Népszerű Technika, 1961 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek * Hírek A A KARA-KUM-CSATORNA Kara-Kum-sivatag a Türkmén Szo­cialista Szovjet Köztársaság területé­nek csaknem négyötödét foglalja el, körülbelül fele akkora, mint Nagy-Bri­­tannia. ötven évvel ezelőtt M. Jermola­­jev vetette fel először azt a gondolatot, hogy az Amu-Darja, a Murgab és a Tejen folyó összekötésével hatalmas öntöző­­rendszert kellene kiépíteni a sivatag­ban. Jermolajev elgondolásai azonban csak a cári rendszer bukása után válhat­tak valóra. Először egy 90 km-es csa­torna épült meg, s hamarosan befejezik a hálózat második szakaszának, a 140 km-es Murgab—Tejen-csato­rnának az építését is. A sok száz exkavátorral, földnyelő és árokásó géppel dolgozó munkások a si­vatag közepén négy év alatt mintegy 100 millió köbméter földet ástak ki. A mun­kát két oldalról folytatták, az egyik cso­port az Amu-Darja felől, a másik pedig 300 km-re innen, a Murgab-oázistól in­dult el Az Amu-Darja vize két évvel ezelőtt érkezett el a Murgab-oázishoz, ahol azóta már virágzó élet alakult ki. Megművelt földek, kertek, gyümölcsösök terülnek el az egykori sivatag helyén. A csatorna másodpercenként 67 köbmé­ter vizet szolgáltat az öntözés céljaira, s jövőre 75 köbméterre növelik az öntöző­­víz mennyiségét — 1 mp/mp-es vízhozam­mal 1000 hektárnyi földet lehet öntözni. Az építkezések évei alatt a szakemberek egész generációja fejlődött ki; egy évtizeddel ezelőtt összesen 10 türkmén vízmérnök dolgozott a Kara-Kum-csator­nánál, ma pedig már a 200-at is megha­ladja a számuk. MOZDONYVEZETŐ ÉS TERVEZŐ AUTOMATA . Szovjetunióban elkészült a világ első­­ mozdonyvezető automatája. A gépész szerepét egy különleges számológép tölti be, amely a másodpercek tört ré­szei alatt megoldja a vezetéssel kapcso­latos problémákat, figyelembe véve a pálya helyzetét, az áramforrás feszültsé­gét, a szél erejét stb. Önműködően meg­indítja és megállítja a vonatot, útközben folyamatosan biztosítja a fékek és a vonóerő lehető legjobb kihasználását, és szigorúan tartja magát a megszabott me­netrendhez. Az új mozdonyvezető auto­matát már teljes sikerrel kipróbálták a moszkvai metrón. Egy másik szovjet ki­bernetikai berendezést, az MN—* jelű elektronikus gépet a repülőgépek terve­zésénél használják. A gép egy-egy prob­léma megoldására 7 nap alatt százféle változatot tud kidolgozni — eddig 10 vál­tozat kidolgozása egy tervezőintézet ösz­­szes munkatársainak héthavi megfeszí­tett munkáját vette igénybe- Nemcsak sok időt és pénzt takarítanak meg a gép segítségével, hanem a tervezés munkája is sokkal pontosabbá válik. ÚJ ANTIBIOTIKUM: MONOMICIN A szovjet biológusok nemrégiben egy különleges sugárgombából előállítot­ták a mono­mi­cin nevű új, nagyhatású antibiotikumot. A klinikai kísérletek szerint a monomicin teljesen sterilizálja a tápcsatornát; ennek elsősorban műtétre való előkészítéskor van jelentősége. Min­denfajta sztafilokokkuszos gyulladás, különféle súlyos fertőzések, gyermek­kori bélhurut stb. kezelésére alkalmas, olyan esetekben is, ha a kórokozók egyéb antibiotikumoknak ellenállnak. A mono­micin nagy része a vizelettel eltávozik a szervezetből, s alig van toxikus hatása. Az új antibiotikum gyártását a jövő év­ben kezdik meg. AZ ÚJJÁSZÜLETŐ KAZAHSZTÁN M­oszkvai szakemberek néhány hónapon belül befejezik Kazahsztán öntözési terveinek kidolgozását, amelyek meg­valósításával 25 év alatt virágzó termő­földé változtatják a 3 millió km 2 kiterje­désű köztársaság teljes területét. A szak­emberek új tavakat, folyókat, vízesése­ket hoznak létre, s 30 hatalmas tároló­­medencét építenek — ezek közül 10 már 1965-re elkészül. Az Ob vizét elvezetik Kazahsztán középső vidékeire, a nyugati területeket egy Volga—Ural-csa­tornából látják majd el vízzel, keleten pedig az Ili folyótól csatornarendszert vezetnek egészen a Betpak Dala sivatagig. Ez lesz a világ legnagyobb, mesterségesen kiépí­tett vízhálózata, gyökeresen megváltoz­tatja majd a Franciaországnál ötször nagyobb Kazahsztán természeti viszo­nyait. A SEJTEK SZERVEZŐDÉSE Dr. Paul Weiss és A. C. Taylor, a Rockefeller Intézet munkatársai egy kísérlet során 8—14 napos csirke­ embriók veséjének, májának és bőrének sejtjeit különválasztották egymástól, majd fel­darabolták és rövid időre a keltetőbe tették őket. Azután vízsugárral nylon­­szűrőn átmosták, s végül centrifugában addig forgatták az anyagokat, amíg péppé nem váltak. E pépes anyagokat 8 napos csirkeembriókra helyezték 9 napig. Ezután ezeket az embriókat is felboncolták, s mikroszkóppal megvizs­gálták, hogy mi történt az átültetett sej­­tekkel. Kiderült, hogy mindegyik sejt eredeti rendeltetésének megfelelően fej­lődött, a vesesejtek jellegzetes, vesefor­májú alakzattá szerveződtek, s kialakul­tak a kiválasztó és gyűjtő csatornák is. A májsejtek ugyanígy viselkedtek, a bőrsejtek pedig néhány mm-es tollakat is növesztettek. A péppé zúzott sejtek tehát minden külső beavatkozás nélkül is pontosan a helyükre vándoroltak, növe­kedni kezdtek, új sejteket hoztak létre, s valamilyen belső »programozás­« szerint, harmonikusan működő szerveket alakí­tottak ki. SZŰRŐPRÓBÁK BAKTÉRIUMOKKAL E­gy angol cég finom szűrőinek át­eresztőképességét a kiszűrendő ré­szecskék nagyságának megfelelő bak­tériumtörzsekkel vizsgálja. Ezeket a szű­rőket kezdetben csak a repülőgépek hid­raulikus szabályozórendszerében olaj szűrésére használták, ma már azonban más területeken is alkalmazzák, ahol rendkívül finom szemcsék szűrésére van szükség. A vékony, bronzötvözetből ké­szült, középen lyukas lapocskákból álló szűrők pórusain sok millió, meghatáro­zott nagyságú baktériumot tartalmazó folyadékot áramoltatnak át. Ezt azután néhány órára táptalajra helyezik, s a baktériumkultúra fejlődéséből pontosan megállapíthatják, hogy a szűrő a parányi testek hány százalékát eresztette át. Az ily módon ellenőrzött szűrők percenként kb. SO 1 folyadékból a 2,5 mikron nagy­ságú részecskék 99,5 százalékát kiszűrik. az Élesztős­ejtek­­kromoszómái. Dr. Balajl Mundkur, a chicagói egye­tem kutatója egyszerű élesztősejtekben a kromoszómákhoz hasonló fonalszerű képződményeket fedezett fel, amelyeken sötétebb színű DNS-proteinf­oltok lát­hatók (a DNS az átöröklődő tulajdonsá­gokat hordozó anyag) a sejtmagon kívül, a citoplazmában pedig sűrű RNS-protein­­foltokat figyelt meg. Dr. Mundkur sze­rint ezek a fonalak primitív vagy dege­­nerált kromoszómák. Valószínűleg az előbbi feltételezés helyes, s e képződ­mények fejlődéstanilag a kromoszómák elődei. Közönséges optikai mikroszkóp­pal nem látható az élesztősejt szerke­zete, a mag homogén tömegnek látszik, nem különböztethető meg rajta a DNS. Dr. Mundkur elektronmikroszkóppal vé­gezte vizsgálatait, s a kísérleti anyag hirtelen fagyasztásával, szárításával és festésével sikerült felvételeket is készí­tenie a sejtek szerkezetéről. A képeken a fonalak összegombolyodva helyezked­nek el a sejtben, a kettéváló sejtmagban azonban kiegyenesednek. 2 A TARTALOM: Kezdetben volt a kőszer­szám .....................................3 önműködő színképelemzés a kohászatban .... 7 Újdonságok a hídépítésben 8 Fogfúrás fájdalom nélkül 11 Baromfifeldolgozás gép­pel ....................................12 Ultrahangdiagnosztika. Be­tegségfelismerés ultra­hanggal ...........................14 Az autózsiró reneszánsza . 16 Műanyagbevonatok ... 18 Egy új tudományág: az asztrobotanika .... 21 Az országokat elválasztó 89 milliméter .... 23 Szovjet technikai újdonsá­gok ....................................24 Átfúrjuk a Föld kérgét? 26 Újabb lépés a fotoszintézis titkának megfejtése felé 28 Tudományos és technikai hírek a világ minden tájáról ....... 30 Egy kiállítás gépei . . . 32. CÍMKEPUNK: Az Umbaugh 18 típusú autózsiró kétszemélyes gép, 180 lóerős mo­torja hátul elhelyezett toló-lég­csavart hajt. Mintegy 20 méteres nekifutás után emelkedik a leve­gőbe, s 200—215 km/órás sebesség­gel halad előre. Tervezői légi­­autónak nevezték el. (Lásd :Az autózsidó reneszánsza« című cik­künket.) No»No ТЕСНШКП A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGÁNAK MŰSZAKI ÉS TERMÉSZET­TUDOMÁNYI FOLYÓIRATA X. évf. 1. 1961. január Felelős szerkesztő: Várhelyi Tamás Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Tóth László Szerkesztőség: Bp., V., Nádor utca 15. Telefon: ill—050 Kiadóhivatal: Bp., Vm. Blaha L. tér 1—3. Telefon: 343—100 Megjelenik havonta egyszer Egy szám ára 2.50 Ft Előfizetési árak: negyedévre 7.50 Ft, félévre 15.— Ft, egész évre 30.— Ft Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a Posta Központi Hírlap- Irodánál (Bp. V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál Csekkszámlaszám: egyéni 61 700, közü­leti 01 066 (vagy átutalás a MNB 8. sz. folyószámlára) Külföldi előfizetéseket felvesz a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereske­delmi Vállalat Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. 60.4063 Athenaeum Nyomda, Budapest (F. V. Soproni Béla)

Next