Néptanítók lapja 10. évfolyam, 1877
1877-06-30 / 12. szám
X. évfolyam. 12. szám. CD^SXGIVG) Budapest, 1877. Julius 30. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és kiadóhivatal a magy. kir. egyetemi nyomda épületében van iskolatér 12"). szám alatt. A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép ; Minden küldeményt a oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy szerkesztőséghez kévagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon érünk czimezni. intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik. Előfizetési ár: egész két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó műévre 3 frt, félévre kötlik, három példányban. 1 frt 50 kr. A népiskola befolyásáról a gyermek szoktatására. *) Nagy a szokás hatalma, többé-kevésbé mindenki függ tőle, még a ki tagadná is magára nézve, jobb megfigyelés után meg fog győződni miszerint cselekményeiben ő is gyakran vezettetik általa. Egyes, még kitűnő emberek is, egész családok és községek, sőt egész népek bizonyos közös szokások hatalma alatt állanak, melyek alól egykönnyen nem szabadulhatnak. Ez értelemben beszélünk uralkodó vétkek vagy erényekről, melyek gyakori ismétlés vagy szoktatás által ugyszólván második természetünkké lettek. Bármely szépen hangozzék is a költő mondása „szabad az ember még akkor is ha rablánczban születik" nem lehet tagadni, hogy az akarat önállósága a szokás által gyakran korlátoltatik és hogy az emberiség igen nagy része inkább szokásból mint szabad önelhatározása szerint cselekszik jót ugy mint roszat. A szokás ezen nagy jelentősége miatt arra a nevelésben kiváló tekintettel kell lennünk, annál inkább, mert a gyermek kinél az önálló ítélet még hiányzik, többnyire szokásból cselekszik. Így tesz szert oly előnyökre vagy gyengeségekre, melyek egész életén át hű kísérői lesznek. Már a dajkák, testvérek, szülők nagy befolyást gyakorolhatnak a gyermekre a szoktatás által s a tanítóknak elég alkalmuk van meggyőződni arról, hogy mily különbözők s tartósak azok a szokások, melyeket a gyermekek a szülői házból magukkal hoznak, és melyektől csak igen nehezen vagy éppen nem tudnak megválni Mellőzve a szülői ház és lakóinak befolyását a gyermek szoktatására, tekintsük most csupán a népiskola befolyását a gyermek szoktatására. Az iskolás gyermek még rendesen azon korban van, midőn az utánzási hajlam igen éber és fogékony. Annálfogva rendesen minden reflektálás nélkül követi a jó vagy rosz példát. Ha ily benyomások gyakran ismétlődnek, akkor a cselekvési mód bizonyos, határozott irányban fejlődik, mi szoktatásnak nevezhető. Ezt a gondolatot C o m e n i u s *) az erkölcsi nevelés módszeréről szóló fejezetben így fejti ki: „A gyermekek olyanok mint a kis majmok, ami jót vagy roszat látnak minden felszólítás nélkül után csinálják, és azért elébb tanulják az utánzást mint az ismeretet. Élő példákat azonban éppen oly jól lehet felfogni mint azokat, melyek elbeszélésekben nyújtatnak; az élő példák hatása mindamllett mindig sajátságosabb és erősebb lesz. Ha a legkiválóbb tanítók a jó erkölcsökben példát fognak adni, úgy az csodálatos eszköz leend, arra nézve, hogy általa a tanítvány jó és szép életútra vezettessék." Ha már Diesterweg szerint a tanító az iskola, úgy különösen az ő példája legnagyobb befolyással lesz a tanítvány szoktatására és pedig nem csak a jó magaviseletben hanem még némely tudományban is p. o. a nyelvben Ugy a családban mint az iskolában, inkább hallás után és kellő gyakorlat által tanulja meg a gyermek anyanyelvét mint száraz szabályokból. Gruber szintén e nézetben van: „Az ember sajátságainak egyik legfenségesebbike a nyelv, melyet az utánzási ösztön által tanulunk meg és szorgalmas gyakorlás által tökélyesbitünk." E körülményből a tanítóra bizonyos kötelesség hárul. Magyarázataiban s egyéb beszédében mindig tiszta, szabatos és szép kifejezéssel kell élnie, hogy tanítványai is ilyen beszédhez szokjanak. A helytelen vagy aljas kifejezések gyakori ismétlés folytán uralkodók lesznek egész iskolájában, sőt az egész községben, s e vissza *) Olvastatott a késmárki tanítói köz gyűlésében jun. 13-án. MT Ehez, a számhoz egy negyed *) Johann Amos Comenius grosse Unter-richtslehre von Dr. Gustav Adolf Lindner S. 185. Ív melléklet van cnatolva.