Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-13 / 10. szám

2 NÉPSZAVA 2022. január 13., csütörtök REFLEKTOR Kína olcsón megússza NÉPIRTÁS A Nyugat nyomásgyakorlással javítana az elnyomott ujgurok helyzetén, ám a pekingi rezsim hatalmas gazdasági befolyásával képes megvédeni érdekeit. 1 . ROSTOVÁNYI ANDRÁS Az elmúlt években számtalan sok­koló bizonyíték és beszámoló lá­tott napvilágot arról, hogyan hajt végre népirtást a pekingi rezsim a kelet-kínai Hszincsiang tartomány­ban őshonos ujgurok ellen. Kiderült például, hogy a főként muszlim nép­csoport tagjait állandó megfigyelés alatt tartják, és kulturális-vallási ha­gyományaik megtagadására kény­szerítik őket. Azokat, akiknél akár a legkisebb ellenállást tapasztal­ják, átnevelőtáborokba zárják vagy kényszermunkára hurcolják. A kí­nai hatóságok ezzel párhuzamosan mesterséges lakosságcserét hajta­nak végre: tömegével telepítik be az országban domináns han etnikum tagjait Hszincsiangba, miközben a termékenyebb ujgur nőket gyakran kényszersterilizációnak vetik alá, terhesség esetén kényszerabor­tuszt végeznek el rajtuk, de olyan is előfordul, hogy ha a férfiakkal való kényszerházasságra kötelezik őket. Peking persze mindent tagad, val­lási szélsőségesek, szeparatisták és terroristák elleni fellépést emleget, ám sokatmondó módon még attól is elzárkózik, hogy az ENSZ független szakértői vizsgálódjanak az ügyben. Ahogyan mind több részlet tárul fel a Hszincsiangban zajló minden­napos atrocitásokról, úgy fokozódik a nemzetközi nyomás Kínán, hogy vessen véget a kegyetlenkedésnek. 2019 óta évente egyre több ország követeli az ujgurok jogainak tisz­teletben tartását, legutóbb, tavaly októberben pedig már 43 állam csatlakozott az erről szóló közös nyilatkozathoz. Egyes aláírók még ennél is tovább mentek: az Egye­sült Államok 2021 tavaszán már nevén nevezte a népirtást, azóta a brit, a holland, a kanadai és a litván parlament, illetve a cseh szenátus is deklarálta ezt. Szintén kellemetlen Kína számára, hogy Joe Biden ame­rikai elnök az ujgurok elnyomása miatt diplomáciai bojkottot hirde­tett a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpia ellen, amihez számos további ország is csatlakozott. A népcsoport melletti kiállás pedig újabban gazdasági dimenziót is ölt. Emberi jogvédő szervezetek már régóta követelték a nemzetközi óri­ásvállalatoktól, hogy mellőzzék a tartományt vagy legalább biztosít­sák, hogy a termékeiket nem kény­szermunkával gyártják le. Mostanra pedig már a nyugati döntéshozók részéről is megfogalmazódott ez az elvárás. Az Egyesült Államok a múlt hónapban megtiltotta a kény­szermunkával készült termékek behozatalát Hszincsiangból. Az amerikai kongresszus által jóváha­gyott törvény értelmében a jövőben a vállalatoknak kell bizonyítani­uk, hogy a tartományból származó alapanyagok, alkatrészek vagy áruk előállítása során nem alkalmaztak kényszermunkát. Az Egyesült Ki­rályságban és az Európai Unióban is napirenden van egy hasonló jog­szabály, bár a jelek szerint az Euró­pai Bizottság nem célzottan, hanem általános szinten kíván fellépni az ellátási láncokban esetlegesen elő­forduló jogsértésekkel szemben. A Nyugat szándéka nyilvánvaló: gaz­dasági eszközökkel rábírni a kínai vezetést arra, hogy hagyj­on fel az uj­­­gur kényszermunka gyakorlatával. Korántsem biztos azonban, hogy a kezdeményezések képesek lesznek bármilyen pozitív változást elérni. A republikánus szenátor követ­kezetesen felhá­borodik azon, ha amerikai cégek megalázkodnak a kínai rezsim­nek. A napokban az Intelt azzal fenyegette meg, hogy nem kap a chipgyártóknak szánt állami támogatásokból A H&M ese­te azt bizo­nyítja, hogy a pekingi rezsim képes számottevő gazdasági hatalmát latba vetve megbüntetni a külföldi cégeket. Kiválóan tükrözi a nyugati törek­vések hiányosságát az Intel mos­tanra kiteljesedő botránya. A világ egyik legnagyobb számítástechnikai vállalata az elmúlt hetekben kínos helyzetbe keveredett, miután levél­ben megkérte beszállítóit, kerüljék Hszincsiang bevonását az ellátási láncukba. A kaliforniai székhelyű óriáscég az új amerikai törvény megsértését akarta megelőzni, ám Kínában bírálatok kereszttüzébe került a tartomány „diszkrimináci­ója” miatt. A kínai közösségi mé­diában bojkottfelhívások jelentek meg, a kommunista állampárt angol nyelvű szócsöveként számon tartott Global Times pedig szerkesztősé­gi véleménycikkben „sértőnek” és „felháborítónak” nevezte a Hszin­­csianggal kapcsolatos mondatokat. Az újság emlékeztetett arra, hogy az Intel 2020-as bevételeinek több mint negyede Kínából származik, ezért a lap szerint a kínai felhaszná­lók jogosan vádolják hálátlansággal a céget. A Global Times egyben arra szólította fel hazafias olvasóit, hogy tegyék egyre költségesebbé a külföl­di vállalatok számára „Kína megsér­tését.” Válaszul az Intel bocsánatot kért a korábban közzétett felhívásá­ért, majd kitörölte a Hszincsianggal kapcsolatos részt a weboldalán kö­zölt levélből. Az Intel Canossa-j­árá­­sa viszont az Egyesült Államokban váltott ki felháborodást, a repub­likánus párti Marco Rubio elítélte a cég gyávaságát, és kizárással fe­nyegette a chipgyártóknak állami támogatást előirányzó törvényja­vaslatból. Korántsem volt váratlan ez a reakció, az Intel is számíthatott rá, ám pragmatikus szempontból érthető, hogy a cég miért inkább Amerikában vállalja a konfliktust - máskülönben azt kockáztatná, hogy a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatcég sorsára jut. A H&M 2020 szeptemberében váltotta ki Peking haragját, amikor megszakította az együttműködést egyik kínai beszállítójával, mellyel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy ujgur kényszermunkát fel­használva állítj­a elő a pamutot. Kína 2021 márciusában - részben az ek­kortájt bevezetett EU-szankciókra reagálva - foganatosított ellenlépé­seket. Ennek jegyében az állampárt ifjúsági tagozata bojkottot hirdetett, eltűntek a divatmárka termékei az online áruházakból, bizonyos mobi­­los taxialkalmazásokon pedig nem lehetett fuvart rendelni a cég bolt­jaihoz. A H&M súlyos árat fizetett az emberi jogok melletti kiállásáért: 2021 nyarán az előző évhez képest legalább 40 százalékkal kevesebb forgalmat produkált Kínában - ez több mint 34 milliárd forintnyi be­vételkiesést j­elent. A H&M esete azt bizonyítja, hogy a pekingi rezsim képes számotte­vő gazdasági hatalmát latba vetve megbüntetni a külföldi cégeket, valamint az is, hogy mekkora ha­tása van a félhivatalos bojkottnak. A jogállamiságot tiszteletben tartó demokratikus országokban viszont nem fordulhatna elő, hogy hasonló eszközöket vessenek be egy válla­lat ellen, és a vásárlók sem állnak be olyan fegyelmezetten a bojkott­felhívások mögé. Hiába bír tehát összességében nagyobb gazdasági befolyással a Nyugat, mégis a nem­zetközi óriáscégek egyelőre joggal láthatják úgy, hogy jobban megéri a kommunista Kínához igazodni. Törvénnyel azt ugyan meg le­het gátolni, hogy a multik hasznot húzzanak az ujgur kényszermun­kából, és szépen csendben lecse­réljék hszincsiangi beszállítóikat, ám Peking a tartomány „hátrányos megkülönböztetésének” legapróbb jelére is ugrani fog, és meg fogja zsa­rolni a kérdéses cégeket, mint aho­gyan tette ezt az Intellel. Márpedig a profitmaximalizálásra törekvő vállalatok komoly árat is hajlandóak fizetni azért, hogy akadálymentesen hozzáférhessenek a világ legnépe­sebb országának piacához. Rendszeresek a tüntetések az ujgurok jogaiért, de nem hatják meg Kínát TAJTÉKZIK MARCO RUBIO 43 ország szólította fel tavaly Kínát, hogy tartsa tiszteletben az ujgurok jogait, hazánk nincs közöttük A Tesla szereti Hszincsiangot DÖRGÖLŐZÉS A Disney köszö­netet mondott a hszincsiangi veze­tésnek 2020-ban az élő szereplős Mulan forgatásához nyújtott se­gítségért. Tavaly kiderült, hogy az Airbnb platformján az USA által az ujgur népirtásért szankcionált szer­vezet hirdetett meg kiadó lakásokat. Az elektromos autókat gyártó Tesla pedig szilveszterkor nyitott bemu­tatótermet Hszincsiang központjá­ban, Urümcsiben. Hosszasan lehet­ne még sorolni azokat az általában amerikai székhelyű, nemzetközi óriáscégeket, amelyek botrányba keveredtek, mert ilyen vagy olyan módon szemet hunytak az ujgur népirtás felett. Az a közös ezekben az esetekben, hogy komolyabb kö­vetkezmények nélkül maradtak. Pillanatnyi megbotránkozást természetesen kiváltottak: bizo­nyos politikusok, civil szervezetek elítélték a kérdéses vállalatot, a saj­tóban megjelent néhány zavarba ejtő cikk, az ügyek azonban rövid idő után lekerültek a napirendről. Az érintettek bízhatnak abban, hogy az állandósult információdömping­­ben elveszik a hír, kevesen olvassák el, néhány hét távlatából pedig még kevesebben emlékeznek a kompro­mittáló információra. Az említett céget viszont nem érte hátrány, nem kapott semmiféle bírságot, és nem is estek vissza az eladásai érzékelhető módon. Amíg ez így marad, addig kifizetődőbb lesz Kínához dörgö­­lőzni, mint empátiát tanúsítani az ujgurok szenvedése iránt. R. A. Múlt héten még meg­botránkozás tárgya volt a Tesla vállalat fotója, de az­óta érdekte­lenné vált FOTÓ: AFP/FREDERIC J. BROWN

Next