Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-12-03 / 88. szám
790 ku tatási minister vezetése alatt, a többi felekezeti autonóm hatóságok alatt, egy pár, mint említve volt, magán és társulati. 1882-től 1883-ig különben nem történt változás a középiskolák számában, csak annyi, hogy egy reáliskola és egy reálgymn. átváltozott gymnasiummá. 22 tanodában párhuzamos osztályok is voltak, mégpedig 46. E tanintézetek közül tisztán magyarnyelvű 119 volt, magyar-német tannyelvű 22, magyartót 1, román-magyar 1, olasz-magyar (Fiumében) 1, szerb-magyar 1, magyar-német-románnyelvű 4, magyar-tót-német nyelvű 14, magyarnémet-szerb nyelvű 2, — tisztán német nyelvű 8, román tannyelvű meg 4. Ebből látni, hogy 1883-ban tisztán német és román tannyelvű középtanodákat csak az erdélyi szászok és románok tartottak fenn, csudálatos észjárással nem érdemesítvén az állam nyelvét arra, hogy tanítsák azt is. De a törvény már nyakukon lesz ezután a naiv felfogású szászoknak s románoknak is. A 178 középiskolába beiratkozott 1888/1. tanévben 40,473 tanuló, 238-al kevesebb, mint az előbbi tanévben, e kevesebblet a reáliskolákra esik, minek meg az az oka, hogy új polgári és kereskedelmi iskolák állíttatván, a reáliskolai növendékek egy része azokba ment. Ennek különben örvendeni lehet, bár a gymnasiumokból is néhány perczent oda húzódnék. De a középtanodákba beiratkozott fennebbi főszámból kimaradt közel háromezer tanuló. Ennek is oka a felvételi eljárás szigorítása egyfelől s másfelől a kimaradtak közül, előbbi megjegyzésünk szerint, többen szintén más nekik való gyakorlatibb irányba mentek. A megmaradt 37,520 tanuló közül 4716 tanult reáliskolában, a többi gymnasiumban. Az egész számból tandíjmentes volt 7867, ösztöndíjat élvezett 3171, segélyeztetett és jutalmaztatott egy vagy más módon (leginkább felekezeti iskolákban benlakás által) hétezernél több tanuló. Minden középiskolai tanuló közt volt csak magyarul tudó 35,711, csak németül tudó 646, csak románul beszélő 671, a többi nemzetiség kisebb szám. Ez oly eredmény, milyent néhány év előtt alig remélhettünk. Érettségi vizsgálat 85 főgyan, és 20 főreáliskolában 2639-en jelentkeztek, sikerrel tették le azt 2056-an. Az ezen iskolák által használt összes helyiségek száma volt az itt tanévben 3878, de ezekből szoros értelemben tantermekül csak 1303 használtatott, természettudományi czélokra 533, rajzterem-, könyvtár-, igazgatói-, tanári-, torna- s üdülőhelyiség, tapintézetre, stb. használtatott a többi. A középiskolák nagyobb része saját házában lévén, ezen épületeknek tőkésített értéke 8.263.000 frtra létezik. Ezen házak béregyenértéke négyszázezer frtnál több. Ezeken kivül a bérelt helyiségekért 41,656 frt fizettetett. A középiskolák tanszerei és könyvtárai folyvást jelentékenyen szaporodtak. A tanárok száma a 178 középtanodában 2256 volt; ezek közül rendes 1318, helyettes 286, kisegítő 130, hitoktató 350, és rendkivüli tantárgyak tanítója 172 volt. Világi tanár volt 63%,, egyházi 36% és egy-egy fél % ide-oda esik. Okleveles volt 71%. Az összes középiskolák fentartási költsége az 1882/3. tanévben tett 3.924,802 frtot, többet, mint az előbbi tanévben, közel félmillióval. Ez összegből a 27 reáliskolára esett 800,000 frt, a többi a 151 gymnasiumra. A közokt. minister vezetése alatt 116 középiskolák költségei közel hárommilliót tettek, ma a felekezetek autonóm kormányzása alattiak 967 ezer frtot. E nagy összegből személyi fizetések és járandóságok csaknem 2 millió 400 frt, dologi kiadás 948,402 frt, átmeneti 207,268 frt, ösztöndíjak 173,674 frt, segélyek és jutalmak 205,907 frt. Még sok érdekes adat volna felemlíthető, ha helyünk volna; de most már csak annyit írunk a középtanodákat illetőleg, hogy középtanodai tanárokat képező intézet kettő volt, a két egyetem mellett, Budapesten és Kolozsvárt. E tanárképző intézetek története és szervezete is előadatik, a reformok is, melyek létettek. De olvasóinkat ezek közelebbről nem érdekelvén, bővebb ismertetését mellőzzük, azzal a megjegyzéssel, hogy e két fontos intézet is üdvös átalakuláson ment át. A sok évi tapasztalatok felhasználtattak. (Folyt, következik.) Hazai és külföldi események. Rudolf trónörökös nagyon érdeklődik a jövő évi országos kiállításunk iránt, mint annak védnöke. Minden hóban jelentést kiván a kiállítási bizottságtól s deczember hóban le is fog jönni fővárosunkba, hogy személyesen megtekintse, miként foly és mennyire haladt a kiállítási helyiségek építése, s milyen lesz az általános berendezés. Ő felsége, Perczel Bélát a curia eddigi másodelnökét annak elnökévé, Szabó Miklóst, a bpesti kir. tábla elnökét a curia másodelnökévé, és Mihajlovics Miklóst, a curia alelnökét, a budapesti kir. tábla elnökévé nevezte ki. Az országgyűlés képviselőháza múlt szombaton megkezdte a jövő évi orsz. költségvetés tárgyalását, és pedig már az első napon Hegedűs Sándor előadón kívül többen tartottak figyelemre méltó jeles beszédeket. Jó hatást gyakorolt nemcsak az országházban, hanem a nagyközönségnél is, hogy úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki szónokok magasabb színvonalra emelkedtek beszédeikkel. Az országgyűlési bizottságok is folytatják naponként működésüket, ki kell emelnünk különösen a főrendiház újjászervezése iránti bizottságot, melyben alaposan vitattatott meg a benyújtott törvényjavaslat minden pontja. Nem mondhatni ugyan, hogy egyetértés van e bizottságban, mert háromféle vélemény is nyilatkozott ott, hanem higgadtan, erős érvelésekkel foly a vita minden oldalról, méltóan a