Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)

1973-06-01 / 126. szám

2 Helsinki Megállapodás a tíz alapelv szövegében Az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet előkészítése jelen­tős állomásához érkezett: a 34 résztvevő ország kép­viselői elfogadták az álla­mok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelv szö­­vegét. Ezzel kidolgozták a konferencia meghatározó jelentőségű dokumentu­mát, amely természetesen még a kormányok jóvá­hagyására vár. A konzultáció munka­­bizottsága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális együtt­működés) több részterüle­tének szerkesztését, de megbízható értesülések szerint lényeges előreha­ladást nem ért el. Az ügyrendi munkacsoport a konferencia résztvevőiről szóló egyeztetett munka­okmányt tárgyalta. Két- és több oldalú eszmecserék Bécsben A haderőcsökkentési konzultáció részvevői — informatív jellegű megbe­szélések keretében — folytatják a napirend ki­dolgozását. A megbeszé­lések hasznosak, a légkör konstruktív — állapítot­ták meg csütörtökön a konferenciához közelálló körökben. A problémákat a rész­vevők körének meghatá­rozása során jól bevált két- és többoldalú tanács­kozásokon vitatják meg Időközönként pedig a munkaankétok szolgáltat­nak alkalmat arra, hogy a delegációk kötetlen for­mában folytassák eszme­cseréiket. Ezen a héten az angol küldöttség rende­­zett fogadást, és azon mind a 19 delegáció meg­jelent. Erre a hétre újabb ple­náris ülés megtartását is tervezték, mint az a múlt heti ülésről kiadott hiva­talos közleményből is ki­derült. A legfrissebb ér­tesülések szerint azonban erre az ülésre nem kerül sor, és a küldöttségek az elkövetkező napokban is két- és többoldalú eszme­cserékkel folytatják a munkát. Bolgár—görög egyezmények Csütörtökön délelőtt Georgiosz Papadopulosz görög miniszterelnök fo­gadta Petr Mladenov bol­gár külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Görögországban. Ebből az alkalomból Mla­­denov átadta Todor Zsiv­­kovnak, a bolgár állam­tanács elnökének Papadom­puloszhoz intézett szóbeli Üzenetét. „­­ A beszélgetés során — amelyet a jóakarat és a jó szomszédságra való tö­rekvés jellemzett —, érintették a két ország közötti kapcsolatok és együttműködés nagyobb arányú fejlesztésének kér­déseit, amelyek elősegítik majd Európában és az egész világon az építő jel­legű irányzatok megszi­lárdulását, a béke stabi­lizálódását. Csütörtökön délben a görög külügyminiszté­riumban Petr Mladenov és Phedon Anninosz-Ka­­valieratosz görög ügyve­zető külügyminiszter alá­írta a két ország jó szom­szédságának, kölcsönös megértésének és együtt­működésének elveit rög­zítő nyilatkozatot. Ugyancsak aláírták a két ország kulturális együttműködéséről szóló egyezményt, a konzuli egyezményt, valamint azt a megállapodást, amely­nek értelmében Plovdiv­­ban görög és Szaloniki­­ben bolgár főkonzulátus nyílik. Ljudmila Zsivkova, a bolgár kulturális és mű­vészeti bizottság első el­nökhelyettese találkozott Konsztantin Panajotakisz közoktatásügyi miniszter­rel. A találkozón eszme­cserét folytattak a két or­szág kulturális együttmű­ködése továbbfejlesztésé­nek kérdéseiről. Japán—amerikai katonai együttműködés Japán és az Egyesült Államok képviselői két­napos, zárt ajtók mögött megtartott értekezleten vitatták meg a két ország katonai együttműködésé­nek időszerű kérdéseit. A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtó-­­értekezletén közölte, a két fél megállapodott abban, hogy nem hozzák nyilvá­nosságra a május 29-én és 30-án lefolyt tárgyalá­sok tartalmát. Ugyanak­kor elismerte: a ,.bizton­sági munkaértekezleten'’ ■megállapodtak abban. Hogy folytatják a japán területen levő amerikai támaszpontok konszolidá­lására irányuló erőfeszíté­seket. Mint mondotta, a megbeszélések japán és amerikai részről hason­lóan értékelték a jelenlegi ázsiai helyzetet. Japán politikai és saj­tókörökben rámutatnak: a kétnapos értekezleten a japán félnek nem sikerült elérni, hogy az Egyesült Államok pozitív állás­pontra helyezkedjék a tá­maszpontok számának csökkentése kérdésében. A KGST élelmiszer­­ipari állandó bizottsága csütörtökön Erfurtban folytatta a nemzetközi munkamegosztás további m­­­élyítésével foglalkozó tanácskozását. Kiderült, hogy az Egye­sült Államok, függetlenül a vietnami háború befe­jezésétől és általában az Ázsia-szerte tapasztalható enyhülési folyamattól, to­vábbra is fenn kívánja tartani távol-keleti tá­maszpontrendszerét, és ebben elsőrendű szerepet szán a japán szigeteken és Okinawán levő hadi­tengerészeti és légi bázi­sainak. Megbízható érte­sülés szerint a japán fél a tárgyalások során arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak belát­ható időn belül nem szán­dékoznak lényegesen megváltoztatni távol-ke­leti stratégiájukat. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a to­kiói tárgyalásokon egye­bek közt megvitattak egy három évre szóló japán— amerikai politikai és ka­tonai együttműködési ter­vezetet is. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a titkos tárgyalások leg­főbb célja a japán—ame­rikai katonai együttmű­ködés megszilárdítása és kiterjesztése volt. Haile Szelasszié etióp uralkodó megnyitó beszé­dével csütörtökön elkez­dődött az afrikai munka­ügyi miniszterek 11. kon­ferenciája Addisz Abeba- Az amerikai légierő kambodzsai bombázásai Az Egyesült Államok lé­giereje szerdán és csü­törtökön folytatta a haza­fiak állásainak bombázá­sát Kambodzsában a Me­kong folyó keleti partján, egyebek között Phnom Penh közelében. A szerdai bombázásokat B-52-es légierődök beve­tésével hajtották végre. Csütörtökre virradóra F— 111. .típusú, változtatható szárnyállású bombázók a kambodzsai főváros köz­vetlen közelében támad­tak. Közben amerikai harci repülőgépek igyekeztek biztosítani egy hajókara­ván eljutását Phnom Penhből Dél-Vietnamba, a Mekong folyón. Ellentétes nézetek, jó légkör a Nixon—Pompidou tárgyalásokon Az amerikai—francia csúcstalálkozó első ülése a tervezett két óra helyett majdnem három órán át tartott. Napirendjén a NATO-n belüli kapcsola­tok kérdése szerepelt. Ri­chard Nixon amerikai el­nök és Georges Pompidou francia köztársasági el­nök négyszemközti esz­mecseréjén egy ideig je­len volt Henry Kissinger, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanács­adója. Pompidou mellett csupán tolmácsa foglalt helyet. A két elnök gazdasági és pénzügyi tanácskozását csütörtök délelőtt Valery Giscard d’Estaing francia gazdaság- és pénzügymi­niszter és George Scultz amerikai pénzügyminisz­ter készítette elő. A nyu­gati valutarendszer stabi­litásának helyreállításá­val összefüggő kérdések­ről tanácskoztak. A két külügyminiszter, William Rogers és Michel Robert pedig áttekintette a kö­zel-keleti és az indokínai helyzetet. Hírügynöksé­gek emlékeztetnek arra, hogy sem a gazdasági és a pénzügyi, sem a külpo­litikai kérdésekben — kellü­lönös tekintettel az Egye­sült Államok kambodzsai intervenciójára — nem egyezik az amerikai és a francia álláspont. Francia körökben úgy vélik, hogy a két elnök délelőtti eszmecseréje biz­tató légkörben zajlott le. Megjegyzik azonban, hogy a kényes kérdések még nem kerültek szóba és nem vetődött fel a NATO céljainak átértékelésével kapcsolatos probléma sem. A két szóvivő, Ronald Ziegler, a Fehér Ház saj­tófőnöke és Denis Bau­­douin, a hivatalos francia szóvivő ,,igen hasznosnak és konstruktívnak” ne­vezte Nixon és Pompidou délelőtti eszmecseréjét. Elmondották, hogy a fran­cia elnök „rendkívül fon­tosnak” tartja az ameri­kai csapatok nyugat-euró­pai jelenlétét és figyel­meztetett „az egyoldalú csapatcsökkentés veszé­lyére”. Megfigyelők meg­jegyezték, hogy a két szó­vivő jóformán szó szerint azonos sajtónyilatkozata csupán az európai bizton­ság kérdéséről szólt. Az AFP francia körök véle­ményét idézve megjegyzi: „a francia elnököt az európai erőviszonyok fel­borulása miatt­­érzett, ag­godalom késztette arra­, hogy­ hangsúlyozza az amerikai csapatok nyu­gat-európai jelenlétének fontosságát”. Párizs A Le Bourget-n rende­zett nemzetközi repülő­­gépipari és űrhajózási ki­állítás nevezetes esemé­nye volt szerdán a Párizs­ban tartózkodó szovjet és amerikai űrhajósok talál­kozója. Eugene Cernan, Harrison Schmitt és Ro­nald E. Evans — az Apol­lo 17. személyzete — ven­dégségben volt a szovjet űrhajósoknál: Alekszej Leonovnál, Valerij Kuba­­szovnál, Anatolij Filip­­csenkónál és Alekszej Je­­liszejevnél. Az amerikai űrhajósok nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a „Kozmosz” pavilont. Élénk beszélge­tés alakult ki a Lunohod 2. automatikus holdjáró működő modellje körül. Az amerikai űrhajósok tanulmányozták a Luno­hod futóművét és beren­dezését. Ezután Alekszej Tupol­­jev főtervező, a TU—144- es repülőgép fedélzetén fogadta az űrhajósokat. A beszélgetés során Cernán az amerikai űrhajósok ne­vében nagy elragadtatás­sal nyilatkozott a TV— 144-ről, és üdvözölte a szovjet mérnököket a re­pülőgépgyártás területén elért nagyszerű eredmé­nyeikért. A találkozó a szovjet— amerikai közös pavilon­ban ért véget. A szovjet űrhajósok megmutatták amerikai kollégáiknak a Szojuz műszaki sajátossá­gait, az amerikai űrhajó­sok pedig az Apollón vég­rehajtott űrutazásról szá­moltak be. Szovjet—amerikai űrhajós találkozó / N­ÉPSZAVA Egyiptom az államapparátus átszervezésére készül Anvar Szadatnak, az Egyiptomi Arab Köztár­saság elnökének és mi­niszterelnökének elnökle­tével ülést tartott­ az egyiptomi kormány. A ta­nácskozáson megvitattak számos belpolitikai és nemzetközi problémát. Szadat az ülésen el­hangzott beszédében rá­mutatott: a közel-keleti probléma biztonsági taná­csi megvitatása azt céloz­za, hogy megismertessék a világ közvéleményét a kö­zel-keleti helyzet és az iz­raeli agresszió valódi té­nyeivel, hogy a világ tu­datára ébredjen, kik aka­dályozzák a probléma igazságos megoldását. Az EAK elnöke kijelen­tette: az izraeli agresszor­­rós való „totális konfron­táció " megköveteli Egyip­tom minden erőforrásának mozgósítását, és az állam­­apparátus átszervezését. Az elnök nagy elisme­réssel szólt arról, hogy az afrikai államok támogat­ják Egyiptomnak a közel­­keleti válság igazságos megoldásáért vívott har­cát. Hangsúlyozta, hogy Egyiptomnak erősítenie kell kapcsolatait az afri­kai országokkal. Gowon nigériai államfő kijelentette: amennyiben Izrael továbbra is figyel­men kívül hagyja az Af­rikai Egységszervezetnek a közel-keleti konfliktus rendezésére irányuló kö­veteléseit és erőfeszítéseit. Nigéria ingadozás nélkül megszakítja diplomáciai kapcsolatait Trl Avival. MSZMP—LEMP ideológiai egy­ü­ttműködési szerződés Varsóban csütörtökön aláírták az MSZMP és a LEMP Központi Bizott­sága ideológiai együttmű­ködési szerződését. A megállapodást az MSZMP részéről Aczél György, a PB tagja, a KB titkára, a LEMP részéről pedig Jan Szydlak, a PB tagja, a KB titkára írta alá. Podgornij Bulgáriába látogat A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és kormá­nya meghívására ez év június közepén Nyikolaj Podgornij, az SZKP Po­litikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke hivatalos ba­ráti látogatást tesz a Bol­gár Népköztársaságban. r NEMZETKÖZI ____HÍREK _­ A finn parlament ratifikálta a KGST és Finnország együttműkö­dési megállapodását, me­lyet két héttel ezelőtt Moszkvában írtak alá. Dr. Mohamed Hafez Ghanem, az Arab Szocia­lista Unió Központi Bi­zottságának első titkára szerdán fogadta dr. Ran­de Jenő kairói magyar nagykövetet. * J. Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt KB első titkára csü­törtökön fogadta Szvaran Szingh­­indiai külügymi­nisztert. Ulánbátorban csü­törtökön konzuli megálla­podást írtak alá a lengyel és mongol külügyminisz­térium képviselői. Afrikai csúcs Ellentét és közeledés • z A­ESZ tízéves fennállásának talán legmozgalm­­­a­sabb és legviharosabb kormány- és államfői IA csúcsértekezlete zajlott le a napokban a szerve­zet székhelyén, Addisz Abebában. Az ünnepi beszé­det mondó — vendégként megjelent — Waldheim ENSZ-főtitkár pozitív értékelést adott az Afrikai Egy­ség Szervezet tízéves munkájáról. Az afrikai vezetők véleménye szerint túl optimistán értékelte a világ­­szervezet és az AESZ esetleges jövőbeni kapcsolatait­ano Ekanghaki, az AESZ főtitkára bírálta az ENSZ „tehetetlenségét” és „kétarcúságát”, s emlékez­tette a főtitkárt, hogy az ENSZ megjelent Koreában és Kongóban is. Az afrikai tanácskozás végül is fel­szólította az ENSZ főtitkárát, hogy a jövőben ne foly­tasson konzultációkat Namíbiáról a dél-afrikai faj­gyűlölő rendszer képviselőivel. Az Addisz Abeba-i csúcsot nagy várakozás előzte meg az afrikai országokban. S mivel az elmúlt évben erősen előtérbe került Afrika és Izrael kapcsolata, ez egyik kulcskérdése lett az értekezletnek, természete­sen összekapcsolva a közel-keleti problémával. Szadat egyiptomi elnök a közel-keleti konfliktust ezúttal af­rikai szemszögből vizsgálta. „Izrael agressziója Afrika ellen is szól, hiszen mi is része vagyunk Afrikának", — jelentette ki. Rumedien algériai elnök felszólította az afrikai országokat, hogy szakítsák meg, vagy leg­alábbis függesszék fel egy időre kapcsolataikat Iz­raellel, az arab és az afrikai népek függetlenségének kivívása érdekében. Az afrikai országok jelentős ré­sze ugyanis még mindig szoros kapcsolatban áll Iz­raellel. Líbia már az elmúlt hónapokban kemény diplo­máciai hadjáratot kezdeményezett Etiópia ellen, ép­pen izraeli kapcsolatai miatt. Az AESZ miniszteri ta­nácsülésén azt javasolta, hogy helyezzék el székhelyü­ket Addisz Abebá­ból, mivel Etiópia kapcsolatai ösz­­szeegyeztethetetlenek az arab államok érdekeivel. Etiópiának, mint az AESZ házigazdájának, rend­kívül nehéz helyzete volt a csúcsértekezleten, mert a líbiai ostrommal párhuzamosan Szomália vádjait is ki kellett védenie. A csúcsértekezlet leglényegesebb témáját ugyanis az etiópiai—Szomáliai határkérdés jelentette. Az AESZ miniszteri tanácsa, bárr elutasí­totta a Szomáliai kérdést, nevezetesen a Szomáliai— etiópiai területi vita napirendre tűzését, végül mégis pozitív, közvetítő szerepet vállalt a két ellenséges­kedő ország között. Közvetítő lépéseket tett a szervezet a már jó ideje tartó ugandai—tanzániai nézeteltérések elsimí­tására is. Nyerere tanzániai elnök a jelek szerint azonban nem sok hajlandóságot árul el Amin ugandai államfő közeledésének elfogadására. Továbbra is na­pirenden szerepel Burundi és Ruanda ellentéte is. Az AESZ-nek tehát bőven akad még tennivalója az igazi afrikai egység megteremtésére. Figyelemre méltó politikai nyilatkozatot fogad­tak el a csúcs részvevői a kontinens gazdasági függet­lenségének megteremtéséről és az arab ügy támogatá­sáról, az Izrael ellen vívott harc egyéni és kollektív, gazdasági és politikai módszereiről. A Z afrikai állam- és kormányfők csúcstalálkozója, bár erőteljesen kiélezte az amúgy is meglevő­­ konfliktusokat, a folyamat mégis egészségesnek tűnik, mert elvezethet az afrikai országok szorosabb összefogásához, az ellentétek felszámolásához. Szemami Béla Washingtoni tudósítónk jelenti: Hűvös fogadtatás a forró kontinensen (Washington, május 31.) Mielőtt Nixon elnök kí­séretében elindult volna Reykjavíkba, az ameri­kai—francia csúcstalálko­zóra, Rogers külügymi­niszter derűlátó nyilatko­zatot adott hétfőn véget ért latin-amerikai körút­járól az Associated Press hírügynökségnek. E sze­rint „tapasztalható a na­cionalizmus erősödése”, de „ez nem jár együtt az USA-ellenes érzelmek nö­vekedésével”, amit az is bizonyít, hogy Nixon el­nök személyes képviselője iránt, mint mondotta, „nem volt egyetlen ellen­séges megnyilvánulás sem”. Tény, hogy Washington küldöttét ezúttal nem do­bálták meg paradicsom­mal és romlott tojással a meglátogatott latin-ame­rikai fővárosokban, de ami a körút eredményes­­ségét illeti, amerikai saj­tóberkekben úgy véleked­nek, nagyobb szerepet játszott a külügyminiszter optimizmusának kialakí­tásában a napsütötte föld­rajzi környezet, mint megbeszéléseinek tényle­ges légköre. A 17 napos körutazás során Rogers külügymi­niszter hivatalos látoga­tást tett Mexikóban, Ni­caraguában, Venezuelá­ban, Kolumbiában, Brazí­liában és Jamaicában, s Argentínában részt vett Campora elnök beiktatási ünnepségein. Rogers út­jának célja az volt, hogy az Egyesült Államok „új latin-amerikai politikájá­nak” kifejtése és az egyes országokkal fennálló vitás kérdések rendezése, vagy legalábbis elsimítása út­ján előkészítse a talajt Nixon elnök ez év későb­bi szakaszában tervezett latin-amerikai látogatásá­ra. Rogers — útja minden állomásán — arról pró­bálta meggyőzni vendég­látóit, hogy az Egyesült Államok többé nem kí­ván „atyáskodni”, hanem „egyenrangú testvérként” tekint déli rokonaira. Ámde a ,,rokoni” viszony gyökeres változásának fo­lyamata sokkal előrehala­dottabb szakaszában van annál, sem hogy — mint a Newsweek magazin megjegyezte — ne kísérte volna nagyarányú kétke­dés Rogers szónoki fordu­latait. Ezt a legszembetűnőb­­ben Rogers argentínai lá­togatása húzta alá, Bue­nos Airesben. Campora elnök beiktatásának ün­nepségein Nixon elnök személyes képviselője tel­jesen háttérbe szorult Al­­lende chilei és Corticos kubai elnök mögött. Amint a Washington Post rámutatott, „az USA kül­döttének ilyen árnyékba kerülése — ami aligha történhetett volna meg néhány évvel ezelőtt — szemlélteti Latin-Ameri­­ka magatartásának gyors változását általában a kommunizmus és külö­nösképpen Kuba iránt”. Washington ma már ,nem képes rákényszeríte­ni a latin-amerikai orszá­gokat Kubával szemben tanúsított saját ellenséges magatartásának követésé­re — írta többek között a Washington Post. Rogers — útja során — egyfelől „új, egyenrangú, testvéri viszony” kialakí­tását javasolta, másfelől viszont ismételten értésre adta, hogy Washington nem változtat kubai poli­­tikáján. Válaszul — álla­pította meg a US News and World Report — La­­tin-Amerika a következő üzenetet küldte Rogers külügyminiszterrel Wa­shingtonba: „Lehetséges, hogy számunkra nem a legjobb és nem követendő példa Allende Chilében és Castro Kubában, de akkor sem leszünk velük szem­ben olyan ellenségesek, mint a jenkik. Hiszen vég­tére ők is latin-ameri­kaiak ...” Mindezek alapján úgy tűnik — jegyzik meg wa­shingtoni diplomáciai megfigyelők —, hogy Ni­xon elnök éppoly kevéssé számíthat tervezett „nagy túrája” során virágfüzé­­res diadalmenetre Latin- Amerikában, mint Nyu­­gat-Európában. A jelek szerint ugyanis az „északi óriás” mindent elborító gazdasági-politikai árnyé­­kában élő latin-amerikai országokban ugyanolyan hűvös fogadtatásra talált az „egyenrangú testvéri­ségre” tett washingtoni ajánlat, mint az amerikai diplomácia „Európa évé­nek” kiáltványaként elő­terjesztett „új atlanti charta” tervezete a nyu­­gat-európai fővárosok többségében. Köves Judit 197­3. június L

Next