Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)
1996-06-01 / 127. szám
Nincs törvényes lehetőség a gabonaexport-adó bevezetésére Olcsó kenyérre számíthatunk - nyilatkozta lapunknak egy héttel ezelőtt Lakos László földművelésügyi miniszter. Az állami beavatkozás szükségességét - az exportengedélyek kiadásának ideiglenes korlátozását - a miniszter azzal indokolta, hogy ezzel védhető az ország belső ellátása, az indokolatlan áremelések kivédése. A miniszter a terméktanácsot hibáztatta, hogy kérésére nem dolgozott ki exportengedélyezési javaslatot, ezért lépett az FM önállóan. Az FM-döntést illetően aggályai vannak Pitti Zoltánnak, az APEH elnökének is. Glattfelder Béla, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője szerint a miniszter által felvetett gabonaexport-adó bevezetése alkotmányellenes, semmi köze a kenyér árához. Pogány Sára NÉPSZAVA Glattfelder Béla, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője a Népszavának elmondta, hogy a Lakos László által felvetett gabonaexport-adó bevezetésére nincs alkotmányos lehetőség, mivel adót kivetni csak törvény alapján lehet. Az agrárrendtartásról szóló törvény lehetővé teszi az irányár feletti többletnyereség lefölözését, irányárat viszont a mezőgazdasági kormányzat mind a mai napig nem hirdetett meg. Utólag erre pedig nincs lehetőség. Jogi szempontból tehát a gondolat alkotmányellenes, és nem több népszerűséghajhászó ötletnél. Mert a hivatalos indoklás nem veszi figyelembe, hogy a kenyér árában csak csekély hányadot képvisel a búza, illetve a liszt ára. Ennek jelentős részét - mutatott rá a képviselő - az energia, a szállítás, a munkabérek és egyéb költségek képezik. Az őszi energiaár-emelés mértéke pedig kérdéses. Elméletileg a mostani intézkedés az állattenyésztők érdekeit valóban szolgálná, de mivel a kormány a korábban megígért támogatásokat sem adta meg, rossz lelkiismeretét igyekszik megnyugtatni úgy, hogy az állattenyésztőket a gabonatermesztők kárára kárpótolja. Makay György, a gabonaszövetség főtitkára, a terméktanács ügyvezető titkára határozottan cáfolta Lakos Népszavában megjelent állítását, hogy a búzaexport lebonyolítására vonatkozó koncepció a terméktanács részéről hiúsult meg. Az írásos dokumentumok arról szólnak, hogy az agrárrendtartási tárcaközi bizottság tavaly decemberben vette napirendjére az 1996 első fél évében exportálható és az 1996-os termésű búzának az exportját. A terméktanács időt kért a koncepció kidolgozására, amelyet a jelen lévő FM, IKM, PM képviselői is elfogadtak csakúgy, mint Tarján Balázs, az FM Agrárrendtartási Hivatalának elnöke. A Gabona Terméktanács március elején elkészített javaslata az volt, hogy mivel a piaci szereplők száma, felkészültsége, tőkeereje, kereskedelmi morálja alapvetően befolyásolja a gabonaexport eredményességét, ezért szükséges kidolgozni egy olyan követelményrendszert, melynek az exportáló cégeknek meg kell felenie. A javaslat szerint a gyakorlatban már bizonyított cégeket indokolt preferálni, és a gabonakülkereskedelem jó hírét rontó cégeket pedig diszkriminálni. Törekedni kell a szereplők számának valamilyen korlátozására, de lehetővé kell tenni új szereplők megjelenését is. A terméktanács úgy látta, hogy a hazai búza szükségletét 1996-97-ben 3 millió tonnában célszerű megállapítani, melyen felül az exportárualapot a biztonság érdekében több lépcsőben indokolt meghatározni. Az első lépcsőben a terméktanács szerint 1,2 millió tonnát, majd a termés tényleges ismeretében, idén Szeptemberben egy kiegészítő mennyiséget lehetne ismét felosztani. A felosztható menynyiség 75 százalékát azoknak a terméktanácsi tagoknak kellene felajánlani, akik tavaly saját számlás és bizományos búzaexportot teljesítettek. A terméktanács azt javasolta, hogy ezek a cégek a tavalyi exportteljesítményük figyelembevételével kapjanak engedélyt a 900 ezer tonnából. Azok a termelők, akik tavaly saját nevükben exportáltak, a leírtak szerint szintén részesedjenek az export mennyiségéből. A mennyiség 25 százalékát, azaz 300 ezer tonnát szabad pályázat keretében célszerű felosztani. A búzatermelők a vetésterületük alapján részesüljenek előnyben. A termelői jogon kiadott engedély legyen átruházható a termelő által létrehozott értékesítő szervezetre. A nem termelői jogú exportengedélyek pedig legyenek szabadon átruházhatók. Az agrárrendtartási tárcaközi bizottság márciusi ülésén a fenti javaslat alapján konszenzus alakult ki az FM, az IKM és a PM között. Vita csupán azon volt, hogy a felosztás esetleg 70-30 százalékban módosuljon a kereskedők és a termelők között. Ehhez képest mint derült égből a villámcsapás, változott meg az FM álláspontja, amely egyoldalúan a termelői oldalt preferálta. A tárcaközi bizottság ülése is félbeszakadt, az IKM hezitált, egyedül a PM tartott ki konzekvensen a terméktanács javaslata mellett. Ezt követően a terméktanács elnöksége újból megtárgyalta az FM javaslatát az engedélyezésről, és elutasította azt, mivel egyetértés nem jött létre. A gabonaszövetség kérésére Pitti Zoltán, az APEH elnöke is állást foglalt az ügyben, mely szerint az engedélyezőlap átruházásával az általános forgalmi adó szabályai szerint adóköteles tevékenység valósul meg. A problémát az APEH elnöke abban látja, hogy az előzetes elvi engedélyek átruházásával a gazdasági élet másodlagos piaci szereplőinek megjelenésével szűk szakmai csoportok érdekei érvényesülhetnek, lefedve az exportpiacot, megakadályozva ezzel a tisztességes piaci versenyt és az export folyamatának áttekinthetőségét. Ha az engedélyek átruházása illegális formában, szóban kötött szerződéssel és készpénzből - zsebből zsebbe történő kiegyenlítéssel - valósul meg, visszaélésre, adókikerülésre ad lehetőséget, mellyel a feketegazdaság erősödik. A KSH szerint az engedélyezőlap olyan jogot testesít meg, amelyet nem sorolnak be egyetlen statisztikai jegyzékbe sem, statisztikai kódja nincs. Önmagában a jogforgalmazás jutalékért végzett közvetítői tevékenység, a nem kereskedelmi-gazdasági közvetítés, ügynöki szolgáltatás osztályába tartozik. Tart a vita az exportengedélyekről Körmendi Imre felvétele Jövőre lesz esély a Mezőbank értékesítésére NÉPSZAVA-információ A Mezőbank legfeljebb az 5,5 milliárd forintos állami garancia 75 százalékát fogja felhasználni - válaszolta a pénzintézet közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón Kádái Gyula, a társaság elnök-vezérigazgatója. Leszögezte számításaik szerint a Rizikó Kft. a legroszszabb esetben is be tudja majd hajtani az átutalt kétes követelésállomány 20-25 százalékát a kötvény 10 hónapos futamideje alatt. Kádái elmondta, bár mindent megtesznek azért, hogy a pénzintézet több mint 50 százalékát még az idén megszerezhesse egy stratégiai befektető, a magánosítás reálisabb útjának azt látják, egy év múlva -az átalakítások és az üzleti eredmények jelentkezése után-, 1997 végéig próbálják meg eladni a céget. A bank idei terveit ismertetve az elnök-vezérigazgató leszögezte, mérlegfőöszszeg-növekedésük meghaladta az eredetileg tervezettet, hiszen az első negyedévben 100 milliárdra rúgott a bank forgalmát jelző mutató, bár csak év végére remélték a 95 milliárd elérését. Kádái rámutatott, a bank folytatni fogja szigorú költséggazdálkodási programját, a fiókhálózat észszerűsítésével és a fokozatos létszámleépítésekkel kívánnak idén is nagyobb megtakarításokat elérni. A közgyűlésen az elfogadott - és a közgyűlés előtt egy nappal auditált - vagyonmérlegek szerint nem tudtak osztalékot fizetni, mert az Agrobankkal az év elején egyesült pénzintézet a 9 milliárdos állami segítséggel együtt is csak nullára tudta zárni az évet. Az egyesülés előtti mérlegek szerint az Agrobank 41,77 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett, 8,5 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet A Mezőbank 39,1 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkezett 1995 december 31-én, és 551 millió forint veszteséget halmozott fel. A Mezőbank a fúziót és az állami tőkejuttatást követő vagyonmérlege szerint 89,7 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 3,4 milliárd forintos jegyzett tőkével indította, ezt az évet. Számháború az energiapiacon (Folytatás az 1. oldalról) Az MVM Rt.-től kapott tájékoztatás szerint folyik a hosszú távú keretszerződések felülvizsgálata. Tavaly december 18-án ugyanis megállapodást kötöttek arról, hogy a hosszú távú szerződéseket újragondolják, de határidőt nem szabtak meg. Feltehetően a nyár folyamán befejeződik ez a munka, ami egyáltalán nem egyszerű, ugyanis hat áramszolgáltatóval kell megegyezni a keretszerződés szövegéről, s az árak esetében az ipari miniszter által meghatározott tarifát alkalmazzák. Székács Anna, az MVM Rt. vezérigazgató-helyettese cáfolta, hogy magas árréssel dolgoznának. Elmondta, hogy tavaly értékben 8 milliárd forint volt az árrésük, s ez nem fedezi a költségüket. Az áramszolgáltatók részéről az árréssel kapcsolatos felvetést pedig nem tartja jogosnak a vezérigazgató-helyettes asszony, mivel a szolgáltatók vesztesége 10 milliárd forint, az erőműveké pedig 6 milliárd forint volt tavaly. Vagyis még abban az esetben sem lehetnének nyereségesek az áramszolgáltatók, ha az MVM Rt. bármi felár nélkül adná tovább az áramot. A Magyar Energiahivatalban úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az árkérdésekről bármiféle nyilatkozat korai a költségvizsgálat lezárása előtt. A költségvizsgálatokat június végére fejezik be, azután kezdődhet meg az érdemi vita az októberben meghatározandó árról, ahol a legkisebb költség elvét kívánják érvényesíteni. GAZDASÁG 1996. JÚNIUS 1. SZOMBAT 5 Műsorszóró vezér nélkül Társelnökök állnak az Antenna Hungária Rt. élén Várkonyi Iván NÉPSZAVA Továbbra sincs új vezérigazgatója az Antenna Hungáriának. A társaság tegnap tartott közgyűlésén - amely a két hete rendezett évi rendes közgyűlés folytatása volt - az egyetlen napirendi pont az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak és a vezérigazgató személyének megválasztása volt. A legnagyobb tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. leváltotta Hajdú Lászlót, a korábbi vezérigazgatót, azonban arra tett javaslatot, hogy ne válasszanak meg senkit a tisztség betöltésére, hanem bízzák meg a vezérigazgatói teendők ellátásával Héjjá Róbertet, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesét. Ezt a javaslatot természetesen a legnagyobb tulajdonos el is fogadta. Héjjá Róbertet egyébként az Antenna Hungária társelnökévé is megválasztani javasolta a vagyonkezelő. Az elnöki tisztséget mellette Baka István, a Országos Rádiós és Televízós Tanács megbízott műszaki főigazgatója láthatja majd el. A közgyűlésen egyébként teljesen új igazgatóságot választottak, a kilenctagú testületben csupán két olyan ember ül, aki korábban is részt vett a cég irányításában. A felügyelőbizottságot is részben megújították, bár az elnök előreláthatóan ugyanúgy Osváth György, a miniszterelnök hírközlési tanácsadója marad. A vezérigazgató cseréjéről idén már négyszer nem tudott véglegesen dönteni a műsorszóró legnagyobb tulajdonosa. Először közel két hónapja kívántak új személyt állítani a társaság élére, azonban az emiatt összehívott rendkívüli közgyűlésen sem hoztak döntést csakúgy, mint most. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Érvényben: 1996. május 31. Pénznem vételi középeladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 231,96 234,18 236,40 Ausztrál dollár 120,87 121,97 123,07 Francia frank 29,14 29,43 29,72 Görög drachma (100) 62,30 62,90 63,50 Holland forint 88,05 88,93 89,81 Japán jen (100) 139,83 141,21 142,59 Kanadai dollár 110,32 111,37 112,42 Kuvaiti dinár 504,50 509,34 514,18 Német márka 98,54 99,52 100,50 Norvég korona 23,04 23,27 23,50 Olasz líra (1000) 97,59 98,52 99,45 Osztrák schilling 14,01 14,15 14,29 Portugál escudo (100) 95,64 96,59 97,54 Spanyol pezeta (100) 116,92 118,09 119,26 Svájci frank 119,95 121,16 122,37 Svéd korona 22,34 22,56 22,78 USA-dollár 151,30 152,75 154,20 ECU 185,97 187,79 189,61 Tájékoztató árfolyam: 1 SDR- 1,44644 USA-dollár RÖVIDEN Privatizációs menetrend Idén a privatizáció messze nem lesz olyan látványos, mint 1995- ben - jelentette ki Polgár Viktor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója az Euromoney és a Central European magazin által szervezett nemzetközi szemináriumon. Polgár szerint a Mal Rt. magánosítását jövő évre kell befejezni. Az olajipari cég 20 százalékát már privatizálták, az ÁPV Rt. 25 százalék plusz egy részvényt megtart, a fennmaradó tulajdont pedig két lépcsőben szeretnék eladni. A Financial Times a Gazpromról A magyar sajtó gyanakvással fogadta az ÁPV Rt. csütörtöki bejelentését, miszerint az orosz Gazprom leánybankja nyerte az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) felére meghirdetett tendert - írta a Financial Times. Az MNB szakértői szerint a magyar bankrendszeren máris orosz és ukrán vállalkozások futtatnak keresztül pénzeket. Nemzetközi tanácskozás Az együttműködés lehetséges módjairól tanácskoztak a magyar és a kelet-közép-európai országok kamaráinak vezetői pénteken Budapesten. Az orosz partnerek előadásából kitűnt: a kamaráknak Oroszországban és a FÁK-államokban lényegesen nagyobb beleszólásuk van a gazdaságba, mint nálunk, s politikai befolyásuk is jelentős. Tízéves a Citibank A Citibank mindig ügyfelei kívánságát és érdekeit tartja szem előtt, így amint megérik a helyzet, azonnal be fogja vezetni a magyar piacra is hitelkártyáját - hangsúlyozta Atul Vohra, a Budapest Citibank Rt. Lakossági Bankjának ügyvezető igazgatója a Népszava kérdésére válaszolva, azonban konkrét időpontot nem volt hajlandó elárulni a kérdésre vonatkozóan. Közölte azt is: a Citibank eddig minden ígéretét teljesítette. +0,46 +2157 -20,77 +15,20 +8,49 máj. 24. máj. 28. máj. 29. máj. 30. máj. 31. ÁRFOLYAMCSÖKKENÉS '/^^ÁRFOLYAM-EMELKEDÉS VASÁRNAP A LEGNAGYOBB! Megszólal az olajbotrány főszereplője ® Bemutatkoznak az új vasúti menetrend újdonságai ® Lóhátról hajítja célba a szúrógerelyt a harcias amazon ® Több millió kilométeres porfelhőben száguld felénk egy óriás-üstökös ® A magyar szexpiac már a gyerekeket is áldozatul ejti A HOLNAPI VASÁRNAPI HÍREKBEN