Népújság, 1960 (3. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-16 / 1. szám

A HALADÓ GAZDA TÉLI ELMÉLKEDÉSE A szép enyhe téli időnek vége van és be­köszöntött a zord hideg tél. A kinti munká­nak vége van, legfeljebb a kisebb háztáji és állattartás körüli munkákat lehet végezni. Szóval a gazdaemberek beszorultak a lakás­ba é­s kipihenik az év fáradalmait. A pihe­nés megérdemelt. De, aki munkához van szokva, nehezen bírja a kényszerpihenést. Ha testi munkát nem is végezhet, a jó meleg kályha mellett elgondolkodik, elmélkedik az elmúlt év sikereiről és bajairól, de még jobb, ha elgondolkozik a jövő év terveiről, hogy még sikeresebb legyen a munkája. Nézzük csak miről is elmélkedhet ilyen téli időben a gazda. December elején a szakemberek aján­lották az olaszbúza téli nitratációját (nitrogén műtrágyával való felültrágyázást). Elvégezte-e a munkát vagy sem? Ha igen, akkor láthatta, hogy az ősszel aránylag gyenge vetések milyen szépen feljavultak. Megelégedéssel töltheti el a jól végzett mun­ka eredménye. De mindjárt jön a gond is, velejárója a mezőgazdálkodásnak. Vájjon nem fog-e­ ártani a fedetlen, hótakar­ónélküli búzavetéseknek az erős hideg? Sajnos, erre nagyon nehéz pontos feleletet adni. Minden­esetre nem előnyös, de mégis megnyugszik, hogy az erősebb vetéseknek kevésbé árt a hideg, mint satnyább, gyengébb vetéseknek Egyenlőre mást nem tehetünk, csak, kíván­juk, hogy minnél előbb jöjjön egy kiadós hótakaró, amely védi a vetéseket a nagyon alacsony száraz hideg és hideg északi sze­lek ellen. (Ez már bekövetkezett — Szerk.) Minden muravidéki gazdaságnak fontos és alapvető kérdése a takarmány kérdése. Csakis az elegendő mennyiségű és megfele­lő takarmány biztosítja a jövedelmező ál­lattenyésztést. Megtettem-e mindent ennek biztosítására? Megtrágyáztam-e a réteket és lóherést műtrágyával, amikor erre igen ked­vező időjárás volt? Ha ezt megtettem nyu­godtam nézhetek elébe a jövő évnek, mert a takarmányalapot mennyiségileg és minő­ségileg biztosítottam. Ha nem tette meg, itt az utolsó idő, hogy még megteheti, de minél előbb, még a hóesés előtt. Szívesen meg­­tenném, de sajnos nincs pénzem! Ez nem ki­fogás! Menjen el a szövetkezetekbe, amely előnyös feltételek mellett hitelezi a szüksé­ges műtrágyákat és egyben megadják a szükséges szakutasításokat is. A műtrágya árát megtéríti a termés betakarítása után pénzben, eladott állat, tej stb. árával. El­mélkedjünk erről, hogy milyen előnyös ez a pénztelen gazdának. De még jobb ha az el­mélkedést tetté váltjuk és elvégezzük a munkát, de azonnal, mert már nincs sok időnk. Ez évben jó gyümölcstermésre van kilá­tásunk. Megtettünk-e mindent, hogy ne csak sok apró gyümölcsünk legyen, amelynek az ára alacsony, hanem szép, fedett gyümöl­csöt kapjunk, amelyet megfelelő magas áron tudunk értékesíteni. Ennek érdekében elvé­geztük-e a trágyázást istállótrágyával, kom­posztál, műtrágyával? Ha nem, végezzük el mielőbb, amint csak az idő megengedi. U­gyan­ez vonatkozik a korona ritkítására, tél­­permetezésre stb. Munkák és költségek, amelyek azonban busásan térülnek meg ropogós ezres ban­kókban. Számot vetünk már most a takarmány­­készletünket is. Elegendő lesz-e május else­jéig. A gondos gazda ezzel a dátummal szá­mol, mert így nem érheti kellemetlen meg­lepetés. Ha a számbavevés gyengén mutat, akkor már most kell kezdeni beosztással a takarmányozást vagy pedig idejében gondo­skodni a szükséges takarmány beszerzéséről. Gondolkodjunk a tavaszi vetésekről is. Előkészítettük-e megfelelően a talajt a ku­korica, burgonya stb. alá? Például a kuko­rica alá a helyes talajelőkészítés az őszi mélyszántásból és istás­lótrágya és bizonyos mennyiségű műtrágyák (nitrofoszkál) alá­­szántás­ából áll. Ha az alaptrágyázáshoz szükséges nitrofoszkált az ősszel nem adtuk meg, akkor kora tavasszal kell pótolni, ha­bár már nem lesz még olyan jó hatása. Mi­lyen fajta kukoricát fogunk ültetni? Azt hisszük, hogy ezen már nem tanakodik a jó gazda, mert hát a hibridkukorica bebizonyí­totta hőtermékenységét és messzire felül­múlja a hazai fajtákat. Lia még nem kötötte meg a termelési szerződést a szövetkezettel, tegye meg mielőbb. Habár már némileg el­késett, de jobb egy kicsit késve, mint soha, mert ezáltal csak magának csinál kárt. Van-e elegendő megfelelő minőségű bur­gonya vetőgumója? Jól van-e elraktározva, nem fog-e fagytól szenvedni? Ez most na­gyon fontos kérdés, mert a vetőgumó be­szerzése, tekintetve a tavalyi rossz termést, úgy­szólván lehetetlen. Azért vigyázzunk, nehogy kárt szenvedjünk. Mindent egybevéve sok mindenről elmél­kedhet a gazda, amikor is úgyszólván tervet készít gazdálkodására, munkájára nézve. Habár ezt nem veti papírra, mégis meg van a fejében átgondolva és nem fog hirtelené­­ben határozni. A hirtelen, át­ nem gondolt elhatározások nagyon sokszor rosszul vég­ződnek. A téli idő nagyon alkalmas szaktudásunk bővítésére is. A gyors haladás idejét éljük, egymás után jönnek az újabb felfedezések, újabb termelési módszerek, amelyekkel meg kell ismerkednie a gazdának. Olvassunk szakkönyveket, újságokat, szervezzünk elő­adásokat, összejöveteleket, amelyeken meg­beszéljük a gazdákat érdeklő kérdéseket. Szlovén nyelven nagyon sok értékes szak­könyv jelenik meg, ha nem bírjuk ezt a nyelvet, meg van a lehetőség magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésére is. E néhány idevetett kérdésből láthatjuk, hogy a gazda nagyon hasznosan töltheti el a téli pihenés idejét. Ezzel nem rövidül meg a pihenése, hiszen örömöt csinál magának az ilyen elmélkedéssel. Nem is annyira munká­ról van szó, hanem inkább unaloműzésről és még­hozzá nagyon hasznos unaloműzésről. S. E. 4 NÉPÚJSÁG Szilveszter után Balduinnek a városban unokatestvére élt. Az óév befejezésére ez az unokatestvér vad szilveszteresti dorbézolást rendezett. Erre az ünnepségre Balduint is elfelejtette meghívni. Balduin azonban ennek ellenére eljött. Az unokatestvér szilveszter estéjé­nek a családban jó híre volt, és erről az egész városban beszéltek. Azért Balduinnak nem szabadott hiányozni. »Örvendek, hogy eljöttél,« mondotta az unokatestvér, mikor Balduin óévkor megje­lent, »Örvendek, hogy velünk együtt tölt­heted a szilveszter estét, az a kérdés azon­ban, hogy később hova tegyelek. Az egész ház tele van emberekkel, mi itthoniak annyira összehúzódszkodtunk, amennyire csak lehet. Egyedül az lehetséges, hogy a konyhában alszol, ahol a FLoki van, vagy pedig, hogy felmászol a padlásszobába ...« Balduin a padlásszobát választotta. Újév napján korán reggel Balduin sze­rette volna felfrissíteni a fejét és gondolata­it. Annyi embert ismert meg, annyi bort ivott meg és annyi meglepetésben részesült, hogy egy kis friss levegőre volt szüksége. Hasonlóan érezhette magát egy jóképű fiatal leány, aki akárcsak Balduin a tera­szon szívta magába a friss levegőt. Balduin már tegnap az ünnepély alatt észre vette, azonban nem sikerült neki közeledni hozzá. Azért kihasználta az alkalmat most: »Jó reggelt,« mondotta udvariasban. »Úgy vélem, hogy együtt vártuk meg az új évet, és e mellett nem is ismerjük egy­mást ...« »Ah, nem haj,« mondotta a leány jóked­vűen, én a maga unokatestvérének sógornő­je vagyok és Ftokinak hívnak.­­És kicsoda maga?« Balduin bambán nézett, azután keserve­sen mondta: Én... én pedig a legnagyobb marha vagyok e föld­kerekségen ...« o­o CL tlLo TUjg^ce folyo mentin /'ttYcctuEicLf cl Jc&’cZé-si&ic cl fa törzsét TXtstoy &tHÍ£iCOSZOUllKl£ ovezuc, Piogy * $ CL fé LiCCL (ÍCLfUDiCCLt ujCL&can iceo&ijáe.'tmé-K'­­ből, o.'ccLlS - szálak­ffofi ícístjZlk. , nuAftaž soicjcaJf tartósaJf&cL-fc ClAXS21,cati£L - San egy 5500 m hosszil diótice'cctéc kauIl &e cl fegeto­­jctt és védi cl Siticá 4cat cl imd~Kij£yáicto£l cl iomtot cl vesz&cLežmes „6 AUBA " hangyaictoP vedyéic * a szdz£á,8á szeszé­ly zseten 'KXZ‘CUCU.&CL gongijoOcdjLic és úgy Z^gLL'Ozt 'mint egy 'fceie.ic Beszéltünk a viccről A »vicc« szó nem magyar szó, de arra a fogalomra, amelynek megjelölésére használ­juk, nincsen teljesértékű magyar szavunk. Az »adorna«, az »anekdota« vagy még inkább a »tréfa« közel jár hozzá, de a vicc mégis más. Közte és az előbbiek között körülbelül az a különbség, ami az ecet és az eszenc kö­zött. A vicc erősebb, koncentráltabb humor. Kétféle viccet ismerünk, úgymint: jó viccet és rossz viccet. A jó vicc és a rossz vicc között a különbség nem a viccekben van, hanem a hallgatókban. Vagyis: ugyanaz a vicc hol jó, hol rossz, aszerint, hogy ki hall­gatja. Olyan vicc, amely mindenkinek tet­szik, csak egy van, de ezt nem mesélem el, mert nekem például nem tetszik. A viccek elmondásának és meghallga­tásának valóságos tudmánya van. Vannak, akik a legjobb viccet is játszi könnyedséggel verik agyon. A viccet agyonverni többféle­képpen lehet. 1. Agyon lehet a viccet verni az úgyne­vezett » előpropagandával«. Aki enek rabja, az így vezeti be a viccet: — Gyerekek, tegnap hallottam egy vi­ccet, hát én még annyit nem nevettem. Én már sok viccet hallottam, de ilyen jót még soha. Ilyen ragyogó viccet-hát ez a vicc va­lami óriási! Szóval... Most elmondja a viccet s utána megdö­bbenve néz körül: siri csend, sehol egy mo­soly. Sietve utána gondol, nem felejtett-e ki valamit belőle. Nem semit. Hát akkor mi­ért nem nevetnek rajta? Gyomorbajos az egész társaság? Vagy tán öszebeszéltek? Vagy ismerték a viccet? Vagy nem is olyan jó e vicc? No ez kínos. Csak az igazi okra nem gondol: túl nagy propagandát csinált a viccnek, s a hallga­tóság akaratlanul is nem a viccet magrát fi­gyelte, hanem azt, hogy megérdelmelte-e a nagy beharangozást. 2. Még biztosabban agyon lehet ütni a viccet, ha az előadó közbe-közbe belenevet. A nevetve előadott viccnek soha sincs ha­tása. A hallgató csak azért se nevet a csa­ttanón. 3. Mindennapos módja a vicc megölésé­nek a magyarázat. Vannak telhetetlen vicc­ mesélők. Ezek nem érik be a nevetéssel. Megvárják, amíg a nevetést elül, aztán még egyszer akarnak aratni: az utolsó monda­tokat elmondják mégegyszer, azután meg­magyarázzák, hol rejlik a humor. Ez a ma­gyarázat töri ki a vicc nyakát. 4. S végül a legbisztosabb vicchalál, ha a mesélő nem ismeri jól a viccet. Nagy len­dülettel belefog, aztán hirtelen elakad és be­lezavarodik. Újra kezdi pontosan ugyanott megint belesül. Ez a jó vicc biztos halála. — Halod-e te csibész! — támad rá egyet­len fiára Kockáné. — Ilyenkor kell haza jönni ebédre? Hol csavarogtál megint? tanításnak egy órával ezelőtt vége volt. — Egy asszony elveszített az utcán egy húszdinárost, azért késtem el, — magyará­zza a srác. — Ezért igazán kár volt elkésni, —­ mér­gelődik kockámé. — Nem vagy köteles meg­keresni a mást pénzét. — Nem is kerestem, — feleli a szépremé­nyű ifjú, — csa­­ rajtatartottam a lábamat, amíg a többiek el nem mentek onnan. No most halljuk a hét viccét: A nemes jellem. A ÉRDEKESSÉGEK Amikor a méhkirálynő lerakja petéit, há­rom nap múlva apró fehér lárva bújik ki belőlük, amely azonnal táplálékot keres. A rovarok többsége nem törődik utódaival, de a méhek ezen a téren kivételt képeznek. Min­den kaptárban »dajkák« vannak, amelyek lelkiismeretesen gondokornak a kikelt lár­vákról. Életének első két-három napjában a lárva a rendkívül tápláló, kocsonyaszerű­ pempőt eszik és csak ezután tér át a méz és virágpor fogyasztására. A dolgozó méhek ekkor bizonyos mennyiségű táplálékot hoz­nak neki, azt elhelyezik a sejtekben, majd viaszfedővel leborítják. A bezárt lárva né­hány napig a felhalmozott tartalékból él, ma­jd bábbá alakul át. Tizenhárom nap múl­va a bábból méh fejlődik ki. Mary Mason angol építészmérnök cement és malter nélkül építi a lakóházakat. Külön­leges hornyolt betontoglait légmentesen illesztik egymáshoz. Eljárása alapján két hét alatt ötszobás, földszintes lakóház épít­hető másfélmillió dináros költséggel. Vasárnap, 1960 1. 17. — 12.00: Beszélgetés a választókkal, helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 12.15: Magyarnyelvű adás. 12.40: Kivánságlemezek. Kedd, 1960 1. 19. — 17.00: Helyivonatkozá­­su hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. Csütörtök, 1960 1. 21. — 17.00 Helyivonat­­kozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. 17.25: Kivánságlemezek. Vasárnap, 1960 1. 24. — 12.00: Beszélgetés a választókkal, helyivonatkozásu hírek, fürdetések, közlemények. 12.15: Magyarnyelvű adás. 12.40: Kivánságlemezek. Kedd, 1960 1. 26. — 17.00: Helyivonatkozá­­su hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. Csütörtök, 1960 1. 28. — 17.00: Helyivonat­­kozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. 17.25: Kivánságlemezek. Előfizetési osztály Kocljeva ulica št. 7 — Előfiz­e­­t­isi ára eposz évre 200 din, félévre 100 din — A/*»k az előfizetők, akik a »Pomurski vpstnikc-kel epviitt !»«*lelik meg a vNépuj­áp«-ot eposz évre 100 din, félévre 250 din — Kézi minkért nem fel**lü­nk és nem adunk vissza — Folyószámla száma: Komunal­na banka M. Sobota 605—70­1—565 Pomurska tiskarna nyomása M. Sobota

Next