Népújság, 1960 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1960-01-16 / 1. szám
A HALADÓ GAZDA TÉLI ELMÉLKEDÉSE A szép enyhe téli időnek vége van és beköszöntött a zord hideg tél. A kinti munkának vége van, legfeljebb a kisebb háztáji és állattartás körüli munkákat lehet végezni. Szóval a gazdaemberek beszorultak a lakásba és kipihenik az év fáradalmait. A pihenés megérdemelt. De, aki munkához van szokva, nehezen bírja a kényszerpihenést. Ha testi munkát nem is végezhet, a jó meleg kályha mellett elgondolkodik, elmélkedik az elmúlt év sikereiről és bajairól, de még jobb, ha elgondolkozik a jövő év terveiről, hogy még sikeresebb legyen a munkája. Nézzük csak miről is elmélkedhet ilyen téli időben a gazda. December elején a szakemberek ajánlották az olaszbúza téli nitratációját (nitrogén műtrágyával való felültrágyázást). Elvégezte-e a munkát vagy sem? Ha igen, akkor láthatta, hogy az ősszel aránylag gyenge vetések milyen szépen feljavultak. Megelégedéssel töltheti el a jól végzett munka eredménye. De mindjárt jön a gond is, velejárója a mezőgazdálkodásnak. Vájjon nem fog-e ártani a fedetlen, hótakarónélküli búzavetéseknek az erős hideg? Sajnos, erre nagyon nehéz pontos feleletet adni. Mindenesetre nem előnyös, de mégis megnyugszik, hogy az erősebb vetéseknek kevésbé árt a hideg, mint satnyább, gyengébb vetéseknek Egyenlőre mást nem tehetünk, csak, kívánjuk, hogy minnél előbb jöjjön egy kiadós hótakaró, amely védi a vetéseket a nagyon alacsony száraz hideg és hideg északi szelek ellen. (Ez már bekövetkezett — Szerk.) Minden muravidéki gazdaságnak fontos és alapvető kérdése a takarmány kérdése. Csakis az elegendő mennyiségű és megfelelő takarmány biztosítja a jövedelmező állattenyésztést. Megtettem-e mindent ennek biztosítására? Megtrágyáztam-e a réteket és lóherést műtrágyával, amikor erre igen kedvező időjárás volt? Ha ezt megtettem nyugodtam nézhetek elébe a jövő évnek, mert a takarmányalapot mennyiségileg és minőségileg biztosítottam. Ha nem tette meg, itt az utolsó idő, hogy még megteheti, de minél előbb, még a hóesés előtt. Szívesen megtenném, de sajnos nincs pénzem! Ez nem kifogás! Menjen el a szövetkezetekbe, amely előnyös feltételek mellett hitelezi a szükséges műtrágyákat és egyben megadják a szükséges szakutasításokat is. A műtrágya árát megtéríti a termés betakarítása után pénzben, eladott állat, tej stb. árával. Elmélkedjünk erről, hogy milyen előnyös ez a pénztelen gazdának. De még jobb ha az elmélkedést tetté váltjuk és elvégezzük a munkát, de azonnal, mert már nincs sok időnk. Ez évben jó gyümölcstermésre van kilátásunk. Megtettünk-e mindent, hogy ne csak sok apró gyümölcsünk legyen, amelynek az ára alacsony, hanem szép, fedett gyümölcsöt kapjunk, amelyet megfelelő magas áron tudunk értékesíteni. Ennek érdekében elvégeztük-e a trágyázást istállótrágyával, komposztál, műtrágyával? Ha nem, végezzük el mielőbb, amint csak az idő megengedi. Ugyanez vonatkozik a korona ritkítására, télpermetezésre stb. Munkák és költségek, amelyek azonban busásan térülnek meg ropogós ezres bankókban. Számot vetünk már most a takarmánykészletünket is. Elegendő lesz-e május elsejéig. A gondos gazda ezzel a dátummal számol, mert így nem érheti kellemetlen meglepetés. Ha a számbavevés gyengén mutat, akkor már most kell kezdeni beosztással a takarmányozást vagy pedig idejében gondoskodni a szükséges takarmány beszerzéséről. Gondolkodjunk a tavaszi vetésekről is. Előkészítettük-e megfelelően a talajt a kukorica, burgonya stb. alá? Például a kukorica alá a helyes talajelőkészítés az őszi mélyszántásból és istáslótrágya és bizonyos mennyiségű műtrágyák (nitrofoszkál) alászántásából áll. Ha az alaptrágyázáshoz szükséges nitrofoszkált az ősszel nem adtuk meg, akkor kora tavasszal kell pótolni, habár már nem lesz még olyan jó hatása. Milyen fajta kukoricát fogunk ültetni? Azt hisszük, hogy ezen már nem tanakodik a jó gazda, mert hát a hibridkukorica bebizonyította hőtermékenységét és messzire felülmúlja a hazai fajtákat. Lia még nem kötötte meg a termelési szerződést a szövetkezettel, tegye meg mielőbb. Habár már némileg elkésett, de jobb egy kicsit késve, mint soha, mert ezáltal csak magának csinál kárt. Van-e elegendő megfelelő minőségű burgonya vetőgumója? Jól van-e elraktározva, nem fog-e fagytól szenvedni? Ez most nagyon fontos kérdés, mert a vetőgumó beszerzése, tekintetve a tavalyi rossz termést, úgyszólván lehetetlen. Azért vigyázzunk, nehogy kárt szenvedjünk. Mindent egybevéve sok mindenről elmélkedhet a gazda, amikor is úgyszólván tervet készít gazdálkodására, munkájára nézve. Habár ezt nem veti papírra, mégis meg van a fejében átgondolva és nem fog hirtelenében határozni. A hirtelen, át nem gondolt elhatározások nagyon sokszor rosszul végződnek. A téli idő nagyon alkalmas szaktudásunk bővítésére is. A gyors haladás idejét éljük, egymás után jönnek az újabb felfedezések, újabb termelési módszerek, amelyekkel meg kell ismerkednie a gazdának. Olvassunk szakkönyveket, újságokat, szervezzünk előadásokat, összejöveteleket, amelyeken megbeszéljük a gazdákat érdeklő kérdéseket. Szlovén nyelven nagyon sok értékes szakkönyv jelenik meg, ha nem bírjuk ezt a nyelvet, meg van a lehetőség magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésére is. E néhány idevetett kérdésből láthatjuk, hogy a gazda nagyon hasznosan töltheti el a téli pihenés idejét. Ezzel nem rövidül meg a pihenése, hiszen örömöt csinál magának az ilyen elmélkedéssel. Nem is annyira munkáról van szó, hanem inkább unaloműzésről és méghozzá nagyon hasznos unaloműzésről. S. E. 4 NÉPÚJSÁG Szilveszter után Balduinnek a városban unokatestvére élt. Az óév befejezésére ez az unokatestvér vad szilveszteresti dorbézolást rendezett. Erre az ünnepségre Balduint is elfelejtette meghívni. Balduin azonban ennek ellenére eljött. Az unokatestvér szilveszter estéjének a családban jó híre volt, és erről az egész városban beszéltek. Azért Balduinnak nem szabadott hiányozni. »Örvendek, hogy eljöttél,« mondotta az unokatestvér, mikor Balduin óévkor megjelent, »Örvendek, hogy velünk együtt töltheted a szilveszter estét, az a kérdés azonban, hogy később hova tegyelek. Az egész ház tele van emberekkel, mi itthoniak annyira összehúzódszkodtunk, amennyire csak lehet. Egyedül az lehetséges, hogy a konyhában alszol, ahol a FLoki van, vagy pedig, hogy felmászol a padlásszobába ...« Balduin a padlásszobát választotta. Újév napján korán reggel Balduin szerette volna felfrissíteni a fejét és gondolatait. Annyi embert ismert meg, annyi bort ivott meg és annyi meglepetésben részesült, hogy egy kis friss levegőre volt szüksége. Hasonlóan érezhette magát egy jóképű fiatal leány, aki akárcsak Balduin a teraszon szívta magába a friss levegőt. Balduin már tegnap az ünnepély alatt észre vette, azonban nem sikerült neki közeledni hozzá. Azért kihasználta az alkalmat most: »Jó reggelt,« mondotta udvariasban. »Úgy vélem, hogy együtt vártuk meg az új évet, és e mellett nem is ismerjük egymást ...« »Ah, nem haj,« mondotta a leány jókedvűen, én a maga unokatestvérének sógornője vagyok és Ftokinak hívnak.És kicsoda maga?« Balduin bambán nézett, azután keservesen mondta: Én... én pedig a legnagyobb marha vagyok e földkerekségen ...« oo CL tlLo TUjg^ce folyo mentin /'ttYcctuEicLf cl Jc&’cZé-si&ic cl fa törzsét TXtstoy &tHÍ£iCOSZOUllKl£ ovezuc, Piogy * $ CL fé LiCCL (ÍCLfUDiCCLt ujCL&can iceo&ijáe.'tmé-K'ből, o.'ccLlS - szálakffofi ícístjZlk. , nuAftaž soicjcaJf tartósaJf&cL-fc ClAXS21,cati£L - San egy 5500 m hosszil diótice'cctéc kauIl &e cl fegetojctt és védi cl Siticá 4cat cl imd~Kij£yáicto£l cl iomtot cl vesz&cLežmes „6 AUBA " hangyaictoP vedyéic * a szdz£á,8á szeszély zseten 'KXZ‘CUCU.&CL gongijoOcdjLic és úgy Z^gLL'Ozt 'mint egy 'fceie.ic Beszéltünk a viccről A »vicc« szó nem magyar szó, de arra a fogalomra, amelynek megjelölésére használjuk, nincsen teljesértékű magyar szavunk. Az »adorna«, az »anekdota« vagy még inkább a »tréfa« közel jár hozzá, de a vicc mégis más. Közte és az előbbiek között körülbelül az a különbség, ami az ecet és az eszenc között. A vicc erősebb, koncentráltabb humor. Kétféle viccet ismerünk, úgymint: jó viccet és rossz viccet. A jó vicc és a rossz vicc között a különbség nem a viccekben van, hanem a hallgatókban. Vagyis: ugyanaz a vicc hol jó, hol rossz, aszerint, hogy ki hallgatja. Olyan vicc, amely mindenkinek tetszik, csak egy van, de ezt nem mesélem el, mert nekem például nem tetszik. A viccek elmondásának és meghallgatásának valóságos tudmánya van. Vannak, akik a legjobb viccet is játszi könnyedséggel verik agyon. A viccet agyonverni többféleképpen lehet. 1. Agyon lehet a viccet verni az úgynevezett » előpropagandával«. Aki enek rabja, az így vezeti be a viccet: — Gyerekek, tegnap hallottam egy viccet, hát én még annyit nem nevettem. Én már sok viccet hallottam, de ilyen jót még soha. Ilyen ragyogó viccet-hát ez a vicc valami óriási! Szóval... Most elmondja a viccet s utána megdöbbenve néz körül: siri csend, sehol egy mosoly. Sietve utána gondol, nem felejtett-e ki valamit belőle. Nem semit. Hát akkor miért nem nevetnek rajta? Gyomorbajos az egész társaság? Vagy tán öszebeszéltek? Vagy ismerték a viccet? Vagy nem is olyan jó e vicc? No ez kínos. Csak az igazi okra nem gondol: túl nagy propagandát csinált a viccnek, s a hallgatóság akaratlanul is nem a viccet magrát figyelte, hanem azt, hogy megérdelmelte-e a nagy beharangozást. 2. Még biztosabban agyon lehet ütni a viccet, ha az előadó közbe-közbe belenevet. A nevetve előadott viccnek soha sincs hatása. A hallgató csak azért se nevet a csattanón. 3. Mindennapos módja a vicc megölésének a magyarázat. Vannak telhetetlen vicc mesélők. Ezek nem érik be a nevetéssel. Megvárják, amíg a nevetést elül, aztán még egyszer akarnak aratni: az utolsó mondatokat elmondják mégegyszer, azután megmagyarázzák, hol rejlik a humor. Ez a magyarázat töri ki a vicc nyakát. 4. S végül a legbisztosabb vicchalál, ha a mesélő nem ismeri jól a viccet. Nagy lendülettel belefog, aztán hirtelen elakad és belezavarodik. Újra kezdi pontosan ugyanott megint belesül. Ez a jó vicc biztos halála. — Halod-e te csibész! — támad rá egyetlen fiára Kockáné. — Ilyenkor kell haza jönni ebédre? Hol csavarogtál megint? tanításnak egy órával ezelőtt vége volt. — Egy asszony elveszített az utcán egy húszdinárost, azért késtem el, — magyarázza a srác. — Ezért igazán kár volt elkésni, — mérgelődik kockámé. — Nem vagy köteles megkeresni a mást pénzét. — Nem is kerestem, — feleli a szépreményű ifjú, — csa rajtatartottam a lábamat, amíg a többiek el nem mentek onnan. No most halljuk a hét viccét: A nemes jellem. A ÉRDEKESSÉGEK Amikor a méhkirálynő lerakja petéit, három nap múlva apró fehér lárva bújik ki belőlük, amely azonnal táplálékot keres. A rovarok többsége nem törődik utódaival, de a méhek ezen a téren kivételt képeznek. Minden kaptárban »dajkák« vannak, amelyek lelkiismeretesen gondokornak a kikelt lárvákról. Életének első két-három napjában a lárva a rendkívül tápláló, kocsonyaszerű pempőt eszik és csak ezután tér át a méz és virágpor fogyasztására. A dolgozó méhek ekkor bizonyos mennyiségű táplálékot hoznak neki, azt elhelyezik a sejtekben, majd viaszfedővel leborítják. A bezárt lárva néhány napig a felhalmozott tartalékból él, majd bábbá alakul át. Tizenhárom nap múlva a bábból méh fejlődik ki. Mary Mason angol építészmérnök cement és malter nélkül építi a lakóházakat. Különleges hornyolt betontoglait légmentesen illesztik egymáshoz. Eljárása alapján két hét alatt ötszobás, földszintes lakóház építhető másfélmillió dináros költséggel. Vasárnap, 1960 1. 17. — 12.00: Beszélgetés a választókkal, helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 12.15: Magyarnyelvű adás. 12.40: Kivánságlemezek. Kedd, 1960 1. 19. — 17.00: Helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. Csütörtök, 1960 1. 21. — 17.00 Helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. 17.25: Kivánságlemezek. Vasárnap, 1960 1. 24. — 12.00: Beszélgetés a választókkal, helyivonatkozásu hírek, fürdetések, közlemények. 12.15: Magyarnyelvű adás. 12.40: Kivánságlemezek. Kedd, 1960 1. 26. — 17.00: Helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. Csütörtök, 1960 1. 28. — 17.00: Helyivonatkozásu hírek, hirdetések, közlemények. 17.15: Magyarnyelvű adás. 17.25: Kivánságlemezek. Előfizetési osztály Kocljeva ulica št. 7 — Előfizetisi ára eposz évre 200 din, félévre 100 din — A/*»k az előfizetők, akik a »Pomurski vpstnikc-kel epviitt !»«*lelik meg a vNépujáp«-ot eposz évre 100 din, félévre 250 din — Kézi minkért nem fel**lünk és nem adunk vissza — Folyószámla száma: Komunalna banka M. Sobota 605—701—565 Pomurska tiskarna nyomása M. Sobota