Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-15 / 164. szám

Történelmi emléksorok ócsárolni és szapulni slagunkat — ez olykor szinte divattá válik ná­lunk. Az igazság az, hogy — mint minden népet —, jóval és rosszul egyaránt megáldott bennünket a sers. Néha gyűlölködők, összeférhetetlenek va­gyunk, s a legkevésbé ön­magunkhoz jók —­ de gyakorta, kivált a veszély óraiban és éveiben, em­­berségből sem vizsgá­­lugat rosszul Efséle gondolatokkal tovom Boglár utcáit, ahol ilyenkortájt éppen éhig ilyen szó hallik. Évről éve visszatérő vendégek f­ültik itt boldogan a nya­­rait Be kell térnem a nagy ka­tolikus templomba, t-.így megnézzem Lisieuxi sz­ent Teréz másfél mé­­«-«es tölgyfaszobrát, »..andjárt a bejárattól jobbra, sosem mulasztom «* így nyaranta. Nem va­lami modern szobor, nem­gyszerűsít, nem foglal össze, a testrészek és a dirapéria formás és gon­dos kidolgozottságával eszményit, a maga nemé­ben becsületes, tisztelet­re méltó munka. Mindig el kell olvasnom a ta­lapzat két oldalán bevé­sett kétnyelvű szöveget, magyarul és franciául. Ezt a szobrot, egy fran­cia szentnek szobrát, né­met fogolytáborokból me­nekült francia katonák állították a balaton­boglá­­ri templomban, mintegy emlékezetéül annak a szí­ves vendégszeretetnek, amelyet a nemes magyar nemzet részéről ismertek meg Balatonbogláron. Még egy pillantás az oltár fölötti, ugyancsak fából faragott feszületre, m m­egyek tovább a Te­metődomb felé. A Vikár Béla Művelődési Ház Ud­varára is betérek, ugyan­csak szokásból. Már a Vikárt ábrázoló dombor­mű végett is, de ugyan­csak megnézem az épület mögötti hatalmas szabad­téri színpadot, ami több­nyire nem éppen a Vikár Béla szelleméhez illő mű­sorok céljait szolgálja. De most délelőtt van, csönd és békesség, csak a szel­lő motor a fák közt, s odalenn fehér tajtékot vet a harsogó tó. Hanem van itt a falon valami, ami számomra is új, me­gint egy márványtábla. Olvasom. Ebben az épületben működött 1939 és 1944 között a testvéri magyar nép segítségével létreho­zott lengyel gimnázium és líceum. Legyen ez a népi Lengyelország XXV. a Lengyelország elleni al­jas hitlerista támadás XXX. évfordulója alkal­mából elhelyezett tábla örök időkre jelképe né­peink barátságának. A HALAS LENGYELEK Mondanom sem kell, a hozzánk menekült len­gyelekről van szó, akiket akkori „szövetségeseivel” szemben védett és ajná­­rozott a magyar nép. Boglár voltaképp kicsi magyar község, csak nyáron duzzad föl , ven­dégekkel. ősztől tavaszig a maga falusi életét éli. Magatartása jellemzőnek mondható, nemzeti be­csületünket szolgálta. Kár, hogy csak az itt me­nedéket talált idegenek emlékeznek meg erről. Mert mi oly szemérme­sek vagyunk, hogy talán még ezt is restelljük. Kónya Lajos Szombat: nyitás Szegeden kedden már zsúfolt a programjuk volt az ün­nepi hetek eseményeire Szegedre érkezett mű­vészvendégeknek. A szín­házban és a pálbatermek­­ben megkezdődtek Euri­­­pidész Trójai nők című s titetvének próbái.­­“A Dámis’ téri szabadtéri színpadon folytatták a szombati nyi­tó előadás, a Háry János előkészületeit. Tegnap megérkezett Szegedre a Novoszibirszki Állami Akadémiai Ope­ra- és Balettszínház, csak­nem 100 tagú együttese, amely a következő na­pokban már a városban készül vasárnapi bemu­tatkozására, Csajkovszkij Csipkerózsika című balett­jének előadására. A szak­­szervezetek szerdán kez­dődő nemzetközi nép­tánc-fesztiváljára kedden egész nap folyamatosan érkeztek a bulgáriai, a csehszl­­vákiai, a lengyel­országi, az NDK-beli, a romániai és a szovjet szakszervezeti művészeti mozgalmat reprezentáló külföldi csoportok. Az együttesek főpróbát tar­tottak az újszegedi liget szabadtéri színpadán, ahol ma, csütörtökön és pénte­ken a fesztivál bemutató műsorait is tartják. HORIZONT — A gyermekek zenei neveléséről nemzetközi értekezlet folyik Moszk­vában, magyar részvevők­kel. A szovjet főváros legnagyobb koncertter­meiben különböző orszá­gok kórusai adnak hang­versenyeket,­­ köztük a KISZ Budapesti Énekka­ra. — Magyar hét nyílt a bulgáriai Tirnovóban. A Budapest Táncegyüttes három műsort ad a me­gyében ebből az alkalom­ból. Több városban és községben magyar filme­ket mutatnak be, kiállí­tásokat rendeznek és elő­adásokat tartanak Ma­gyarországról.­­ Az Akadémiai Kiadó új érdekességei közt is az egyik legérdekesebb Schram Ferenc kétkötetes munkája, A magyarorszá­gi boszorkányperek. 451 ilyen pert közöl teljes terjedelemben. Kiscelli Múzeum: Liszt F. Kamarazenekar (I. s. 3. ea., S. rossz irtó esetén: 1«-án). — Városmajori Színpad: Bran­don Thomas: Charley nénié 181 KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33: Hajósi­tól — reggelig 1 Közben s: H. Időj. 5.31: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 5.30: H. Időj. 5.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Úti könyvek. «: H. Időj. 8.05: Színház- és mozi­műsor. 8.20: Zak­i muzsika. 9.20: Kedvelt régi melódiák. 10: H. Időj. 10.05: Szaktársak (elbesz.). 10.20: Schubert-mű­­vek. 11.30: A Szabó család (ism.). 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. 14: Magyar mu­zsika. 14.30: Nőkről — nők­nek. 15: H. Idős. 15.10: Mai témák — mai dalok. 15.19: Dvorzsák: G-dúr szonatina. 15.40: Ácstörténetek — XI­IV: A v­ággard. hírei. 18.05:­ ­MŰSOROK . Operettdalok. 1S.18: 25 év — gazdaság, stratégia, X. (ism.). 16.28: Népdalgyűjtő úton Ko­dály nyomában. 16.40: A vé­leményét kérem! 17. H. Idős. 17.05: Kölp. figyelő. 17.20: Verdi operáiból. 18.10: A mű­helyben beszélik . . . 18.25: Népi zene. 19: Esti krónika. 19.25: Az MRT szimfó­ztik­ának hangv.-e. 20.45: Vissz­hang. 21.15: H. 21.18: Nóták. 21.39: Beszélgessünk zenéről! 22: H. Időj. 2220: Esztrádpa­­rádé. 24: H. Időj. 0.10: Julien Bream lanton játszik. PETŐFI RADIO 8.05: Népi zene. 8.45: Ázsia munkásmozgalma. (ism.) 1: Kiváncsiak Klubja. 9.50: Tor­­misz: őszi tájak. 10: Zenés műsor üdülőknek. 12: Márta (részf.). 12.40: Házunk tája. 13: H. Időj. 13.03: Fúvóseszt­­rád. 13.15: Szálljon a dal ... 13.40: Orvosi tanácsok (ism.). 14: Kettőtől h ötig! 17: ötórai tea. 18: H. Időj. 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Ma­gyar fúvószene. 18.31: Lena Jurinac énekel. 18.51: Hónap­ról — hónapra. 19.01: Mil Pu­­tyin: Nyugtalan boldogság (három felv. operett). 22.20: Popper—Daróczi Bárdos Ta­más ferd.: Rapszódia. 22.28: A berlini rádió szimf.­ztik­ának hangv.-e. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Debussy-művek. 19.40: Meseoperákból. 20.23: Simon Preston Franck-műve­­ket orgonáz. 20.47: H. 20.50: Szimf. zene. 22.23: Dzsessz. 22.40: Sárközy István: Válto­zatok gordonkára. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9.30: Műsor. 9.31: A szívé­lyes Amszterdam (ism.). 9.60: Hemingway világa (irodalmi összeállítás). 10.40: Delta. 11.10: A nyugtalan Ameriká­ban (3. Happening az anti­­városban, ism.). 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: Hogyan et­ték a kását?­ (csehszlovák bábfilm). 18-20: Expedíció. 18.55: Mese. 19.05: Tv-minta­­bolt. 20: Tv-híradó. 20.20: A fekete bikinis lány I. (mb., angol bűnügyi film). 21.10: Tv­­bérlet (Brahms: B-dúr zon­goraverseny). 2200: Tv-hiradó 2. POZSONYI TV 17.35: A húszas évek avant­gardista művészetéről. 19. és 22. Tv-hiradó. 19.50: színházi közv. N­ÉP­SZAVA 2 197­0. július 15 A Hunniában, semmi sem csendes 18 új magyar filmet készítenek A Hunniában semmi sem csendes , azaz pon­tosabban: elnéptelenedtek ugyan a Magyar Film­gyártó Vállalat műtermei, de a vágószobákban pe­zseg az élet, egyszerre hét új magyar film celluloid kilométereit vágják, szab­dalják, és ami ilyenkor, nyár közepén természe­tes: több produkció külső felvételen van, itthon és külföldön. Fehérterror Kővágóörsön A négy stúdiócsoport­nál tett látogatásunk so­rán 18 új filmről kaptunk híradást. Hét már a vágó­ban van, keverik, labo­­rálják, öt film forgatása ezekben a napokban is folyik, hat új alkotás pe­dig előkészülőben van. Befejezték a „Szerelem” című filmet, amelyet Déry Tibor forgatókönyvéből Makk Károly készített és Tóth János fényképezte, a főszereplők: Darvas Lili és Darvas Iván. A „Kitö­rés” Konrád György és Bacsó Péter forgatóköny­véből készül, Zsombolyai János fényképezi. Már a vágószobában van Mészá­ros Márta új filmje — Zimre Péter a forgató­könyvíró, Kende János az operatőr —, a „Szép lá­nyok, ne sírjatok”, mely­nek tartalmát némileg el­árulja a produkció első címe: Beat-story. Leány­falun és Szentendrén for­gat Kovács András író­rendező és Ragály Elemér operatőr, a „Staféta” két főszereplője: Benke Ilona főiskolás és Bálint And­rás. Jancsó Miklós Kő­vágóörsön forgatja új filmjét, melynek forgató­­könyvét — ez már a nyol­cadik közös filmjük — Hernádi Gyula írta és Kende János az operatőr. A film címe „Égi bárány” és cselekménye a Tanács­­köztársaság utolsó nap­jaiban, valamint a fehér­terror kezdetének idősza­kában játszódik. A fehér­terroristák különítményé­nek ideológiai vezére egy Kun páter-szerű pap, akit a filmben Madaras József alakít. Jancsó Miklós a tőle megszokott gyorsa­sággal — július elején kezdte a forgatást — a hó végére befejezi az egy helyszínen játszódó fil­met, amely októberben már a közönség elé kerül. Előkészületben van a „Szindbád”, Krúdy Gyula nagy sikert aratott regé­nyéből Huszárik Zoltán írta a forgatókönyvet, ő a rendező is, Sára Sándor az operatőr, Szindbádot Latinovits Zoltán alakít­ja. A felvételek augusztus első napjaiban kezdőd­nek. Szemes Mihály rendez­te, Somló Tamás volt az operatőre a Kamondi László regényéből készült „Érik a fény” című pro­dukciónak, amelynek Gyöngyösi Katalin, Szege­di Erika, Bánffy György és egy igen tehetséges szatmári színész, Csiky András a főszereplője. Befejezték Fehér Klára vígjátékát, a „Csak egy telefon”-t: Mamcserov Frigyes rendezte, Forgács Ottó fényképezte. Fősze­replői: Ruttkai Éva, Gá­bor Miklós, Kiss Manyi, Mezei Mária, Drahota Andrea és Venczel Vera. Előkészületben Van egy szatíra, az „Én vagyon Jeromos”. Szeberényi Le­hel kisregényéből Jeli Fe­renc írta a forgatóköny­vet, a film rendezője Tí­már István, akinek ez az első nagy­játékfilmje, az operatőr pedig Illés György. Liszt Ferenc hazaérkezett A jaroszlavi Rosztov­­ban forgatják Szász Pé­ter (ő írta a forgatóköny­vet is) és Szécsényi Fe­renc operatőr új filmjét, közösen a moszkvai Gor­kij Stúdióval: „Kapasz­kodj a fellegekbe”. A fő­szereplők: Darvas Iván, Mensáros László és szov­jet színművészek. Liszt Ferenc, azaz Sinkovics Imre hazaérkezett, befe­jezték a Szovjetunióban a „Szerelmi álmok”-at, ame­lyet Keszi Imre forgató­­könyvéből Keleti Márton rendezett és Hildebrandt István fényképezett. A Lenfilm—Mafilm kopro­dukció előreláthatóan ok­tóber második felében kerül a közönség elé. Egy szerelem története 1944- től napjainkig — lénye­gében ez a rövid tartal­ma a „Szerelmes film­”­­-nek, amelynek írója és rendezője Szabó István, Lőrinc József volt az ope­ratőr. A két főszereplő Halász Judit és Bálint András. A filmet a héten keverik és előreláthatóan ezzel az alkotással ve­szünk részt az augusztus 19-én kezdődő velencei filmfesztiválon. Hogyan lehet egy jó­képű jegesemberből tv­­sztár? — erre a kérdésre ad választ a Polgár And­rás „Gyula vitéz télen­­"Tigáron" című forgató­­könyvéből készülő új ma­gyar film, melynek jeges­­embere Koncz Gábor. A filmet Bácskai-Lauró Ist­ván rendezi, operatőre Herczenik Miklós. Kloss kapitány magyar krimiben Banovich Tamás írta és rendezi, Kende János az operatőre a Garai Gábor novellájából készült és Balassi Bálint életét idéző új filmnek, a „Szép ma­gyar komédiá”-nak, melynek főszereplői: Sztankay István, Beáta Tiskiewicz, Széles Anna és Gyöngyösi Katalin. Rejtő Jenő műveinek fel­­használásával készül a „Halhatatlan légió”, amelynek rendezője Som­ló Tamás. Krimi lesz a javából „A gyilkos a ház­ban van”, Csizmarek Má­tyás írta, Bán Róbert ren­dezi. Zsombolyai János az operatőr és a főszereplő Kloss kapitány, azaz a kitűnő lengyel színész, Stanislaw Mikulski. Végül két tv-hír a Hun­niából : előkészítés alatt van a televízió megbízá­sából a tizenkét részes „Rózsa Sándor”, melynek felvételeit Algyőn kezdik és Kecskemét környékén fejezik be. A monumentá­lis produkciónak Szinetár Miklós a rendezője és Bí­ró Mihály az operatőrje Ugyancsak rövidesen megkezdődnek a felvéte­lei a Bors sorozat máso­dik, öt részből álló foly­tatásának. Vándor Pál Ma kezdődik Karovy Varyban a játékfilm-fesztivál Az ítélet és az Arc a magyar versenyfilmek Két játékfilmünket hív­ták meg Karlovy Varyba a ma nyíló XVII. nemzet­közi játékfilm-fesztiválra. Kása Ferenc,Csoóri Sándor és Sára Sándor „ítélet” című alkotását holnap július 16-án vetí­tik, Zolnay Pál—Köllő Miklós—Ragály Elemér filmjét, az „Arc”-ot 22- én, a verseny második szakaszában mutatják be. A fesztiválra, Karlovy Varyba utazik Kósa Fe­renc, Sára Sándor és Csoóri Sándor, továbbá a Dózsát alakító Bessenyei Ferenc. Az „Arc” című film művészdelegációjá­nak tagjaként a film ren­dezője. Zolnay Pál, a vá­gója Szécsényi Ferencné, továbbá szereplői közül Drahota Andrea és Zala Márk lesz jelen a verse­nyen. A fesztivál július 26-án zárul — Calderon „Két szék között a pad alatt” című vígjátékának kosztümös próbáit kezdték meg Gyu­lán, a Várszínházban, a főszerepet Mészáros Ági alakítja. A főbb szerepe­ket Tordy Géza, Papp Éva és Dobos Ildikó játsz­­sza. Rendező Sándor Já­nos.* — Amerigo Tot, a híres magyar származású szob­rászművész ismét hazánk­ban tartózkodik, „Őfelsé­ge, a kilowatt” című szob­rát, amelyet a Veszprém megyei Múzeumok Igaz­gatóságának ajándéko­zott, a tihanyi múzeum rondellájában állítják fel. A Fiatal képzőművé­szek klubja alakult a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Köz­pontban. RADMF/ Bizonyára a vártnál is többen hallgatták meg az egyik hőségtől álomtalan éjszakán a rádiószínház éjszakai bemutatóját, Pekka Lou­ela hangjáté­kát, amelynek a címe: Álomtalan éjszaka. A Rádióújság pár soros út­baigazítása szerint a há­zaspár egy ilyen álomta­lan éjszakán néz szembe „az élet legfontosabb kér­déseivel”. Lehet, hogy a házaspár számára való­ban azok a kérdések képviselték az élet leg­fontosabb kérdéseit, amelyről nagy ásítgatá­­sok közepette félszavak­ban elbeszélgettek, ám a legtöbb kérdés féligazsá­gokat, közhelyeket tartal­mazott, amelyekre ter­mészetesen sem a házas­pár, sem a szerző nem tudott válaszolni. De ebben a késői órá­ban aligha vár a hallga­tó mást, hiszen az ideg­borzoló krimik éjfél felé rosszul hatnának éjszakai nyugalmunkra, a darab­beli lapos közhelyek ál­mos-fáradt felidézgetése viszont jótékonyan el­­zsongítja a hallgatót, aki végül boldogan aludni térhet a példásan rövid darab után: az aznapi közhely-szükségletét meg­kapta, és még csak fel sem zaklatták közben az idegeit. A kevésbé álmos hallgatókat Pécsi Sándor ragyogó alakítása is gyö­nyörködtette, mert Pécsi még a legközhelyebb köz­helyet is igaz művészet­tel, a kispolgári férj sze­repébe teljesen átlénye­gülve tudta előadni. Egy másik közhelyet, „a fiatalság bolondság”-ot szombat délutáni üdítő­ként kaptuk a Húszas stúdió műsorában. Sze­rencsére a szerkesztő Sóskúti Márta vállalta azt a rizikót, hogy a nyári kánikulai hangulatban nem is kiván mást a fia­talabb korosztály, mint jó zenét és tréfás története­ket. Kérdés azonban, hogy a tréfák és anekdoták minden esetben valóban közérdekűek voltak-e? Nemegyszer mintha csak az szolgáltatott volna okot elhangzásukra, hogy egyik-másik rádióssal esett meg éppen ... Ám, ha már tréfás epizódok­nál tartunk, amelyek amolyan „riporteri mel­léktermékként” jöttek össze, nem ártana egy­szer valamiféle pályáza­ton bekérni a hallgatók­kal megtörtént kalandos­tréfás történeteket, hi­szen több millió rádió­­hallgatóval bizonyára sok érdekes történik nap mint nap. Mint ahogy ér­dekes egy-egy nevezete­sebb táncdalénekes tré­fás vagy akár komoly hangú műsora, amelyben válaszol a közönség kér­déseire, dalol néhány slá­gert stb. Ilyen kedvesen hangulatos volt a szom­bati Ablak Zalatndy Sa­roltával, vagy korábban Kovács Katival. A klasszikusok rádióra alkalmazásával gyakran baj van. Nevezetesen az, hogy műveiket a maguk korában még nem kife­jezetten rádióra írták, s így az adaptáció során a terjedelmes színpadi da­rabok hangjáték formá­jukban is terjedelmesek maradnak. Persze, a zan­­zásított tömörség és a tel­jes szöveghűség között valahol van egy járható középút , amelyet a va­sárnap Osztrovszkij-be­mutató esetében Barlay Gusztáv igyekezett is megtalálni. A Jövedelme­ző állás hálás darab szín­padon is, rádióban is, ko­mikus elemekben bővel­kedő, szatírába hajló gú­nyolódása mindenütt ha­tásos, és két kitűnő,­­sze­replehetőséget kínál fia­tal tehetségek számára. Tahi Tóth László és Tor­dy Géza személyében va­lóban jól választott­ a ren­dező, mindketten tökéle­tesen érezték-élték a já­tékot, amit a két fiatal lányt alakító Alm­ási Évá­ról és Esztergályos Cecí­liáról már kevésbé mond­hatunk el. Tetszett­­■i­­szont. Balázs Samu *■ nagybácsi szerepében. A korabeli orosz, tiszt­viselők korruptságát, mo­hó pénzvágyát leleplező darab keserű tanulsága, hogy egyedül nem küzd­het meg velük a pozitív hős, neki is el kell buk- Jli£. Kár,, n­ggy a nagyné­ni, privát kis tragédiája mint mellékszál, végigvo­nul a darabon, nyugod­tan és merészen el lehe­tett volna hagyni, enél­kül is tökéletes egész­, sőt még rádiószerűbb lett volna a mű, hiszen a mos­tani másfél órás időtar­tam aligha lehetett von­zóerő. Sok hatásos szünet nyújtotta az amúgy is hosszadalmas bemutatót, s ez a tempótlanság bi­zony csökkentette a drá­ma érdemeit. Miltonhoz, Dantéhez, Shakespeare­­hez „ollóval” közelednek a szerkesztők manapság, hogy „mindenki” számá­ra érthető-élvezhető le­gyen — a rádióban is me­részebben alkalmazhatták volna a vágószerszámot ez esetben is. Háry Márta

Next