ez létében a fogyatékosság, s nem az, hogy a szent deszkára nem jutott el.” Akkor nem. De újabb tízéves ké­séssel igen. 1970. február 20-án a magyar ősbemu­tatóival méltán hírt-nevet szerzett veszprémi szín­ház „szent deszkáin” élet­re kelt A második világháború vége felé vagyunk egy ma­gányos malomban, két fa­lu közt, a Dunántúlon. Bombázás, ágyúdörej. Kö­zeledik a front. A malom­­ház főalakja „egy iroda­lom és történet szakos ta­nár — azok fajtájából, akik egy vidéki középis­kolából is országos hatást érnek el, azzal, hogy nem­zedékekbe öntik át nem­csak eszméiket, hanem hi­tüket is”. Szóval Babits, Bartók, Kodály, Németh László nagyságú, típusú ta­nár. Nem véletlenül. Az író szerint apáinknak:,,... en­nek a parasztfölkelést elő­­készítő nemzedéknek esz­ményképe ... a tanár volt.” S ennek az öreg, 74 éves embernek a házában hamis papírokkal bujkál­nak ártatlan kisemberek, és úgy látszik, békésen át­vészelik a frontmozgást, hiszen a tanár úr fia ka­tonatiszt. Följebbvalója, Takács kapitány, a ludo­­vikás pedig szerelmes baj­társa feleségébe, Valiba, „az igazság és könyörüle­­t­esség megszállottjába”, abba az emberbe, aki a dráma és a ház terheit hordozza. Ebbe az ágyú­dörej­es békébe robban be Imre, a család igaz em­bere. A realista fiú és szá­mító férj, Géza ellenpólu­sa, magával hozza Be­­reczet, akit most szabadí­tottak ki a németek fog­ságából, és aki politikai múltja miatt „hittel lép­het a győztesek elé, hogy föltárja nekik, mi is a ma­gyarság” ... Erre elszaba­dul a pokol. Házkutatás és a nagy próba, ha ki nem adják — a malom, a ház, az ártatlanok mind el­pusztulnak. A mű ekkor már az emberi szolidari­tás próbája. A feszültség tragédiába torkoll, s Vali halálával csapódik össze a függöny. Nem vitás, az író szándéka szerint ez a malom, akkor a Dunán­túlon, 1945 tavaszán egy tenyérnyire szűkített Ma­gyarország. De vajon minden és mindenki ott van-e ebben a sűrítményben, ha csak jelzésben is — ahogyan ott volt ennek a tenyérnyi kis országnak a történel­mében? S vajon így volt-e? Mert csak az „így történt, s nem másképp” tényei hitelesítik a példát. De vajon hitelesítik-e? Nehéz a válasz. Megala­pozott okfejtés, gondos kutató apparátus, elfo­gultság nélküli alapos vizsgálódás kell a válasz­hoz. Nagy lélegzetű — ta­lán vitatanulmány —, na­pilapban nincs terjede­lem, lehetőség hozzá. Maradjunk annál, amit láttunk, a színpad, a já­ték ereje hitelesíti a mon­danivalót. Persze, talán egy kicsit azért is, mert­­így akarjuk, mert szeret­jük ezt az üzenetet. (De vigyázzunk, mert a szub­jektív hit, milyennek sze­retnénk magunkat látni — nem biztosan azonos tisz­ta tükörképünkkel.) Min­denesetre a nézőtéren ül­ve, együtt lelkesedünk az íróval, aki harcba indul az igaztalan vádak ellen, és szeretjük, amikor agyunkba ér, hogy „ter­mészetes nemzeti érzésün­ket” akarja a drámai ha­tás segítségével „... a szí­vünkbe égetni”. Mert az igazság az, hogy voltak­ magyarok, akiknek a lel­kében „a becsület, épen 'megmaradt és harcot vál­lalt”. De igazság az is, ha'B' nagyon kevesen. S az is igazság, hogy sokan voltak, akik épp ellenke­zőleg. S igazság az is — talán a legerősebb —, hogy legtöbben voltak a tanyán közömbösek, a szántszándékkal vakok, hogy a butaságuk miatt nem látókról ne is beszél­jek. Szóval, kérdés: mi is az­­ a mikrostatisztikai nagyságrend, amit már az író úgy, általánosíthat, hogy abszolút ereje lesz igazságának? Idézzük még egyszerűt: ■„A­z igazság kimondása ugyanis tán csak a leg­kockázatosabb, de nem a legbajosabb a tennivalók sorában, melyeket ember­­voltunk tank­ra. »Sokkal bajosabb az igazság ábrá­zolása Az előadás kitűnő volt, igényes munka, maradan­dó színházi élmény. Rit­kán szoktunk kritikában dramaturgot említeni, de most mégis: Siklós Olga munkája mindenképpen dicséretet érdemel. Pethes György rendezése a mű „hiteles” tolmácsolására irányult, de ügyelt, hogy az irodalmi pontosság ne mehessen a színpadi hatás kárára. Talán ha néhány magyarázó monológ-dia­lóg rövidül, ha néhány epizód „ki” és „be” szín­padi ideje megrövidül — meggyorsul a dráma per­­gése, ami feltétlenül hasz­nálna az előadásnak. Az indítás, a kezdés — örök gond. A kritikus már fél leírni — irodalmi értékű szöveget is tudni kell ért­hetően, sőt értelmezhe­tően elmondani. Itt bizony az első negyedórában, amíg a fül meg nem szok­ta, csak Horváth Sándor Galambos tanár ura volt érthető is, színpadot be­töltő is. Az is­ maradt, vér­­ig. Jó felkészültségű, te­hetséges művész, emléke­zetes alakítása ez. Az el­ső felvonás végére a töb­biek is felnőttek hozzá. A­ felvonásvégek általában is emelkedtek, hatásvadá­szat nélkül, a nézőben nö­vekvő feszültséggel mér­ve. Joós László Imre­ ala­­kítása is tetszett, ponto­san hozta az elképzelt fi­gurát, Polgár Géza Be­­recze nem zavaróan, de kicsit túl szürkére lett vé­ve, míg egy-egy fontos epizódfigurában kitűnően játszott Ruttkay Mária, Dévai Péter, Vennes Em­my, Hegyi Péter Darás Léna. Az előadás leggyen­gébb szerepformálása — rém is könnyű figura — Dobák Lajos Gézája volt. Nem mondanám, hogy „szereposztási tévedés” — mert nem lenne igaz, hi­szen megbirkózott a fel­adattal, de Táncos Tibor Takács kapitánya alkati­lag nem volt jó. A kriti­kus ne osszon szerepet — de a két színész katoná­ját fordítva jobban el tudná képzelni. Szakács Eszter Valija — szép volt, kicsit mai módon szép. Tehetséges, de még sokat kell tanulnia, mélyülnie — ilyen hatalmas feladat­hoz. „... egy hamis kéz­mozdulat elég, hogy egy figura megszűnjék ember lenni” a színpadon — írja a szerző. Ne tegye meg hát Szakács Eszter ezt a hamis kézmozdulatot. Székely Piroska korhű jelmezei szerepértelmezők voltak, ami stilizálás nél­kül nehéz. Az előadás egy színen, Fehér Miklós na­gyon szép, a játékot jól segítő díszletei között ját­szódott. Szalontay Mihály 6 NÉPSZAVA 2 február 25 Operaház: Don Juan (Theo Adam vendégfellépésével, 7). Erkel Színház: Sámson és Delila (Zemi­da Pally m. v. Tóth Aladár bérlet, 5. ea., 7). Nemzeti Színház: Szerelmem, Elektra (7). — Katona József tefi, Színház: Varsói melódia (7). Vígszínház: Angliai Erzsébet (7). — Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). Madách Kamara Színház: Gellérthegyi álmok (7). — Thália Színház: Légy jó mindhalálig (7). — József At­tila Színház: Két úr szolgája (7). — Fővárosi Operettszín­­ház: Négyen pizsamában (C. Kéri, Sárdy, 3. ea., 7). — Egyetemi Színpad: Fűzfák a Parnasszuson (19). — Állami Bábszínház: A pagodák her­cege (de. 10); Gulliver Lili­­putban (du. 3). — Zeneaka­démia: Perjés Zsuzsa csem­­baloestjo (Kisterem, fél 8). — Irodalmi Színpad: Szamártes­­tamen­tum (fél 8). — Kis Szín­pad: Titkárnők lázadása (fél 8). — Bartók Gyermekszín­ház : A két koldusdldák (du. 3). — Kamara Varieté: „Mars a Maróra!** («, fél 9). József Attila Színház már­cius havi bérletnaptára: 1-én d­u. N + Vasutas, 1-én este Bródy, 2-án B, 3-án D, 4-én E, 7-én du. C, 8-án du. Rad­nóti, 9-én X, 11-én F, 13-án K, 14-én M, 15-én du. Texti­ 18.23: André Cluvtens vezé­­res, 16-án U, 17-én Z, 19-én nyer. 18.58: Műsor. 19: Esti H, 20-án J + Ganz Villany, 32-én S, 23-án Arany és Pe­krónika. 19.25: A Musza Dag negyven napja, n­. (ism.). URH 18: H. Idős. 18.10 női koktél (ism.). 18.55: Orosz nyelvtani, felnőtteknek. 19.10: Nagydíjas Liszt-lemezek, II. 20.50: Hírek. 20.53: Három na­rancs szerelmese (részf.), naplója, VII. 20.20: Népdal-csokor. 20.57: H. 21: Visszhang (Félóra mozi- 2018: Déryné­ról, színházról, tanulásról, pl- 21.36: Sarah Vaughn énekel. 21.54: Msztyiszlav Rosztropo­­vics gordonka-estje. 23: H. Idős. Műsor. 9: Pokoli mennybemenetel (ism.). 10: Joan Baez énekel (ism.). 10.25: Delta (ism.). 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: Madridi fesztivál (spanyol könnyűzenei sorozat, II.). 18.30: Hamis recept, vagy mit szólsz hozzá tizennül? 18.50: Mese. 19: Gondolatok a kor­POZSONYI TV TELEVÍZIÓ 36-án . Y, 27-én Ka­rinthy, 28-án Premier, 29-én dn. O, 29-én este R, 90-án A. KOSSUTH RADIO v­asasról1). 21.30: Magyar szá­zadok zenéje. III. Közben 22 . 30 .. . , H. Idős. Sporthírek. 22.45: Le-4.30; H. Időj. 4.33: Hajnal­­jár Ferenc operettjéből. 24: tól — reggelig! Közben: 5: H. H- m6L 010: É­i zene Időj. 5.30: Reggeli krónika. H. Időj. 0.10: Éji zene. PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azo­nos a Kossuth-adóval. 8.05: Népi zene. 8.45: Tallózás a világsajtóban (ism.). 9: Harc az osztályért! 9.55: Üveggu­­riga. 10: A zene hullámhosz­­szán. 11.55: Néhány perc tu­domány. 12: Zenekari muzsi­ka. 13: H. Időj. 13.03: Norma (részf.). 13.40: Orvosi tanár­szerűségről. 20: Tv-híradó. csók. 13.45: Időj. és vízállás. 20.20: Bohóc a falon (magyar 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és mozi­műsor. 8.20: Haydn-művek. 9: Arcok munka közben. 9.15: Kedvelt régi melódiák. 10: H. Időj. 10.04: A dervis és a ha­lál (részf.). 10.25: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó csa­lád (ism.). 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: Válasz a hallga- -------- ----------------------- , m , túlinak! 14.01: Ránka György: Farkas Gyula: Fantázia és a gyerek?). 22.10: Tv-híradó 2. it: Kettőtől hatig! 18: Hírek. film) 2130• Szülők nevelők Időj. 18.10: Kis magyar nép- 1 x * „ rajz. 16.16: Albert István- «wyn»*««« (Hogyan tanuljon A csendháborító — részleteit- 14 .30: Nőtt ról nőknek! 15. H. Időj. 1­.19: Kodály: Három magyar tánc (David Ojsztrah hegedül). 15.15: Magyar má­zadok (Végvári vitézek). 16: A világgazdaság hírei. 16.05: Lavotta verbunkosaiból. 16.18: Lenin a Szmolnijba megy ... (ism.). 16.58: Műsor. 17: H. Idős. 17.05: Kttlp. figyelő­ 17.20: Mi újság az Operában? 17.59: 10 hónap története. csárdás. 18.22: Aranyvasár­nap — avagy szempontok a . «■«» Mese. 16. slavia VS Prága—Ra­fen5.ron.goRTM?n".-, ^ n­. Közben 20: Esti krónika 2. 11-40- Ifjusági műsor. 19 és 21.30: Új könyvek. 21.33: Nép- 22-30: Tv-híradó. 20.25: Elv­dalok. 21.50: Nemcsak a tan­­társaik (olasz—francia film). könyvből (riport). 22.05: Az ______________________________ európai szimfonikus könnyű­zene (részi. II.). 22.45: Gluck: Orfeusz (részi.). 23: H. Idej. 23.15: Kár lenne elmulaszta­ni... 24: H. Idej. Megvételre keresünk 100—120 m2-es száraz, MŰHELY RÉSZÉRE ALKALMAS földszinti vagy szuterénhelyiséget, lehetőleg a főváros belterületén, vagy ehhez közel eső kerületekben BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest IX., Közraktár utca 30 Szokolay Sándor kórusszimfóniát írt A felszabadulás 25. év­fordulójának tiszteletére a debreceni városi tanács felkérte Szokolay Sándor zeneszerzőt, hogy alkos­son kórusművet a debre­ceni Kodály kórus részé­re. Szokolay eleget téve a kérésnek, Magyar kórus­szimfónia címmel írta meg művét Ady Endre verseire, a három vers: Góg és Magóg, Sírni, sír­ni, sírni..., Új vizeken járok. Gulyás György karnagy irányításával a Kodály kórus már meg­kezdte a felkészülést. Ha­zánk felszabadulása 25. évfordulójának debreceni díszünnepségén hangzik fel először a negyvenper­­ces kórusszimfónia, ame­lyet egyébként a június végén Debrecenben meg­tartandó nemzetközi kó­rusverseny megnyitóján is előad a kórus. (MTI) Népművelési kerettörvény megalkotását javasolja az országgyűlés kulturális bizottsága Kedden a Parlament delegációs termében ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. Vass Istvánnénak, az ország­­gyűlés alelnökének ja­vaslatára a Szirmai Ist­ván halálával megürese­dett bizottsági elnöki posztra dr. Ortutay Gyu­lát választották meg. Ezután a képviselők közművelődésünk helyze­téről, fejlesztésének, fel­adatairól tanácskoztak, a már korábban kézhez ka­pott tájékoztató felmérés alapján, amelyhez Molnár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes fűzött ki­egészítéseket. A kulturá­lis élet minden területére, az eredményekre és a kifogásolnivalókra egy­aránt rámutató beszámo­ló hangsúlyozza, hogy a legfontosabb tennivalók egyike: fokozni kell az állami irányítás haté­konyságát, koncentrál­tabban kell a jövőben felhasználni a több for­rásból biztosított anyagi alapokat, és sürgető­ kö­vetelmény a közművelő­dés távlati, tizenöt éves fejlesztési programjának kidolgozása. Ezt követően Antalfia Jenő képviselő népműve­lési törvényjavaslat-terve­zetet terjesztett a bizott­ság elé. Ennek lényege, hogy a népművelési tör­vénynek új műveltségi követelményt kell felállí­tania a társadalom felnö­vő és felnőtt tagjaival szemben, növelnie kell a népművelés társadalmi tekintélyét, megbecsülé­sét. A Kei előterjesztést együttesen vitatták meg a­ képviselők. Többek kö­zött Szabó József, dr. Szilágyi Gábor, Káli Fe­renc, Váci Mihály, dr. Dömötör János, Borbély Jánosné, Petrovics Emil, Mándics Mihály, Benke lajosné, Vass Istvánné, Kazimiry György, a Szak­tanács alosztályvezetője, Tar Károly, dr. Csicsai Iván és Horváth István fejtette ki részletesen a véleményét, ki-ki első­sorban a saját szakterüle­tének problémáiról. Dr. Ortutay Gyula vi­tazárója után a bizottság úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja egy népművelési kerettör­vény megalkotását (Si­­­ssagi/M Fontos sorozat kezdő­dött a rádióban Gondolat és cselekvés — Lenin cí­men. Az első adásra a múlt héten került sor, Huszár Tibor és Pataki Ferenc beszélgetett a le­nini életmű tömeglélekta­­ni-politikai összefüggé­seiről. Sikerült, elkerül­niük az ilyenkor kísértő végleteket, a felszínes ak­tualizálás és a túlságosan is absztrakt példázatok végleteit. A bemutatkozó műsor érdeklődést keltett a sorozat többi darabja iránt is. A rádió állandó műso­rai közül ezúttal a Gon­dolat jelentkezett nyilvá­nos adással, amelyet a Kossuth Klubból sugároz­tak. Költőink közül Ben­jámin László, Csanádi Imre és Váci Mihály ver­seit hallhattuk, ezenkívül Örkény István egyperce­sei és Kolozsvári Grand­­pierre Emil regényrészle­te és Illés ,Endre novel­lája hangzott el a szép­próza képviseletében. Kü­lönösebb belső egység nem fűzte össze a műsor egyes darabjait, de ezt túl nagy hibának nem lehet tartani, mert örülni kell minden olyan alkalom­nak, amikor igazi irodal­mat kapunk a rádiótól. A sorozatok jegyében telt el egyébként is a múlt hét: megkezdődött és négy folytatásban fel is keltette a krimikedvelők érdeklődését Sós György folytatásos rádiójátéka, A szürke autó utasai. A négy részlet bővelkedett érdekfeszítő cselekmény­ben, derű is megcsillant itt-ott, de egyvalami ta­lán még azokra is hatott a műben, akik nem ba­rátai a krimiknek: neve­zetesen az a tény, hogy a legjobb színészeket válo­gatta ki a játékra Marton Frigyes rendező, Bodrogi Gyula, Kállai Ilona, Gob­bi Hilda, Darvas Iván, Voith Ági, Tahi Tóth László és még sokan má­sok a villanásnyi jelene­tekben is jól játszottak. A sorozatok jegyében került bemutatásra a va­sárnapi Hang-Kép Maga­zin második száma, mely­ben kissé belterjesen ugyan, de közérthetően mutatták be, hogyan ké­szül a népszerű Esti, Déli, Reggeli krónika a rádió­ban és a drámabemutató a tv-ben. Ez utóbbi — Kaposy Miklós szellemes jelenete — jó színészek­kel derűs színfoltja volt a magazin képrovatának. Kár, hogy a hangrovat­ban nem szerepelt humo­ros szám, noha a Szilá­gyi János által átböngé­szett levelek közt nem egy derűs hangvételű, vagy mosolyra késztető is akadt. Benkő Tibor szerkesztő és Márkus Éva rendező kitűnő „tördelésben” tá­lalta a magazint, igyekvé­­sük szemmel láthatóan arra irányult, hogy egyen­súlyban legyen a hang és a kép egymással. Kíván­csian várjuk, hogyan si­kerül majd a továbbiak­ban is az éter hullámain át képrovatot csinálni__ Újabb sorozat, a sajtó­­konferencia februári da­rabja keltett izgalmas várakozást minden „fo­gyasztóban” hétfő dél­után. A Külkereskedelmi Minisztériumban megren­dezett sajtókonferencián sok hallgató képviseltette magát leveleivel, vagy te­lefonnal kapcsolódott be a vitába. Végre olyan té­mát sikerült találniuk a sajtókonferencia szer­kesztőinek, amely min­denkit érdekel, hiszen­­mindannyian vásárlók va­­gyunk. Petress István a tőle megszokott rutinnal vezette az adást, és ele­gáns könnyedséggel hidal­ta át az időnkénti nehéz pillanatokat. Sok „ké­nyes” kérdésről derült ki, hogy mennyire nem ké­nyes, csak beszélni kell róluk. Ezúttal az is meg­világosodott, hogy az át­lagembert, a hallgatót fő­leg az olyan műsorok ér­,­deklik, amelyekhez orvos köze van, amelyek min­dennapi életét érintik. S noha az adásidő rövidnek bizonyult ahhoz, hogy mindenki megkapja a megnyugtató választ kér­désére, már az is elisme­rést érdemel, hogy ezek a kérdések nyilvánosan elhangzottak. S ha már a sorozatok­nál tartunk, említsük meg azt a csak 15 perces mű­soridejű, de rendkívül fontos és érdekes adást, amelynek Külpolitikai fi­gyelő a címe, és Szécsi Éva szerkesztésében hang­zik el. Legnagyobb eré­nye: mindenről igyekszik tájékoztatást nyújtani szűkre szabott keretei kö­zött is. Háry Márta Országos diákköltő és diákíró találkozót rendeznek Sárvárott Április 17-én és 18-án Sárvárott rendezik meg a diákköltők és diákírók el­ső országos találkozóját Az eredetileg Vas megyei, majd dunántúlivá széle­sedett találkozó első ízé­ben lesz országos jellegű és ezután évente sor ke­rül rá ebben a formában. A találkozóra készített pályázatokat március 10- ig lehet eljuttatni a KISZ Vas megyei bizottságára. Előzsűri által kiváloga­tott anyag alapján már­cius 20. és április 1. kö­zött személyre szóló­ meg­hívót kapnak a tanulók. A pályaműveket az író­­szövetségben zsűrizik. Arany, ezüst és bronz okleveleket, illetve nagy­díjakat kapnak a legjob­bak. (MTI) Fémöntvények zsírtalanítását és impregnálását garanciával, kedvezményes egységárakon VÁLLALJUK Felvilágosítás és megrendelés: TESZÖV Örkény, Telefon: 7 vagy 12 SZABAD KAPACITÁST KERESÜNK SÍKÜVEG­CSISZOLÁSRA IEÉRT 1. SZ. GYÁ.R, Budapest IX., Máriássy u. 4—6. sz. Ügyintéző: FODOR LÁSZLÓ Telefon: 134—650 VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! Rövid szállítási határidővel vállaljuk fára, fémre, üvegre, papírra, textíliára, bőrre, különféle csomagolóeszközök lezárására, reklámcél­kra NEDVESÍTÉS NÉLKÜL ALKALMAZHATÓ NYOMÁSRA TAPADÓ CÍMKÉK gyártását, több szín nyomással és nyomás nélkül, tetszőleges formátumokban, méretekben és grafikákkal A legújabb technológiával készülő címkéink könnyen kezelhetők, egymástól teljesen­­.különített kivitelben, ekercses kiszereléssel készülnek Kérjük, tekintsék meg mintakollekciónkat Részletes felvilágosítást ad és rendelést felvesz. PAPÍRIPARI VÁLLALAT - DUNA PAPIRÁRTAGYÁRA Budapest, VT„ Dessewffy u. 37. Telefon: 121—529, 124—089

Next