Népszava, 1970. október (98. évfolyam, 230–256. sz.)
1970-10-25 / 251. szám
2 Déli határ - déli kapu „Ribolovci na obalije- Tera ,Pécs-tó”’. — „Na abaligetskoj prazi...” A két, szerb-horvát nyelvű képaláírás nem véletlenül került a szövegbe. A bennee szereplő magyar szavak, a Pécsitó és Abaliget neve jelzi a csak magyarul tudó olvasó számára is, hogy baranyai vonatkozású szövegről van szó. A pécsi Idegenforgalmi Hivatal színes prospektusaiban épp olyan természetes a déli szomszéd nyelve, mint a Széchenyi tér kövein álldogáló eszéki, rijekai, sőt újabban zágrábi Eszéki lagzi Mai fiatalembereknek ideát és odaát, Pécsett vagy Zágrábban ez már csak történelmi lecke. Valószínűleg annak az eszéki ifjú házaspárnak is, akik — miután megesküdtek odaát, jugoszláv földön — Mohácson ették meg az ünnepi vacsorát Azt mondja Pálkuti Keresztély, a mohácsi tanácselnök, hogy vannak napok, amikor szinte felbillen a város. Nemcsak a busójárás ismeretes farsangi vonzása ez , hanem a déli szomszéd ünnepei is így hatnak. A Baranya megyei kereskedőember pontosan tudja, mikor van „odalenn délen” nemzeti ünnep. Jugoszláviában ugyanis sok a két-három napos munkaszünet és ilyen alkalmakra az eszékiek szívesen ruccannak északra. Harkányban a Napsugár Hotel és a Baranya Szálló igazgató helyettese, Tassi Sándor név szerint sorolja azokat az apatini, batinai, pélmonostori vendégeket, akik nemcsak maguk jönnek el újra és és ljubljanai gépkocsik piros csillagos rendszámtáblája. Valamikor — a két világháború között is, majd a mi szabad negyedszázadunk egy szakaszában is — a déli országhatár más-más okokból és másmás indítékokból, de a Senki földje volt. A harmincas években a két szomszéd ország kapcsolatát inkább csak a kettős birtokosok helyi forgalma alkotta — az ötvenes években közismert módon kemény szabályok akadályozták még a határ megközelítését is. Mohácson újra, hanem ismerőseiket is pontos címre küldik Baranyába, s nemritkán búcsúzóban az egyik víkendről, már befizetik a következő hétvégét is. Ebben az évben szeptember végéig Harkánynak 1 200 000 vendége volt. A remekül kibővített fürdő, amelyre a megyei tanács pénzéből és saját beruházásból 10—12 év alatt több mint 30 milliót költöttek, valóságos reneszánszát éli. — Nem kis részben a Szomszédság révén — mondja az igazgató, Várhegyi Vendel, aki hosszú évtizedek óta vezeti Harkányfürdőt, s ahost büszkén kalauzolja körül vendégeit a régi földszintes svábbogárfészket felváltott, szép eszpresszóval kombinált irodaépületben. — Mióta a határforgalom megindult, Harkány fejlődési lehetőségei erősen megnőttek. Nem kérdezek statisztikai adatot, csak becslést, az van, méghozzá józan és reális: Harkány kereken ötnegyedmillió idei vendégéből legalább negyedmillió jugoszláv volt, ugyanilyen az arány a siklósi vár kiállításainál, a várfesztivál fúvós hangversenyén, a szigetvári Zrínyi-ünnepségeken. A jó Szomszédság kölcsönös látogatósoútban realizálódik. Nincs benne titok, hogy forgalomban és azÉs nemcsak az emberek utaznak, hanem az áru is. A kishatárforgalom kereskedelmi vonatkozásai mégsem választhatók el a turizmustól. Amikor a határ megközelítése mindkét oldalról könnyűvé vált, a szakemberek elkezdték figyelni, mit hoz a turista és mit vesz. Hát elsősorban sligovicát hozott, meg kakaót, meg azt a fajta csomagolt nápolyit, amelyből most csinos burkolatban mindenütt az országban lehet vásárolni. Itt jön be. Az árucsere eredete hatvanhétre nyúlik vissza, amikor a Sloboda-céggel a FÜSZÉRT megállapodott nápolyi és sósrudacska ügyben. Emlegetik kereskedelmi szakemberek azt a régi emléket is, hogy valamikor, 1955-ben, a kapcsolatjavítás első évében másfél millió forint értékű iparcikkünk, főleg rádió, meg játék, ottmaradt az eszéki vásáron, s aztán két évvel később, minden bürokrácia mellőzésével, kaptunk értük 40 bőrkabátot és 8,5 tonna csokoládét. Azóta a tonnaszámok erősen megnőttek. 1968-ban például 24,5 tonna rágógumi érkezett odaátról, ami akkor is tekintélyes mennyiség, ha nem nyújtjuk le. Mit küldtünk érte? Például rózsatövét, baromfit, leti haszonban is. („Figyelem, figyelem! — szólal meg mögöttem a harkányi tanács hangszórója, kint, az őszi, sárga leveleket hullató fák koronái között. — Értesítjük a lakosságot, hogy az idegenforgalmi hivatal télire jól fűthető szobákat keres, fürdőszoba-használattal gombát, búzát. Bevezetőben említettem Harkány egyik apa tini vendégét. Egész pontosan a sörgyár igazgatójáról van szó. A kapcsolat kellemes: 3,2 millió palack sört hoztunk tőlük csak tavaly Mivel sörellátásunk sokáig gond marad, enyhítésének csak örülni lehet De vannak meglepőbb árucseréink is: tavaly Népi tánccal, Negyvenöt kilométerrel odébb, Mohácson Szabó Ferenccel, a művelődési ház fiatal igazgatójával és Deseő Attilával, a mohácsi fiatal táncosok oktatójával ugyancsak a találkozásokról, azok kibővült lehetőségéről, a kapcsolatok természetességéről beszélgetünk. A mohácsi fiatalok jártak már odalenn magyar népi tánccal , és mentek horgászversenyre, ahol ők képviselték a külföldet, mert a fiatal horvát horgászok a többi társköztársaság horgászain kívül éppen őket, a baranyaiakat hívták meg. A művelődési házon egyébként az épület funkcióját németül és délszláv nyelven is hirdetik a betűk. Azt mondja Sztergár János, a megyei népfronttitkár, hogy az ő kapcsolatuk az eszékiekkel például nagy örömünkre importáltunk Eszék táján 220 ezer kulcskarikát, mert nem volt nekünk, s kivittünk egy jó tétel zománcozott füstcsövet, mert az odaát nem volt. És hozunk húzózárat, „magyarul” cipzárat. Hogy mennyit? Az 1969-es kontingens 850 ezer folyóméter. A térképre fektetve a Balatontól Dubrovnikig elérne, de „tourretour”. Latincsics Aladár, a megyei kereskedelmi osztály vezetőhelyettese, aki mindezt summázza, személyesen is ápolja a kapcsolatokat. Sok más baranyai autótulajdonossal együtt hosszú nyári heteket tölt a határ túloldalán, kempingek nevét sorolja, jó barátokét, kedves vendéglátókét. A horgászbottal ma már minden hivataloskodás nélkül szólva is természetes és gyümölcsöző. A Jugoszláv Szocialista Szövetség, a szomszédok népfrontja, évente küld delegációt, a baranyaiak is. De előzőleg ezt előkészítik, felvázolják az érdeklődési kört, legutóbb például a községszépítés mozgalmát tanulmányozták Lujcics Péróék. Aztán meghívják egymást „maszek alapon” is, mivel a régi kapcsolat már eljuttatta őket a „te János, te Péter” megszólításig. Ismerkedünk, találkozunk, tárgyalunk, kereskedünk. Eszembe jut egy régi etimológiai elemzés, amely még azt tanította, hogy Baranya megye neve a régi ószláv Brana szóból származik, azaz, hogy kaput jelent. A kapu nyitva áll. Baktai Ferenc Cipzár Dubrovnikig „Kiloptad a pénzem..." Fogatok a helyükre! — Starbóóóz! Az űrhajóindítás zengéséhez hasonlatos mikrofon vezényszavára nemcsak a fogatok rohannak a helyükre, hanem a fogadók is a kasszákhoz. Mert a legutolsó pillanatban érik be a biztos tipp, az utolsó percig spekulálnak a nagy nyereményre váró játékosok. De a verseny korántsem ekkor kezdődik. Az igazi ügetősnek már előtte való reggel, amikor — mert protekciója van — megveszi a törzsújságosnál a Pesti Turfét és böngészni kezdi. Az nem ember, azon rögtön látni, hogy madár, „viccs”, aki a versenynapon ropogós, gyűretlen Turiot szorongat a kezében, netán a pályán veszi meg a fontos információs újságot. A Túrinak rongyosnak kell lennie. Az igazi „lovis” megnézi a „lehajtást”, a melegítést is, mert abból sok minden kiderül. Kiderül, mert a neves íróvendég szerint a lónak is van lelkivilága. A hajtót mindenképpen figyelik, mert a sikerhez nemcsak a ló fontos, hanem hogy a hajtó is akarjon nyern. A jelzőtáblán fent a piros korong. Az első futam máris megkezdődött könyökök fúródnak az oldalamba, lázas szemek merednek az ovális pályára. Természetben minden „cvikli” a túloldalon történik. „Beragadt.” „Kiloptad a pénzem, te strici!” — ordítják szomszédaim. Fent, a páholyban sztentori hang üvölt: „Így, ahogy vagytok!” (Tudniillik maradjatok.) Közeledik a mezőny, és senki sem tudja, lónak, lovasnak szól-e a szitok: „Rohadék!” Majd vesztes a lovához: „Te kecske! Bőbőrt kaptál, csak szakállad nincs!” Az elegáns vesztes nem üvölt. Tartja a tikettjeit, mint kártyás a lapokat, s a végén valamennyit felpöcköli a levegőbe. A futam alig kétpercnyi ideje alatt az érzelmek, izgalmak izzó lavinája önti el a pályát. Forintocskák és ezresek sorsa dől el, míg megszólal a mikrofon: „Befutási sorrend: Spárga, Takaros, Találka.” Sokáig persze nem lehet dühöngetni, mert amíg megeszik az ember a zajos büfében egy virslit, lehajt egy üveg sört, kezdődik a második futam. „ Gyanakszom, valamiképpen rajtam is látható, hogy „madár” vagyok, mert azonnal mellettem terem egy vékony, rekedt hangú, posztókabátos figura, olyan alkoholillattal, hogy ledönt a lábamról. „Szagolja meg a kabátomat, most jöttem az istállóból. Halál biztos tippem van!” — mondja, és mindenki tudja, hogy az istálló közelébe sem engedték. A „tipszterek” megbízhatóbb forrásokat is emlegetnek. Egy beesett arcú fickó fojtott hangon kérkedik: „Együtt piáltunk az éjjel a Marschallal. Ő adta a tippet.” Olyan koszos, rozoga szegény, le se ülne senki vele egy asztalhoz. Azért lassan — megbízható ügetős ismerősöm segítségével — kiigazodom az ügetős hierarchiában. Tudom, hogy a versenyzés rabjává vált főkönyvelő sokszor a harmad hettre vált jegyet, hogy ne találkozzon ismerősökkel. Tudom, hogy írók, sportolók, könnyűzenészek tippjeit külön figyelik a kasszáknál a kispénzű Vendégek. A játék izgalma egyformán elragadja az embereket. 3 — Az ügetés mesterkélt járás — visz körbe az istállókban Fekete László istállóvezető. — A ló természetes járása a lépés és a vágta, azaz a galopp. Idomításuk épp ezért türelmet, sok munkát igényel. Megnézzük Tibit, Táblát, Super Hannovert, a favoritokat, de kíváncsi vagyok Sameszre is, „aki” állítólag szereti a pörköltet . A legjobb ügetőlovak az amerikaiak, a franciák és az oroszok. Először az állóképesség volt a fontos, aztán a gyorsaság lépett előtérbe. Kint, a csípős reggeli ködben szorgalmasan tréningeznek az idomárok, akik sokszor hajtók is egy személyben. — Állatorvos akartam lenni — szól a fiatal szakember —, végül agráregyetemet végeztem. Gyerekkorom óta imádom a lovakat. Szerintem a ló az állatok királya. A ló a legtisztább, legokosabb, mindenre megtanítható. Csak éppen nem beszél. Milyen szerencse! Köztudott ugyanis, hogy nem játszhatnak a hajtók, de a közönség állandóan svindlit szimatol. Az pedig tény, hogy kisebb-nagyobb időre eltiltják őket, büntetést kapnak szabálysértésekért. — Én csak annyit mondhatok — szól kísérőm —, hogy egyiknek sincs sarokháza. Mindössze kettőnek van közülük autója. Az egyik idomárt a „nagy” Marshall öccsét is faggatom, volt-e eltiltva a játék miatt? — Persze, hogy voltam — válaszol. — Pályája során szinte senki sem kerüli ezt el. De a bíróság nem tudott bizonyítani semmit. A legfőbb tanú, a ló — nem beszél... Igazán a szurkolók irigyeltje lehetek, mert közben a szakma „művészével”, az apró termetű Marschall Józseffel is szót váltottam. — Egyetlen titka van a sikernek, szeretni kell a mesterséget, érteni kell a lovakhoz. Persze, ezenkívül ügyesség és tehetség is szükséges hozzá, mert az idős mester 2400 versenyt nyert életében, s külföldről is elhozott néhány nagydíjat. — Babonásak-e a hajtók? — Többnyire. Nagybátyám például, aki híres hajtó volt, versenynap nem borotválkozott, s ha valaki tüzet kért tőle, vég e------------------------------------- leg kétségbe esett. Én leszoktam róla, s Magyarországon 1884- ben volt először ügetőverseny, a mai Nemzeti Lovarda helyén. Aztán átkerült az Erzsébet királyné úti pályára, végül itt kapott helyet, a Kerepesi úton. Igazi fellendülés az első világháború után kezdődött. Külföldön, nyugaton és a Szovjetunióban ma is „sikk” ügetőre járni. Csak idehaza tapad hozzá valami rossz mellékíz. — Pedig — méltatlankodik Fekete László — nemcsak játék, sport is az ügető. A lovak versengése az egyik legősibb verseny. A nem éppen tiszta múltú vendégek miatt ne haragudjanak a tiszta vérű lovakra ... Jakab Ágnes NÉPSZAVA HETI POSTÁNKBÓL zeptember 27-én e helyen foglalkoztunk a Gyapjútúmosó- és Szövőgyár bodajki gyáregysége dolgozóinak utazási gondjaival. Idéztünk Bencsik János szakszervezeti bizalmi leveléből, amit rajta kívül még 193 dolgozó írt alá. Ennek lényege: a naponta beutazók arra kérik a budapesti központ igazgatóját, hogy a bodajki dolgozóknak biztosítson három külön buszjáratot, mert nagy számban lányok, asszonyok teszik meg az utat naponta az AKÖV zsúfolt távolsági buszain. A levelet a gyár igazgatóságához azzal a kéréssel továbbítottuk, hogy ha van rá mód, találjanak megoldást a bodajkiak problémájára. Titz Mátyásné, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár igazgatója nem késlekedik a válasszal. Az igazgató, mint soraiból kitűnik, jól ismeri a Bencsik János szakszervezeti bizalmi által ismertetett problémákat. Azokat több oldalról megvizsgálta, az érdekelt dolgozóknak azonban a vállalat teherbíró képességét is figyelembe kell venniük. Elismeri, hogy a bejáró dolgozóknak nagy anyagi megterhelést jelent a közlekedési költségek egy részének viselése, s azzal is tisztában van, hogy a megerőltető utazás csökkenti a szabad időt. A külön autóbuszjáratok megszervezése azonban túl nagy költséget jelentene a vállalatnak: évente kétmillió forintot meghaladó többletkiadást. De ez is csak részben oldaná meg a bejáró dolgozók utazási problémáit. Befejezésül az igazgató megígéri, hogy az AKÖV illetékeseivel folytatandó tárgyalások eredményéről mind a szakszervezeti bizalmit, mind pedig a többi érdekelt dolgozót külön is tájékoztatja. Samarjai Tibor 1970. okóber 25 EE SZÍNHÁZI RÁDIÓS TELEVÍZIÓ §5 Vasárnap SZÍNHÁZAK Operaház: Giselle (Goldmark b. 2. ea., de. 11), Manon Lescaut (Márkus b. 2. ea., 7). — Erkel Színház: Parasztbecsület, Bajazzók (Ifj. VI. b. 1. ea., de. 11), Lammermoori Lucia (12. b. 1. ea., 7) . — Nemzeti Színház: Mózes (de. fél 11), Sötét galamb (7). — Katona József Színház: Stuart Mária (du. fél 3), A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Sakkmatt (du. fél 3), Black Comedy (fél 8). — Madách Kamara Színház: Eszményi gyilkos (X/l. b., fél 3), A bolond lány (fél 8), Békés Itala Egyszemélyes Színház: „A Nő?!” Stúdiószínpad (9). — Vígszínház: IV. Henrik (S. b. 1. ea., du. fél 3), Szerelem (Komb. b. 14. sor. 1. ea., 7). — Pesti Színház: Hol van a testvéred, Abel? (VII. b. 1. ea., 7). Fővárosi Operettszínház: Maya (du. fél 3), A víg özvegy (Komb. 7. b. 2. ea., 7). — József Attila Színház: Merénylet (Premier b. 1. ea., 7). Thália Színház: Én, te, ő (de. 11). Akiért a harang szól (7). Vidám Színpad: És mi lesz holnap? (du. fél 4 és fél 8). Irodalmi Színpad: Földédesanyám (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (du. 4 és fél 9). — Bartók Gyermekszínház: Hókirálynő (de. fél 11). — Egyetemi Színpad: Surányi Ibolya Balassi Bálint-estje (du. fél 4), Szovjet költészeti est (7). — Zeneakadémia: A természet zenéje (Alt. isk. b. D/l., du. fél 4), A Szvesnyikov-kórus hangversenye (fél 8) . — Huszonötödik Színház: Gyász (8). — Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (du. fél 4, 6, és fél 9). TÁRLATVEZETÉS Magyar Nemzeti Galéria (de. 10 órakor): A nyolcad!« (vez.: Szij Béla). — Romantikus festészetünk (vez.: Csengeryné Nagy Zsuzsa dr.). Hétfő SZÍNHÁZAK Nemzeti Színház: Viharos alkonyat (7). — Katona Jóínház: Mindent a kertbe! (7). — Madách Színház: Éjjeli menedékhely (7). Madách Kamara Színház: A bolond lány (7). — Vígszínház: Színház (7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — — Fővárosi Operettszínház: Pompadour (7). — József Attila Színház: Merénylet (k. b. 1. ea., 7). — Thána Színház: A Tabault család (7). Vidám Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8). — Bartók Gyermekszínpad: Robin Hood (du. 3). — Erkel Színház: Állami Hangversenyzenekar (Téli K. D/I.— DTI. S., fél 8). — Zeneakadémia: Az MRT szimfonikus zenekarát vezényli David Ojsztrah (fél 8). — Ódry Színpad: A medikus (fél 9). Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 6: H. Lapsz. Időj. 6.19: Kellemes vasárnapot. 8: H. Lapszemle. Időj. 8.10: Édes anyanyelvünk. 8.15: Népdalaink nyomában (,,Mikor Rózsa Sándor”). 8.41: Klapka katonái (ifj. rádiój.).. 9.49: Szerkesztői üzenetek. 10: Hírek. 10.03: Az MRT gyermekkórusának új felvételei. 10.13: Olvasmányélményeim. 10.30: Vasárnapi koktél. 12: Hírek. Lapsz. Időj. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 1301: Művelődni! — Ugyan miért? 13.14: Új lemezeinkből. 14.04: Rajna-parti képek. 14.24: Kónya Sándor operettdalokat énekel. 14.44: Iemezmúzeum. 15: H. Időj. 15.03: Körkapcsolás. 16: Költők albuma — Csanádi Imre verseiből. 16.15: Faluról falunak — muzsikával. 17: H. Időj. 17.05: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.59: Mauriacra emlékezünk... 18.29: Mária főhadnagy (részf.). 18.48: Dalt dedikál — Madarász Katalin. 19: H. Idős. Sporth. Totó. 19.15: Szólistaparádé. 19.30: A Szovjetunió Állami Akadémiai Énekkar hangversenye. Közben 20.40: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 22: Hírek. Idős. Sporth. Totó. 22.20: Szimfonikus könnyűzene. 23: Romantikus muzsika. 24: Hírek. Időj. 0.10: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ 7: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Robert Köbler Bach-műveket orgonál. 8: Miska bácsi lemezesládája. 8.30: Mit hallunk? 9: Zenei anyanyelvünk (ism.). 9.10: Nikolaj Gjaurov operaáriákat énekel. 9.41: Szívesen hallgattuk — Családi fészek (dokum.-játék). 10.24: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 12.04: Az aranykenyér (mesej.). 12.45: Táskarádió. 14: Körkapcsolás. 14.50: Miért kell a tanárnak szépen beszélnie? 15: Mit üzen a Rádió? 15.35: Haydn: C-dúr (A medve) szimfónia. 16: H. Idős. 16.05: Ez Is, az Is... (A szolnoki Szigligeti Sz. vendégjátéka). 18: H. Időj. 18.05: Mire jó a zongorista? — XIII. 18.23: Rosanna Carter és Boris Christoff énekel. 19.05: Könyvek és századok. 19.30: Észak-Magyarország falvainak dalaiból. 19.50: Mese. 20: H. Időj. Totó. 20.10: Operettdalok. 29.49: Krosörmozaik Visszapillantás a M. Rádió első tíz esztendejére (I.). 22.05: Századunk mesterműveiből. 23: II. Időj. 23 10: Ritmus és melódia. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. Oak fiataloknak! 18.35: Hanglemezparádé. 18: H. Időj. 18.05: Zempléni Kornél zongoraestje. Közben 18.15: Külföldi tüdősöké a szó. 19.33: Dzsessz. 19.52: Az ismeretlen Beethoven — XII. 20.27: Olasz művészek operafelvételeiből 21.15: A népdal második élete — II. 21.35: Hangfelvételeit felsőfokon. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9.48: Műsor. 9.50: ITV. Orosz nyelvtani, haladóknak. 1010: nétmérföldes kamera. 10.25: Repülő, krokodil (sz. rajzfilm). 10.35: Telizsák. 11.05: Számadás húszmillióról (beszélg.). 11.40: Megemlékezés a világtakarékossági napról. 11.59: Találkozás az orosz múzeumokkal (közv. Leningrádból). 14.33: Műsor. 14.35: Kockázat — 4. Utolsó lehetőség (ism.). 15 30: ITV. Francia nyelvtani, haladóknak. 15.55: Reklám. 16: Nicholas Nickleby — 12. Smike utazása. 16.25: Reklám. 16.30: Kerékpáros terem VB. 17.55: Delta. 18.20: Sláger-e még? II. 18.40: Sporthírek. 18.50: Mese. 19.10: HÉT. 20* Hírek. 20.05: Világirodalmi Magazin — Szőlősy Klára műfordító estje. 21.35: Ideiksasszonyok a földön — TV. versenyszakasz. 21.55: Hírek, sporthírek. POZSONYI TV 9.15: Csehszlovákia a lengyel tengeren. 9.45: Nippon titka (ism.). 10: Torna VB és teremkerékpár VB közv. 16 20: Torna VB és teremkerékpár VB közv. folyt. 17 95: Csehszlovákia—Len^-zlor^ág labdarúgó-mérk. 19.50: Tvhíradó. 26.10: Az élet folyója — 3. Anrá'. 21.10: A. Glazunov : A-moll hegedű- és zenekari verseny. 21.35: Kultúra *70 magazin. 22: Tv-íradó. 22.10: Snor^eredmények. 22.30: Torna VB felv.-rőL Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: Mit üzen a Rádió? 8.59: Mátai Zsuzsa, Korda Györ TV és a Corvina-együttes felvételeitől. 9.17: Rádióbörze. 9.25: A hét előadóművészei. 10: H. Idős. 10.05: Barokk muzsika. 11: Iskolarádió. 11.35: Penhoven c-mozi trió. 12: Déli krónika 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Néni 7. 13 45: Válaszolunk hang. 14: É^es anyanyelvűnk (is m.). 14.05* A magyar munkásmozgalom diaiból. 14.15: Pom^dour (részf.). 14.30: Sánc.rUa — XXI. 15* H. L’ő*. ’5 10: Harsán a kürtszó! 15 45: Füvész. 16: A világgazd. hírei. 16.05: Országos Bartók műveltségi vereny — Az első forduló eredményhirdetése. 16.40: Néndalok. 17* H. I*Di. 17 05: Köln, figyelő. 17.20: lemezmúzeum. 17.40* Van új a Nap alatt! 17.05: Húszas stúdió. 19: Esti krónika. 19.20: Az Esti Krónika íremléklete (Arab Jelen — arab jö^ő) I. 19.60: SnotMrek. 19.35: Az nT??T szimfonikus zenekarának ’■ hangversenye. Közben PO-^O: S-én magyar vers. 20 37: H. 21.2s:* A modern tö’*f/'r,elírás problémái — A diniemé-nal ‘ö^én«*. ?1 ak.?é*ák 22: H. T*e.i. 2*.20: '**'.'20: Mi lesue pz Onp^á^a'* 23.30: uitims és melódia. Közben 24: H. Időj. PETŐFI RÁDIÓ 8 05: Hunyadi László (részletek). 9: Ezerrel délelőtt 10: A zene hárámhosszán. 12: Néni zene. 12 20* A Svájci Olasz Rádió énekkara Maren',’ió-madri'álo''at énekel. 12.45: Szerelmi álmok (rip.). 13: H. Idői. 13 03: K*maraZ. 14: ^ef+et*11* *9: közkívánatra! 18 57: O’-száros Bartók műveltségi verseny (a rs •O'i-ös K''ssutv,-'»',ás ismét’é'eL 19 29: Az emiber társa^iom bio’ó^iája. 19.53: Mese. ?0: A X. párakor greszs-^us előtt — A bu^a^esti náriértike-iek 21.15: Toktai Anna és A^á'1 énekel. 21.4°: Távoli ors^á^nkat járva... /a+,te*rvzett. 22: Bunom: Brársa^e^senv. 22.22: Nér»/mij»ink. néntá^enk. 23: H. Idők 23 15: Az An^nuis ekvü+tes mű«7/§-ából. 23 25: A bét eico ^ ^-művészei (ism.). 24: H. Idős. URH 18: H. Időj. 18.10: Táncz^ei koktél. 18.55: Középfokú francia társadvás. 19.10: Ősök és utódok (vádiój.). ‘»O.O?* Kamarazene. 20.32: H. V\ 35: Dzsessz. 20 55: Pierre r»ervaux 21.24? T T*j»Br»tnikis-94 44: Mozart-művek. 23: H. Idős. POZSONYI TV 16.55: Vszkosice—Drkia Jihlava 1. .ié*?korong ligamérk. 1915? Tv-hír*adó. 19.45: Menekülés az Éhség völgyéből* 20.20: Naplemente előtt (tvváltozat). 21.55: A fáraók titka (olasz do.K.-film). 22.?o: Tv-híradó. 22.50: Torna VB.