Népszava, 1971. február (99. évfolyam, 27–50. sz.)
1971-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA *1. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 26. PÉNTEK Nemzetközi kapcsolatainkról, a szénbányászat helyzetéről és a másodállásokról tárgyalt a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter tanára csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18— 19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította,hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruösszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelyezését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az árucsere-forgalom növekedésben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedést irányoznak elő. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei BudapestiNemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21—31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energiafelhasználásban 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Új lakásrendeleteket fogadott el a fővárosi tanács Csütörtökön az Újvárosházán, Kelemen Lajos elnökletével, rendeletalkotásra ült össze a fővárosi tanács. Dr. Jeney György, a lakásügyi főosztály helyettes vezetője ismertette és indokolta a tanácsnak elfogadásra ajánlott rendelkezéseket. A kormányrendelet és a miniszteri végrehajtási utasítások több területen a tanácsokra bízzák, hogy a lakások elosztásával, az igénylések elbírálásával, a lakbérövezetek megállapításával kapcsolatos kérdéseket a helyi viszonyok ismeretében rendezzék. Az elosztás új rendje Budapesten az elmúlt évtizedben gyorsult a lakásépítés üteme, így sem tudják azonban az igényeket kielégíteni, jelenleg a tanácsoknál a nyilvántartott kérelmek száma már megközelíti a 150 ezret. A következő öt évben 58 ezer bér- és tanácsi értékesítésű lakás épül, ebből 25 ezret a lebontásra kerülő bérleményekben élőknek kell biztosítani. A csütörtöki tanácsülésen alkotott és az Elnöki Tanácshoz jóváhagyásra felterjesztett rendelkezés szerint a jövőben — az eddigiektől eltérően — a főváros a kerületek között a nyilvántartott igénylések száma, a népsűrűség és a szanálások arányában osztja el a lakásokat. Megváltoztatják az igénylések rendszerét is. Eddig Budapesten bármelyik kerületben be lehetett adni a kérést, most csak a lakhely szerinti tanácsnál. A házaspárok, még akkor is, ha lakás hiányában más-más kerületben vannak bejelentve, közösen kell hogy kérelmezzék lakás kiutalását. Az igénylésnél alapfeltétel a legalább ötéves budapesti helybenlakás, illetve azoktól fogadnak el ilyen kérelmet, akik öt évnél hosszabb ideje a fővárosban dolgoznak, s vidékről járnak be. Reischl Antal tanácstag javaslatára állást foglaltak: mindenekelőtt a budapestiek igényét kell kielégíteni, a bejáró vidékiek közül pedig azokét, akik az úgynevezett agglomerációs övezetben élnek. A lakások kiutalásánál a jövőben a legdöntőbb szempontok: jelenleg milyen lakáskörülmények között él a kérelmező, milyenek az anyagi, szociális viszonyai, tehát jövedelme mennyire teszi lehetővé, hogy részt vállaljon problémája megoldásában. A rendelet értelmében tanácsi bérlakást a jövőben csak az kaphat, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az 1500 forintot, tanácsi értékesítésű lakást pedig 2500 forintig utalnak ki, tehát egy főre jutó jövedelemről van szó. A kiutalásra kerülő lakásba költöző keresők jövedelmét osztják el az együtt lakó összes családtagok számával. A jövedelemviszonyok elbírálásánál figyelembe veszik, hogy a kérelmező, milyen értékekkel rendelkezik, a többi között gépkocsit, telket, saját tulajdonban levő házat is. A tanácsülés határozata értelmében a lakások 70 százalékát fizikai munkásoknak és a termelés közvetlen irányítóinak A fővárosi tanács és a kerületi tanácsok most készítenek első alkalommal majd középtávú elosztási tervet, amelyet még ez év végéig összeállítanak. A tervben mindenki szerepel majd, aki 1975-ig várhatóan lakást kap, s a döntésről értesíteni kell az érintetteket. A rendelkezés kötelezően előírja, hogy az azonos körülmények között élőknél előnyben kell részesíteni azokat, akik hosszabb ideje dolgoznak egy helyen, munkájukat jól végzik, törzsgárdatagok. Fokozott szerepet szánnak a társadalmi ellenőrzésnek, s elbírálásnak. Döntöttek a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatba vételi díj részbeni vagy teljes elengedési, illetve a részletfizetési lehetőségekről is. A rendelet értelmében komfort nélküli és félkomfortos lakás kiutalása esetében a megállapított lakáshasználatba vételi díjak 50 százalékát el lehet engedni, ha a házastársak, élettársak legalább két kiskorú gyermeket vagy családtagot tartanak el, ha az igénylő legalább egy kiskorú gyermeket vagy családtagot egyedül tart el, illetve abban az esetben, amikor egyedül élő nyugdíjasról vagy nyugdíjas házaspárról van szó. Ilyen lakásoknál a használatba vételi díj teljesen elengedhető, amikor a házastársak legalább három kiskorú gyermeket vagy aFolytatás * 2. oldalon kell biztosítani, 20 századnál a felső korhatár 35 évelékát pedig a fiatal háza- Meghatározták a kizárásoknak. A fiatal házasok- okokat is. Társadalmi ellenőrzés A körök a lakbérövezetek helyét jelzik. Az övezethatárokat részletesen a 3. oldalon ismertetjük OLDAL Hajó a körúton ........................................... 2 Demokrácia pongyolában.......................... 3 Elavult épületekben — korszerű termelés . . 3 42 milliárd a lakosság betétállománya ... 8 A szovjet kormány nyilatkozata az Egyesült Államok laoszi intervenciójáról A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekményeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási politikát követve, laoszi terveinek közvetlen végrehajtására a dróton rángatott saigoni bábrendszer csapatait állította be annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak el(Folytatás az 5. oldalon) Kádár János látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Nagy Sándor, a gödöllői városi pártbizottság titkára, valamint az egyetem tanácsa és pártbizottsága képviseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László docens, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Az egyetem tanácstermében a rektor ismertette a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakemberképzés érdekében több mint negyedszázadon át kifejtett tevékenységét. A látogatók és a házigazdák — az egyetem vezetői, a mozgalmi szervek és a hallgatók képviselői — között kialakult eszmecserén az oktató-nevelőmunka eredményeiről és a további feladatokról is szó esett. A Központi Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Itt dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár kalauzolta a vendégeket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikereket. A gépjavítási tanszék tanműhelyét dr. Beer György docens, a tanszék vezetője mutatta be, a mezőgazdasági villamosítási tanszék laboratóriumáról dr. Mikecz István egyetemi tanár adott tájékoztatást a vendégeknek. Délben az egyetem vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost és a társaságában levő személyeket. Délután az 1200 személyes Nyisztor György Kollégiumot kereste fel Kádár János, akit az egyetemi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiumi diákönkormányzat titkára üdvözölt. A párt első titkára megtekintette a kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgójában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. (MTI) A koppenhágai tárgyalások Szünet nélkül kell munkálkodni az európai biztonsági konferencia előkészítésén A magyar és a dán külügyminiszter pohárköszöntője Bokor Pál, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Christiansborg-palotában szerdán este lezajlott kormányvacsorát a magyar—dán kapcsolatok ismerői bizonyára Péter János külügyminiszter dániai látogatásának „hangulati csúcspontjaként” tartják majd számon. A légkörnek ezt a felengedését, a növekvő bizalmat tanúsították a vacsorán elhangzott pohárköszöntők is. Először Paul Harking köszöntötte magyar kollégáját abból az alkalomból, hogy betegségéből felépülve eleget tehetett a dán kormány meghívásának. Ezt követően nemzetközi kérdésekről, az országok kölcsönös egymásra utaltságáról szólt, ami azt jelenti, hogy a mostani dán—magyar eszmecsere nemcsak két politikai és társadalmi rendszer találkozását jelenti, hanem két olyan ország párbeszédét is, amelyeknek az alapvető érdekei azonosak az európai béke megőrzésében. A dán kormány véleménye szerint a jelenlegi európai helyzet kedvezőbb a korábbinál — mondotta Hartling —, de ugyanakkor úgy véli, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívásához szükséges jó légkör kialakulása összefügg a Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi tárgyalások kimenetelével. Péter János válaszában elmondotta, hogy bár e látogatás különféle okok miatt több éven át halasztást szenvedett, azért mindig számon tartotta a dán kormány meghívását, s örömmel készült rá, annál is inkább, mert a két országot hagyományos jó kapcsolatok fűzik egymáshoz. A mostani látogatás, amelyre a NATO brüsszeli tanácskozása és a Varsói Szerződés tagállamainak berlini, illetve bukaresti konzultációi után került sor, jó alkalmat szolgáltatott a véleménycserére az európai helyzetről. Bár ebben a teremben két különböző politikai és társadalmi rendszer képviselői vannak jelen — emlékeztetett a külügyminiszter — együtt kell fáradoznunk egy biztonságosabb világ megteremtéséért. Ebből a szempontból Péter János igen jelentősnek nevezte Paul Hartlinggal folytatott tárgyalásait, s megemlítette, hogy a magyar fél behatóan tanulmányozni fogja az európai biztonság kérdéseivel kapcsolatban kifejtett dán álláspontot. Külügyminiszterünk arra is utalt, hogy a magyar— dán véleménycsere folytatására kitűnő alkalmat jelenthet a dán miniszterelnök, illetve külügyminiszter magyarországi látogatása. Péter János végül megismételte azt a gondolatot, amely magyar részről kétségkívül a mostani látogatás egyik vezérmotívumává vált, pillanatnyi szünet nélkül kell munkálkodni a kontinens problémáinak megoldásán, s ezzel összefüggésben az európai biztonsági konferencia előkészítésén, még akkor is, ha eközben továbbra is maradnak rendezetlen, megoldásra váró kérdések. Csütörtökön Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalásait, majd megismerkedett két nemzetközi hírű dán iparvállalattal. K. Helveg Petersen kulturális és leszerelésügyi miniszter ezúttal utóbbi minőségében vett részt a magyar külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás megbeszélésen. A beszélgetés során szóba került, hogy mindkét fél örömmel fogadta a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte érdekeltségét a bizalom légkörének megteremtésében, amely lehetővé teszi a további lépéseket az enyhülés felé vezető úton. Tétényi László, hazánk koppenhágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtök este nagyszabású fogadást adott a dániai hivatalos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter tiszteletére.