Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-27 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT 1970. SZEPTEMBER 27. VASÁRNAP Az őszi betakarítás tennivalói Sok munka vár még elvégzésre • Az élelmiszer-gazdaság helyzete A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatója Az élelmiszergazdaság helyzetéről, az őszi mezőgazdasági munkákról tartott sajtókonferenciát szombaton dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Parlamentben. — Az elmúlt negyedszázad legnehezebb nyara volt az idei, az 1970-es esztendőt a legküzdelmesebb évnek számíthatjuk — kezdte a miniszter. — A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az ár- és a belvizek rendkívül sok gondot okoztak. 250 ezer hold kalászos gabona, csaknem 100 ezer hold kukorica pusztult ki, és mintegy 700 ezer holdnyi volt a vetetlen terület. — Az árvíz után csak kicsit lélegezhettünk fel — folytatta dr. Dimény Imre —, a szeszélyes időjárás, a nagyfokú esőzés egyre inkább veszélyeztette a gazdagnak ígérkező termést. Több mint két héttel megkésett az aratás, s a betakarítás befejezése is elhúzódott. Bár a tervezettnél és a vártnál az idén kevesebb gabona került a raktárakba, biztosítva van egész esztendőre az ország kenyere. Az eddig betakarított növények közül a legnagyobb kiesés a kalászos gabonáknál van. A tél viszontagságai, az ár- és belvíz nyomán a vetés 8 százaléka kipusztult. A borsó, a repce, a rostlen és a rostkender termése az előző évi körül alakult, lucernából, vörösheréből, réti szénából valamivel többet sikerült betakarítani, mint az elmúlt évben. Az előirányzottnak megfelelő, sőt némileg azt meghaladó a termés cukorrépából, napraforgóból, burgonyából és dohányból. Paradicsomnál, zöldpaprikánál és vöröshagymánál jelentős termelési és felvásárlási kieséssel kell számolnunk. Ezért a lakossági ellátásnál körülbelül 15 százalékos, a feldolgozó ipar nyersanyagellátásánál 15—20 százalékos kiesés várható. Kedvezőek a terméskilátások petrezselyemből, sárgarépából és káposztából. A téli alma termése is 15—20 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, ennek ellenére az exportfeladatok teljesítése, a feldolgozó ipar nyersanyagszükséglete, a lakosság ellátása ebből a kisebb termésből is megoldható. A szőlőt a peronoszpóra veszélyezteti. A jelenlegi helyzet szerint körülbelül 4,6 millió hektoliter bortermés várható. Dr. Dimény Imre ezekután az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdéseket elemezte. Egyértelmű tapasztalat — állapította meg —, hogy az elmúlt év végi kormányhatározat céljainknak megfelelően fokozta a háztáji állattartási, különösen a sertéstartási kedvet. Ezekben a gazdaságokban ugyanis ma egyharmadával több sertést és majdnem kétharmadával több kocát tartanak, mint az elmúlt év közepén. Reméljük, hogy az állattenyésztésben tapasztalt kedvező jelenségek tovább fokozódnak. Fontos: az üzemek a bevételkieséseket ne éppen a tehenek, a süldők eladása révén akarják mérsékelni. A továbbiakban az őszi betakarítás legfontosabb tennivalóiról szólt a miniszter. Nagyon sok még a hátralevő munka a földeken. A növények későbbi érése és a munkák torlódása miatt minden eddiginél jobb, körültekintőbb szervezésre van szükség. Az őszi munkák elvégzésére alig 5—6 hét áll rendelkezésre. Az első és legfontosabb feladat, hogy a kenyérgabona időben és jó minőségben a földbe kerüljön. Nagy gondot jelent a kukorica betakarítása. Vetésterülete ebben az évben is elérte a kétmillió holdat. Figyelembe kell venni, hogy a késői beérés miatt a gépeket rövidebb ideig lehet majd üzemeltetni. A kukoricának kétharmadát tehát ebben az évben is hagyományos módon, kézi erővel kell betakarítani. Körültekintő szervezést igényel a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó betakarítása is. Az élelmiszeripar termelése általában az előirányzottaknak megfelelően alakult. A növényi eredetű, alapvető élelmiszerekből országosan is bőséges, igény szerinti volt az ellátás. Kisebb mértékben csökkent a liszt- és a cukorfogyasztás. .Ezzel szemben a többi élelmiszeripari termékből a lakosság 6,8 százalékkal vásárolt többet, mint az előző évben. A kínálatot meghaladta a kereslet sertéshúsból, szalámiból, kolbászfélékből. Zsírból és zsírszalonnából valamivel több fogyott, mint az elmúlt évben. Növelte viszont az élelmiszeripar az olcsó húskészítmények arányát. A forgalomba hozott húskészítményekből ugyanis az olcsóbb áruk aránya az előirányzott 60 százalékkal szemben 63 százalék volt. A baromfiipar túlteljesítése lehetővé tette a megnövekedett lakossági kereslet kielégítését. Baromfiból 19,2 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint a tavalyi első félévben. Igény szerinti volt a tej- és tejtermék, nőtt a vaj- és sajtfogyasztás, hiány csak palackozott tejből volt. A zöldség-, gyümölcsellátás júniustól kezdve rosszabb volt, mint tavaly, 10—15 százalékkal kevesebb áru érkezett a piacokra. A fogyasztói árak is ennek megfelelően alakultak, s meghaladták a múlt évi árszintet. Mindent összevetve azonban — hangsúlyozta a miniszter — az élelmiszeripar termelése eddig, és az év hátralevő részében is megfelelő, nyugodt ellátást tett és tesz lehetővé. Kovács Ildikó Budapesti Művészeti Hetek ?!TÖDSZÖR KÖSZÖNTHETJÜK — örömmel cse- N fekedjük évről évre, amióta hagyománnyá tettük II — az évad indulásakor a Budapesti Művészeti He- V teket. Hogy milyen „jóba lettünk”, hogy menynyire közel áll a szívünkhöz ez a valamennyi művészeti ágra pezsdítően ható, hangsúlyos évadkezdés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy újra-újra bíráljuk, szidjuk. Megtettük ezt már az idén is, már az indulás előtt is, nyilván nem hallgatjuk el jobbító szándékú véleményeinket menet közben sem. Az indulás pillanatában azonban hadd nyúljunk vissza a kezdeményezést megelőző gondolatainkhoz: az igény volt előbb, s az igényhez idomult a gyakorlat — és mindig ez az egészséges sorrend. Amikor még csak a ma is élő, nagy múltú előd, a Budapesti Zenei Hetek voltak ilyentájt visszatérő eseménysorozatunk, szinte egy időben és folyamatosan hangzott a kívánság minden oldalról, milyen üdvös volna koordináltan (de csakugyan koordináltan!) létrehozni párhuzamosan a más művészeti ágak hangsúlyos eseményeit, hogy a hazában és határainkon kívül felébredő érdeklődés sokoldalúan kielégülhessen, hogy az igényes kezdés kötelezzen az egész idényben igényes folytatásra minden területen. Hogy a dolog hol nem érte el még a célját, hol kell javítani a koordinálást, fejleszteni az ökonómiát és hogy hol tapasztalható az egészben méretaránytalanság — most nem ide tartozik. Egy-egy művészi alkotásban éppúgy, mint egy-egy művészi ágon belül mindenkor a kellő arányok megtalálása a legnehezebb. Nincs ez másként egy ilyen nagyszabású (hadd mondjam meg mindjárt: túl nagyszabású!) eseménysorozat szervezésénél sem. Az üdvözlés nem ok a széptevésre — ennyi azonban itt elég a bírálatból. Szívből köszöntjük e helyütt a Budapesti Művészeti Hetek közönségét, valóban kimagasló művészeit és szervezőit. Ami a színvonalat illeti — itt most elöljáróban főként a zene hazai és világnagyságairól beszélhetünk — bátran mondhatjuk: sehol a világon hasonló alkalommal kiválóbb művészek fel nem sorakoznak, mint mos£ nálunk. A jeles vendégek közül kit köszöntsünk hamarjában elsőnek? Legegyszerűbb azokat, akik sorrendben elsőként szerepelnek és jelen pillanatban is itt vannak nálunk: Maazelt, Rosztropovicsot, a Londoni Szimfonikus Zenekar tagjait. És itt köszöntjük a többi kimagasló művészt is, a hazaiakat és a vendégeket, köztük a zenei versenyeinkre hozzánk érkezett finalokat. A MŰVÉSZETI HETEK zenei eseményeihez itt s még csak annyit: a Bartók-évforduló határozza is meg tartalmukat és szellemüket. Joggal remélíthető, hogy a sorozatos, magas színvonalú tolmácsolás kiválóan szolgálja majd mind a Bartók-muzsika, mind a kortársi magyar muzsika terjedését, megszerettetését, mélyebb értését és további terjedését itthon és a nagyvilágon." A korábbiaknál magasabb szinten és tudatosabb előkészítés eredményeként szolgálják kultúránk közös ügyét a művészeti hetek egyéb eseményei is. Köztük a Magyar Drámák Hete. Jeles íróinktöbb drámáját tűzi műsorra több fővárosi és Budapesten bemutatkozó vidéki színházunk, új hangsúlyt adva a mind örvendetesebben terjedő gyakorlatnak: jelentékeny színházi élet csakisa nemzeti dráma ügyére alapozva képzelhető el és fejleszthető. A sokféle rendezvény, esemény közt külön is érdemes figyelmet fordítani néhány kivételesen érdekes kiállításra, mind a kultúrhistória (Bartók-, Beethovenkiállítások az évfordulókkal kapcsolatban), mind a szépművészetek témakörében (német expresszionista alkotások, a leningrádi Ermitázs legszebb rajzai, nemzetközi fotókiállítás stb.). • KÖSZÖNTŐ nem tájékoztató — az utóbbi köte- I lezettségnek lapunk más helyén folyamatosan eleget teszünk, így itt még a legfőbb rendezvé£l nyek közül is többnek az említése elmarad. Együtt üdvözöljük a sokszínű, fontos eseménysorozaatot, amely művészeti életünk egészséges fejlődéséről is bizonykodik. És — a televízió és a rádió meszszemenő közreműködésével — millióknak nyújt lehetőséget magas színvonalú szórakozásra, a művészetek sokféle területén, így hát inkább csak a név: Budapesti Művészeti Hetek — a hatás, a részvétel, a kisugárzás (bizonyos művészek és együttesek esetben az effektív szereplés is országos. Sok sikert kívánunk a részvevőknek. És nem is kívánság hanem meggyőződés, hogy sok elsőrendű élményben lesz része a közönségnek. R. A. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton Sugár Jánosnénak, a bizottság titkárának elnökletével ülést tartott. Megvitatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán foglalkozott időszerű nemzetközi kérdésekkel, Magyarország nemzetközi kapcsolataival és a Külügyminisztériumot érintő tervfeladatokkal. Böjti János külügyminiszter-helyettes tartott tájékoztatót, majd a vitában felszólalt Péter János külügyminiszter, Bugár Jánosné, Kelen Béla, Kristóf István, Nagy Miklós, Nádasdi József, Pethő Tibor, Szilágyi Sándor, Tausz János, valamint dr. Harányi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A külügyi bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. (MTI) OLDAL A nagy család................................... . 2 Igények és lehetőségek..................................2 A magunk felelőssége..................................3 A vállalati bérszabályozási rendszer továbbfejlesztése......................................7 Beszélgetés ifjú Bartók Bélával..................9 Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Fejlődnek a magyar—olasz kapcsolatok Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Olaszországból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására néhány napos hivatalos látogatást tett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes; jelen volt Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának. Hangsúlyozta: " Közismert, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait évek óta bizonyos hullámzás jellemezte, az utóbbi időben azonban javuló tendenciákat tapasztalhattunk. Olaszországi utam célja az volt, hogy e kedvező tendenciákat stabilizáljuk és erősítsük. Eszmecserét folytattam (időrendi sorrendben) Moro külügyminiszterrel, Zagari külkereskedelmi miniszterrel, De (Folytatás a 3. oldalon) Október 4-én érkezik hazánkba az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége október 4 és 7 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Megkezdődött a holdkőzetek vizsgálata Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A holdkőzetek hosszú utazása véget ért. Többszöri „átszállás” után a felbecsülhetetlen értékű szállítmány Moszkvába érkezett s itt a Szovjet Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében kapott helyet. A felbecsülhetetlen tudományos értékű kőzeteket egy olyan henger alakú kutatókamra várta, amely a Pravda leírása szerint egy merülés előtti tengeralattjáróra hasonlít. Bár szó sincs arról, hogy a szovjet tudósok ,,kézbe vegyék” a Hold-talajmintákat, a beható vizsgálat során a különleges óvintézkedések teljesen indolkoltak. A rozsdamentes acélból készült"védőkamra " hivatása ugyanis az, hogy megóvja a környezetet a kőzetekben esetleg előforduló mikroorganizmusoktól, másrészt, hogy földi szennyeződéstől mentes, eredeti tiszta állapotában tartsa meg a 380 000 kilométerről érkezett „Holdcsomagot". A kőzeteket tartalmazó konténer egy kerek acélajtón át jutott a kutatókamrába, majd a kamrából kiszivattyúzták a levegőt és helyette sterilizáló gázt bocsátottak be. Ha ez sem ölné meg az esetleges Hold-baktériumokat, lehetséges a 800 fokos hevítés is. Miután a fertőtlenítés végbement, a kamrát héliummal töltötték meg, amely nem lép vegyi reakcióba a kőzetmintákkal. A védőkamra magától értetődően egyáltalán nem gátolja a tudományos kutatómunkát. Az első feladat most a holdkőzet súlyának megmérése. Különleges berendezések lehetővé teszik azt is, hogy gyémántfűrész segítségével a szakemberek 30 mikron vastagságú metszetet készítsenek és azokat mikroszkóp alatt vizsgálják. A munkába mikrobiológusok, geokémikusok és más tudományágak képviselői is bekapcsolódnak. A páratlan értékű Holdtalajmintákat aSzovjet Tudományos Akadémia más intézeteinek is kikölcsönzik, ahol beható vizsgálat alá veszik a más égitestről érkezett anyag szerkezetét és sajátosságait. Szovjet tudományos körökben arra számítanak, hogy az elemző vizsgálatok jelentős eredményekkel gazdagítják a tudományt. Elméleti konferencia Moszkvában „Lenin és az ifjúság kommunista nevelése” címmel szeptember 28 és 30 között Moszkvában elméleti konferenciát tartanak, amelyen a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek vezetői is részt vesznek. A Komszomol központi bizottságában pénteken közölték: a konferenciát abból az alkalomból rendezik, hogy Lenin 50 évvel ezelőtt mondott beszédet a Komszomol harmadik kongresszusán. A konferencia tiszteletbeli vendégei lesznek a Komszomol veteránjai, akik a szervezet harmadik kongresszusának küldöttei voltak. Hideg és meleg légtömegek vetélkednek egymással A zord őszi előjelek közben az időjárás a hét végére mintha Közép- Európában is kellemessé alakulna át. Ennek első jele, hogy az északi-északnyugati légáramlás már nemcsak hideg levegőt szállít a lengyel síkságon át a Kárpát-medencébe és a Balkán-félszigetre, hanem nyugati-délnyugati származású melegebb légtömegeket is. Az egymás mellett áramló, különböző hőmérsékletű légtömegek keveredési zónája szombat reggelre tengelyével a Hamburg—Wien —Várna vonalban helyezkedett el, és mintegy 200—100 kilométer szélességben nemcsak felhőssé, hanem esőssé is tarkította az időjárást. A Szovjetunió térségében változatlanul hideg az idő. Az az északi szél, ami hideg légtömegeivel elárasztotta a Kárpátmedencét, mérséklődött ugyan, de a hidegimport ezzel nem szűnt meg. Kijevben 5, Moszkvában 6, Leningrádban 7 fokkal maradt el a hőmérséklet az évszaknak megfelelő értéktől, ami annyit jelent, hogy a legmelegebb napszakban Leningrádban 5, ugyanakkor Bordeauxban 26 fokot mutatott a hőmérő. Az enyhe levegő immár benyomult a Dunántúl területére is, és szombat délben a melegedés átlépte a Duna vonalát. Ugyanakkor azonban észak felől hideg levegő szivárgott be, és nem engedte tovább a Tisza vonalánál a nyugat felől érkező enyhébb légtömegeket, így hazánk keleti felében, sőt az északi tájakon is 10— 13 fok alatt maradt a hőmérséklet. A Dunántúlon a déli órákban a hőmérséklet csupán 15—18 fokig emelkedett. Az enyheség kelet felé terjeszkedése nagyon lelassult. Valószínű, hogy ez a „meleg stop” csak ideiglenes. ■ Vasárnapra a felhőzet felszakadozása átterjed a Tiszántúlra is, és bár különböző erősséggel folytatódik a hűvös levegő szivárgása, a napsütés enyhébb légáramlások nélkül is növelni fogja a nappali felmelegedést. Vasárnapra kellemes kiránduló időre számíthatunk, kissé megélénkülő, változó irányú széllel, esetleg átfutó esővel. (sz. gy.)