Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-13 / 10. szám
2 NÉPSZAVA 2022. január 13., csütörtök REFLEKTOR Kína olcsón megússza NÉPIRTÁS A Nyugat nyomásgyakorlással javítana az elnyomott ujgurok helyzetén, ám a pekingi rezsim hatalmas gazdasági befolyásával képes megvédeni érdekeit. 1 . ROSTOVÁNYI ANDRÁS Az elmúlt években számtalan sokkoló bizonyíték és beszámoló látott napvilágot arról, hogyan hajt végre népirtást a pekingi rezsim a kelet-kínai Hszincsiang tartományban őshonos ujgurok ellen. Kiderült például, hogy a főként muszlim népcsoport tagjait állandó megfigyelés alatt tartják, és kulturális-vallási hagyományaik megtagadására kényszerítik őket. Azokat, akiknél akár a legkisebb ellenállást tapasztalják, átnevelőtáborokba zárják vagy kényszermunkára hurcolják. A kínai hatóságok ezzel párhuzamosan mesterséges lakosságcserét hajtanak végre: tömegével telepítik be az országban domináns han etnikum tagjait Hszincsiangba, miközben a termékenyebb ujgur nőket gyakran kényszersterilizációnak vetik alá, terhesség esetén kényszerabortuszt végeznek el rajtuk, de olyan is előfordul, hogy ha a férfiakkal való kényszerházasságra kötelezik őket. Peking persze mindent tagad, vallási szélsőségesek, szeparatisták és terroristák elleni fellépést emleget, ám sokatmondó módon még attól is elzárkózik, hogy az ENSZ független szakértői vizsgálódjanak az ügyben. Ahogyan mind több részlet tárul fel a Hszincsiangban zajló mindennapos atrocitásokról, úgy fokozódik a nemzetközi nyomás Kínán, hogy vessen véget a kegyetlenkedésnek. 2019 óta évente egyre több ország követeli az ujgurok jogainak tiszteletben tartását, legutóbb, tavaly októberben pedig már 43 állam csatlakozott az erről szóló közös nyilatkozathoz. Egyes aláírók még ennél is tovább mentek: az Egyesült Államok 2021 tavaszán már nevén nevezte a népirtást, azóta a brit, a holland, a kanadai és a litván parlament, illetve a cseh szenátus is deklarálta ezt. Szintén kellemetlen Kína számára, hogy Joe Biden amerikai elnök az ujgurok elnyomása miatt diplomáciai bojkottot hirdetett a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpia ellen, amihez számos további ország is csatlakozott. A népcsoport melletti kiállás pedig újabban gazdasági dimenziót is ölt. Emberi jogvédő szervezetek már régóta követelték a nemzetközi óriásvállalatoktól, hogy mellőzzék a tartományt vagy legalább biztosítsák, hogy a termékeiket nem kényszermunkával gyártják le. Mostanra pedig már a nyugati döntéshozók részéről is megfogalmazódott ez az elvárás. Az Egyesült Államok a múlt hónapban megtiltotta a kényszermunkával készült termékek behozatalát Hszincsiangból. Az amerikai kongresszus által jóváhagyott törvény értelmében a jövőben a vállalatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a tartományból származó alapanyagok, alkatrészek vagy áruk előállítása során nem alkalmaztak kényszermunkát. Az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is napirenden van egy hasonló jogszabály, bár a jelek szerint az Európai Bizottság nem célzottan, hanem általános szinten kíván fellépni az ellátási láncokban esetlegesen előforduló jogsértésekkel szemben. A Nyugat szándéka nyilvánvaló: gazdasági eszközökkel rábírni a kínai vezetést arra, hogy hagyjon fel az ujgur kényszermunka gyakorlatával. Korántsem biztos azonban, hogy a kezdeményezések képesek lesznek bármilyen pozitív változást elérni. A republikánus szenátor következetesen felháborodik azon, ha amerikai cégek megalázkodnak a kínai rezsimnek. A napokban az Intelt azzal fenyegette meg, hogy nem kap a chipgyártóknak szánt állami támogatásokból A H&M esete azt bizonyítja, hogy a pekingi rezsim képes számottevő gazdasági hatalmát latba vetve megbüntetni a külföldi cégeket. Kiválóan tükrözi a nyugati törekvések hiányosságát az Intel mostanra kiteljesedő botránya. A világ egyik legnagyobb számítástechnikai vállalata az elmúlt hetekben kínos helyzetbe keveredett, miután levélben megkérte beszállítóit, kerüljék Hszincsiang bevonását az ellátási láncukba. A kaliforniai székhelyű óriáscég az új amerikai törvény megsértését akarta megelőzni, ám Kínában bírálatok kereszttüzébe került a tartomány „diszkriminációja” miatt. A kínai közösségi médiában bojkottfelhívások jelentek meg, a kommunista állampárt angol nyelvű szócsöveként számon tartott Global Times pedig szerkesztőségi véleménycikkben „sértőnek” és „felháborítónak” nevezte a Hszincsianggal kapcsolatos mondatokat. Az újság emlékeztetett arra, hogy az Intel 2020-as bevételeinek több mint negyede Kínából származik, ezért a lap szerint a kínai felhasználók jogosan vádolják hálátlansággal a céget. A Global Times egyben arra szólította fel hazafias olvasóit, hogy tegyék egyre költségesebbé a külföldi vállalatok számára „Kína megsértését.” Válaszul az Intel bocsánatot kért a korábban közzétett felhívásáért, majd kitörölte a Hszincsianggal kapcsolatos részt a weboldalán közölt levélből. Az Intel Canossa-járása viszont az Egyesült Államokban váltott ki felháborodást, a republikánus párti Marco Rubio elítélte a cég gyávaságát, és kizárással fenyegette a chipgyártóknak állami támogatást előirányzó törvényjavaslatból. Korántsem volt váratlan ez a reakció, az Intel is számíthatott rá, ám pragmatikus szempontból érthető, hogy a cég miért inkább Amerikában vállalja a konfliktust - máskülönben azt kockáztatná, hogy a Hennes & Mauritz (H&M) svéd divatcég sorsára jut. A H&M 2020 szeptemberében váltotta ki Peking haragját, amikor megszakította az együttműködést egyik kínai beszállítójával, mellyel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy ujgur kényszermunkát felhasználva állítja elő a pamutot. Kína 2021 márciusában - részben az ekkortájt bevezetett EU-szankciókra reagálva - foganatosított ellenlépéseket. Ennek jegyében az állampárt ifjúsági tagozata bojkottot hirdetett, eltűntek a divatmárka termékei az online áruházakból, bizonyos mobilos taxialkalmazásokon pedig nem lehetett fuvart rendelni a cég boltjaihoz. A H&M súlyos árat fizetett az emberi jogok melletti kiállásáért: 2021 nyarán az előző évhez képest legalább 40 százalékkal kevesebb forgalmat produkált Kínában - ez több mint 34 milliárd forintnyi bevételkiesést jelent. A H&M esete azt bizonyítja, hogy a pekingi rezsim képes számottevő gazdasági hatalmát latba vetve megbüntetni a külföldi cégeket, valamint az is, hogy mekkora hatása van a félhivatalos bojkottnak. A jogállamiságot tiszteletben tartó demokratikus országokban viszont nem fordulhatna elő, hogy hasonló eszközöket vessenek be egy vállalat ellen, és a vásárlók sem állnak be olyan fegyelmezetten a bojkottfelhívások mögé. Hiába bír tehát összességében nagyobb gazdasági befolyással a Nyugat, mégis a nemzetközi óriáscégek egyelőre joggal láthatják úgy, hogy jobban megéri a kommunista Kínához igazodni. Törvénnyel azt ugyan meg lehet gátolni, hogy a multik hasznot húzzanak az ujgur kényszermunkából, és szépen csendben lecseréljék hszincsiangi beszállítóikat, ám Peking a tartomány „hátrányos megkülönböztetésének” legapróbb jelére is ugrani fog, és meg fogja zsarolni a kérdéses cégeket, mint ahogyan tette ezt az Intellel. Márpedig a profitmaximalizálásra törekvő vállalatok komoly árat is hajlandóak fizetni azért, hogy akadálymentesen hozzáférhessenek a világ legnépesebb országának piacához. Rendszeresek a tüntetések az ujgurok jogaiért, de nem hatják meg Kínát TAJTÉKZIK MARCO RUBIO 43 ország szólította fel tavaly Kínát, hogy tartsa tiszteletben az ujgurok jogait, hazánk nincs közöttük A Tesla szereti Hszincsiangot DÖRGÖLŐZÉS A Disney köszönetet mondott a hszincsiangi vezetésnek 2020-ban az élő szereplős Mulan forgatásához nyújtott segítségért. Tavaly kiderült, hogy az Airbnb platformján az USA által az ujgur népirtásért szankcionált szervezet hirdetett meg kiadó lakásokat. Az elektromos autókat gyártó Tesla pedig szilveszterkor nyitott bemutatótermet Hszincsiang központjában, Urümcsiben. Hosszasan lehetne még sorolni azokat az általában amerikai székhelyű, nemzetközi óriáscégeket, amelyek botrányba keveredtek, mert ilyen vagy olyan módon szemet hunytak az ujgur népirtás felett. Az a közös ezekben az esetekben, hogy komolyabb következmények nélkül maradtak. Pillanatnyi megbotránkozást természetesen kiváltottak: bizonyos politikusok, civil szervezetek elítélték a kérdéses vállalatot, a sajtóban megjelent néhány zavarba ejtő cikk, az ügyek azonban rövid idő után lekerültek a napirendről. Az érintettek bízhatnak abban, hogy az állandósult információdömpingben elveszik a hír, kevesen olvassák el, néhány hét távlatából pedig még kevesebben emlékeznek a kompromittáló információra. Az említett céget viszont nem érte hátrány, nem kapott semmiféle bírságot, és nem is estek vissza az eladásai érzékelhető módon. Amíg ez így marad, addig kifizetődőbb lesz Kínához dörgölőzni, mint empátiát tanúsítani az ujgurok szenvedése iránt. R. A. Múlt héten még megbotránkozás tárgya volt a Tesla vállalat fotója, de azóta érdektelenné vált FOTÓ: AFP/FREDERIC J. BROWN