Népszerű Technika, 1960 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

.br_flojd_l_Ojd ek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek ! KRÉTA A PVC-BEN ÉS A GUMIBAN smeretes, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaságban levő Rügen szi­gete Európa legnagyobb kréta-lelőhe­lye. Évente 80—100 ezer tonna kiváló mi­nőségű krétát bányásznak itt, amelyet elsősorban a vegyipar használ fel. Most az NDK-ban újabb területeken is alkal­mazni kezdik, a rügeni krétát, a PVti­es gumigyártásban. Kiderült ugyanis, hogy a kréta — tisztasága, rugalmassága és jó keveredési képessége folytán — kiváló adalékanyag lehet PVC-hez és gumihoz. A kemény PVC-nek 50—60% kréta hozzáadagolása esetén erősen ja­vul a minősége. A lágy PVC-hez kb. 15% kréta hozzákeverése előnyös. A kutatási eredmények alapján nagy lehetőségek kínálkoznak a Német Demokratikus Köztársaság PVC- és gumiiparának fej­lesztésére, a Buna művek például rövi­desen megkettőzik termelésüket.­­ H A DÉLSARKI TENGER KADIOAKTIVíTASA elepo szovjet kutató megállapítása sze­rint a Csendes Óceán vizének radio­aktivitása az Antarktisz közelében a normális értéknek több mint kétszerese. A radioaktivitás nagy területen azonos értékű, ami arra mutat, hogy a légkörből lehulló radioaktív termékek fertőzték meg ezt a területet. A Balleny szigetek­nél végzett mérések szerint a Legerőseb­ben az óceán vizének felső, kb. 45 méterig terjedő része radioaktív; lejjebb a radio­aktivitás lényegesen csökken. H ÚJ REAKTOR-ÜZEMANYAG: FOLYÉKONY URÁNIUM-Só aakon Flood norvég tudós megálla­pítása szerint az uránium-só más ol­vasztott sókkal keverve jobb reak­tor-üzemanyag, mint az uránium rúd. Ez utóbbinak ugyanis két nagy hátránya van: egyrészt sugárzás hatására defor­málódik, másrészt nem használható fo­lyamatosan, mert a reaktorból időnként ki kell venni, hogy a hasadási termékek okozta szennyeződést eltávolítsák róla. Az olvasztott uránium-sóval működő re­aktor előnyösebben üzemeltethető; a fo­lyékony só пего változtatja alakját, s folyamatosan tisztítható: a folyadékot kiszivattyúzzák, megtisztítják és vissza­vezetik a reaktorba. Az olvasztott uráni­um-só használata azonban új problémát vet fel, megfelelő anyagot kell találni a só­tartályok számára. A feladat megol­dásával jelenleg amerikai laborató­riumok foglalkoznak. BATITERMOSZALINOGRÁF S­zovjet szakemberek olyan készüléket szerkesztettek, amely egyszerre méri a tenger sótartalmát, hőmérsékletét és mélységét. A­z*batitermoszalinográ­f­­fal­« a legutóbbi antarktiszi expedíció alkalmával 18 állomáson végeztek folya­matos méréseket a Csendes Óceán kb. 180 méteres felső rétegében. A ké­sülék­­kel örvénylő áramlásokat is tudtak kö­vetni, amelyeket a sótartalom hirtelen változása árul el. A készülék mérési pontossága: századfok hőmérséklet, illet­ve a sótartalom egyszázad százalékos változása. A VILÁG LEGSIVÁRABB TENGERE A világ legsivárabb tengere az Északi Jeges Tenger, amelynek területe a Föld óceánjainak huszonharmad ré­sze, de a tengeri mikroorganizmusoknak mindössze ezredrésze található meg ben­ne. A Nemzetközi Geofizikai Év kereté­ben a sarki tengerben végbemenő foto­szintézist és növényi tápanyag-koncent­rációt vizsgálva megállapították, hogy a jéggel borított vizekben tizenháromszor kisebb a klorofillkoncentráció, mint a jégmentes vizekben. A tenger nitrát- és foszfát-tartalmú tápanyagainak szegény­sége miatt a nagyobb tengeri élőlények akkor sem tudnának elszaporodni, ha több napfény törne át a sarki jégen.­­ Átlátszó kerámia General Electric kutatói új kerámikus anyagot állítottak elő, amely áten­gedi a fényt és bármilyen formára sajtolható. A »­Lucalox­« nevű kerámia aluminiumoxid-porból készül, s mint kristályos anyag, alakváltozás nélkül el­lenáll a magas hőmérsékletnek is. Az új anyagot elsősorban olyan berendezé­sekben használják, amelyekhez hőálló, fényáteresztő alkatrészekre van szük­ség, például különleges izzólámpákban, infravörös lámpákban stb. A MAGZAT MEGFIGYELÉSE S­ok kérdés tisztázódna az emlősök fej­lődésével kapcsolatban, ha az embri­ót közvetlenül megfigyel­tnénk. Három stockholmi kutató nemrég olyan módszert dolgozott ki, amellyel hosszabb ideig megfigyelhető a magzat fejlődése. A svéd kutatók kísérleti állatokon csá­szármetszéssel kiszabadítják az embriót, de a placentát a helyén hagyják, s a magzat a köldökzsinóron keresztül ösz­­szeköttetésben marad vele. Az embrió közvetlen megfigyelésével egyébként már kb. 30 év óta kísérleteznek. Hugget angol fiziológus például az anya és az embrió oxigén- és széndioxidcseréjét meleg sós oldatban tartott kecske-emb­rión tanulmányozta. A svéd kutatók azonban nem szakítják meg az embrió közvetlen kapcsolatit az anyával, infra­vörös fénnyel melegítik és vigyáznak ar­ra, hogy a köldökzsinór ne száradjon ki. Enkefatográfiás vizsgálattal megállapí­tották, hogy a bárány-embrió agyának elektromos aktivitása a 150 napos nor­mális terhesség kb. 70. nap­ján kezdődik, az újszülöttre jellemző aktivitás pedig kb. a 100. napon jelentkezik. Az új mód­szert felhasználják majd az érzéstelení­tés, az alkalmazkodóképesség stb. köz­vetlen vizsgálatára is. MOZOG AZ EGYENLÍTŐ? A Föld forgása következtében az Egyen­lítő mentén a lesüllyedt szerves anyagok felhalmozódnak és vastag rétegeket alkotnak a tengerfenéken. Arrheniusnak, a Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársának feltételezése sze­rint e kövületek, ásványok és kémiai elemek alapján nyomon követhe­tő az Egyenlítő elmozdulása. Kimutatták pl, hogy a jégkorszak után lerakodott ré­tegben felhalmozódott bárium mennyi­sége a Csendes Óceán keleti részén, az Egyenlítő mentén huszonötször nagyobb, mint a magasabb szélességi fokoknál. A ritka földfémek és a cirkónium nyo­mon követése azonban még jobb ered­ménnyel kecsegtet: ezek az anyagok, mint nem oldódó foszfátok ülepednek le, s nem mozdulhatnak el lerakódásuk he­lyéről. Az eddig átvizsgált rétegek kb. félmillió év történetéről adnak hírt, s úgy látszik, hogy ez idő alatt az Egyen­lítő nem mozdult el. A kutatók most azt tervezik, hogy 1OOO m mélyre hatol­nak, s ott valószínűleg «utolérik«« azt a kort, amikor az Északi Sark feltevésük szerint még a Csendes Óceán területén volt. » BAKTÉRIUMPUSZTÍTÓ VÍRUSOK A mikrobiológia egyik tisztázásán kér­dése volt mindeddig, hogy milyen anyagból épülnek fel és hogyan hat­nak a baktériumokat pusztító vírusok, a bakteriofágok. Angol kutatók több éven át vizsgálták a coli­bacilluson tenyésző vírusokat, s megállapították hogy a bak­teriofág kb. egyforma mennyiségű nuk­­leinsavból és proteinből áll. Hatszögletű fejében nukleinsav van, farka pedig, amely magra, burokra és rostokra tago­lódik, proteinből épül fel. Ha baktérium közelébe kerül, a burok összehúzódik, s a farok rostjai a sejt falán keresztül behatolnak a baktériumba. Ez a folya­mat mesterségesen is előidézhető: a bu­rok hidrogénperoxid hatására ugyancsak összehúzódik. Az izom összehúzódásához hasonló jelenséget tehát kémiai inger váltja ki. Ha a bakteriofág behatol a baktérium testébe, megakadályozza sza­porodását, s a baktérium végül elpusz­tul. A TARTALOM: A nagy nyomások világá­ban ...............................3 Az anti­gravitáció délibábja 6 Fény és élet.......................8 Hőkezelés vákuumban . . 11 Merre tart a gépkocsi? . . 12 A mesterhegedűk titkai nyomában..........................14 Sugárgenetika, az atomkor örökléstana......................15 Ásványkutatás repülőgép­ről ....................................18 Világhódító magyar kávé­gépek ...............................20 Megtervezett molekula­szerkezetek ......................22 Irány a Hold! Képzeletbeli Hold-expedíciónk első lépcsője ...... 24 Lumineszkáló bányalám­pák.............................................26 A Föld a Nap légkörében 27 Tudományos és technika hírek a világ minden tájáról...............................30 CÍMKÉPÜNK: A jövő gépkocsijairól készült raj­zok vonalvezetése ma még szokat­lan. A tervezők szívesen rajzolnak sugárhajtású kocsikat, irányi­ ó­­■ vnonnákat és légpárnás megoldá­sokat. (Lásd a «­Merre tart a gép­kocsi?« c. cikkünket). ^‘яТЕСНИ1КЯ MŰSZAKI ÉS természet­tudományi FOLYÓIRAT IX. évf. 1. 1960. január Felelős szerkesztő: Várhelyi Tamás Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Tóth László Szerkesztőség: Bp., V., Nádor utca 15. Telefon: 111—Э50 Kiadóhivatal: Bp., VIII., Blaha L. tér 1—3. Telefon: 343—100 Megjelenik havonta egyszer Egy szám ára 2.50 Ft Előfizetési árak: negyedévre 7.50 Ft, félévre 15.— Ft, egész évre 30.— Ft Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a Posta Központi Hírlap­irodánál (Bp. V., József nádor tér 1.) és bármely posta­hivat­a­la 41 Csekkszámlaszám: egyéni 61 700, közü­leti 61 066 (vagy átutalás a MNB 47. sz. folyószámlára) Külföldi előfizetéseket felvesz a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereske­delmi Vállalat Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. 5945SC Athesnaeum Nyomda Budapest (F. V. Soproni Béla;

Next