Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-01 / 126. szám

2 NÉPSZAVA 2022. június 1., szerda REFLEKTOR Felvizezték az olajembargót EU Már a héten életbe léphet az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomag, az olaj esetében Magyarország időt nyert. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Győzelmi jelentéssel tért haza a másfél napos brüsszeli csúcsról Orbán Viktor, aki Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy „Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480”. A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy ismét sikerült „megvédenie a magyar családokat”, mivel a találko­zó résztvevői ugyan megállapodtak az Oroszországgal szembeni hato­dik szankciós csomagról, és benne az olajembargó bevezetéséről, ez utóbbiból azonban Magyarország kimarad. Az állam- és kormányfők - el­sősorban a magyar kormány nyo­mására - úgy döntöttek, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagot átmenetileg kivonják az év végén életbe lépő uniós szin­tű büntetőintézkedés hatálya alól. A huszonhetek döntése értelmében Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának egyelőre nem kell végrehajtania az embargót, a veze­ték által érintett két másik tagállam - Németország és Lengyelország - pedig már korábban jelezte, hogy hat hónapon belül leválik az orosz energiahordozóról. Ezzel a döntés­sel az Európába érkező orosz nyers­olaj 10 százaléka kerül ki a behozata­li tilalom alól. Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás után újságírók előtt védelmébe vette a kompromis­­­szumot, mondván: a mentességek korlátozottak és minimális hatást gyakorolnak a szankciókra. Több vezető politikus, köztük Mark Rut­­te holland kormányfő megértéssel szólt arról, hogy a három közép-eu­rópai ország erősen függ az orosz kőolaj-behozataltól, amit méltá­nyolni kell. Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöldpárti frakci­óvezetője közleményében másként vélekedett, szerinte „a magyar mi­niszterelnök sikeres zsarolásának” köszönhető, hogy az EU nem tud teljes körű tilalmat bevezetni. A másfél napos csúcs résztvevői megerősítették, hogy a tengeren ér­kező nyersolajat hat hónapon belül, a finomított termékeket pedig az év végéig kivezetik a piacról. A tető alá hozott egyezség nem tartalmazza, hogy a magyarok, a csehek és a szlo­vákok meddig élvezhetik a kivéte­lezett állapotot, pusztán azt rögzíti, hogy a vezetők a lehető leghamarabb visszatérnek ennek pontosítására. Az Orbán-kormány hosszabb ide­je követelte, hogy a vezetékes nyer­solajat vonják ki az általános olaj­embargó hatálya alól, majd a csúcs előtti napokban újabb kéréssel állt elő. Felvetette, hogy Magyarország kapjon garanciákat energiaellátásá­nak biztosítására akkor is, ha a Ba­rátság kőolajvezetéken váratlanul zavar támadna, és megszakadna a szállítás. A csúcs résztvevői ebbe is belementek, és a találkozó zárónyi­latkozatába foglalták, hogy az Eu­rópai Unió ez esetben vészhelyzeti intézkedéseket vezet be az ellátás garantálásának érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizott­ság elnöke sajtótájékoztatóján el­mondta: a segítség az Adria-kőolaj­­vezetéken érkezne Magyarországra, amelynek a kapacitását viszonylag gyorsan ki lehet bővíteni, együtt a finomítók átállításával a nem orosz nyersolaj feldolgozására. Mivel a részleges olajstop torzít­hatja a versenyt az Unió egységes piacán, a csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bevezetése után biztosítani kell az egyenlő verseny­­feltételeket. Az oroszországi cseve-A Barátság kőolajveze­téken érkező nyersanyagot átmenetileg kivonják az uniós bünte­tőintézkedé­sek alól, ez az érkező orosz olaj 10 száza­lékát érinti. zetékekhez csatlakozó finomítók termékei - az olcsóbb orosz olaj miatt - jelenleg árelőnyt élveznek a többiekkel szemben, ami aggályokat kelt a tagállamok többségében. A behozatali tilalomról született politikai egyetértést a huszonhetek brüsszeli képviselői öntik majd jogi formába, előreláthatólag a hét köze­pén. A megállapodásnak valószínű­leg része lesz a vezetéken érkező olaj reexportjának, és a feldolgozott kő­­olajtermékek újbóli eladásának a ti­lalma, éppen a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Az előbbire a magyar kormány szintén mentes­séget szeretett volna kiharcolni, és követelése még előjöhet a csomagot véglegesítő brüsszeli tárgyalásokon. A Financial Times című brit üz­leti lap egy magas rangú európai bizottsági tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy ha Orbán Viktor nem lesz hajlandó határidőt szabni az olaj­embargóhoz való magyar csat­lakozásra, akkor Brüsszel vámokkal sújthatja az orosz kőolajimportot. Ezáltal a keletről érkező energiahor­dozó kevésbé lenne versenyképes, és Moszkva arra kényszerülne, hogy árengedményt adjon, vagy Magyar­­országnak kellene többet fizetnie érte. Az orosz olaj megvámolásáról a tagállamok többsége dönthet, nem kell hozzá konszenzus. A tanácskozás után Emma­nuel Macron francia elnök védelmébe vette a komp­romisszumot, mondván, a mentessé­gek mini­mális hatást gyakorolnak a szankciókra Kilencmilliárdos támogatás A brüsszeli csúcs résztvevői megegyeztek, hogy még idén ki­­lencmilliárd euró értékű rendkí­vüli pénzügyi támogatást nyújta­nak Ukrajnának, sürgős likviditási problémáinak megoldására. Ked­di tárgyalásaikon szóba kerültek a magas energiaárak, és megbíz­ták az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az áremelkedés megfékezésének a lehetőségeit, beleértve az importárplafonok ideiglenes bevezetésének a lehe­tőségét. Akár nyolcvanezer milliárdos zöldköltség ENERGIA Miközben a kormány továbbra is kiáll a zöld átmenet mellett, az eredendően erre szánt támogatások egy részét a jövőben az orosz olajembargó miatti átállás­ra fordíthatják. Erről is beszélt Stei­ner Attila, az (új nevén) Technológi­ai és Ipari Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitká­ra egy szakmai konferencián. A McKinsey & Company nevű tanácsadó cég egy, a korábbiak­nál is hatalmasabb, 150-200 milli­árd eurós - azaz 60-80 ezer milli­árd forintos - beruházási becslést tett közzé friss tanulmányában, amely szerint 2050-re ekkora ös­­­szegből megvalósítható Magyaror­szág klímasemlegessége. Ez azért figyelemre méltó, mert míg Orbán Viktor tavalyelőtt még 50 ezer mil­liárd forintot említett, addig a ta­valy megjelent Nemzeti Tiszta Fej­lődési Stratégia 14-25 ezer milliárd forintra tette ugyanezt az össze­get. A tanulmány megjelentetése kapcsán tegnap az Uniomedia ál­tal szervezett kerekasztal-beszél­­getésen kérdésünkre Steiner Attila a becslések ilyen mértékű hullám­zását azzal magyarázta, hogy még nem ismertek pontosan az elkövet­kező harminc év megoldásai, és sok a bizonytalanság. Békés Márton, a McKinsey & Company associate partnere hozzáfűzte: ez cégük saját módszertan szerinti becslése. En­nek az összegnek a nagy részét ma már ráadásul jórészt a piaci szerep­lők, üzleti alapon fektetik be. Nagy a szórás az átállással kapcsolatban a különböző becslésekben. Endersz Frigyes, az E.ON-cso­­port stratégiai igazgatója megerő­sítette: az elmúlt néhány év alatt a megújulóenergia-beruházások tel­jes mértékben versenyképessé vál­tak a hagyományosokkal. Pókos Gergely, az OTP Bank zöldprog­ram-igazgatóságának vezetőj­e pedig hozzáfűzte: a befektetők már sorban állnak a zöldberuházási hitelekért. Az államtitkár felhívta a figyel­met, hogy a naperőművek a Nem­zeti Energiastratégiában tervezett ívnél sokkal gyorsabban terjednek, így nem zárta ki, hogy a napelemek jelenleg 3 ezer megawattot (MW) ki­tevő hazai összteljesítménye 2030- ra az eredetileg tervezett 6 ezer MW helyett 12 ezer MW-ot érjen el. Már ma 5 ezer MW-nyi beruházás áll elő­készítés alatt. Arra az újságírói kér­désre, hogy a hálózati üzemeltetők mikor adnak ki új csatlakozási en­gedélyt a naperőművek számára, az államtitkár annyit mondott, hogy a hálózat fejlesztése is szükséges az újabb megújulók biztonságos rend­szerbe állításához. Ennek kapcsán ugyanakkor bejelentette, hogy ha­marosan több milliárd forint kere­tű áramtárolási pályázatot írnak ki. Emlékeztetett a nemrég lezárult, 201 milliárdos keretösszegű családi házas napelem-telepítési pályázatra is, melynek során 40 ezer háztartás nyert a beruházásra százszázalékos, vissza nem térítendő támogatást. Ez annak tükrében figyelemre mél­tó, hogy jelenleg 100 ezer családi há­zon üzemel napelem. A tanulmány szerint a jelentés számára akár versenyelőnyt is je­lenthet a 2050-es klímacél, a nettó nulla kibocsátás elérése. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosener­gia-, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások erőteljes csökkentésé­vel egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a mun­kahelyteremtésre, az energiafügget­lenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelmű­en kedvező hatással lesz. Vagyis a dekarbonizáció, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátás nul­lára csökkentésének költségigé­ző gazdasági hatások miatt jó meg­térülése. Az összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elér­hető-e az évszázad közepére a kitű­zött klímacél. A legkomolyabb ki­bocsátáscsökkentési lehetőségeket az ipar (37 százalék), a közlekedés (25 százalék), az épületállomány energetikai korszerűsítése (17 szá­zalék), valamint a villamosener­­gia-termelés (13 százalék) terén azonosították a tanulmány szerzői. MARNITZ ISTVÁN A naperőművek a tervezettnél sokkal gyorsabban terjednek

Next