Népszava, 2023. március (150. évfolyam, 51-76. szám)

2023-03-01 / 51. szám

2 I ____________________________________________________________REFLEKTOR Az első ostorcsapás KÉTSÉGBEESÉS Minden eddiginél nagyobb veszélybe kerültek a független színházak a minisztérium legújabb döntése után, amelynek értelmében jelentősen kevesebb támogatáshoz jutnak. HOMPOLA KRISZTINA, TÖLGYESI GÁBOR A független társulatok a magyar kultúra integráns részei, és épp az ő progresszív produkcióik teremtik meg a jövő kőszínházi előadásainak alapjait. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a Csák János miniszter által beharangozott finanszírozási válto­zások először ezt az érdekérvénye­sítésre legkevésbé képesnek tartott szcénát érintik. A pénzügyi ellehe­tetlenülés miatt Szabó Réka már be­jelentette, hogy befejezi működését az általa több mint húsz éve alapított Tünet Együttes. Pedig a társulatnak az Auschwitzot túlélt Fahidi Éváról szóló Sóvirág, avagy a létezés eufó­riája című előadása és Szabó Réka dokumentumfilmje világszerte el­ismeréseket aratott. Más társulatok még remélnek és kivárnak, a szakma pedig ma válságfórumot tart. A Kulturális és Innovációs Mi­nisztérium (KIM) február közepén írta ki a 2008-as előadó-művészeti törvény alapján az előadó-művé­szeti szervezetek programjainak megvalósítását, valamint működé­süket támogató pályázatokat. Mint arról elsőként adott hírt az Átrium Színház a közösségi oldalán: a mi­nősítéssel nem rendelkező buda­pesti színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek pá­lyázati támogatásának keretössze­gét a minisztérium 2022-höz képest 41 százalékkal csökkentette; tavaly 533,5 millió forintra pályázhatott a fővárosi független szcéna, idén ez az összeg 315 millió forint Ám nem csak a fővárosi függet­len színházi és tánctársulatok jártak így. A pályázati kiírásokból kiderül: a nem fővárosi, minősítéssel nem rendelkező színház- és táncművé­szeti előadó-művészeti szervezetek működésére és programjainak meg­valósítására szánt pályázati keret­összeg „csak” 25 százalékkal csap­pant meg a tavalyihoz képest: 239,8 millió forintról 180 millió forintra. Ugyanerre a célra a minősítéssel nem rendelkező szabadtéri színhá­zak 30 százalékkal kisebb összegre pályázhatnak: 2022-ben 242 mil­lió, idén már csak 170 millió a nekik szánt pályázati keretösszeg. A mi­nősítéssel nem rendelkező nem­zetiségi színházak 2008. évi XCIX. törvény szerinti, 2023. évi szakmai program megvalósításának és mű­ködésének támogatására idén 65 millió forint a keretösszeg, tavaly 90 millió forint volt - ez 28 százalékos csökkenés. E pályázati kiírás sze­rint a minősítéssel nem rendelkező vidéki zeneművészeti szervezetek működési támogatása 2023. évi mű­ködési támogatása 37,5 százalékkal csökkent a korábbi évhez képest, 80 millió forintról 50 millió forintra, míg a minősítéssel nem rendelkező fővárosi zeneművészeti szerveze­tek 2008. évi, az előadó-művészeti törvény szerinti idei működési tá­mogatása 32,5 százalékkal, 74 millió forintról 50 millió forintra csökkent. Összességében a nem minősített előadó-művészeti szervezetek mű­ködésének, programmegvalósításá­nak a támogatását egy év alatt 35 szá­zalékkal, 1,26 milliárd forintról 850 millió forintra csökkentette a KIM. Feltettük kérdéseinket a minisz­tériumnak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A megszűnő Tünet Együt­tes előadása, a Sóvirág és az arról készült doku­mentumfilm is világszerte elismerést aratott Összessé­gében 35 százalékkal csökkentette a függetle­nek támoga­tását a KIM. öo<< Egyik kezükkel adnak, a másikkal elvesznek JÖVŐKÉP A 15 éve működő KV Társulat vezetője, Urbanovits Krisz­tina attól is tart, hogy egymásnak ugrasztják a szakmát a pénzmegvo­nással. Mennyi pénzből működik a KV Társu­lat, és hány embernek ad munkát? Tavaly 9,5 millió forint támo­gatás kaptunk a nem minősített előadó-művészeti szervezeteknek címzett költségvetésből. Ez az a mű­ködési támogatás, amelynek teljes összegét múlt héten jelentősen - 218 millió forinttal - csökkentette a Kul­turális és Innovációs Minisztérium. Ez a 9,5 millió forint fedezi 10 állandó (2 főállású és 8 vállalkozó) munka­társunk éves fizetését, illetve a ve­lünk rendszeresen dolgozó 65 mű­vész gázsiját. Ebből fizetjük a raktár, a könyvelés, a bankszámlavezetés ha­vidíját és a telefonszámlát. Ezen kívül érkezhet(né)nek még kiegészítő pén­zek szintén a minisztérium által el­osztott taopótló, úgynevezett EMET támogatások keretéből és a Nemzeti Kulturális Alap pályázataitól. Utób­bi 2022-től annyira bizonytalan lett, hogy egyszerűen nem írnak ki pályá­zatokat, így ettől a forrástól már eles­tünk. A negyedik pillér a jegybevéte­lünk, ami egyrészt nagyon jó, mert telt házasak az előadásaink, másrészt lehetetlen erre alapozni, mert mi kis helyeken j­átszunk. A KV Társulat jelenleg meglévő pénze elég erre az évadra? Nem, mert az állami támogatáso­kat február 28-ig el kellett költeni, március 1-jétől pedig egy új, 2024. február 28-ig tartó működés lép élet­be. Az erre vonatkozó időszak pályá­zatait pedig némi késéssel és az eddi­gieknél 41 százalékkal alacsonyabb összegről írta ki a minisztérium a 84 szervezet számára. Hogyan választódnak ki azok, akik kapnak most támogatást? Vagy egy­szerűen fűnyíróelv alapján mindenki­től elvonnak 41 százalékot? A kurátorok nagy titka, hogy me­lyiket választják a két szörnyű meg­oldás közül. Ha úgy döntenek, hogy minden társulat ennyivel kevesebb pénzt kap, akkor szinte felesleges adni, mert a maradék semmire sem elég. Vagy a saját esztétikai, művészi elképzeléseik szerint megpróbálják meghatározni, hogy melyek azok a társulatok, akik kapnak, másokat pe­dig lenulláznak. A kurátorokat ezzel vállalhatatlan helyzetbe kényszerí­tik. Igaz, bár a szakmai szervezetek kurátorjelöltjei megvannak, még fel sem kérte őket a minisztérium. Azaz még azt sem tudjuk, hogy valójában ki fog dönteni rólunk. Ha a fűnyíróelv nyer, a megmaradt 5,6 millió forint mire elég a KV Társulat­nál? Lényegében semmire. A március-április még a tervezett mó­don zajlik ebben az esetben? Akkor igen, hogyha a jegybevéte­leink eltartják az előadásokat. Van­nak az Örkény Színházban vagy a Radnóti Színházban játszott előadá­saink, ezek szép bevételeket hoznak. Ám az ingyenes, például a gyermek­­otthonokba vitt Kiállók érted és Kiállók magamért produkciónkat nem fogjuk tudni játszani. (Utóbbi előadásról december 28-i lapunkban írtunk.) Be tudtak futni külföldi karriert? Most kezdődött volna el. Tavaly voltunk Brnóban a Médeia című előadásunkkal egy A kategóriás fesz­tiválon, ezután több visszajelzés jött, tárgyalunk, ígéreteink vannak. Ám most ezek is teljesen bizonytalanná váltak. Pedig Brnóban a magyar kul­túra nagykövetei voltunk. Lehetséges piaci támogatáshoz jutni, szponzorokra lelni? Ennek ebben az országban nincs még meg a kultúrája. Illetve azokat a cégeket, amelyek támogatnak kul­turális intézményeket, a sokkal jobb PR-ral és marketingfeltételekkel dolgozó kőszínházak már megnyer­ték maguknak. De ez nagyon jól van így. Nem szeretném, ha most ennek örvén egymás ellen próbálnának ki­játszani minket. Pedig erre van esély. Mi is a magyar nemzeti kultúra elidegeníthetetlen részei vagyunk. Olyan társadalmilag hasznos és mű­vészi értelemben is magas minőségű produkciókat állítunk elő, amelyek­kel megváltottuk a belépőnket a ma­gyar kulturális életbe a kőszínházak mellé. Ezt a minisztérium is igazolta azzal, hogy a KV Társulat már három rangos művészeti elismerést tudhat magáénak. Két EMMI-különdíjat különböző fesztiválokról, 2021-ben pedig elnyertük az Év társadalmi innovációja díjat a Kiállok érted és a Kiállok magamért című előadásért. Azaz egyik kezükkel adnak, másikkal elvesznek. Az egész kultúra és inno­váció területtől idén 37,5 milliárd forintot von el a kormány. Érzékel szolidaritást a kőszínházak, a mainstream kultúra részéről? Mérhetetlen zavarodottságot és kétségbeesést érzek, mert az egész kultúra és innováció területtől el­von 37,5 milliárd forintot a kormány, amit Varga Mihály jelentett be. Az első ostorcsapás jutott nekünk. Mi lehet a megoldás? Nem szabad engedni, hogy ki­játsszanak minket egymás ellen, és nem szabad oda süllyednünk, hogy egymás elől akarjuk elharácsolni a pénzt. A Független Előadó-művésze­ti Szövetség (FESZ) stratégiát próbál kidolgozni, ehhez összegyűjti a kul­turális élet szereplőit, és velük együtt próbál gondolkodni a jövőnkről. Mi lesz, ha mégis csak az az 5,6 millió forintjuk marad? Nem akarok ebben még gondol­kodni. Ha mégis így lesz, akkor alvó üzemmódba kerülünk. Nem fogunk tudni új produkciót bemutatni, nyolc munkatárstól meg kell vál­nunk, és valószínűleg nekünk ket­tőnknek is önkéntes munkában kell majd tovább csinálnunk. Ez az egyik út. A másik, amit Szabó Réka jár, aki megszüntette a nagyon fontos és emblematikus Tünet Együttest. Zajlott-e, zajlik-e egyeztetés a minisz­térium és a szakma között? Úgy tudom, hogy a FESZ renge­tegszer kért találkozót Csák Jánostól és az államtitkároktól. Informális találkozások történtek is, de érdemi megbeszélés soha nem volt. Ha kifogná az aranyhalat, mi lenne a három kívánsága? Az első, hogy ne ugorjon egymás­nak a szakma. Üljön le a miniszter a Független Előadó-művészeti Szö­vetséggel és a kulturális élet szerep­lőivel. És számoljanak újra. Nem naivitás ez? Hiszen egyetlen kin­csesládához rohan mindenki. Tizenöt évvel ezelőtt képtelen és abszurd dolog volt, hogy két szí­nésznő a semmiből nulla háttérrel létrehozzon egy társulatot, ám a KV Társulat még mindig létezik. Ez is naivitás volt. Készít előadást erről a helyzetről? Igen, terveink szerint a követke­ző évadban a hatalom és a művészet viszonyáról, ennek dilemmáiról ho­zunk létre egy produkciót. H. K. A KV Társulat gyermekotthonokba vitte el az előadását, hogy motivál­ja az állami gondoskodásban élő fiatalokat Urbanovics Krisz­­tináék a hatalom és a művészet viszonyáról hoznak létre produkciót

Next