Népújság, 1959 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-17 / 1. szám

tíz új esztendő nemzetközi eseményei Az új év kezdetét a nemzetközi politika rendkívül élénk ténykedései jellemzik. A különböző események és a diplomáciai ak­ciók a világi politika égető problémáinak új, konstruktív megoldását sürgetik. Néhány nappal ezelőtt újra összeültek Genfben Ke­let és Nyugat képviselői hogy az atomfegy­­verkísérletek beszüntetéséről tárgyaljanak. Legnagyobb figyelmet azonban az a szovjet javaslat keltett, amely a két német állam­mal kötendő békeszerződést indítványozza. Ezt a javaslatot a nyugati hatalmak most lázasan tanulmányozzák, s egyes kiszivár­gott hírek szerint, már készülik is az erre vo­natkozó ellenjava­slatokat. A világ különbö­ző részeiben szintén nagy érdeklődéssel kí­sérik Mik­oj­an Anasztáznak, a szovjet kor­mány első elnökhelyettesének »nem hivata­los« amerikai látogatását, ahol Mikojan az Amerikai Egyesült Államok elnökével Eisen­­howerrel, Dulles külügyminiszterrel és más magass­a­ngú politikusokkal folytat megbe­széléseket. Ettől a találkozástól — amelyet Kelet és Nyugat sajtója egyaránt nagy érde­klődéssel­­kísér — több hasznos és pozitív eredményt várnak, amely elsősorban enyhí­tené a két blokk közötti feszültséget, más­részt pedig­­elősegítené a berlini kérdés, illetve az általános német kérdés megoldá­sát. Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és Nagy Británia képvi­selői között folytatott tárgyalások is a leg­jobb után haladnak. E megbeszélések után visszaállítanák a két ország közötti gazda­sági kapcsolatokat is, ami mindenesetre me­gerősítené a békés együttműködést a világ e részében. A béke megszilárdításában, továbbá Európa, Ázsia és Afrika nemzetei között fen­nálló együttműködés megerősítésében rend­kívül romos szerepet játszik köztársasági elnökünk útja, aki utazása közben felkeresi Indonéziát, Burmát, Indiát, Ceylont és há­rom afrikai országot. Már a látogatások eddigi eredményei is bizonyítják, hogy Tito elnök útja nemcsak a világ békeszerető tá­borának jóváhagyásával találkozott, hanem elősegítette azon haladószellemű erők meg­szilárdítását, amelyek a nemzetek közötti aktív együttműködés politikájának követ­kezetes végrehajtói. A haladószellem­ű erők tehát máris felje­gyeztek a világ különböző területein illetve részein néhány biztató eredményt. Minde­zek az események és eredmények arról be­szélnek, hogy az új év kezdetén az emberi­ség megnyugtatóbb, világosabb szempontok szerint tekinthet a jövőbe. Ezekre való te­kintettel­ jogos az a kívánság, hogy az idei év a békeszerető erők győzelmeinek újabb korszaka, a nemzetközi bizalom és együtt­működés megsz­ilárdításának időszaka, egy­ben pedig az egész emberiség jóvoltát elő­­s­egítő küzdelmek jelentős szakasza legyen. A városok és városi települések meghatározásáról szóló határozat A Szlovén Népképviselőház Végrehajtó Bizottsága elfogadta azt a határozatot, amely kijelölte azokat a városokat és városi településeket, amelyek a bérházak és par­cellák államosításáról szóló törvény értelmé­ben számításba jön­nek. A bérházak és parcellák államosításáról szóló törvény értelmében,­­ amelyet a Szö­vetségi Népképviselőház december 26-án megszavazott, a Jugoszláv Szövetségi állam egész területén államosítva lettek mindazon bérházak, üzl­etházak és parcellák, amelyek városok és városjellegű települések területén fekszenek. A törvény értelmében épület par­cellának számítanak mindazok a beépített és be nem épített földterületek, amelyek a városok szű­kebb beépítendő területén belül fekszenek. A Szlovén Népi Képviselőház Végrehajtó­bizottsága figyelembe véve a Járási Népbi­­zottságok javaslatait, meghatározta minda­zokat a városokat és város jellegű települé­seket, amelyek a fenti törvény határozatai alá esznek. A murszka szobotai járás területén a kö­vetkező városok és települések jönnek szá­mításba: A beltim­ei községben: Beltinci; a gornja radgonai község területén: Gornja Radgona­­ és Radenci ;Lendava községben: Lendava és a környező települések: Dolga vász és Pe­­tisovci; Ljutomer községben: Ljutomer; Mur­­szka Szobota 'községben pedig Murszka Szo­­bota. A szövetségi törvény határozatai értel­mében a községi népbizottságok javaslatai alapján a járási népbizottságok külön hatá­rozatokban fogják meghatározni a szűkebb épikezési területeket. Ezek a területek ma­gukba foglalják a városrendezési terv alap­ján már megkezdett építkezési területeket és azokat, amelyeken belátható időn belül lakás és üzlethelyiségek építését tervezik. A fent említett határozaton kívül a Vé­grehajtó bizottság azt ajánlja, hogy a járá­sok és községek nevezzenek ki szakbizottsá­gokat azzal a megbízással, hogy készítsék el a városok és települések rajonizációjának tervjavaslatát. Egyben pedig kinevezte a bérházak és parcellák államosítását végre­hajtó köztársasági bizottság tagjait. Növekedik a szeszesitalok fogyasztása Sokkal kielégítőbb volna, ha az orszá­gunk lakosságának személyi szükségletükre szolgáló árucikkek fogyasztása növekedne legalább is olyan gyorsan, mint ahogy nö­vekszik a szeszesitalok fogyasztása. A való­ságban 1952—1957-ig a szesz fogyasztás 30 %-­kal növekedett, míg a személyi szükségle­tek fogyasztása csak 25 %­-kal.­A háború előtt országunkban évente 6 liter tiszta szesz jutott egy személyre, ma már 9 liter és ha továbbra is így fog emelkedni a fo­gyasztás, 1961-ben már 12 litert fog kitenni. Nálunk évente körülbelül 720 millió li­ter szeszesitalt termelünk (40 litert egy la­kóra). A bortermést tekintve hatodik hely­en vagyunk Európában. Évente átlag 1.200.000 tonna szilvát termelünk, de csak 16.000 tonna szárított szilvát és egy kevés pálinkát szállítunk külföldre — a termés legnagyobb részéből pálinkát főznek, amit mi magunk fogyasztunk el. Az utóbbi évek­ben magában Beográdban a szeszesitalok fogyasztása 10—15 °/c-kal emelkedett. A szeszesitalok fogyasztásának nagyarányú növekedése társadalmi kérdés lett. NÉPÚJSÁG Beléptünk a jubileumi évbe (Folytatás az 1. oldalról) köző publikációkat ad ki, és több dokumen­­táris filmet készítenek. (Emlékek gyűjte­ménye, a JKP történelme, stb.). Az év folyamán különböző ünnepélyek lesznek az ország területén, hogy a dolgozók tömegei minél jobban megismerhessék a Párt törté­nelmével és a munkás­mozgalommal kap­csolatos eseményüket, mint például a stráj­­kok, tüntetések és a Párt konferenciái. Így az idei jubileumi év valóban általános nép­­ünnep lesz, amely a Párt harcias tradíció­inak és napjainkban folytatott erőfeszíté­­seinek valódi kifejezőjévé válik. A Párt negyvenéves munkásságának és erőfeszítéseinek köszönhető, hogy Pomurje dolgozói Jugoszlávia dolgozó tömegeivel együtt, az általános haladás, a nemzeti és szociális szabadság jegyében ünnepelhetnek a jubileumi esztendőben. A Párt pomurjei működésének és fejlődésének negyven éve egyben dolgozó népünk a haladásért és a jobb életért folytatott küzdelmeinek negy­ven esztendejét is jelenti. Hosszú és szenve­déssel teli út volt ez, az 1919. évi forradalmi napoktól, amidőn dolgozó népünk az eze­réves elnyomatás után először érezve saját erejét és jogait, a kapitalista Jugoszláviában ért csalódáson és leveretésen átvészelve, újra szervezkedett és küzdött azokért a cé­lokért, amelyeket a JKP tűzött eléje, s hő­siesen harcolt a végleges győzelemig és nap­jaink szabad, szociális viszonyainak kiépíté­séért folytatott erőfeszítésekig. A Párt forra­dalmi útján haladva Pomurje történelmében is találkozunk olyan sikerekkel és áldozatok­kal, amelyek nemcsak e vidék fejlődésére, hanem a jugoszláv dolgozók haladó mun­kásmozgalmára is hatással voltak. Ezért tehát nem elég, ha csatlakozunk az országos és Szlovénia területén tartandó ju­bileumi ünnepségekhez, hanem ez alkalom­mal gondolatban újra kell járnunk a Port Pomurje területén végzett negyvenéves mun­kásságával, erőfeszítéseivel és áldozataival kapcsolatos utat, az 1918. május 23.-i, rad­gonai katonaii felkeléstől az 1919.­évi bolsse­­vista forradalom napjain, a­ Ljutomerben történt szeptemberi forradalom tüntetésein és a »Ljuds­zka pravica« akcióin át a meg­szállók ellen szervezett akciók és harcok idejéig. Fel kell újítanunk a lendavai prole­tárok »Nasicskai« és kötődéi harcainak, a szobotai fehérneműgyár, az épitőmunkások és a ljutomeri szőlőmunkások küzdelmeinek emlékét. Már meg vannak a bizottságok és albizottságok amelyek a járás és a községek területén az ünnepélyeket megszervezik. Az év folyamán kiállítások lesznek, a sajtó pe­dig a »Szvet ob Muri« c­ány lap külön kia­dására, továbbá a nemzeti hősök és élhar­cosok életrajzának kiadására készült A járás központi, tömegünnepélye május­elsején lesz Szobotán, míg a községek a terü­letükön történt történelmi eseményekkel kapcsolatban szervezik meg az ünnepélye­ket. Habár az előkészítő bizottságokban min­den szervezet képviselői jelen vannak, és megalakultak már a különböző előkészítő bizottságok, a Párt eme jubileumi ünne­pélyeit ne engedjük át csakis a bizottságok és szervezetek szervezési képességeinek. A JKP munkájának köszönhetjük, hogy dol­gozó népünk saját földjének ura lett, hogy megszabadultunk a félgyarmati elmaradott­ságtól és függő helyzettől, hogy dolgozó népünk fiainak és leányainak számtalan is­kola teszi lehetővé a magasabb műveltség elérését, s a dolgozók rendelkezésére bocsá­tott javak egész sora választ el bennünket a közelmúlt viszontagságaitól. A békéért és a nemzetek egyenjogúságáért folytatott har­cot különösen nekünk itt a hármas határ közelében kell értékelnünk, és azért mind­nyájan vegyük­­ki részünket a jubileumi ünnepélyek előkészítéséből. Az a dolgozó, aki értékelni tudja a múlt törekvéseit és kívánja, hogy a haladás Pomurje vidékein is minél gyorsabb ütemben és határozottabb lépésekkel történjék, nem állhat zsebretett kezekkel átengedve az ünnepélyek előké­szítését különböző bizottságok és szerveze­tek munkájának, hanem aktív közreműkö­désével azon lesz, hogy a jubileumi év min­den ünnepélye valóban múltúnk erőfeszíté­seinek tükörképe, a gyors haladást sürgető munka minden kétséget kizáró tüntetése és annak a szilárd meggyőződésnek kifejezője legyen, hogy megkezdett utunkon továbbra is csak a JKP vezethet. Csacsinovics Rudi a JKP 40 éves jubileumát előkészítő járási bizottság elnöke. A murszka szobotai törvényszék megnyitása December utolsó napján volt a murszka szobotai törvényszék ünnepélyes megnyitá­sa. Az ünnepélyen a járási néptanács és a járási politikai fórumok vezetőin és a nép­­képviselőkön kívül a Szlovén Népköztársa­ság Legfelsőbb bíróságának elnöke Vlado Krivic, az igazságügyi titkárság szekretárja Dr Tominšek Teodor, a köztársasági főügyész Pavlicsics Józse, a maribori tör­vényszék elnöke Venturini Franc is jelen voltak. Dr Tominšek Teodor üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a murszka s­zobotai tör­vényszék megnyitása nagy esemény és Po­­murjére nézve nagy jelentőségű. Ezzel a maribori törvényszék bírósági tárgyalásai egy­ötöd részével csökkentek. Továbbá meg­köszönte a Járási Népbizottság képviselői­nek a törvényszéki bíróság épületének rend­behozásánál nyújtott segítséget. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy az új törvényszéki épület felépítésének gondolata még mindig aktuális s csak azért maradt el, mert az egyenlőre nagy kiadásokat jelentett volna, hisz a szá­mítások szerint az új épület költségei 100 millió dinárt tennének ki, míg a jelenlegi helyiségek rendbehozatalához a Járási Nép­­tanács 9 és fél millió dinárral járult hozzá, míg a további 4,7 millió dinárt a Végrehajtó bizottság adta, hogy a törvényszék céljának megfelelő helyiségekben kezdhesse meg mű­ködését. Dr. Tominšek beszéde után Krivic Vlado mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmi rendszerünkben a bíróság jelentősége abban áll, hogy őrizze és minél jobban kikristályozza a szocialista erkölcs alapelveit, egyben pedig minél kö­zelebb hozza a bíróságot dolgozó népünkhöz. A Járási Népbizottság nevében Csacsino­­vics Rudi, járási elnök mondott beszédet, amelyben megköszönte mindazt a segítsé­get, amelyet a törvényszék megvalósítása érdekében a különböző hatóságok és szer­vezetek nyújtottak. Az ünnepélyes megnyitáson még Pavli­csics József köztársasági főügyész és az ügy­védi kamara képviselője Koszina Gusztáv beszéltek. Végül pedig a törvényszék kollek­tívája nevében a törvényszék elnöke Balá­zsié Kálmán mondott beszédet. Gabonabehozatal Amerikából Államunk szerződést kötött Amerikával, amely szerint az új gazdasági évben körül­belül 900.000 tonna gabonafélét (mindenek előtt búzát) fogunk behozni Amerikából. Mintegy enytt tesz ki a hiány, ami az idén valamivel nagyobb a tavalyinál. Búzán kí­vül még 10.000 tonna babot i­s hozunk be, mert ebből sem termeltünk elegendőt, azon­kívül 30.000 tonna étolajat és 27.000 tonna gyapottot. Gyapottot több más államból is fogunk behozni (mindenek előtt az afrikai­akból). Az USA-ból behozott élelmiszerek érté­ke 24.600.000 dollár lesz. A szerződés álla­munkra nézve nagyon előnyös, mert az USA 30 éves lefizetési hitelre adja áruját. Új kinevezések A murszka szobotai Járási Néptanács el­múlt évi utolsó gyűlésén a Járási Néptanács második alelnökévé Sebjanics Franc, nép­­képviselőt választották meg. A gyűlésen saját kérelmükre állásukból felmentették Hinsl Danica, Szersen Józsa és Voda Iván bírókat. A murszka szobotai já­­rásbí­rósághoz pedig Péntek László, Poredoš István és Nemec Rozinka bírókat nevezték ki. Tito elnök üzenete (Folytatás az 1. oldalról) rajzijainknak meg kell látni, hogy milyen nagy haszon származik rájuk, ha korszerű földműveléssel, társastermeléssel és szövet­kezéssel bekapcsolódnak a nagyobb termés­hozamért indított küzdelembe. Nemzetközi síkon az elmúlt év a béké­ért, a kísérleti atombomba robbantások be­tiltásáért, a leszerelésért, stb. folytatott szüntelen harc jegyében telt el. Jóllehet a legfontosabb kérdésekben nem jöttek létre döntőbb eredmények, valamit legalább mé­gis sikerült elérni , meggátolták a háború kitörését a Közel-Keleten, komolyabban kezdtek tárgyalni az atombomba kísérletek megszüntetéséről,­­stb. Mindebben döntő szerepet töltött be az Egyesült Nemzetek Szervezete. Távol vagyunk attól, hogy nyugodtan tekinthetnénk az emberiség jövője elé és éppen ezért a vil­ág minden békeszerető erejével együtt, a legnagyobb erőfeszítése­ket kell tennünk, hogy megóvjuk a békét és létrejöjjön a világ népeinek békés, aktív koegzistenciája és együttműködése. Elvtársak és elvtársnők, polgárok és pol­gárnők­ önerőnkbe és dolgozóink teremtő képes­ségeibe vetett hittel lépünk 1959-be. Ebben az évben is nem éppen kevés és elég nehéz feladat áll előttünk, de" ha mindenkor egész közösségünket tartjuk szemünk előtt, ha helyesen és takarékosan használjuk fel anyagi eszközeinket, akkor könnyen legy­űrjük őket. Minden feladatunk dolgozóink jobb életének megteremtésére irányul és minden vezető személy vagy bárki más, aki megfeledkezik erről, minden egyes ember és egész társadalmunk ellen ténykedik. A magasabb életszínvonal természetesen esősorban maguktól a dolgozóktól és a ter­melékenység növelésétől függ, de éppen úgy a takarékosságtól és minden tékozlás elke­rülésétől is, amire egyes vezető emberek még nem fordítanak kellő gondot. Amikor taka­rékosságról szólok, elsősorban a termelésben, a gyárakban és más vállalatokban, az intéz­ményekben és a különféle fölösleges ünnep­ségeken való takarékosságra gondolok. Ami­kor takarékosságról szólok, egyúttal a drága építkezésekre gondolok. Amikor takarékos­ságról szólok, úgy vélem, hogy minél jobban a beruházások szűkítésére kell törekednünk és nem arra, hogy a terven felül terjeszked­jünk, mert ez végeredményben a polgárok életszínvonalának kárára válik. A minden térre kiterjedő takarékosság és az eszközök helyes elosztása az egyik döntő szerepet tölti be anyagi nehézségeink leküzdésében. Dolgozóinknak, munkásoknak, parasz­toknak és a népi értelmiségnek, ifjú nemze­dékünknek, véderőnk tagjainak, minden pol­gárunknak és plogárnőnknek boldog új évet kívánok.

Next