Népújság, 1960 (3. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-16 / 1. szám

A Proszenjakovci kötöde kibővítése A környékbeli lakosság önkéntes munkakészsége A prosenjakovci kötőde már évek óta éldegélt kis iparüzemével, amelyben mikor jól ment az üzlet 20—25 falu- és környék­beli nő dolgozott. A gépek tartandósága azonban lassan mállott, gondolni kellett új gépek beszerzésére, amihez azonban a kis­méretű vállalatnak nem voltak megfelelő anyagi eszközei. Azért a múlt év folyamán érintkezésbe léptek a murszka szoborai »Mu­ra« fehérneműgyár vezetőségével és végül a két vállalat munkástanácsa közössen elha­tározta, hogy egyesíti a két üzemet, illetve hogy a kötöde csatlakozik a fehérneműgyár­­hoz. Az egyesítés múlt év szeptember 1-én meg is történt. A »Mura« fehérneműgyár vezetősége azonban nem gondolt csak arra, hogy most új alapeszközöket kapott igazgatásba, hanem szem előtt tartotta a Prosenjakovci körüli határvidék lakosságának érdekeit is, szem előtt tartotta az üzem kibővítésének lehető­ségeit is. Átvételkor elhatározták és meg­ígérték, hogy az üzemet kibővítik, úgy, hogy az eddig 20—35 munkás helyett 80— 100 kapnak alkalmazást. A »Mura« magára vállalta az üzem kibővítésének költségeit is. Mivel azonban a vállalat keretében építendő nehézkonfekciós gyár költségei jelentősen megterhelik a vállalat anyagi helyzetét, fel­merült az eszközökkel való rendelkezésnek kérdése. Erre a községi népbizottság kezde­ményezésére néhány nap előtt Proszenya­­köves- értekezletet hívtak össze, amelyen részt vettek Karel Lutar a KNB elnöke, Franc Sebjanics népképviselő, a KSz, DN­­SzSz és egyébb szervezetek, valamint a vál­lalat képviselői, amelyen megtárgyalták az eszközök beszerzésének lehetőségeit. Ezt a kérdést először Lutar és Sebjanics elvtársak tárták az egybegyűltek elé, majd széleskörű vita után, amely nagyon hasz­nosnak bizonyult, a helybeli szervezetek képviselői a környék lakossága nevében megígérték, hogy önkéntes munkával járul­nak hozzá az üzem felépítéséhez. A szak­munkák kivételével elvégzik az összes te­endőket, amelyek az építkezésnél mutatkoz­nak. Ezenkívül épületfát is ingyen adnak az építés szükségleteinek fedezésére. A vállalat képviselői kijelentették, hogy a vállalat munkaközössége is segíteni fog önkéntes munkával. A terv könnyebb végrehajtása végett egy bizottságot választottak, amely a környékbeli falvakban ismertetni fogja az üzem felállításának gazdasági jelentőségét a határmenti lakosságra nézve. A bizottság tagjai a következők: Vörös Kolomán, Koltai Károl és Kolosa Ludvik Proszenjakovciról, Albert Géza Berkovciról, Kutusa Alekszan­­der Szelőiről, Varga Ernő Ivanisevciről, Vö­rös Kolomán Szrediscséről, Keréc Kárél Por­­dasinciről és Kocán Vilmos Motvarjevciről. Az új üzemépület helyszínrajza és terve már mind jóvá vannak hagyva. Az üzem felállítása az előzetes számítások szerint 13 millió dinárba fog kerülni. Az építéshez szükséges homokot a behindi mezőgazdasá­gi birtok adja rendelkezésre, amelynek a környéken van homokbányája. A gépek egy részét már beszerezték és egyenlőre a régi épületben helyezték el, nagyobb részét pedig még a tavasz folyamán kapják meg behozatalból. Az új üzem megnyitását szep­tember 24-ére jelölték ki, amikor is a »Mu­ra« vállalat munkaközössége első munkásta­nácsa megválasztásának 10. évfordulóját ün­nepeli. A fentiekből láthatjuk, hogy Proszenja­kovci és környéke szervezeteinek vezetői és lakossága helyessen értékeli Tito elvtárs szavait és a KSz valamint a DNSzSz irány­elveit, hogy ha valamit el akarunk érni és beruházásokat akarunk végrehajtani, nem csak arra kell várni mit kapunk, hanem tel­jes erejünket magunknak is ehhez hozzá kell járulnunk. Több segítséget a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez A mezőgazdasági mérnökök és techniku­­sok egyesületének a közelmúltban lezajlott közgyűlésén Orel elnök beszámolójában vá­zolta a mezőgazdaságban elért eredménye­ket és ráutalt néhány hiányosságra is. Ki­emelte a mezőgazdasági szakértők jövő fe­ladatait, akiknek jelentősen hozzá kell já­rulni a mezőgazdaság szocialista megszerve­zéséhez. Hangsúlyozta, hogy az egyesület minden tagjának a falu szocialista átszerve­zésének szószólójának kell lenni. Utána Alojz Benko, a Járási Szövetkeze­ti Szövetség alelnöke mondott beszámolót a mezőgazdaság feladatainak végrehajtásáról. Kijelentette, hogy a kitűzött feladatokat rendesen teljesítettük néhány kivétellel. A feladatok teljesítésénél azonban mind job­ban mutatkozik a vezető és szakkáder hiá­nya, amely feladatait gazdasági-politikai szempontból is teljesítené. A mezőgazdasági szervezeteknek a jövőben minden földet ki kellene használni saját termelése részére. Beszámolójában Benkő elvtárs kiemelte, hogy a szőlészetben és gyümölcsészetben va­lamivel elmaradunk és hozzáfűzte, hogy a Járási Szövetkezeti Szövetség közössen a mezőgazdasági mérnökök és technikusok egyesületével elvállalta, hogy áttanulmá­nyozza a parasztok bekapcsolódásának le­hetőségét a gyümölcs ültetvények felújítá­sára és hogy megfelelő alakot keres a társas­­termelésre. A beszámoló után élénk vita következett, amelynek során az ügyviteli szövetségek képviselői és az egyesület tagjain kívül fel­szólaltak Stefan Antalics, a JSzSz elnöke, Joško Szlavics a JNB alelnöke, Peter Vujec a JNB gazdasági titkárságának főnöke és mások. A vita során főleg azt hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági szervezeteknek gon­doskodniuk kell, hogy tevékenységük árát leszállítsák. Az is javasolták, hogy a mező­­gazdasági szakemberek többi feladatuk kö­zött a kooperáció gyorsabb fejlődéséről is gondoskodjanak. A végén még azt is java­solták, hogy az egyesület tanulmányi össze­jövetelek keretében tanulmányozza elsősor­ban az a termékegység szerinti javadalmazás kérdését és tapasztalatát közvetítse a mező­­gazdasági birtokoknak. A rakicsáni és apacse­csinci mezőgazdasági birtokok kitüntetése A rakicsáni és apacse­csinci mezőgazdasági birtokok, ame­lyek részt vettek a szövetségi ter­melési versnyben, — az első ma­gas kukoricahozammal, a máso­dik pedig magas tejhozammal — a szövetségi mező- és erdőgazda­sági kamarák szövetségétől Beo­­gradban magas jutalmat kaptak. A rakicsáni mezőgazdasági bir­tok, amely 1 hektáron 100,4 má­zsa átlagos rekord száraz kuko­rica szemtermést kapott, az első jutalmat kapta, azaz 3 millió di­nárt. Az apacse­csinci mezőgaz­dasági birtok 106 fejőstehénnel átlag 48 ha területen, egy ha át­lag több mint 9 ezer liter tejet kapott, illetve 1 tehénre 4200 li­tert. Ezért a magas tejhozamért a gazdaság 8 millió dinárt kapott. Mind a két birtok a további versenyhez is jelentkezett. Mi mindenre készülnek a Petrovci-Sálovci községben Tekintetbe véve a mezőgazdasági gépesítés m­ind nagyobb követelményeit Petrovcin az idén egy javítómű­helyt állítanak fel. A község földművesszövetkezetei összesen 30 traktorral rendelkeznek, a jövő év végéig pedig ez a szám már 45-re fog emelkedni. Ezenkívül a szövetkezetek egész sor traktor függelékkel és egyébb mezőgazdasági gépek­kel rendelkeznek, amelyeket eddig a mur­szka szobotai Agroszervisz vállalathoz kel­lett szállítani javításra. Eleinte úgy tervezték, hogy Petrovcin egy kisebb műhelyt építenek, amely a murszka zobotai Agrozervisz vállalathoz tartozna, később­ azonban úgy vélték, hogy egy ilyen műhely nem elégítené ki az összes szükség­etet, azért egy új műhely építésére szánták m­agukat el. Jelenleg a javítóműhely építési elve Beográdban a szövetségi mezőgazda­­ági kamarán van. Remélik, hogy még e hó­olyamán a tervet jóváhagyják. Az előzetes számítások szerint az épít­kezés költségei körülbelül 25 millió dinárt ennének ki. Községi eszközökből a köteles cseszedést fedeznék. Ha az építkezést id­­én megkezdik, a műhely június elsejére észül el. Kezdetben 12 munkást szándékoz­­ak alkalmazni, később még többet. A köz­égi népbizottságon azt állítják, hogy a köz­ég területén van elengedő szakképezett munkás, amelyeket alkalmazhatnak. Ezenkívül a Petrovci-Sálovci községben leg több kisebb-nagyobb építkezést tervez­ek a folyó évben. A csepinci földművesszövetkezet ga­rázst épít és récefarmot rendez be, ahol eleinte 5000, később pedig 10.000 tojót fog­nak tartani. A farm felállíításának költségi 5 millió dinárt tesznek ki. Ennek a költség­nek a felét a szövetkezet fedezi, a feléig pe­dig kölcsönt vesznek fel. A sálovei földmű­vesszövetkezet fiatal szarvasmarha részére készít hirladát. Az általános népi vagyon földjeiből egy nagyobb birtokot rendeztek be, amelyen 200 darab szarvasmarha részére állítanak istáló­t. A számítások szerint az istálók felállítása körülbelül 8 millió dinár­ba fog kerülni. A petrovei földművesszövet­kezet még egy nagyobb raktárt is szándé­kozik felépíteni, amiért 11 millió dinár költ­séget számítanak. A petrovei—salovei község földműves­­szövetkezetei ezenkívül tervbe vették a gyü­mölcsösök tervszerű felújítását. A krizsevei és csepinci szövetkezetben 100 hektár gyü­mölcsöst, illetve két 50 hektáros gyümöl­csöst újítanak fel. A Vöröskereszt múlt évi munkája A murszka szobotai községben a Vörös­kereszt szervezetnek 8000 tagja van, az if­júságnak pedig 6268 tagja. A Vöröskereszt szervezet a múlt év folyamán a község terü­letén 39 tejkonyhát rendezett be, amelynek 82.503 kg tejport, 145.530 kg Lisztet és 5922 kg sajtot juttatott. 7968 iskolás és óvodás gyer­mek részesült uzsonnában, ezek közül 500 ingyen, a többiek pedig a kosztért csak cse­kély térítést nyújtottak. A Vöröskereszt szervezet ezenkívül jelentős mennyiségű­ élelmet osztott szét a szociálisan gyenge családok között. A múlt év folyamán a szervezet 52 egész­ségügyi előadást és néhány tanfolyamot ren­dezett, ezenkívül pedig néhány kisebb asza­­nációt is véghez vitt. A Vöröskereszt alap­­szervezeteinek segítségével a múlt évben több higiénikus kutat ástak, még pedig G. Csincin, Doma­jincin, Pecsarovcin, Macskov­­cin és Gornji Szlavecsin. A szervezet községi bizottságának tevé­kenységéről kedden tárgyaltak a Vöröske­reszt községi bizottságának plénumán Mur­szka Szobotában, ahol megvitatták az elért eredmények értékét is. LENDAVA Lendaván tavasszal nagyobb fonó üzemet szándékoznak felállítani, amelyben körülbe­lül 100 ember lenne alkalmazva. A lendavai fonó, amely a lendavai mező­erdőgazdasági birtok keretében működik, a múlt évben a ljubljanai »Kooperativa« kivi­teli vállalaton keresztül több mint 14 millió dinár értékű árut adott el. A lendavai birtok eddig 12 ha fűzfa ül­tetvényt rendezett el. Erre a Mura és Lé­dava mentén fekvő földeket használták fel, amelyeket másra nem lehet használni, mert túl mocsarasak. A vállalat kiterjesztésével emelkedni fog a termelés is. Úgy számítják, hogy a folyó év folyamán még 8 hektár ültetvényt ren­deznek be, a termelés értékét pedig a tava­lyi 14 millióról 45 millió dinárra emelik, mert a fonott kosarakat külföldre szállítják, ahol nagy irántuk az érdeklődés. A lenda­vai fonónak meg van minden lehetősége, hogy eredményesen hajtsa végre a terjesz­kedési tervet. Az új fonó felállításának költségei körül­belül 35 millió dinárt fognak kitenni. PROSZENJAKOVCI A Vöröskereszt még tavaly megtartott közgyűlésén többek között elhatározták, hogy a faluban megfelelő kutat, fürdőt és mosodát rendeznek be. A költségekhez va­lamivel a Vörös­kereszt járási bizottsága is hozzájárul. A határozatot azonban nem haj­tották végre, mert nem kaptak cementet. Ennek ellenére a község lakossága már el­készítette majdnem az egész építéshez szük­séges anyagot. A lakosság reméli, hogy a ku­tat, fürdőt és mosodát az idén felállítják. Er­ről a közeledő közgyűlésen ismét tárgyalni fognak. MOTVARJEVCI Motvarjevcin néhány hónappal ezelőtt ifjúsági aktívát alakítottak, amelynek ma már több mint 30 tagja van. Ez az idő alatt már sok mindent tettek és szép eredménye­ket is értek el. Többek között betanultak néhány egyfelvonásos színdarabot, amivel Motvarjevcin és Dubrovnikon léptek fel. Most egy négyfelvonásos darabot tanulnak, amelyet a jövő hónapban szándékoznak be­mutatni a közönségnek. A leányok főző, a fiuk pedig rádióamatőr tanfolyamot láto­gatnak. Erősen kiv­ánnnak előadásokat is és ezért a SzN­­murszka szobotai községi bizottsága megígérte, hogy minden hónapban küld ne­kik egy előadót. A magyar kisebbség­­ if­jú­­sági aktívája sok ifjúsági aktívának példa­kép szolgálhat. Gabona becserélés Petrovcin A lupovai ma­lom, amelyet kellőképpen rendbehoztak és termelőképességét napi 150 mázsa őrlésére rendezték be, rövidesen Pe­trovcin gabona becserélő üzletet rendez be, így a parasztoknak többé nem kell a gabo­nát malomba vinni, hanem már Petrovcin becserélhetik lisztre. A lucovai malom ezen­kívül péküzletet is létesít Petrovcin. A cse­reüzlet és péküzlet berendezésének költsé­geit, ami körülbelül 4 millió dinárt fog ki­tenni, a malom saját eszközeiből fogja fe­dezni. Néhány nap előtt Petrovcin kijelölték a helyet is, ahogy egy asztalos műhelyt fognak felállítani, amelyben 15 munkás kap alkal­mazást. A műhelyt a Remont iparvállalat fogja építeni, a község pedig a költségekhez 2 millió dinárral járul hozzá. Mint az Agro­­szerviz műhely, úgy az asztalos műhelyt is június elsejére akarják elkészíteni. Gépkocsikarambol Hétfőn délután a murszka szobotai törvényszék előtti utca­­kereszteződésnél forgalmi baleseti történt, amely azonban szeren­csére emberi áldozat nélkül vég­ződött. Az Ivanocijeva utca felől Franc Rituper taxisofőr Merce­des személygépkocsijával helye­sen fordult Titova cesztára. Vele szembe jött egy Olympia gépko­csin Alojz Omar Otovciról és va­lószínűleg lámpaláz miatt rosz­­szul fékezett és áttért az utca má­sik oldalára és így a két gépko­csi összeütközött. Az Olyimpia felborult. Valami nehezebb sérü­lésre sor nem került, a keletke­zett kárt 40 ezer dinárra becsü­lik. NÉPÚJSÁG 3

Next