Néptanítók lapja 10. évfolyam, 1877

1877-06-30 / 12. szám

X. évfolyam. 12. szám. CD^SXGIVG) Budapest, 1877. Julius 30. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és kiadóhivatal a magy. kir. egyetemi nyom­d­a épületében van iskolatér 12"). szám alatt. A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép­ ; Minden küldeményt a oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy­­ szerkesztőséghez ké­vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon é­rünk czimezni. intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik.­­ Előfizetési ár: egész két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó mű­­évre 3 frt, félévre kötlik, három példányban. 1 frt 50 kr. A népiskola befolyásáról a gyermek szoktatására. *) Nagy a szokás hatalma, többé-kevésbé min­denki függ tőle, még a ki tagadná is magára nézve, jobb megfigyelés után meg fog győ­ződni miszerint cselekményeiben ő is gyak­ran vezettetik általa. Egyes, még kitűnő emberek is, egész családok és községek, sőt egész népek bizonyos közös szokások hatalma alatt állanak, melyek alól egykönnyen nem szabadulhatnak. Ez értelemben beszélünk ural­kodó vétkek vagy erényekről, melyek gyakori ismétlés vagy szoktatás által ugy­szólván máso­dik természetünkké lettek. Bármely szépen hangozzék is a költő mondása „szabad az ember még akkor is ha rablánczban születik" nem lehet tagadni, hogy az akarat önállósága a szokás által gyakran korlátoltatik és hogy az emberiség igen nagy része inkább szokásból mint szabad önelhatározása szerint cselekszik jót ugy mint roszat. A szokás ezen nagy jelentősége miatt arra a nevelésben kiváló tekintettel kell lennünk, annál inkább, mert a gyermek kinél az önálló ítélet még hiányzik, többnyire szokásból cselekszik. Így tesz szert oly előnyökre vagy gyengesé­gekre, melyek egész életén át hű kísérői lesz­nek. Már a dajkák, testvérek, szülők nagy be­folyást gyakorolhatnak a gyermekre a szok­tatás által s a tanítóknak elég alkalmuk van meg­győződni arról, hogy mily különbözők s tartósak azok a szokások, melyeket a gyermekek a szülői házból magukkal hoznak, és melyektől csak igen nehezen vagy éppen nem tudnak megválni Mellőzve a szülői ház és lakóinak befolyását a gyermek szoktatására, tekintsük most csupán a népiskola befolyását a gyermek szoktatására. Az iskolás gyermek még rendesen azon kor­ban van, midőn az utánzási hajlam igen éber és fogékony. Annálfogva rendesen minden reflektálás nélkül követi a jó vagy rosz példát. Ha ily benyomások gyakran ismétlődnek, akkor a cselekvési mód bizonyos, határozott irány­ban fejlődik, mi szoktatásnak nevezhető. Ezt a gondolatot C o m e n i u s *) az erkölcsi nevelés módszeréről szóló fejezetben így fejti ki: „A gyermekek olyanok mint a kis majmok, ami jót vagy roszat látnak minden felszólítás nélkül után csinálják, és azért elébb tanulják az után­zást mint az ismeretet. Élő példákat azonban éppen oly jól lehet felfogni mint azokat, me­lyek elbeszélésekben nyújtatnak; az élő példák hatása mindamllett mindig sajátságosabb és erősebb lesz. Ha a legkiválóbb tanítók a jó erkölcsökben példát fognak adni, úgy az csodá­latos eszköz leend, arra nézve, hogy általa a tanít­vány jó és szép életútra vezettessék." Ha már Die­sterweg szerint a tanító az iskola, úgy különösen az ő példája legnagyobb befolyással lesz a tanítvány szoktatására és pedig nem csak a jó magaviseletben hanem még némely tudományban is p. o. a nyelvben Ugy a családban mint az iskolában, inkább hallás után és kellő gyakorlat által tanulja meg a gyermek anyanyelvét mint száraz szabályokból. Grub­er szintén e nézetben van: „Az ember sajátságainak egyik legfenségesebbike a nyelv, melyet az utánzási ösztön által tanulunk meg és szorgalmas gyakorlás által tökélyesbitünk." E körülményből a tanítóra bizonyos köteles­ség hárul. Magyarázataiban s egyéb beszédé­ben mindig tiszta, szabatos és szép kifejezéssel kell élnie, hogy tanítványai is ilyen beszédhez szokjanak. A helytelen vagy aljas kifejezések gyakori ismétlés folytán uralkodók lesznek egész iskolájában, sőt az egész községben, s e vissza­ *) Olvastatott a késmárki tanítói köz gyűlésében jun. 13-án. MT Ehez, a számhoz egy negyed *) Johann Amos Comenius grosse Unter-richtslehre von Dr. Gustav Adolf Lindner S. 185. Ív melléklet van cnatolva.

Next