Népszava, 1971. február (99. évfolyam, 27–50. sz.)

1971-02-26 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA *1. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 26. PÉNTEK Nemzetközi kapcsolatainkról, a szénbányászat helyzetéről és a másodállásokról tárgyalt a Minisztertanács A Kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: a Mi­ni­szter tanára csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke tájékoztat­ta a kormányt dr. Lubo­­mir Strougallal, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kor­mányának elnökével foly­tatott­ hivatalos tárgyalá­sairól. A tárgyalások szí­vélyes, meleg, baráti lég­körben folytak, és hozzá­járultak a két szomszé­dos, szocialista ország kö­zötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez A Minisz­tertanács a jelentést tu­domásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétol­dalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese beszámolt Alek­­szandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökhe­lyettesével folytatott tár­gyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsola­tainak további fejlesztését­ szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az er­ről szóló jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vet­te a külügyminiszter je­lentését a Varsói Szerző­dés tagállamai külügymi­nisztereinek február 18— 19-én megtartott bukares­ti tanácskozásáról. A kor­mány megállapította,­­hogy a miniszteri megbe­szélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocia­lista országok összehan­goltabb fellépését az euró­pai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyal­ta a külkereskedelmi mi­niszter jelentését a szo­cialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszú le­járatú árucsere-forgalmi megállapodásokról, vala­mint az 1971. évi árucse­re-forgalmi jegyzőköny­vek megkötéséről. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos nö­vekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruösszetétele egyaránt szolgálja termé­keink kedvező elhelyezé­sét, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink je­lentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbi­nál több gépipari termék szerepel. Az árucsere-for­­galom növekedésben kife­jezésre jutnak az orszá­gaink közötti két- és több­oldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forga­lomra vonatkozó jegyző­könyvek átlagosan 12 szá­zalékos forgalomnöveke­dést irányoznak elő. A Minisztertanács az előter­jesztést jóváhagyólag tu­domásul vette.­­ A kormány megvitatta és elfogadta a külkereske­delmi miniszter jelentését az idei Budapesti­­Nemzet­közi Vásár előkészítéséről. A május 21—31. között sorra kerülő vásárra hi­vatalos kiállítással 27 or­szág, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormány­­határozat értelmében a magyar rendező szervek­nek és a kiállító vállala­tok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a vá­sár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővít­se nemzetk­özi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbá­nyászat helyzetéről, vala­mint a szénigények kielé­gítése érdekében szüksé­ges fejlesztési és munka­ügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatáro­zatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970 szeptemberi­ ülésszakán a szénbányászattal kapcso­latban elhangzott képvi­selői felszólalások és ja­vaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének ará­nya az energiafelhaszná­lásban 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánk­ban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldásá­ra a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoz­tatások helyzetéről. A má­sodállások, a mellékfog­lalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vál­lalásáról folytatott vizs­gálat megállapította, hogy a­ munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a külön­böző intézkedések ellené­re évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelen­tést elfogadta és határo­zatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti kor­szerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ­ Új lakásrendeleteket fogadott el a fő­vár­osi tanács Csütörtökön az Újvá­rosházán, Kelemen Lajos elnökletével, rendeletal­kotásra ült össze a fővá­rosi tanács. Dr. Jeney György, a lakásügyi fő­osztály helyettes vezetője ismertette és indokolta a tanácsnak elfogadásra ajánlott rendelkezéseket. A kormányrendelet és a miniszteri végrehajtási utasítások több területen a tanácsokra bízzák, hogy a lakások elosztásával, az igénylések elbírálásával, a lakbérövezetek megál­lapításával kapcsolatos kérdéseket a helyi viszo­nyok ismeretében rendez­zék. Az elosztás új rendje Budapesten az elmúlt évtizedben gyorsult a la­kásépítés üteme, így sem tudják azonban az igé­nyeket kielégíteni, jelen­leg a tanácsoknál a nyil­vántartott kérelmek szá­ma már megközelíti a 150 ezret. A következő öt év­ben 58 ezer bér- és taná­csi értékesítésű lakás épül, ebből 25 ezret a lebontás­ra kerülő bérlemények­ben élőknek kell biztosí­tani. A csütörtöki tanács­ülésen alkotott és az El­nöki Tanácshoz jóváha­gyásra felterjesztett ren­delkezés szerint a jövő­ben — az eddigiektől el­térően — a főváros a ke­rületek között a nyilván­tartott igénylések száma, a népsűrűség és a szaná­lások arányában osztja el a lakásokat. Megváltoztatják az igénylések rendszerét is. Eddig Budapesten bárme­lyik kerületben be lehe­tett adni a kérést, most csak a lakhely szerinti ta­nácsnál. A házaspárok, még akkor is, ha lakás hiányában más-más kerü­letben vannak bejelentve, közösen kell hogy kérel­mezzék lakás kiutalását. Az igénylésnél alapfelté­tel a legalább ötéves bu­dapesti helybenlakás, il­letve azoktól fogadnak el ilyen kérelmet, akik öt évnél hosszabb ideje a fő­városban dolgoznak, s vi­dékről járnak be. Reischl Antal tanácstag javaslatára állást foglal­tak: mindenekelőtt a bu­dapestiek igényét kell ki­elégíteni, a bejáró vidé­kiek közül pedig azokét, akik az úgynevezett agg­lomerációs övezetben él­nek. A lakások kiutalásánál a jövőben a legdöntőbb szempontok: jelenleg mi­lyen lakáskörülmények között él a kérelmező, mi­lyenek az anyagi, szociá­lis viszonyai, tehát jöve­delme mennyire teszi le­hetővé, hogy részt vállal­jon problémája megoldá­sában. A rendelet értel­mében tanácsi bérlakást a jövőben csak az kaphat, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az 1500 forintot, tanácsi értékesí­tésű lakást pedig 2500 fo­rintig utalnak ki, tehát egy főre jutó jövedelem­ről van szó. A kiutalásra kerülő lakásba költöző ke­resők jövedelmét osztják el az együtt lakó összes családtagok számával. A jövedelemviszonyok elbí­rálásánál figyelembe ve­szik, hogy a kérelmező, milyen értékekkel rendel­kezik, a többi között gép­kocsit, telket, saját tulaj­donban levő házat is. A tanácsülés határoza­ta értelmében a lakások 70 százalékát fizikai mun­kásoknak és a termelés közvetlen irányítóinak A fővárosi tanács és a kerületi tanácsok most ké­szítenek első alkalommal majd középtávú elosztási tervet, amelyet még ez év végéig összeállítanak. A tervben mindenki szere­pel majd, aki 1975-ig vár­hatóan lakást kap, s a döntésről értesíteni kell az érintetteket. A rendel­kezés kötelezően előírja, hogy az azonos körülmé­nyek között élőknél előny­ben kell részesíteni azo­kat, akik hosszabb ideje dolgoznak egy helyen, munkájukat jól végzik, törzsgárdatagok. Fokozott szerepet szán­nak a társadalmi ellenőr­zésnek, s elbírálásnak. Döntöttek a lakásépítési hozzájárulás és a lakás­használatba vételi díj részbeni vagy teljes elen­gedési, illetve a részletfi­zetési lehetőségekről is. A rendelet értelmében kom­fort nélküli és félkomfor­tos lakás kiutalása eseté­ben a megállapított lakás­­használatba vételi díjak 50 százalékát el lehet en­gedni, ha a házastársak, élettársak legalább két kiskorú gyermeket vagy családtagot tartanak el, ha az igénylő legalább egy kiskorú gyermeket vagy családtagot egyedül tart el, illetve abban az eset­ben, amikor egyedül élő nyugdíjasról vagy nyugdí­jas házaspárról van szó. Ilyen lakásoknál a hasz­nálatba vételi díj teljesen elengedhető, amikor a há­zastársak legalább három kiskorú gyermeket vagy aFolytatás * 2. oldalon­­ kell biztosítani, 20 század­nál a felső korhatár 35 éve­lékát pedig a fiatal háza- Meghatározták a kizárá­soknak. A fiatal házasok- okokat is. Társadalmi ellenőrzés A körök a lakbérövezetek helyét jelzik. Az övezet­határokat részletesen a 3. oldalon ismertetjük OLDAL Hajó a körúton ........................................... 2 Demokrácia pongyolában.......................... 3 Elavult épületekben — korszerű termelés . . 3 42 milliárd a lakosság betétállománya ... 8 A szovjet kormány nyilatkozata az Egyesült Államok laoszi intervenciójáról A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcso­latban az alábbi nyilatko­zatot adta ki: A Laosz elleni invázió­val az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekményeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány ha­tározotta­n elítéli a Laosz elleni fegyveres interven­ciót, mint az Egyesült Ál­lamok újabb bűnös cse­lekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nemzetközi jog­szabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a köte­lezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási po­litikát követve, laoszi ter­veinek közvetlen végre­hajtására a dróton ránga­tott saigoni bábrendszer csapatait állította be an­nak a számításnak alap­ján, hogy „ázsiaiak kezé­vel harcol az ázsiaiak el­­(Folytatás az 5. oldalon) Kádár János látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tag­ja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kul­turális osztályának veze­tője és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Dr. Nagy Sándor, a gö­döllői városi pártbizott­ság titkára, valamint az egyetem tanácsa és párt­­bizottsága képviseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László do­cens, a pártbizottság tit­kára fogadta a vendége­ket. Az egyetem tanácster­mében a rektor ismertette a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasá­gi szakemberképzés érde­kében több mint negyed­századon át kifejtett tevé­kenységét. A látogatók és a házigazdák — az egye­tem vezetői, a mozgalmi szervek és a hallgatók képviselői — között kiala­kult eszmecserén az okta­tó-nevelőmunka eredmé­nyeiről és a további fel­adatokról is szó esett. A Központi Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Itt dr. Stefanovits Pál tan­székvezető egyetemi tanár­ kalauzolta a vendégeket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikere­ket. A gépjavítási tanszék tanműhelyét dr. Beer György docens, a tanszék vezetője mutatta be, a mezőgazdasági villamosí­tási tanszék laboratóriu­máról dr. Mikecz István egyetemi tanár adott tá­jékoztatást a vendégek­nek. Délben az egyetem ve­zetői ebéden látták ven­dégül Kádár Jánost és a társaságában levő szemé­lyeket. Délután az 1200 személyes Nyisztor György Kollégiumot kereste fel Kádár János, akit az egye­temi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiu­mi diákönkormányzat tit­kára üdvözölt. A párt első titkára megtekintette a kollégium korszerűen be­rendezett helyiségeit, majd az intézmény tár­salgójában találkozott az oktatói kar és az egyete­mi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kér­déseire. (MTI) A koppenhágai tárgyalások Szünet nélkül kell munkálkodni az európai biztonsági konferencia előkészítésén A magyar és a dán külügyminiszter pohárköszöntője Bokor Pál, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A Christiansborg-palotá­­ban szerdán este lezajlott kormányvacsorát a ma­gyar—dán kapcsolatok is­merői bizonyára Péter Já­nos külügyminiszter dá­niai látogatásának „han­gulati csúcspontjaként” tartják majd számon. A légkörnek ezt a felengedését, a növekvő bizalmat tanúsították a vacsorán elhangzott po­hárköszöntők is. Először Paul Hark­ing köszöntötte magyar kollé­gáját abból az alkalom­ból, hogy betegségéből felépülve eleget tehetett a dán kormány meghívásá­nak. Ezt követően nem­zetközi kérdésekről,­­ az országok kölcsönös egy­másra utaltságáról szólt, ami azt jelenti, hogy a mostani dán—magyar esz­mecsere nemcsak két po­litikai és társadalmi rend­szer találkozását jelenti, hanem két olyan ország párbeszédét is, amelyek­nek az alapvető érdekei azonosak az európai béke megőrzésében. A dán kor­mány véleménye sz­erint­ a jelenlegi európai helyzet kedvezőbb a korábbinál — mondotta Hartling —, de ugyanakkor úgy véli, hogy az európai biztonsá­gi értekezlet összehívásá­hoz szükséges jó légkör kialakulása összefügg a Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi tárgyalások kimenetelével. Péter János válaszában elmondotta, hogy bár e látogatás különféle okok miatt több éven át ha­lasztást szenvedett, azért mindig számon tartotta a dán kormány meghívását, s örömmel készült rá, an­nál is inkább, mert a két országot hagyományos jó kapcsolatok fűzik egymás­hoz. A mostani látogatás, amelyre a NATO brüssze­li tanácskozása és a Var­sói Szerződés tagállamai­nak berlini, illetve buka­resti konzultációi után került sor, jó alkalmat szolgáltatott a vélemény­­cserére az európai hely­zetről. Bár ebben a te­remben két különböző po­litikai és társadalmi rend­szer képviselői vannak jelen — emlékeztetett a külügyminiszter — együtt kell fáradoznunk egy biz­tonságosabb világ megte­remtéséért. Ebből a szem­pontból Péter János igen jelentősnek nevezte Paul Hartlinggal folytatott tár­gyalásait, s megemlítette, hogy a magyar fél beha­tóan tanulmányozni fogja az európai biztonság kér­déseivel kapcsolatban ki­fejtett dán álláspontot. Külügyminiszterünk arra is utalt, hogy a magyar— dán véleménycsere folyta­tására kitűnő alkalmat je­lenthet a dán miniszterel­nök, illetve külügyminisz­ter magyarországi látoga­tása. Péter János végül megismételte azt a gondo­latot, amely magyar rész­ről kétségkívül a mostani látogatás egyik vezérmo­­tívumává vált, pillanat­nyi szünet nélkül kell munkálkodni a kontinens problémáinak megoldá­sán, s ezzel összefüggés­ben az európai biztonsági konferencia előkészítésén, még akkor is, ha e­köz­ben továbbra is marad­nak rendezetlen, megol­dásra váró kérdések. Csütörtökön Péter Já­nos külügyminiszter foly­tatta hivatalos tárgyalá­sait, majd megismerke­dett két nemzetközi hírű dán iparvállalattal. K. Helveg Petersen kulturális és leszerelés­­ügyi miniszter ezúttal utóbbi minőségében vett részt a magyar külügy­miniszterrel folytatott csaknem egyórás megbe­szélésen. A beszélgetés során szóba került, hogy mindkét fél örömmel fo­gadta a tömegpusztító fegyvereket a tengerfe­nékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte ér­dekeltségét a bizalom légkörének megteremtésé­ben, amely lehetővé te­szi a további lépéseket az enyhülés felé vezető úton. Tétényi László, hazánk koppenhágai rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete csütörtök este nagy­szabású fogadást adott a dániai hivatalos látogatá­son tartózkodó Péter Já­nos külügyminiszter tisz­­teletére.

Next