Népszava, 2018. június (145. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-30 / 150. szám

NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2018. június 30., szombat 145. évfolyam 150. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 290 forint Kis lépések menekültügyben UNIÓS CSÚCS Ahány aláíró, annyiféle értelmezés: közös zárónyilatkozattal végződött a tanácskozás, a megoldásnak azonban legfeljebb a körvonalai látszanak. HALMAI KATALIN, BRÜSSZEL Elégedetten nyilatkoztak a péntek délután véget ért brüsszeli EU-csúcs résztvevői, mert végre olyan záró­nyilatkozat született a menekült­válság kezeléséről, amelyben min­denki megtalálta a maga kedvenc bekezdését. A jövő zenéje, hogy a döntések kiállják-e a nemzetközi jog és a valóság próbáját. Az ördög a részletekben rejlik, márpedig az el­határozások elég elnagyoltak és ho­mályosak ahhoz, hogy elbukjanak az első akadályon. A találkozón elnöklő Donald Tusk sajtótájékoztatóján nem is rejtette véka alá, hogy korai az öröm, mert az egyezségek tető alá hozása jóval könnyebb volt, mint a megvalósításuk lesz. Orbán Viktor győzelemnek ne­vezte a migrációról megszületett megállapodást, mert az egyetlen tagállamra sem ró kötelező felada­tokat. A miniszterelnök ezúttal sem tartott sajtótájékoztatót, ha­nem Facebook-üzenetben fejezte ki elégedettségét, amiért a visegrádi országoknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt, vagyis a kötelező bete­lepítés rémét. Magyarországnak nem kell befogadó központokat létesítenie és menedékkérőket át­vennie észak-afrikai vagy európai menekülttáborokból. A neveze­..A kvóta­rendelet­ről ezút­tal sem egyeztek meg a huszon­nyolcak tes „kvótarendeletről” — hivatalos nevén a dublini reformról — most sem egyeztek meg a huszonnyolcak, mindössze annyit állapítottak meg, hogy a kormányközi konzultációkat folytatni kell róla. De a magyar mi­niszterelnök kedvező jelnek ítélhe­ti, hogy partnerei ezúttal nemhogy nem erőltettek kötelező vállalá­sokat, hanem inkább az önkéntes felajánlásokat szorgalmazták. Úgy tudjuk, hogy ez utóbbiról éles viták voltak a tagállamok között, és Orbán Viktor a V4-ek nevében határozot­tan elutasította az uniós szolidaritás befogadás formájában történő ki­­nyilvánítását. FOLYTATÁS A 2. OLDALON ÉRINTETTEK Donald Tusk, a Tanács elnöke a magyar és a bolgár kormányfővel egyeztet FOTÓ: AFP/ PRIME MINISTRY OF BULGARIA Átvilágítják az INA-t VÉTEL VAGY ELADÁS Az INA megnyitotta a cégeladások előtt szokásos úgynevezett adatszobát - közölte a horvát energiatársaság irányítója, a tőzsdén jegyzett Mal. Ezzel egy újabb lépést tett a horvát kormány a 49 százalékával az INA legnagyobb tulajdonosa, egyben az irányító jogokat is birtokló Mal ki­vásárlása felé. A 2009 óta dédelge­tett szándék megvalósításának egyik akadálya a vélhetően több milliárd dolláros vételár előteremtése. Idén nemzetközi tanácsadók is bekapcso­lódtak az ügylet előkészítésébe. BŐVEBBEN A 6. OLDALON Aláírják a Mal tulajdonszerzését Csipszadó a pálinkára EGÉSZSÉG A tavalyi 33,3 milli­­árdnál 70 százalékkal többet akar beszedni jövőre az állam az egész­ségre káros élelmiszerek meg­adóztatásával. Az Országgyűlés előtt lévő javaslat bővítené az érin­tett termékek körét, másrészt nö­velné a sós és a cukros élelmiszerek adóterhét. A tervezett változással példá­ul egy 100 grammos zacskó csipsz akár 90-100 forinttal drágulhat. 2011-ben, az adó bevezetésekor az volt a cél, hogy csökkenjen az egészségre káros anyagok fogyasz­tása. 2015 januárjától az alkoholos italok is adóköteles termékek let­tek, a pálinka, a Jägermeister és az Unicum kivételével. Most ezeket is bevonja a kor­mány az adózó körbe. Bodrogi József, a népegészségügyi ter­mékadó előkészítésével megbízott egykori miniszteri biztos lapunk­nak úgy nyilatkozott, hogy az adót a szálas dohányra is ki kellene ter­jeszteni. CIKKÜNK A 4. OLDALON Útban van a kormánynak Nagy Imre szobra ELTÜNTETÉS Egyre több kor­mánypárti politikus és hivatalnok fogalmaz úgy az utóbbi időben, hogy nincs jó helyen Nagy Imre szobra az Országház szomszédsá­gában található Vértanúk terén. A terület a kiemelt nemzeti emlék­hely része, vagyonkezelője az Or­szággyűlés Hivatala, amely több mint két hét után azt válaszolta a Népszava kérdésére, hogy eddig nem készültek tervek és előter­jesztés a döntésre jogosult Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság számára a szobor máshová köl­töztetésére. Szakály Sándor tör­ténész, a bizottság tagja azonban arra emlékeztetett, hogy a téren régebben az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékműve állt, amely - megfogalmazása sze­rint - „az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság, a Lenin-fiúk és a vörösterror áldozatainak állított emléket” 1945-ös lerombolásáig. Szakály szerint ha elkerül jelenle­gi helyéről a volt miniszterelnök szobra, akkor „jól látogatható köz­területen, Budapesten” kellene maradnia. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON A MEGGYILKOLT KORMÁNYFŐ Nem illik a NER-be

Next