Néptanítók lapja 12. évfolyam, 1879
1879-06-30 / 12. szám
XII. évfolyam 12. szám. SÍS^.G) Budapest, 1879. junius 30. —©oo§§ooo- Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A szerkesztőség és kiadóhivatal a magy. kir. egyetemi nyomda épületében van iskolatér 125. szám alatt. A „Néptanitók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép Minden küldeményt a oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy szerkesztőséghez kévagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban; azon rink czimezni. intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik. Előfizetési ár: egész két példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó műévre 3 frt, félévre kötlik, három példányban. 1 frt 50 kr. A lélektan (psychologia), mint a történelem segédtudománya. "Irta MAYER MIKSA. 1) Az egyéni- és néplélektan, valamint az összehasonlító néplélektan, mint a történelem szükséges segédtudományai. A lélektan eddigelé nem igen szerepelt a történelem segédtudományai között. Mindazonáltal merjük állítani, hogy a történettudomány mai állása szerint, épen a lélektant azok sorában az első hely illeti meg. Mert az kétségtelen, hogy az eszmék befolyással vannak a történelemre : az egyedek, nemzetek, sőt az emberiség fejlődése lényegileg eszméktől függ. De nem elvont eszméktől ám, hanem olyanoktól, melyek az emberek tudatában élnek, s őket cselekvésre késztetik. Az eszmék keletkezését, fejlődését, kölcsönös viszonyaikat s hatékonyságukat a lélektan tárgyalja. S ha — mint más helyt bebizonyítottuk — a történelmi fejlődésnek legfontosabb tényezői az eszmék , akkor a lélektan kétségkívül a történelemnek legnélkülözhetlenebb segédtudománya. Vizsgáljuk meg tehát behatóan a történelem és a lélektan közötti viszonyt. Vizsgálódásunk határainak szoros megszabása végett itt három kérdést vetünk föl, ugyanis : f) „Mely feladatok megoldását várhatja a történész a lélektantól ?" 2) „Miben lehet a lélektan segítségére a történésznek ?" és 3) „Mi oknál fogva igényelheti a lélektan a történész figyelmét?" *) Ezen kérdések szoros összefüggésben állnak egymással, a két első részben azonos, és a harmadikat magukban foglalják. Az elsőre adandó feleletünkben jelezni fogjuk a lélektannak azon körét, mely a történészt leginkább érdekli, mert abból meríthet anyagot saját, t. i. a történelem kérdéseinek megoldására; a második pont megfejtése tanítani fogja olvasóinkat arra, hogy a lélektan vívmányai miként értékesíthetők a történettudomány érdekében. S ha bebizonyítanunk sikerül, hogy a lélektannak igenis van a történettudományban felhasználható anyaga, s ennek felhasználhatása módjáról is tisztában leszünk, akkor a harmadik kérdésre adandó válasz iránt nem lehetünk kétségbe, t. i. képesek leszünk indokolni, hogy miért igényelheti a lélektan a történész figyelmét? A történész feladata általán véve abból áll, hogy valamely nép szellemi életének összes történelmi jelenségeit az illő nép szelleméből következtesse le. *) Nyelv és irodalom, vallás és hitregék, kormányforma és magántevékenység, elméleti rendszerek és gyakorlati irányzatok : mind megannyi nyilvánulásai a nép-szellemnek, melyeket a történész tehát ebből lehozni és megmagyarázni köteles. Amennyiben már most a nép egyénekből áll, kik egyéni törvények szerint éreznek, gondolkoznak és cselekednek , magától értetik, hogy a történész azon tudományt, mely az egyéni érzetek, gondolatok és cselekedetek törvényeit kifejti, hogy t. i. a közönséges értelemben vett — mondjuk itt egyéni — lélektant nem nélkülözheti. De ennyivel a történész be nem érheti. Mert az egyén csak az által lehetett azzá, ami, mivel más egyénekkel érintkezik, velük a társadalomban „együtt él". Ezen érintkezés és társadalmi együttélés következtében az egyéni szellem tetemesen módosul. Tapasztalhatja ezen *) Dr. Stein thai H. : „Philologie, Geschichte und Psychologie in ihren gegenseitigen Beziehungen." 1. 1. Ezen számhoz ejrj' negyed *) Dr. Stein thal u. o. 481. Iv melléklet van csatolva.