Népszava, 1970. február (98. évfolyam, 27–50. sz.)
1970-02-25 / 47. szám
ITlág proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 25. SZERDA Hekkonen Moszkvában Urho Kekkenen finn elnök kedden a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A seremetyevói repülőtéren a vendéget Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek fogadták. Elméleti konferencia a leninizmusról Moszkvában kedden nemzetközi elméleti konferencia nyílt meg „A leninizmus és a világforradalmi folyamat” címmel. A konferencián 27 ország kommunista pártjainak képviseletében a nemzetközi kommunista mozgalom neves személyiségei és marxista tudósok vesznek részt. A kedd délelőtti ülésen felszólalt Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Megnyílt Khartúmban az SZVSZ végrehajtó irodájának ülésszaka Kedden Khartúmban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának ülésszaka. A megnyitón Numeiri vezérőrnagy, a szudáni forradalmi tanács elnöke és miniszterelnök mondott beszédet. A péntekig tartó ülésszakon a világ különböző országainak szakszervezeteit 80 delegátus képviseli. Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára az ülésszak kezdete előtt tartott sajtóértekezletén elmondotta, hogy megvitatják a VII. szakszervezeti világkongresszus ülésszakának eredményeit és határozatokat fogadnak el — figyelembe véve a kongresszus óta eltelt időszak eseményeit. Különösen fontos ez — mondotta —, ha tekintetbe vesszük Izrael katonai aktivitásának fokozódását, az egyiptomi polgári objektumok elleni bombatámadásokat. (MENA, TASZSZ) A fogyasztó érdekvédelme a KPVDSZ elnökségi ülésének napirendjén Több az ellenőrzés, kevesebb a szabálysértés — kifogások főként a viselkedés ellen — Kedvezőbb munkafeltételek szükségesek A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a központi vezetőségnek a fogyasztók érdekei védelmében hozott határozata eredményeit értékelték. A határozat megvalósítását a szakszervezet közgazdasági osztálya kérdőíves felméréssel ellenőrizte, megvizsgálva a belkereskedelmi miniszter hasonló tárgyú rendeletének hatását is. A felmérés szerint 1968 óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések. Az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátóiparban nyolc-tíz külső szerv ellenőrei jártak rendszeresen. Egyes vállalatok üzleteiben pedig egy év alatt 1200 vizsgálatra került sor. A gazdaságirányítás új rendszerének életbelépése óta tehát erőteljesebben foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmével ,a különböző hatóságok, a felügyeleti, valamint a fárdalmi szervek. Az elnökség megállapította, hogy a szabálysértők aránya elenyésző a kereskedelem létszámához képest Az ellenőrzések 3,4 százalékában szabtak ki különböző mértékű bírságot. Az említett miniszteri rendelet alapján pedig — amely kimondja, hogy „meg kell szüntetni annak a dolgozónak a munkaviszonyát, akit jogerős bírói ítélettel kereskedelmi vagy vendéglátóipari foglalkozástól eltiltottak, akit az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vagy más szabálysértési hatóság — a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztókat megkárosító magatartás miatt két éven belül három ízben megbírságolt — 84 dolgozót bocsátottak el a kereskedelemből. A vizsgálatok tanúságai szerint tehát a kereskedelmi dolgozók többsége becsületesen dolgozik. De még nem alakult ki az az egységes közvélemény, amely egyértelműen elítéli a szabálytalan haszonszerzést, amely elősegíti a vétkesek kiközösítését. Megállapították továbbá, hogy a vásárlók és az eladók között nem annyira az anyagi — súlycsonkítás, téves számolás stb. — természetű hibák, hanem az eladók magatartása idézi elő a nézeteltéréseket. És jóllehet a mulasztásokat, a kelletlen viselkedést nem mentesítik a munka objektív feltételei, az elnökség behatóan foglalkozott e téma kapcsán is a kereskedelmi alkalmazottak munkakörülményeivel. Mert bár a számok arra vallanak, hogy az utóbbi másfél évben kevesebb sérelem érte a vásárlóközönséget, az előrehaladás nem megfelelő. Ennek fő oka ma már nem elsősorban tudati tényezőkben, hanem a munka fokozódó intenzitásában keresendő. A bolthálózat, az üzletek technikai adottsága nem tart lépést a megnövekedett forgalommal. Jellemző adat erre, hogy öt év alatt az egy négyzetméterre jutó forgalom 27 százalékkal nőtt. Hátrányosan befolyásolja a kulturált kiszolgálást az a tény is, hogy főképpen az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban sok az új, szakképzetlen munkaerő. Ezért hangsúlyozta az elnökség, hogy a fogyasztó érdeke ma mindenekelőtt a kereskedelmi munka objektív feltételeinek javítását sürgeti Emellett természetesen továbbra is szükséges a következetes ellenőrzés, a jól dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése, valamint a nevelés. Végül de nem utolsósorban a társadalmi ellenőrzés kiterjesztése az ipar élelmiszereket, fogyasztási cikkeket gyártó területeire is. (L. M.) KRESZ EGYETLEN újság egyetlen számában olvasom, ami itt következik. Ámokfutó teherautó, holtrészeg verni tetővel. Nem sofőr, kocsikísérő. Hogy nem okoazott tömegszerencsétlenséget, csak 75 ezer forintos kárt, szerencse dolga. Gyalogosok közé rohant a teherautó, csúszós úton, viszonylag gyorsan, sárga jelzésben, kereszteződésnél. Heten sebesültek meg. Orosházán holtan találtak egy asszonyt, súlyos állapotban a férjét, a cserépkályha ajtaját szabálytalanul szerelték fel, szénmonoxidmérgezés. A három hírből kettő KRESZ-szabályokhoz kapcsolódik. Érdemes eltűnődni rajta, hányan berzenkednek a közlekedésrendészet intézkedései, a rendőrfütty, a helyszíni bírságok, a táblák miatt. „Túlzott vaskalaposságf’ — hallom itt, „agyonrendszabályoznak mindent''. ..bürokratikus ostobaságokkal béklyózzák le az eleven életet” — mondják amott. BIZTOSAN találnék olyan ellenvetést is, amely túlzott óvatoskodásnak, ha úgy tetszik, a közlekedési rendészet packázásának tartja, hogy a ,,slusszkulcsot" a motorban hagyni, s a kocsit őrizetlenül „felejteni” tilos. De az újságriport ámokfutó teherautója azért indulhatott el majdnem végzetes útjára, mert éppen ezt a kis részletszabályt szegték meg. Az a hét sebesült a József körúton azért sebesült meg, mert egy másik — megint csak mellékmondatnyi — szabályt nem vettek figyelembe. Azt, hogy keresztezést, gyalogátkelőhelyet a kellő óvatossággal kell megközelíteni és mindig az útviszonyoknak megfelelően kell megválasztani a sebességet — csúszós úton az alacsonyabbat, természetesen. ■ HARMADIK hírben meg egy építési szabályzat , mit tudom én hányadik alpontja maradt ki, a kályhás figyelmének talán pillanatnyi rövidzárulata következtében. Az eredmény: halál. Egy halott asszony, egy súlyos állapotban kórházba került férfi , és hét könnyebben sebesült utcai járókelő, néhány tízezer forintos anyagi kár. Ez a mérleg. Három eset mérlege, amikor nem tartottak be bizonyos „bürokratikus”, „vaskalapos”, „agyonkomplikált'' szabályokat. ÉRDEMES lenne elgondolkodni rajta, nem helyesd felünk-e túlságosan gyakran és meggondolatla- Ianul, amikor az élet és a társadalom kialakította I J szabályokat, rendeleteket, paragrafusokat amúgy félvállról és egynegyed felkészültséggel bírálat éri? Mert meglehetősen divatos a lekezelése mindannak, ami hivatalban született előírás. Pedig nem minden szabályzat bürokratikus, felesleges, nem minden paragrafus túlságosan aggályos. S inkább egy kis túladagolt óvatosság , mint egyetlen halott, vagy sebesült, vagy egyetlen összetört jármű, értékes gép. Vajon csak közúti szabályok esetében legyintgetünk túl könnyedén ? Irtózásunk, társadalmi méretű ellenkezésünk a bürokratikus kinövésekkel szemben hajlamossá tesz arra, hogy általánosítsunk. A jó, a reális, az élet szülte és ezerszer indokolt szabályok azonban nem lehetnek vállrándítással fogadott, egy fröccs elfogyasztása után már elfelejtett, homályos emlékek valamiféle vizsga idejéből. És ez nemcsak a KRESZ-re áll. Az élet minden útjára, amelyen közlekedünk. Baktai Ferenc OLDAL Érezze az ember: ő a gazda.............3 Törzsgárdatagok voltak ...... 3 Mit mond a paragrafus?...................4 1,7 milliárd forint közművesítésre • • 8 Péter János Brüsszelbe érkezett Ma kezdődnek a magyar-belga külügyminiszteri tárgyalások Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására kedden délben hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Útjára elkísérte a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Michel Servais, a belga nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A magyar külügyminisztert és kíséretét a brüszszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminiszter, E. Indekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, valamint a belga külügyminisztérium számos magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László, a brüsszeli nagykövet és a nagykövetség beosztottai. Mint Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti, a belga külügyminisztérium szóvivője kedden délelőtt tartott szokásos heti sajtóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos belgiumi látogatásával foglalkozott. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, elsősorban az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tartják a tanácskozás fő témájának. Rámutatott arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli miniszteri tanácsülése óta Péter János az első miniszter, aki a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyikéből látogat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják — mondotta —, hogy éppen annak az országnak a külügyminisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a Harmel belga külügyminiszter 1967. évi budapesti látogatásáról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet megtartásának a gondolatát. A belga parlament belga—magyar csoportja kedden este a Carlton szállóban vacsorát adott Péter János külügyminiszter és kísérete tiszteletére. A két külügyminiszter szerda délelőtt kezdi megbeszéléseit a külügyminisztérium épületében. Közleménye az Olasz Általános Munkásszövetség és a SZOT képviselőinek megbeszéléséről Befejeződtek a megbeszélések az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) és a SZOT képviselői között. Az olasz küldöttséget Rinaldo Scheda, a CGIL titkára vezette, tagjai voltak: D. Giovanetti, P. Perotta, R Spesso és F. Sabatucci, a CGIL központi vezetőségének tagjai. A SZOT küldöttségét Gál László titkár vezette, tagjai voltak: Timmer József, a SZOT titkára, Pandurovics József, az SZOT vezető titkára, Mónus Gábor, a SZOT nemzetközi osztály vezetője és Jicsinszky László, az NKO munkatársa. A küldöttség február 14—14. között tartózkodott Magyarországon. Ez idő alatt a szervezetek képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást munkájukról. A CGIL küldöttsége látogatást tett a vasasszakszervezetben, a Csepel Vas- és Fémművek művelődési házában, a Rába Vagon- és Gépgyárban, a Győr-Sop , von megyei SZMT-nél, a Népszava szerkesztőségében, a SZOT Központi Iskolán és a SZOT különböző osztályain. Az olasz delegációt részletesen tájékoztatták a magyar szakszervezetek helyzetéről, sok irányú tevékenységéről, az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról. A CGIL küldöttsége pedig tájékoztatót adott Olaszország társadalmi gazdasági, politikai problémáiról, a szakszervezetek helyzetéről. Ismertette az elmúlt év nagy sztrájkharcai által elért eredményeket, és a dolgozók érdekében folytatott harc perspektíváit. A két küldöttség megállapodást írt alá a szervezetek közötti együttműködés továbbfejlesztéséről. A CGIL küldöttsége február 24-én elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra megjelent Timmer József, a SZOT titkára és a SZOT több más vezetője. A közlemény aláírása (Székely László felvétele) Gromiko Berlinben A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására kedden hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter. Gromiko kedden délután Falin külügyminiszterhelyettes és Abraszimov berlini szovjet nagykövet kíséretében látogatást tett Otto Winternél, az NDK külügyminiszterénél. A találkozón sor került a két külügyminiszter közötti első véleménycserére a két felet érdeklő kérdésekben. A látogatás után Gromiko megkoszorúzta Berlin-Treptow-ban a szovjet hősök emlékművét. Mint Györffy Tibor, az MTI tudósítója jelenti. Az NDK fővárosában nagy jelentőséget tulajdonítanak Gromiko látogatásának. A szovjet külügyminiszter berlini megbeszéléseinek elvi jelentőségével foglalkozik a Neues Deutschland vezércikke, amely hangsúlyozza, jó barátok között szokás, hogy kölcsönösen véleményt cseréljenek az időszerű kérdésekről és öszszehangolják politikájukat. Rámutat hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság mindig ennek megfelelően járt el, „s ez kedvezően hatott az európai békére és elősegítette az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt alakulását.” „Az európai biztonság megérett kérdéseit figyelembe véve, természetesen különleges jelentősége van a szovjet politikus látogatásának’’ — állapítja meg vezércikkében az NSZEP központi orgánuma. Politikai megfigyelők körében rámutatnak, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter a közelmúltban hosszabb megbeszélést folytatott a két ország közötti erőszakot kizáró szerződés lehetőségéről, továbbá a Szovjetuniót és az NSZK-t érintő más problémáról. Várhatóan a szovjet külügyminiszter tájékoztatni fogja az NDK vezetőit a moszkvai megbeszéléseken kifejtett nyugatnémet álláspontokról. Kairóban átadták az országgyűlés külügyi bizottságának nyilatkozatát Dr. Sabib Sukeir, az egyiptomi nemzetgyűlés elnöke kedden fogadta Szombati Bélát, a kairói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, aki átadta a magyar országgyűlés külügyi bizottságának február 21-i nyilatkozatát. A nyilatkozat elítéli az Abu Zabal-i fémmű ellen végrehajtott barbár izraeli terrortámadást és kifejezi az országgyűlés és a magyar nép teljes szolidaritását az arab népek igazságos harca iránt. Sukeir meleg szavakkal mondott köszönetet a magyar állásfoglalásért és a benne kifejezésre jutó támogatásért. (MTI)