Néptanítók lapja 1. évfolyam, 1868
1868-05-28 / 17. szám
Iii iToinii i A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnál az Országházban. NÉPTANÍTÓK LAPJA. I I ETI K Z Li O Y a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-népiskolák számára. Hlnilja R «allât- éa kAmhlHtáitlgyl m. kir. mlnlasterinui. A „Néptanítók lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője díj nélkül kaphatja következő feltételek alatt : 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 frttal , fél évre 1 frt 50 krral. Minden a szerkesztői vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. A magyar alföldi tanyaiskolák szervezése érdekében. A terjedelmes alföld pusztáin ma már sok iskola létezik; de melyeknek nagyobb része csak teng, s inkább halad a bukás, mint virágzás felé. Ezt okozza : tör, a pusztai népnek csekély értelmessége s ebből eredő közönyössége az iskola iránt, miért gyermekét az iskolából elfogja. Azért ez üresen, vagy 5— 10—20—30 tanulóval vesztegel ott, hol középszámmal 100 -150 tanulónak kellene az iskolát látogatni. E tudatlanságból származott közönyösséget a tanító magára hagyatva le nem győzheti. Szükséges a hatóságnak, hogy a nép műveltségi fokához alkalmazott újonnan szervezendő iskolába a tanköteles gyermekeket kényszeríteni. E kényszerítésnek fokozott lehetne : a) A tanév kezdetekor a tanyák egymástóli távolsága miatt, egy a községi hatóság által kiküldött egyén értesítené a szülőket az iskolai év kezdetéről s egyszersmind ezt követő iskoláztatás megkezdéséről. b) A tanyai nép összeírásakor kiküldetni szokott hivatalnok, vagy más az elöljárók közül egy fölvilágosítaná és buzdítaná az szülőket gyermekeik iskoláztatása érdekében. És sikere csak azért is lenne, mert a nép eddig az iskolát, mint mindenkitől elhagyottat s igy mint szükségtelent tekinté , most még az ellenkezőt hallaná és látná. c) Az említett s más egyéb buzdítás eredménytelensége az igazi értelemben vett kényszerítés. Mi utóbb, ha nem tisztelet, de félelemből is tetemesen szaporítaná az iskolások számát. E kényszerítésnek csak néhány évben kellene szorosan, de minden megszakadás nélkül alkalmaztatnia, mialatt a szülők maguk is rájönnének ez eljárás méltányosságára, rá a tanulás szükségességére s Örkényt meghajálnának; de biztosabban csak úgy, ha értelmiségük , életszükségeik s a mennyire lehet kivánataikhoz alkalmaztatik az iskola. 2-ot. Akadályozza ez iskolák látogatását a tanköteles gyermekeknek pásztorkodásra való felhasználása. Sok tanyai lakos anyagi szegénysége miatt ezt máskép nem teheti. Ezen csak egyrészt az értelmességnek a mostaninál ngyobb foka, másrészt meg evvel párhuzamban növő vagyonosodás s egyszersmind a megalakulandó népnevelési egyletek segíthetnének biztosabban. Azonban óhajtandó volna legalább a téli iskoláztatást szigorúan venni. Megjegyzendő, hogy a pásztorkodás ürügye alatt sok gyermek lenne, ki a tanya körül szülei alatt tétlenségben töltené az időt. Ilyeket a tanitó módjával kikutathatná s a hatóságnak bejelentené, mint olyanokat, kik szándékosan hanyagolják az iskolába járást. 3-ot. A szegénység szinte egy fő ok, mi képes minden tanulás nélkül hagyni a tanyai gyermeket , mert télen a ruhátlanság, nyáron meg minden, még a legszegényebb tanyai lakosnak is lenni szokott tenyésző baromfia, minek őrzésére csak gyermekét használja. Ennek gátat egyrészt a közönség részvéte, másrészt az iskolák akkénti módosítása vethet, mely szerint a mindennapi szükségesek biztosabb megszerzésére képesítve legyenek. A népnevelési egyletek is fontos tényezőkként állanak. 4-er. Gátolja az iskoláztatást ettől a tanyáknak távol fekvése; kivált télen a kellemetlen idők beálltával, lehetetlen 1—1 Wa órányi távolságra fekvő iskolába rendesen menni. Ily idő és távolság a legnagyobb kényszerítés daczára is hoszszabb időre megszünteti és mégis fogja szüntetni az iskoláztatást. Ez okból bármi különösnek látszassék, de a czél biztosabb elérése tekintetéből szükséges volna minden egyes pusztai iskolához mellékelni egy a szükséghez mért tágas s középen válaszfallal s 17