Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-21 / 271. szám

2 I 2023. november 21., kedd ____________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Lázár János, a modern városok ura VIDÉK Nyolc év, elvileg csaknem 3500 milliárd forint és Orbán Viktor szignói - ez a mérlege a kormány szerződéseinek, amelyeket a megyei jogú városokkal kötött. A történetnek vége, bár az építési és közlekedési miniszter még gyakorolhat kegyelmet. DOROS JUDIT, UNGÁR TAMÁS, VAS ANDRÁS Komoly káoszt okozott a hazai nagyvárosokban a minapi Magyar Közlönyben megjelent kormány­­rendelet és -határozat, amely - aho­gyan arról lapunkban is beszámol­tunk - hivatalosan felülvizsgálja és módosítja a Modern Városok Prog­ramot (MVP). Pontosabban a még fel nem használt támogatásokat és eddig meghiúsult projekteket. Va­lójában azonban a háborús veszély­­helyzetre hivatkozva leállítja az érintett önkormányzatoknak több ezermilliárd forintos fejlesztési támogatást biztosító MVP-t. Leg­alábbis abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, aki az egyes beruházások leállítá­sával kapcsolatban az önkormány­zatok kérvényét követően részle­ges vagy teljes felmentést adhat. A miniszteri „kegyelem” esetében az érintett fejlesztések állami építési beruházásként valósulhatnak meg. Minden más esetben november vé­gére az összes, az MVP keretében megkötött támogatási jogviszony megszűnik. Lázár felhatalmazása külön érdekes az ügyben, hiszen az Alkotmánybíróság korábban kimondta, egy tárcavezető nem kaphat felhatalmazást, hogy egy törvénytől miniszteri rendelettel eltérjen, a kormány most lehetővé tette számára, hogy egyedi döntés­sel felülírja a kormányrendeletet. A MVP-t a kormány 2015-ben indította útjára, s 2017 tavaszáig az összes megyei jogú várossal szerző­dést kötött - minden esetben Or­bán Viktor a helyszínen személye­sen szignózta a kontraktust ezek alapján cirka 3500 milliárd forint­ból közel 300 nagyberuházás való­sult volna meg a hazai nagyváro­sokban. A program azonban nem mindenütt haladt azonos ütemben. Míg Nyíregyházán és Sopronban az idei év elejére - amint ezt a Szabad Európa megírta - már minden ter­vezett fejlesztés megvalósult, vagy legalábbis érdemben elkezdődött, Debrecenben, Érden vagy Kapos­váron is csak a támogatási összeg kevesebb mint 20 százaléka ma­radt meg, de Győrben, Salgótar­jánban vagy Szekszárdon csak az ígért beruházások harmada-ötöde jutott el erre a szintre. A differen­cia egyfelől a beruházások közötti eltérésekből, másrészt a városve­zetők agilitásából adódott: a sport­célú fejlesztések láthatóan elsőbb­séget élveztek, még akkor is, ha már a kezdetekkor tudni lehetett, nem egy esetben kifejezetten meg­­alomán projektekről van szó. Mint például a több mint 6000 fős tata­bányai vagy a háromezres nagyka­nizsai sportaréna - az új létesítmé­nyek fenntartása pedig sok esetben komoly gondot okoz az önkor­mányzatoknak. Nehezebben meg­valósíthatónak bizonyultak a kü­lönböző elkerülő és gyorsforgalmi 20 milliárd Ekkora összeget szántak eredetileg a tram­­trainre, de ennek a négyszerese lett a végső ár utakra tett ígéretek, vagy éppen az új tiszai híd, amellyel évtizedek óta hitegetik Szegedet, de, mint pél­dául Győr esetében, a tervezettnél sokkal nagyobbra hizlalt projektál­mok is. A Rába-parti városban az eredetileg színházfelújításról szóló megállapodásból Dézsi Csaba And­rás polgármester egy komplett vá­­rostömb-rekonstrukciós légvárat épített, végül semmi sem valósult meg a tervekből. De a befejezett beruházások közül is több akad, mely messze nem az eredeti ter­vek szerinti sikertörténet: a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram train, a diósgyőri várfelújítás vagy éppen a beázó, eresztő medencé­jű kaposvári sportuszoda törté­netével kapcsolatban lapunkban is többször írtunk. Cseppet sem mellékesen sok esetben az eredeti költségeket sem sikerült tartani, a projektek egy része durván túlára­zottnak tűnt, a kanizsai aréna pél­dául 8,8 milliárd helyett 15 milli­­árdba került végül, a tatabányai 15 milliárdról 24 milliárdra, a szege­di 35 milliárdról 47 milliárdra drá­gult, a tramtrain költsége pedig 20 milliárdról a négyszeresére nőtt vélhetően az sem véletlen, hogy a legdrágább beruházásoknál rend­re az ismert NER-közeli cégek tűn­tek fel. Viszont tagadhatatlan, az MVP-s projektek remekül illettek a 2019. előtt még jellemzően kormánypár­ti vezetésű megyei jogú városok ak­kori polgármestereinek választási kampányaiba, sőt, olykor még a va­lós befejezés előtt látványos cere­móniákat rendeztek, mint a Kapos­várt a Balatonnal összekötő R67-es gyorsút esetében, melynek az ön­­kormányzati voksolás előtt nagy csinnadrattával felavatott szaka­sza a valóságban csak hónapokkal később készült el, s a köztes időben többek között egy pályamunkást is halálra gázoltak. Kanizsai aréna: 8,8 millárdos­­ra tervezték, 15 milliárd lett a vége LD<o LD co Ötvenkét beruházás állhat le A rendelet 52 beruházás leállítását említi, Érd ese­tében 7, Veszprémben 5, Dunaújvárosban és Hód­mezővásárhelyen 4-4, Egerben, Kecskeméten, Sal­gótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen 3-3, Győrben, Miskol­con és Pécsen 2-2, míg Debrecenben, Nagykanizsán, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon 1-1 projektet törölt el a kormány, amelynek döntése értelmében a fel nem használt támogatásokat az önkormányzatok­nak vissza kell utalniuk az Államkincstárnak, E-mobilitásra épülő buszpályaudvar, törölve KÖRKÉP „Kaposváron 11 beruhá­zással volt jelen a Modern Városok Program, amelyre együttesen 199 milliárd forintot kaptunk. Ebben azonban benne van a várost az M7- es autópályával összekötő kétszer két sávos út építése is, ami önma­gában 146 milliárd forint volt. Két beruházás van még folyamatban: az egyik a levéltár felújítása, amely várhatóan idén november végéig befejeződik, s a kemping fejlesz­tése, amelynek átadási dátuma 2024 ősze” - mondta lapunknak Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere. Mirkóczki Ádám, Eger független, volt jobbikos pol­gármestere szavai szerint ő maga már idén tavasszal értesült a vár­ható változásokról, amikor Lázár Jánossal személyesen egyeztettek ezekről a beruházásokról. Egerben a program keretében megépült az egri gyorsforgalmi út, de még csak tervezés alatt áll az intermodális csomópont. A vár és környezeté­nek fejlesztésére és állagmegóvá­sára szánt mintegy 4,5 milliárd forintos keretből eddig 494 millió forintot használtak fel, míg a Nem­zeti Vízilabda és Úszóközpont megépítésére szánt 8,8 milliárdból 2,4 milliárdot. A déli iparterület infrastrukturális fejlesztésére 350 millió forintot kaptak, amiből az elektromos hálózat fejlesztésére és gázvezeték kiépítésére elköltöt­ték 220 milliót. A város kezdemé­nyezte, hogy a MVP-keretből meg­maradt, s a számlájukon lévő közel tízmilliárd forint nagy részét az egri vár felújítására fordíthassák, most várják, hogy Lázár tárcája rá­bólintson erre. Debrecen az összességében 47 milliárd forintos támogatású prog­ram minden elemét sikeresen be­fejezte, nincs olyan, amiről le kell mondania - tájékoztatott a polgár­­mesteri hivatal. - Mivel a Modern Városok Prog­ram Szolnokot érintő beruházásai szinte teljes egészében megvaló­sultak, így a várost nem érinti ér­zékenyen, illetve felkészületlenül a kormánydöntés - közölte a szol­noki polgármesteri hivatal. Pécs esetében a Déli Ipari Park bővítése és az aquapark megépí­tése volt az MVP két hangsúlyos projektje, tudtuk meg az ellenzé­ki irányítású város önkormányza­tának írásos válaszából. Az ipari parkot illetően 2024. július 1-ig a kormány az önkormányzattal kö­zösen megvizsgálja a terület fej­lesztésének indokoltságát és az uniós források bevonásának lehe­tőségét. Azaz, ezt a projektet „újra­nyitották”, míg az aquapark eseté­ben a kormány arról rendelkezett, hogy szakminiszteri szándék ese­tén a fejlesztést szakpolitikai-ága­zati beruházási koncepciójában szerepeltessék. A határidő ebben az esetben is a következő év júliu­sa, ami a városvezetés szerint nem jelent visszalépést. A beruházás költségét 2016-ban 16 milliárd­ra becsülték, ma ennek az összeg­nek a duplája se lenne elegendő, kérdés, lesz-e ennyi pénz a város adottságait nagyban befolyásoló beruházásra? A Magyar Közlönyben felsorolt, leállított projektek alapján úgy tűnhet, Érd a legnagyobb vesztese az MVP leállításának.­­ A látszat durván csal, mi több, az ellenkezője igaz, hiszen a váro­sunknak járó MVP-s keret döntő többségét - az oktatási intézmé­nyek fejlesztését, az iskolaépíté­seket - nem érinti a mostani kor­mánydöntés. Továbbá a program legnagyobb beruházásait - például a szociális intézményünk, a szak­rendelőnk, a városliget fejleszté­sét, az érdligeti víztározó, az orvosi rendelő építését, a nagyobb útépí­téseket­­ már befejeztük vagy a fi­nisben vagyunk. Ez Érd esetében a MVP 93-95 százaléka, ami a töb­bi várossal összehasonlítva igen jó arány - nyilatkozta László Ferenc, a megyei jogú város szóvivője. Dunaújvárosban vidámpark-, uszoda-, sporttelep- és víziközmű­­hálózat-fejlesztés valósult meg a program keretében, viszont jelen állás szerint elmarad az e-mobili­tásra épülő, új modern buszpálya­udvar és az ezzel összefüggő közle­kedési csomópont megvalósítása, a Szalki-sziget fejlesztésének har­madik ütemeként egy kikötő épí­tése, valamint egy szálloda- és ren­dezvényközpont-projekt. A helyi városháza tájékoztatása alapján utóbbi esetében a cirka 2 milliár­dos támogatásból 185 milliót hasz­náltak fel a beruházás előkészíté­sére, a Szalki-sziget fejlesztésére kapott több mint 1,1 milliárdból bő 200 milliót kell majd visszafi­zetniük. Az élményfürdő felújítá­sáról viszont nem mondanának le, s kérik Lázár Jánost, engedé­lyezze a közel 3 milliárdos projekt folytatását: egyrészt 1,1 milliárdot már elköltöttek rá, másrészt a he­lyi vízisport-élet sínylené meg a le­állítást. NÉPSZAVA Mirkóczki Ádám egri polgármester már tavasszal értesült a változá­sokról Érd a projektek többségével vég­zett. A képen: csomópont-felújítás oo 0­1 ö o

Next