Népújság, 1959 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-17 / 1. szám

A SZÖVETKEZETEK ÉS BIRTOKOK KÖTELESSEK GONDOSKODNI A TERV VÉGREHAJTÁSÁRÓL. Csak nagyob termeléssel érhetünk el jobb megélhetési viszonyokat Szlovénia 1959-es évi társadalmi tervének tervezete, valamint a SzNK Népképvi­­selőháza megszabják, hogy a gazdaságban továbbra is növelni kell a termelést úgy, hogy a nemzeti jövedelem a tavalyival összehasonlítva S.6°/o-kal emelkedjen. Az ipar részére 8% termelési emelkedés van megszabva. Az utóbbi években az ipar fejlődése Az 1959-es évben is a fogyasztás emelése,­­ még pedig a munkásoké és a tisztviselőké,­­ azután elsősorban a városi és ipari telepü­lések társadalmi színvonalának emelése a (lakások, kommunális, iskolai, egészségügyi é­s bt. épületek építése) lesz egyike a legfőbb­­ feladatoknak. A fogyasztásnak a termelés a fejlődésével arányosan kell növekednie.­­ Hogy állandóan növekedjen, különösen a városokban fejleszteni fogjuk a kiskereske- d­elelmet és a terményforgalmat. Erre a célra­­ mintegy 5,4 milliárd dinárt fogunk felhasz- - nálni. A kereskedelmi kamarák ki fogják dogozni a nagykereskedelmi hálózat működ e­dési tervét, hogy így a lehető legjobban­­ megrövidítsék a termelőtől a fogyasztóig re- t Habár országunkban évente mintegy 1 tonna szenet bányásznak ki egy személyre, ami kielégítené az ipar szükségleteit és ele­gendő volna tüzelőre is, általában a szénel­látás mégsem kielégítő. Télen rendszerint szénhiány van és a fogyasztóknak hosszabb ideig kell várni a megrendelt tüzelőre, nyáron viszont a szénbányákban annyi szén gyűlik fel, hogy korlátozniuk kell a termelést. Nyáron a gyárak nem vásárolnak nagyobb széntartalékot, vagy azért, mert nincsen megfelelő nagyságú raktáruk, vagy tető utat. A kettő között a szabályok szerint ■sak egy közvetítő lehet. Az ellátó vállalatokon kívül, amelyek alaphordozói a termésforgalomnak, az áruk kiadásába kapcsolódjanak bele a szövetke­­zeti boltok is. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a termelésre való tekintettel egész­­en át működhetnek megfelelő állandó helyiségeket kell rendelkezésükre bocsátni. A nagyobb központok ellátóvállalatai pedig­­ termelőkkel való szerződéskötésekkel biz­­osítják a szükségletek alapján a megfelelő mennyiiségű árut. A földműves lakosság fogyasztása az árak eselkedése miatt az utóbbi években jobban ■melkedeft, mint a munkások és tisztviselők agyasztása. Éppen ezért a jövőben mégse­pedig azért, mert hiányoznak a szükséges anyagi eszközök. A fogyasztók nagy része nem szerzi be évi tüzelőszükségletét tavasz­­szal vagy nyáron. A legtöbben csak a tél elején rendelnek szenet. Eddig már több intézkedést tettek, hogy a kereskedelem egés­z éven át egyenletesen legyen ellátva szénnel. Ebből a célból a fogyasztóknak hitelt nyújtottak, hogy tü­zelőjüket már tavaszszal vagy nyáron sze­rezzék be. Elrendelték, hogy az egyes ipari vállalatoknak egész éven át megfelelő men­nyiségű tartalékot kell tartaniuk. Ú­gy lát­szik, hogy még más intézkedésekre is szük­ség lesz. Azért jósolják, hogy ebben az új évben különböző szénárakat fognak beve­zetni, még­pedig úgy, hogy a szén nyáron olcsóbb lesz m­int télen. Ez kétségtelenül serkentőleg fog hatni a fogyasztók minden rétegére, hogy szénszükségleteiket lehető­leg őszig beszerzik, ami hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szénbányák egész éven át egyenletesen dolgozhassanak. lelő adó- és felvásárlási politikával el kell érni, hogy a földműves lakosság fogyasztá­sának növekedése egyedül a mezőgazdasági termelés fejlődésétől függjön. Az erdészetben mindenek­előtt a talaj­­javítási erdősítéseket fogjuk növelni, folytat­ni fogjuk az erdei utak építését, gépeket fogunk vásárolni és erdészházakat fogunk építeni. Ezen­­kívül még folytatni fogjuk a Karszt-vidék erdősítését. A favágási lehető­sé­geket pedig az eddigivel összehasonlítva 6 °/o-kal csökkenteni fogjuk. A társadalmi terv valamennyi pontjáról a népképviselők sokat tárgyaltak. A terv mezőgazdasági részéről tárgyalt még a SzNK Kereskedelmi és erdészeti kamarájának igazgató bizottsága is. Felkeltették a figyel­met az új ültetvényekre előterjesztett hek­tárhozam normák. Egyesek, közöttük több szakember is kétségbe vonják, hogy a mi he­gyes vidékünkön 4 vagon s­zőlőt tudnánk termelni egy hektáron. Ugyanis ez az alap arra mutat, hogy a termelő hitelt kapjon. A kamara igazgató bizottságának határozata szerint egy külön bizottság fogja kidolgoz­ni az előterjesztést, hogy a legújabb agro­technikai fogások mellett a szlovén szőlő- és gyümölcstermelésben milyen legnagyobb hektárhozamot lehet elérni. Másik, legfontosabb kérdés a műtrágyá­val való ellátás. Ez egyenlőre jobbára a ke­reskedelmi szervezeteknek van átengedve, ami nem helyes. A rétek részére is gondos­kodni kell megfelelő műtrágyáról. A tervről való tárgyalás alkalmával még a következő kérdéseket­ emelték ki: Ki kö­tele­s gondoskodni a távlatterv megvalósítá­sáról? Hogyan van a mezőgazdaságba való helyi befektetésekkel? Meg lehetne tenni azt hogy az 1959-es évben a szövetkezetek és a birtokok is éppen úgy mint a többi vállala­tok jövedelmüknek kétharmadát a társadal­mi színvonal emelésére fordítanák, mindenek előtt lakások építésére szakembereik és mun­kásaik részére? A terv megvalósítását te­kintve azt vélték, hogy a szövetkezeteknek és birtokoknak a községek segítségével részletes évi tervet kellene kidolgozni és en­nek megvalósításáért harcolniok kellene. nm m m A szén két ára­m mm ! DOLGOZÓ IFJÚSÁG A Miurszka Szobotai »Mura« fehérnemű­­gyárban néhány nappal ezelőtt alakult meg az ifjúsági szervezet, amelynek körülbelül 200 tagja van. Mivel a gyári munka két vál­tásban folyik, úgy határoztak, hogy az ifjú­sági szervezetnek két aktívája legyen. A gyá­ri ifjúság munkáját a gyár ifjúsági bizottsága fogja vezetni, amelynek tagjait még e hó 15-ig választják meg. Már az első gyűlésen elhatározták a »Mura« fehérneműgyár ifjú dolgozói, hogy megalakítják az ifjú termelők klubját és a már fennálló körökben a mun­kát felújjítják. A gyár ifjúságának ugyanis folklótiacsoportja, lövésztársasága, énekkara és testnevelési csoportja van. A gyűlésen legtöbb szó a szakképzettség tökéletesítésé­ről és a műveltség továbbfejlesztéséről esett Megbeszélték, hogy a tél folyamán különbö­ző szakmabeli tanfolyamokat és szemináro­­kat rendeznek. A Szlovén Kommunista Párt gyári csoportja pedig elvállalta az ifjúság politikai és ideológiai műveltségének to­vábbképzéséről való gondoskodást. Az ala­kuló gyűlésen jelen voltak a járási és köz­ségi párttitkárság tagjai, a gyári munkások szakszervezetének elnöke, a Szlovén Kom­munista Párt gyári csoportjának titkára és a gyár munkástanácsának elnöke. Cvetko Elvira­­ .­­ Moszkvából jelenti a TASzSz, hogy jól Így élj öcskös, te pimasz, a szovjet űrrakéta felrepült a jégbe, a csillagos égbe, megnézte Szt. Péter portáját, a­zután szedte sátorfáját, s mert kilövési sebessége óriási nagy, kikerült a Hold és Föld vonzerejéből, és a sebességből, tőkéből, amit az ember beléje fektetett, vígan elhaladt a Hold mellett, rá sem nézett buta pofájára, hanem saját szakállára indult a Nap felé. Ennek dacára eleget tett, kitűzött céljának, hűen küldte a földre a jeleket, megmérte a levegőt, az eget, megszámlálta a csillagokat, planétákat,­­ és ahogy kereste elődeit, az eltűnt rakétákat, egyszercsak telepei kiapadtak, a rádiókapcsolatok pedig megszakadtak. Most szegény rakéta repül, lohol, a Nap pedig egyre erősebb vonzóerőt gyakorol, forró sugarakat lövel feléje, ki tudja, mi re­nden vár még műagyvelők fejére. Az előzetes számí­táso­k szerint, ha u­gyan nem marad kint, bejut a Nap körüli elipszis alakú végleges útjára, remélem ebből nem lesz kára, mert az útból, amely végleges, nagyon könnyen lehet végzetes. Moszkvából jelenti a TASzSz, hogy jól figyelj öcskös, te pimasz, az űrrakéta fontos adatokat gyűjtött, amíg a légben repült, a napsugárban fürdött, az útjáról kapott adatok. Immár semmit sem­­tagadok, értékes felvilágosításokat nyújtanak a rakéták építéséhez, és kozmikus rádiókapcsolatok megteremtéséhez. FIGYELEM! Nagyobb mennyiségű különböző rádió­­alkatrészt kaptunk. Ezért szolgálataink árát is leszállítottuk. Ha rendezményükön jó hangközvetítést kívánnak, időben rezerválják maguknak új hangerősítőnket. Kérjük tisztelt üzletfeleinket akiknek tárgyai már hosszabb ideje nálunk vannak, hogy azokat helyszűke miatt 14 napon belül váltsák ki, mert ellenkező esetben felelőséget értük nem vállalunk. Rafitth­isz és Rnamn­echianikai műhely Mindennemű finommechanikai munkát gyorsan és szolidan végzünk! Murska nobota Jaroszláv Hasek Tiszteljük az állatokat! (E humoreszk az első világháború előtti idő­ből származik mikor Csehországban vad pártharcok tomboltak.) Tisztelt gyülekezet, barátaim, Csehek, honfitársak! Valóban, minden figyelmet érdemel az a tény, hogy Csehországban olyan pártot ala­kítottak, amelynek elég bátorsága volt fel­lépni egy új programmal és pedig egy egyetlen ponttal: »Az állatok végre tisztelet­ben és megbecsülésben részesülnek!« Tudva­levő ugyanis, hogy az állatok mostanáig rossz hírben állottak. Vegyétek például a disznót. Ha valaki­nek mondjuk: »Te disznó! tulajdonképpen azt jelenti, — »te malac!« és fordítva. Egész népek éltek, akik a disznókat bojkottálták, teszem fel a Zsidók. Mózes azt bizonyítgatta, hogy azok, akik disznóhúst esznek, nemi be­tegséget kapnak. Azért Mózes idejében ezt sok Zsidó kifogásként fel is használta. A disznóhús használata csak a kereszténység befolyása alatt fejlődött ki, mikorr is a kere­szténység az összes zsidó törvényt elvetette és bevezette a disznótort, hogy ezzel bebi­zonyíthassa, hogy Mózes tévedett. Ennek ellenére a disznó valami tisztát­alannak számított, mert a sárban fetreng, ilyen sárban való fetrengést pedig az orvo­sok embereknek ajánlják. Vegyük például a híres Pöstyént és ennek a fürdőnek a sa­rát. Ebben a fürdőben egészségi szempon­tokból még az urak is fetrengenek a sárban s mégsem jut senkinek az eszébe, hogy di­sznónak nevezze őket. Doktor Kucsera, aki ezt a gyógymódot mindenkinek melegen ajánlja, ő sem disznó. Habár a disznók az üldözött emberiségnek ezt a magasztos pél­dát megmutatták, ez most lenézi őket és nevüket káromló és sértő szavakként hasz­nálja, különösen most a választások előtt. Úgy akarják megbélyegezni politikai ellen­ségeiket, hogy becstelenek. Azonban, kedves választóim, láttak-e már becstelen disznót? Vagy talán nem a becsületesség képmása a hentesüzlet kirakatában lógó nyúzott disz­nó, amely halála után nevet azokra, akik meg fogják enni? Szeretném tudni, mit csi­nálnának maguk az ő helyében! Mint a disznókkal, úgy van ez más álla­tokkal is, amelyeket az emberek eledelnek, a képviselőjelöltek részére pedig sértésnek használják. Ti, akik mostanában sokat jár­tak választógyű­lésekre, már bizonyosan többször hallottátok hogy: »Hallgass, te ökör!« Ez egy bizonyos állat részére sértő. Ezzel természetesen nem a képviselőket gon­dolom, mellesleg azonban meg szeretném jegyezni, hogy ez a közbekiáltás tulajdon­képpen megtisztelés azon képviselőjelölt részére, akinek szánva volt, mert az ökör meglehetősen többet ér a képviselőjelöltnél. Az ökör körülbelül hét mázsás, míg a jelölt még 80 kilót se nyom, és ha eladjátok az ökröt, kaptok érte jó csomó pénzt, a jelöl­tért ellenben egy rozsdás vasat sem lehet kapni. Hallottam azt i­s, hogy illettétek a vála­­sztógyűléseken a jelölteket: »Te kutya, te!« Ha nekem történne ilyesmi, higyyék el ne­kem, megköszönném annak az embernek, aki e legnemesebb lény nevével illetett. Mint már mondtam, az emberek nem tud­nak mást, mint hogy mindig csak sértegetik a szerény és jó kutyát és különböző uralko­dók nevén szállítjá­k, így például az utcánk­­beli szatócs kutyáját Néró­nak hívják, habár oly megnyugvással és hűségesen húzza a kis élelmiszerkocsit. Vagy vegyük a kutyust, amely patkányokra vadászik és Cézárral sértegetik! A kutyákról a legnagyobb lenézéssel beszélnek és nevüket sértésként használják. De beláthatjuk magunk is, hogy sok kutya, amely most a közbiztonság szolgálatában áll, az egész emberiségnek nagy szolgálatot tesz. Azért jó lenne, ha legalább ez, a leg­okosabb állatfajta, ismét élvezné a tisztele­tet és becsületet. Azokat, akik megsértik a rendőrkutyát, meg kellene büntetni hivata­los személy sértése végett. Szóval, mindnyájunknak hozzá kell já­rulni ahhoz, hogy az állatok a jövőben is­mét oly lényeknek számítsanak, amelyeket minden pártnak tisztelnie kell, nem pedig, hogy nevüket a pártok a választási agitá­­ciójukban használják. Proszenyakovci Néhány nappal ezelőtt gyűlést tartottak Proszenjalkovcin a mezőgazdasági szövetke­zeti tanács tagjai. A szövetkezeti tanács el­nökévé Vida Géza, motvarjevói lakost vá­lasztották meg, az igazgató bizottság elnöke pedig Veres Kálmán proszenjakovci lakos lett. A gyűlésen elhatározták, hogy 1959-ben újra fedik a szövetkezeti otthont és saját erejükből pedig szövetkezeti raktárt épí­tenek, ahol a traktorok részére garázst is emelnek. N­ÖDÖS Hodoson a Szövetkezeti otthon helyisége nagyon rosz állapotban van. Hogy csak a legfontosabbakat említsük meg, 10 éven ke­resztül ez a helyiség kémény nélkül áll, ami miatt már számtalan esetben megkérték a Szövetkezet vezetőségét, hogy tegyen intéz­kedéseket ebben a­z ügyben. Több esetben a tűzirendészeti hatóságok is figyelmeztették a Szövetkezet vezetőségét, és megtilották a helyiségben a tüzelést, ami­­érthető is, mert hiszen ilyent körülmények között tűzveszély­es a fűtés. A második nagy hiba: a fedőcse­rép átrakása. A cse­rép egyvonalban van rakva a tetőn és ezáltal az esővíz befolyik a padlásra. Azonkívül még több javításra is sürgősen szükség lenne. A Szövetkezetnek nincsen megfelelő raktárhelyisége műtrágya és más egyébb gazdasági tárgyak raktáro­zására, a Szövetkezeti otthon helyiségei alatt pedig ott állnak be helyezetlenül a nagy pincehelyiségek, amik nagyon megfelelőek lennének műtrágya raktározására. Azt a szobát pedig, amit eddig mű­ trágyaraktárnak használtak, át lehetne adni az ifjúságnak és más szervezeteknek kultúrelőadások ta­nulására, és nem kellene erre a célra az isko­­lahelyiséget igénybe venni, amely bizony nem is arra a célra való. Amint látjuk, sok elintézendő probléma akad, és ez mind az új Szövetkezeti Tanács­ra vár. Reméljük, hogy a közeljövőben meg is fogja találni a Tanács a módot és az eszközöket arra, hogy ezeken a sürgős pro­blémákon segítsen, és egyben ezzel is előse­gítse falunk kulturális előmenetelét. A. A GIBERJE Iskolánkon nemrégiben szülői értekezle­tet tartottunk, amelyen a szülők szép szám­ban jelentek meg. Sajnos, azonban akadnak szülők, akiket nagyon ritkán látunk iskolánk­ban. Az értekezleten több problémát tár­gyaltunk meg. Elsősorban természetesen a tanulási előmenetelről folyt a szó. Itt is meg­mutatkozik, hogy egyes szülők mennyire foglalkoznak gyermekeikkel szabad idejük­ben. A tanítók a szülők elé tárták a felme­rülő nevelési problémákat, amit a szülők he­lyesléssel fogadtak. Reméljük, hogy a gya­koribb szülői értekezleteknek meg is lesz a kivánt eredménye. K. A. NÉPÚJSÁG !

Next