Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)
2023-05-02 / 100. szám
2 I ________________________________________________REFLEKTOR Több közérthető és erős üzenet VIZIT Ha az Orbán-kabinet azt remélte, hogy Ferenc pápa látogatása igazolást jelent majd politikája számára, csalódnia kellett. A katolikus egyházfő, ha udvariasan is, de egyértelmű bírálatokat fogalmazott meg a jelenlegi kurzust illetően, méghozzá nem is egyetlen kérdésben. RÓNAY TAMÁS Sokan azt találgatták Ferenc pápa háromnapos vizitje előtt, miért is érkezik Magyarországra. Összességében megállapíthatjuk: fel akarja rázni Európát és egyúttal minket, magyarokat, a II. vatikáni zsinat szellemiségét követve. Ne feledjük, XXIII. János friss levegőt akart beengedni az egyházba. A pápa egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg, s amint maga is utalt rá, ezek a magyar társadalomnak is szólnak. A Vatikánban is volt némi aggodalom amiatt, hogy Orbán Viktor kormánya eszközként használja a pápalátogatást, és azt sugallja, hogy az egyházfő a kormány szövetségesévé vált, s ki akarta fejezni közelségét a „béketeremtő” magyar politikával vagy a családpolitikával kapcsolatban. Ferenc az ilyenkor megszokott udvarias megnyilatkozások mellett több kérdésben is egyértelmű bírálatokat fogalmazott meg a kormánynak címezve. E kérdéseket vesszük górcső alá. „LEGYETEK NYITOTTAK, BEFOGADÓAK” A magyar társadalom számára Kossuth téri szentbeszédében fogalmazta meg a legerősebb üzenetet. A nyitottság követelése egyértelművé teszi, hogy a szentszék mennyire tisztában van a magyarországi viszonyokkal, azzal, hogy az ország bezárkózik, nem hallja meg a külföld üzenetét. Igaz, a pápa elsősorban nem politikai tartalmat akart közvetíteni ezzel, hanem arra utalt: a bezárkózás elutasítása krisztusi kötelesség Ez a fontos üzenete azt is jelzi, hogy a Vatikán nem hagyta megtéveszteni magát. Ugyan itthon fő politikusaink sokszor hangoztatták, milyen sok menekültet fogadtunk be az Ukrajna ellen megindított orosz agresszió óta, valójában csak 35 ezren telepedtek le itt. Bár a pápa méltatta, amit az ország az ukrán menekültekért tett, ennél többet akar, támogatást vár el Magyarországtól mindazok számára, akik üldöztetés vagy akár jobb élet reményében menekültek Európába. A Kossuth téren elmondott beszédét azért is nevezhetjük történelminek, mert ilyen egyértelműen soha egyetlen társadalomtól sem követelt nyitottságot. De még ennél többet is mondott. Mint fogalmazott, befogadók legyünk, ne kirekesztőek, ápoljuk a testvériség kötelékeit, és ami szintén rendkívül erős üzenet volt, nyilvánvalóan a magyar kormány politikájára utalva: „ne tekintsük saját tulajdonunknak közösségünket”. Sok külföldi újságcikk foglalkozott azzal, mennyi a közös Orbán Viktorban és Ferenc pápában. Ez a néhány mondata jelezte: ugyan lehet, hogy vannak metszéspontok a genderelmélet és a családpolitika megítélését illetően, amint erre megérkezése utáni beszédében is utalt, ám világnézetük alapvetően különbözik egymástól; másként tekintenek a világra, máshogy képzelik el azt, hogyan is kell vezetni egy „közösséget”, egy országot. Ferenc pápa tanításának egyik legfontosabb eleme az irgalmasság. A pápa ezt hiányolja a magyar vezetésből. Ahogy Ferenc pápa egy márciusi beszédében elmondta, aki nem A pápa nagyon is fontosnak tartotta, hogy elmondja a magyaroknak, hogyan tegyék jobbá a társadalmat, gyakorolja az irgalmasságot, nem is tekinthető Krisztus őszinte követőjének. „Legyünk nyitott kapuk”, hangoztatta Ferenc a Kossuth téren. Hogy ezt oly sokszor ismételte, ennek szintén teljesen egyértelmű üzenetértéke van. Ez ugyanis arra is utal, hogy úgy látja: nem sokat változtak a magyarországi állapotok legutóbbi, 2021-es budapesti látogatása óta. Akkor szintén a nyitottság üzenetét fogalmazta meg a magyar közjogi méltóságokkal folytatott rövid találkozója után. MENEKÜLTEK Már első budapesti beszédében rámutatott, ha az ország hű akar maradni keresztény gyökereihez, akkor hajlandónak kell lennie befogadni a menekülteket. Mint mondta, „ne csak a rokonoknak és a rokonságnak vagy a hatalmasoknak és a gazdagoknak vagy a szomszédoknak és honfitársaitoknak mutassatok kegyelmet, hanem az idegeneknek és mindazoknak is, akik hozzátok jönnek” - mondta Ferenc, Szent Istvánra utalva. Egyfajta diplomáciai mestermű volt ez az üzenet, hiszen az államalapítónk politikájára hivatkozott, akit oly szívesen emlegetnek azok, akik az országot a kereszténység bástyájának nevezik. A Vatikánban is jól ismerik Orbán Viktornak a migránsokról alkotott véleményét, amikor például a „terrorizmus trójai falovaként” jellemezte őket. A pápa azonban utalt arra, a magyarság egykori keresztény vezetőit a mások iránti nyitottság és a lélek „szelídsége” jellemezte, és ezt a magatartást kellene követnie a mai magyar társadalomnak is. A pápa tehát teljesen más hangot ütött meg a menekültekkel kapcsolatban, mint azt itthon megszokhattuk. Keményen elutasítja például azt, hogy a menekülteket a kereszténységre való veszélyként értelmezzék, ahogy ezt nemegyszer miniszterelnökünk hangoztatta. Ferenc pápa ugyan sosem nyilatkozott nyíltan a nagy lakosságcsere- elméletről - ez a szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet is előkerült Orbán Viktor tavalyi beiktatási beszédében -, de tanításából logikusan és egyértelműen következik, hogy ezt keményen elutasítja. Ezen elmélet értelmében a más kultúrából érkezettek a keresztény identitást fenyegetik, mivel a keresztény országokban egyre kisebb a születések száma. Bár vélhetően nem volt tudatos a pápa részéről, hazafelé tartó repülőgépen is közvetetten bírálta a magyar kormányt. Mint mondta, az Unió egyes országaira (Olaszországra, Görögországra...) nagy nyomás nehezedik a menekülthullám kapcsán, ezért igazságosabban kellene szétosztani őket a többi tagországban. A menekültek kvóták szerinti elosztását azonban részben épp a magyar kormány akadályozta meg. EURÓPAI UNIÓ A látogatás leginkább politikai eleme Ferenc pápa első beszéde volt, amelyben az Európai Uniót arra intette, legyen hű az alapító atyák szellemiségéhez. Mit akart ezzel mondani? Egyfajta szövetséget hirdetett a magyar miniszterelnökkel a gender- és a családügyi kérdésekkel kapcsolatban? Szó sincs erről, teljesen más értelemben beszélt a témáról. Ennek jobb megértéséhez vissza kell utalnunk Ferenc 2014 őszén, az Európai Parlamentben elmondott beszédéhez, amelyben élesen bírálta Európát, ahogyan a menekültekkel bánik. Mint fogalmazott, Európa elgyötört lett, „öreggé” vált, egy egységes gazdasági modell túszává, amely aláásta a demokráciát, miközben az emberi jogok központi szerepét összekeverték és kiszorították az individualista nárcizmussal. Mint fogalmazott, az EU-nak olyan törvényeket kellett volna alkotnia, hogy a menekültek jogait védjék, ehelyett „önérdek-politikát” folytatott, amely csak táplálta azokat a konfliktusokat, amelyek elől az emberek elmenekültek. Szó szerint kijelentette: „az egység nem jelent egyformaságot”. Ferenc tehát egy színes, de egységes Európát képzel el, amelyet nem az individualizmus határoz meg. Azért volt egyébként feltűnő ez a beszéde, mert II. János Pál még a civilizáció világítótornyának nevezte az Uniót. Budapesti beszédében a pápa visszafogottabb volt az EU-t érintő bírálatában, s inkább az egység szükségességét hangoztatta, hiszen amint utalt rá - az Unió csak egységes fellépéssel vállalhat tevékeny szerepet a háború megoldásában. Úgy is lefordíthatnánk mondandóját, hogy több Európát akar, ami szintén teljesen ellentétes a magyar kormány politikájával. NACIONALIZMUS, POPULIZMUS Budapesten sem hagyott kétséget afelől, mennyire fontosnak tartja a nacionalizmussal és populizmussal szembeni fellépést, hiszen az egység legnagyobb veszélyesnek tartja őket, és úgy véli, ellentétesek az „európai lélekkel”. A két fogalom a pápa tanításában sokszor a menekültek befogadásának szükségszerűségével kapcsolatban kerül elő. 2019 májusában például rámutatott, minden nemzet bevándorlások, sajátos kultúrák elegyedése révén jött létre, így az „egészséges hagyományok egyesítenek”. Ezért bármely nemzet, amely nacionalista érzelmeket szít más nemzetek vagy embercsoport ellen, elárulja küldetését. Mint akkor fogalmazott, a katolikus egyház mindig is támogatta a nemzet és a kultúra iránti szeretetet és tiszteletet, miközben óva intett attól, hogy ezt a vonzalmat mások gyűlöletévé és kirekesztésévé változtassa „konfrontatív nacionalizmussá, amely falakat emel, sőt rasszizmust és antiszemitizmust”. A járvány időszakában született Fratelli tutti enciklikájában is figyelmeztetett a „rövidlátó, szélsőséges és agresszív” nacionalizmusra. Budapesten ezt azzal egészítette ki, hogy a szupranacionalizmus szem elől téveszti a nemzet életét. E tekintetben sem osztja tehát a magyar kormány nézeteit, éppen ellenkezőleg. Gyakran lép fel a pápa a populizmussal szemben. Mint 2021-ben Görögországban fogalmazott, a populista politikusok a demokráciát fenyegetik, s az elégedetlen polgároknak könnyű megoldást ígérnek a világ legsürgetőbb problémáira. Ennél még keményebben fogalmazott 2017-ben az El País napilapnak adott interjújában. Amellett, hogy a populizmus veszélyeire mutatott rá, kifejtette: a politikai válságok Hitlerhez hasonló diktátorok megjelenését segítik elő. A megjegyzést épp Donald Trump volt amerikai elnök eskütétele idején tette, kettejük viszonya meglehetősen feszült volt. HÁBORÚ A háború kérdéséről a vártnál kevesebb szó esett. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt az: a pápa fontosnak tartotta, hogy elmondja a magyaroknak, hogyan tegyék jobbá a társadalmat, másrészt pedig az, hogy - amint erre már a hazafelé haladó repülőgépen is utalt - a háttérben lépéseket tesz a vatikáni diplomácia a békéért, erről azonban egyelőre nem akar részleteket elárulni. Feltehetően egy Kirill orosz pátriárkával való találkozó előkészületeiről van szó, erről is tárgyalhatott Budapesten Hilarion metropolitával, az orosz ortodox egyház előző „külügyminiszterével”. Szinte rocksztárként fogadta hívők és nem hívők sokasága Ferenc pápát, aki - amikor csak tehette - bement az emberek közé 50 ezer ember hallhatta Ferenc pápa nagy empátiává elmondott, de félreérthetetlen üzeneteit 0Q%<01 ZD zn.ÖO