Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)

1970-11-21 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM­ÁRA ! FORINT 1970. NOVEMBER 21. SZOMBAT A hold­jármű 125 méterre, a Lima 17-től folytatja kutatásait Földi irányítással megkerült egy krátert . Újabb felvételek A Lunohod 1. sikeresen folytatja a kutatási és a kísérleti program végre­hajtását az Esők tengeré­nek körzetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 22 órakor újra­­­elvették a kapcsolatot a holdjárművel. Ekkor a Lunohod 1. a kapcsolatot fenntartó központ rádió­sugarainak hatókörében volt. Négy órán és 25 per­cen át a holdjáró tudomá­nyos-műszaki kísérleteket hajtott végre és előreha­ladt a Hold felszínén. A kapcsolatfelvétel ide­je alatt a Lunohod 1. 82 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manőve­reinek befejeztével a Lu­nohod 1. 125 méter távol­ságra volt a Luna 17. le­szálló fokozatától. Röntgen-spektrométer segítségével folytatták a holdfelszín vegyi összeté­telének meghatározását. Kísérleteket hajtottak végre a holdfelszín me­chanikai sajátosságainak kutatására, és a Luno- Tiodl 1. haladóképességé­nek meghatározására. E­közben egy olyan műszert használtak fel, amely ké­pes behatolni a holdkő­zetbe és megmérték azo­kat az erőhatásokat, ame­lyek a holdjáró futóművét érik. Röntgen-teleszkóppal folytatták a földi műsze­rekkel nem regisztrálható galaktikán kívüli röntgen­­sugárzás mérését. A Lunohod 1. fedélzeté­ről újabb holdtájképeket kaptak. A fényképeken jól láthatók azok a nyomok, amelyeket a holdjáró ha­gyott maga után, vala­mint a holdfelszín részle­tei és a Lunohod 1. konst­rukciós elemei. A holdjáró útvonalának szemmel tartását és érté­kelését szolgáló televíziós kamerák biztosították a szükséges információkat az egyenetlen felszínen való haladás megvalósítá­sára. Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke elérte a 14 fokot. A huno hod I. útjába esett egy elég mély kráter, amelyet a földi irányítók segítsé­gével sikeresen megkerült. A kapcsolatfelvétel ide­jén nagy mennyiségű te­­lemetrikus információt kaptak. A szovjet lapok válto­zatlanul vezető helyen foglalkoznak a holdkuta­tásban új korszakot nyitó Lunohod 1. tevékenységé­vel. Boriszov, a Trud tu­dományos munkatársa a holdjáró „Őstörténetét” egészíti rá újabb érdekes részletekkel. Mint meg­jegyzi a „holdautó” ki­dolgozásában döntő sze­repet játszott a Luna 9. Holdra szállása. A Luna 9. bebizonyította, hogy a holdtalaj jelentős megter­helés elviselésére képes. A l­una 12. pedig már meg­mérte a holdtalaj szilárd­ságát. Boriszov beszámol róla, kezdetben voltak olyan elképzelések is, hogy a holdjármű nem kereke­ken, vagy hernyótalpon haladt volna előre, hanem hatalmas ugrásokkal szel­te volna át a holdtérsége­ket. Ez az elképzelés azon alapult, hogy a Hold ne­­­hézségi ereje a Földnek csupán egyhatoda, s ilyen­formán kisebb erőfeszíté­sekkel is sokkal nagyobb távolságra lehet ugrani. Optimális megoldásnak mégis a kerekes holdjár­mű konstruálása bizo­nyult. A Lunohod egysze­rű és megbízható jármű, amely előtt óriási távla­tok állnak — hangsúlyoz­za a Trud tudományos munkatársa. Petrov akadémikus utalt arra,, hogy a holdjármű „mozgatása"­ a holdfelszí­(Folytatás az 5. oldalon) Közvetlen segítség ■ MAGÁNYOSSÁG szomorú állapot, a magányos­­ öregség tragédia. Az egyedül élő öregek hely­­is­zete társadalmi gond. Évek óta erőfeszítések is folynak megsegítésükre. Sok száz, sok ezer ma­gányos üreg lelt otthonra az e célból létesített inté­zetekben, mások az öregek részére létesített­­nap­közi otthonokban. A társadalom segítőkészsége és áldozatkészsége nyilvánvaló, de a lehetőségek vé­gesek. Egy személy szociális otthoni ellátása 1300— 1400 forint havonta, egy új hely létesítése 120—140 ezer forintba kerül. Az erre fordított milliók ellenére sokan ma sem kaphatnak helyet a szociális otthonokban, az erre vonatkozó kérvények gyűlnek a tanácsok szociális előadóinak fiókjában, s épp így megoldatlan azok­nak a helyzete is, akik valamilyen szubjektív ok miatt nem tudják elhatározni rá magukat, hogy egyedüllétüket a szociális otthonokban igyekezzenek feloldani. Minden erőfeszítés ellenére, ma is majd­nem minden faluban él két-három magányos öreg, minden városban számon tartanak elhagyatott, idős embereket. A közelmúltban kísérleti jelleggel az egyik budapesti kerületben és Veszprém megyében meg­szervezték a magányos öregek házi gondozásának hálózatát. Úttörőkkel, KISZ-esekkel, szocialista bri­gádokkal, a Vöröskereszt és más szervezetek akti­vistáival, vagy egyszerűen minden szervezeten kí­vüli magánosokkal, szomszédokkal szerződést kötöt­tek a magányos öregek gondozására. A gondozás a heti egyszeri segítségtől a mindennapos ügyelésig terjedhet, magába foglalhatja a bevásárlást, ebéd­­főzést, vagy a betegelv, massatehetetlenek mosda­­tását — kinek mire van szüksége, mire van rá­szorulva. ..Társadalmi segítség­". Az emberek hajlamosak szkeptikus legyintésre. Megint valami nagy felbuz­dulás, magyaros szalmaláng. Talán szkeptikusok voltak még azok is, akik az egészet kitalálták, s azért vezették be csak e két helyen az országban a kísérletet. • M­RINDEN BIZONNYAL ők is némi meglepe­­­te­téssel tapasztalják, mennyire nem lett igazuk. N­ Most zárták le a kísérlet első fázisát, Veszprém új megyében most összegezik a tapasztalatokat. Az eredmény: máris egyharmadára csökkent azoknak a száma, akik szociális otthoni elhelyezést kérnek. Négyszáz magára hagyott öreget, vagy idős házaspárt vettek párt­fogásba a társadalmi gondozó­­hálózat tagjai, s munkájuk az eltelt közel egy esz­tendő alatt semmit sem vesztett kezdeti lendületé­ből, sem lelkiismeretességéből, és várhatóan a jövő­ben sem fog. Ez a társadalmi segítség ugyanis min­den korábbi próbálkozástól eltérően, nem a szama­ritánus hajlamokra, nem a lemondásra, és a munka jellegét is figyelembe véve, elsősorban nem is az anyagi érdekeltségre épül, hanem a segítőkészségre. Í­GY TÖRTÉNHETETT MEG a „csoda”, hogy a­­ 47 kollektíva és a 260 ..egyéni vállalkozó” tevé­kenységében — az idős gondozottak a meg-­­ mondhatni — a lelkesedést nem követi a min­dennapok kedvetlen fáradtsága, a gondozók a kezdet óta alig cserélődtek, ugyanazok ma is, akik erede­tileg megkötötték a „társadalmi szerződést"’. Így történhetett meg a „csoda”, hogy a társa­dalom saját kebelén belül, saját környezetében oldja meg a magányos öregek alig megoldhattanak tűnő problémáit. Eötvös Pál ­ A török külügyminiszter ,(S­ Ty Egerben Ihsan Sabri Caglayan­­gil török külügyminiszter — aki Péter János kül­ügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban — pénteken Egerbe látoga­tott Vele együtt érkezett Heltai Imre külügymi­niszter-helyettes, továbbá Zágor György, hazánk an­karai nagykövete és Is­mail Soysal, a Török Köz­társaság budapesti nagy­követe. A vendégek városnézés után az Egri Finomszerel­­vénygyárba mentek, ahol Kócza Imre vezérigazgató bemutatta Heves megye egyik legnagyobb és leg­korszerűbb ipari üzemét Caglayangil török kül­ügyminiszter vidéki útjá­ról Budapestre visszatérve pénteken délután az­ Eöt­vös Loránd Tudomány­­egyetem bölcsészettudo­mányi karának török tan­székére látogatott. A ven­déget elkísérte Hollai Im­re külügyminiszter-he­lyettes, Zágor György, ha­zánk ankarai nagykövete, továbbá Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete és a török külügyminiszter kíséreté­ben levő személyiségek. Ezt­ követően Caglayan- D*­ miniszter az egyetem tanácstermében találko­zott a kar oktatóival és a török tanszék jelenlegi és volt hallgatóival. — Boldog vagyok, hogy saját szememmel láthat­tam, milyen gonddal őrzik a magyarok a török mű­emlékeket. Népüknek e nemes gesztusát őszinte hálával nyugtázom — mondotta Caglayangi. Dr. Székely György dé­k­án válaszbeszédében rá­mutatott arra, hogy a tö­rök tanszéken összponto­sulnak a török—magyar történeti kapcsolatokra, a török nyelvtudományra és művelődéstörténetre vo­natkozó, hazánkban folyó kutatások. A harmadik ötéves tervben Műanyag Az utolsó öt esztendő, vagyis a harmadik ötéves tervszakasz jelentős állo­más a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat életében. Változatlan ter­melői áron csaknem 3 milliárd fornt a gyárban készült termékek értéke. Nem kevesebb, mint 88 ezer 300 tonna PVC port, polietilént, polisztirolt és az ezekhez szükséges lá­gyítót dolgoztak, illetve dolgoznak fel ez év de­cember 31-ig. Főbb termékeik­ egyike a PVC padló. Ebből öt év alatt kereken 7 millió négyzetmétert gyártottak. Különösen az ez évi ter­melésfelfutás számottevő. A harmadik ötéves terv első évében, vagyis 1966- ban csupán 820 ezer négy­zetmétert gyártottak, eb­ben az évben pedig már 2 millió négyzetméter PVC padlóra számítanak. A harmadik ötéves tervben összesen gyártott PVC padló (átlag 35 négyzet­­méter lakásonkénti szük­séglettel) kereken 200 ezer lakás burkolásához elegendő. A Hungária Műanyag­­feldolgozó Vállalat dolgo­zói, műszaki és gazdasági vezetői úttörő munkát vé­geztek­ az úgynevezett el­dobó csomagolóanyagok, imbisz, kocsonyástál, tej­feles, dzsemes pohár és egyebek elterjesztésében, megkímélve ezzel a házi­asszonyokat a mosogatás­tól. A vállalat termékei betörtek az építőiparba is. Nagymennyiségű szellőző- és ejtőcsöveket készíte­nek.A PVC keménycső és a hozzá tartozó idomok gyártásában is előrelép­tek. Ez utóbbiakból 1966- tól 1970 végéig 9800 ton­nát adtak, illetve adnak át az építő-szerelőipar­nak. A következő ötéves tervben ugyanezekből a csövekből további, évi 12 ezer tonnára számíthat az építőipar. Sőt, megkez­dik a műanyag ereszcsa­tornák gyártását is. PVC lágyfóliából 15 300 tonnát gyártottak, illetve gyártanak az év vég­éig. E tem­ék­ük a bőrdíszmű­­iparban és a mezőgazda­ságban vált közkedveltté. Polietilén gyártmá­nyaikból a gyermekfür­dőkádak, a vödrük, a do­bozok, a kukák és egyéb üreges testek már jól is­­mert­ele a lakosság köré­ben. Ezekből öt év alatt 5400 tonnát bocsátottak a kereskedelem rendelkezé­sére. A legnagyobb jövődött álló termékük talán a Hungarocell. A hűtő- és a konzerviparban mély­hűtők, kondicionáló ter­mek, hpítőházak, hűtő­szekrények, csővezetékek­, élelmiszerraktárak hőszi­getelésére használják eredményesen. Csomago­lástechnikai, reklám és dekorációs célokra is ki­tűnően bevált. Az építő­iparban pedig szinte kor­látlan a felhasználási te­rülete. Korszerű lakóhá­zak, középületek, egész­ség­ügyi intézmények, me­zőgazdasági épületeit, ha­jók, autóbuszok, hang- és hőszigetelése már elkép­­zelhetetlen nélküle. A harmadik ötéves terv­ben még csak 9600 köb­méter Hungarocellt gyár­tottak, ebben az évben viszont már 230 000 köb­méter hagyja el a gyár­kapuját. (Zs. P.) az építőiparban, a kereskedelemben, a háztartásban Közzétették a lengyel M NSZK szerződés szövegét Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Péntek délután Varsóban és Bonnban egyidejű­leg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság november 18-án parafáit államközi szerződésének szövegét. SZERZŐDÉS a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól. A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság, —figyelembe véve, hogy a második világháború be­fejezése óta, amelynek el­­ső áldozata Lengyelország volt, és amely súlyos szen­vedést hozott Európa né­peire, több mint 25 év telt el," — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét or­szágban új nemzedék nőtt fel, amelynek biztosítani kell békés jövőjét, — attól az óhajtól ve­zérelve, hogy egymás kö­zött megteremtsék a bé­kés egymás mellett élés, valamint a normális fej­lődés és a jó viszony tar­tós alapjait, — az európai béke és biztonság megszilárdításá­ra törekedve, — felismerve, hogy a határok sérthetetlensége, valamint az összes euró­pai ország jelenlegi hatá­rok közötti területi integ­ritásának és szuverenitá­sának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a következőkben állapodtak meg: I. CIKKELY: 1. A Lengyel Népköz­­társaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság egy­behangzóan megállapít­ják, hogy a meglevő ha­tár, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i pots­dami értekezlet határoza­tának IX. fejezetében közvetlenül Swinoujscie (Swinemündel-től nyugat­ra, a Balti-tengertől kiin­dulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa— Luzycka (Lausitzer—Neis­­se) folyótorkolatig, majd a Nysa—Luzycka (Lausit­zer—Neisse) mentén Cseh­szlovákia határáig állapí­tották meg, a Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi. 2. Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét most és a jövőben, és köl­csönös kötelezettséget vál­lalnak egymás területi in­tegritásának feltétlen tisz­teletben tartására. 3. Kijelentik, hogy egy­mással szemben nincs semmiféle területi köve­telésük, és a jövőben sem fognak semmilyen terü­leti követelést támasztani. II. CIKKELY: 1. A Lengyel Népköz­­társaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való vi­szonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biz­tosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni. 2. Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapszabályának 1. és 2. cikkelyével össz­hangban, minden vitás kérdésüket kizárólag bé­kés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás­­közti kapcsolatukban, tar­tózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erő­szak alkalmazásától. III. CIKKELY: 1. A Lengyel Népköz­­társaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság to­vábbi lépéseket tesznek kapcsolataik­ teljes norma­lizálása és sokoldalú fej­lesztése érdekében, ami­nek szilárd alapját képe­zi a jelen szerződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudom­á­(Folytatás az 5. oldalon) helyzetének javításáért A SZOT Nőbizottságának tájékoztatója Az MSZMP KB feb­ruári határozata után a SZOT júliusi teljes ülése megtárgyalta a nők élet- és munkakörülményeinek javításával kapcsolatos feladatokat. Az eddig végzettekről és a követ­kező feladatokról adott tájékoztatót pénteken a SZOT főbizottságának elnöke, Czerván Márton­ná dr. a­ Magyar Sajtó Házában. — Feladatunk hogy az általános munkásérdeken belül a nők élet- és mun­kakörülményeit javítsuk — mondotta bevezetőben Czerván Mártonná dr. — Természetesen ehhez el­sősorban számos olyan tudatbeli gátat kell át­törnünk, amely akadá­lyozza meg a meglevő le­hetőségek érvényesülését. Feladataink között az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvének megvaló­sítását támogatjuk, ter­mészetesen a szakmai képzés fejlesztésével. Igen fontos az óvodai fé­rőhelyek számának növe­lése, köztudott ugyanis, hogy az óvodáskorú gyere­keknek csak 52 százaléka kap helyet. Hivatásunk­nak tartjuk annak támo­gatását, hogy minél több arra alkalmas nő kapjon helyet a vezetésben. A továbbiakban a SZOT Nőbizottsága nevében az elnöknő beszámolt arról, hogy az elmúlt nyolc-ki­­lenc hónap alatt milyen szakszervezeti kezdemé­nyezések voltak. A többi között minden szakma központi vezetősége és az SZMT-k megtárgyalták a párthatározatból adódó feladatokat. A vasutas szakszervezet kezdemé­nyezésére a női vasutasok után is megkaphatják a családtagok a vasúti ked­vezményt. A bányászok­nál és a bőrösöknél az alacsony keresetűek hely­zetét vizsgálták és a pos­tásoknál 1400 alacsony keresetű nőnek rendezték a bérét.­­ Az az álláspontunk, hogy az éjszakai műszak­ból fokozatosan, ahogy a helyi lehetőségek biztosít­ják, ki kell vonni először a nagycsaládosokat, egye­dülálló nőket s gyerekeit egyedül nevelő férfiakat is. A Martfűi Cipőgyár­ban nyolcvan asszonyt már felmentettek az éj­szakai műszak alól. Ne­hezebb a helyzet a texti­leseknél, de ott is segíte­ni kell, hogy 3500 nagy­családos nőt az éjszakai műszak alól mentesítse­nek. A határozat megje­lenése óta számos példa van arra, hogyan lehet az óvodai férőhelyeket bőví­teni. Dunaújvárosban az üzem és tanács összefo­gásával egy régi épületet korszerűsítettek 100 gye­rek számára. Zuglóban a vállalatok 14 milliót ad­tak az óvodai közös alap­ra. A bányászok 250 fo­rint ösztöndíjat adnak középiskolás gyerekeik­nek. A Reanal Finom­vegyszergyár és a Barom­fiipari Vállalat a szakmai továbbképzést biztosítja. A Dunaújvárosi Vörös Október gyár 44 nagy­­családos asszony részére kamatmentes kölcsönt ad a lakásépítéshez. Székes­­f­e­hér­váron, Dunaújváros­­­ban két iskolában a kis­­gyer­mekes pedagógusnő­ket nem osztják be a ko­ra reggeli órákra. A SZOT Nőbizottsága számos ajánlást készít az elnökség számára, hogy az országos tervekben a nők helyzetét javító fel­tételek, a szolgáltatások biztosítottak legyenek. Elengedhetetlen azonban, hogy a helyi tervekben és a kollektív szerződé­sekben is megfelelő he­lyet kapjanak ezek a tö­rekvések. (I. v.)

Next