Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-13 / 1. szám

A SzNN 7. kongresszusának küldöttei a­z ifjúság problémáiról A közeljövőben, azaz i. h. 26. és 27. tartja meg a Szlovén Népi Ifjúság VII. köz­­társasági kongresszusát Kranjban. Ezért az alábbiakban közöljük kedves olvasóinknak néhány lendavai és murszka szoborai küldö­tt elmélkedését a pomurjei ifjúság problé­máira vonatkozólag. Stefan Matus, a SzNN lendavai községi vezetőségének elnöke, a következőket mon­dotta az ifjúság problémáinál: Községünkben a helységek hiánya képe­­zi a legégetőbb problémát, hiszen valóban kevés helyiségünk van, ahol az ifjúság ösz­­szejöveteleket tartana és képezhetné magát. Reméljük, hogy a többi szervezetek segít­ségével ezt a problémát sikerül majd megol­dani és akkor több ifjúságot is bekapcsolunk a társadalmi életbe. A második problémát képezi a nemzeti kisebbség munkája az ifjúsági szervezetek­ben. Az ifjúság többször nem tud megegye­zni, milyen nyelven készítsenek el és tart­sanak meg valamilyen rendezményt. Ezt a problémát legtöbbször úgy oldjuk meg, hogy kétnyelvű műsort készítünk. Előfordul hog­y ezeket az ifjúsági aktívákat a községi vezetőség ritkábban látogatja. Ez talán azért van így, mert a községi vezetőségnek nincs hivatásos ifjúsági munkása, aki komo­lyabban foglalkozna az ifjúság problémái­val. Remélem azonban, hogy a jövőben si­keresebben fogjuk megoldani ezeket a pro­­blémákat és így az ifjúság munkája is jobb lesz mint eddig. Marija Z­seks, az »Uni­verzál« kereskedel­mi vállalat tisztviselőnője a következőket mondotta a leányok tevékenységéről az if­júsági szervezetekben: A lendavai községben több leány műkö­dik közre az ifjúsági szervezetekben mint fiú, ennek ellenére nem állíthatom, hogy a helyzet kielégítő. A községben több ifjúsági aktívának le­ány­a­­ elnöke. Ezek az aktívák a legtevéke-­n­yebbek. Községünk leányai az utóbbi é­­vekben szép számban vettek részt a szövet­ségi és helyi munkaakciókban. A leányok tevékenység azonban Lendaván a legjobb, legyen a SzNI községi vezetősége határoza­tainak végrehajtásánál, vagy részvételnél az előadásokon, szemináriumokon stb. A falun főleg a szülők képezik a legnagyobb aka­dályt az ifjúsági szervezetekbe valló bekap­csolódásnál. Az ugyanis a véleményünk, hogy a leánynak otthon van a helye, és hogy részére káros, ha elmegy ifjúsági ösz­­szejövetelre, vagy rendezményre. Az azonban a véleményem, hogy mindez nem jelent olyan akadályt, hogy­­a női ifjú­ság nagyobb számban nem kapcsolódhatna be az ifjúsági aktívákon. Minden falusi le­ány, aki meg nem értésre akad, maga, vagy pedig barátnői segítségével bebizonyíthatja, hogy az ifjúsági szervezetekben a leányok­nak is van helyük. Jurij Bogdán, a »Mehanika« alkalmazott­ja a következőket mondotta a vállalat ifjú­ságának jövendő munkájáról: A »Mehanika« ifjúsági aktívája még na­gyon fiatal, azonban az ifjúság már e rövid idő alatt is szép sikereket ért el. A vállalat­ban népi és drámai csoport működik, ame­lyek i­ár többször sikeresen felléptek a vál­lalaton kívül is. Az eddigi munkaformákon kívül a jövő­ben az aktíva több figyelmet szentel az if­júság közreműködésének a munkás és tár­sadalmi igazgatás szerveiben. Mivel az ifjú­ság gyakran kíván szórakozási és egyéb rendezményeket, a jövőben több figyelmet kell szentelnünk a kultur-szórakozási mun­kának. Jozse Bertalanics, a SzNN járási vezető­ségének tagja a következőket mondotta a pomurjei ifjúság munkaakcióiról: Az utóbbi négy évben 1600 ifjú és leány vett részt a szövetségi munkaakciókon. Az ifjúsági m­unkabrigádok eredménye nem nyilvánul ki csak az élmunkások számában, hanem még fontosabbak a nevelési és mű­velődési eredmények. A munkaakciók során sok iij ifjúsági aktivistát kaptunk és általá­ban felélénkült az ifjúság tevékenysége a falun. Sok ifjú és leány rész­t vett különbö­ző szaktanfolyamon. Pomurjében eddig nem végeztünk szer­vezett helyi munka­akciókat. Ez főleg az a­­nyagiak hiánya miatt van így. Az ifjúság­ban nem láttuk legjobb segítőnket és nem törődtünk vele. A jövőben a társadalom­po­litikai tényezőknek és a népbizottságoknak többet kellene gondolnunk helyi munkaak­ciókra és ezeket a társadalmi tervekben is kilátásba kellene helyezniök. Kisebb munkaakció volt járásunkban is több, főleg a falusi kultúrházak, s­portobjekt­t­úm­ők, iskolaépületek és egyebek építésénél. Ezeket az akciókat a SzNN egyes aktívái szervezték, a legtöbb esetben azonban nem jól sikerültek, mert a falusi ifjúság fárado­zását a községi ifjúsági vezetőségek és a he­lyi tényezők nem eléggé támasztották alá. (Úgy vélem, hogy ezek a munkaakciók fe­lelnek meg legjobban lehetőségeinknek. Az az előnyük, hogy az ifjúság nagyobb szám­ban vehet részt, egyúttal pedig bizonyos ob­jektumok építése az ifjúság saját érdeke is. Azért a jövőben komo­lyabban és szervezettebben kell hozzálát­ni ezekhez az akciókhoz. Meg kell változnia a SzNN községi vezetőségei szerepének. Köz­re kell működnötök az akciók szervezésénél és nem szabad az egész dolgot rábízni az aktívákra. Mivel ezek az akciók általánosan társadalmi jellegűek i­s, a választók gyűlé­seit is érdekelté kell tenni. Külön bizottsá­gokat kellene szervezni az összes társadalmi tényezők képviselőiből, ami­­elősegítené, hogy minden kommunánkban szerveznének mun­ka akciókat. Jozse Trplan, a Sz.M­ murszka szobora községi vezetőségének elnöke, a következő­ket mondotta az ifjúság érvényesüléséről a társadalmi és mun­káselmi igazgatás szerveiben: Az ifj­úság ezen a téren némelyükt már szépen érvényesült, habár az adatokból meg­állapíthatjuk, hogy egyes vállalatok mun­kástanácsaiban és igazgató bizottságaiban az ifjúság nem vesz részt. A munkás ifjú­ság munkájára, illetve tevékenységére vo­natkozó legnagyobb hiányosság abban rej­lik, hogy gyengén láttunk hozzá az ifjúság kiképzéséhez, hogy könnyebben vehetne részt a vállalatok gazdálkodásában. Ezt a kiképzést az ifjú termelők klubjai végezik, de sajnos M­urszika Szobotában még csak két ilyen klub működik, de tervbe vettük, hogy mindenütt, ahol csak lehetséges, létesítünk ilyen klubokat, természetesen a társadalmi szervezetek és a vállalatok igazgatási szer­veinek segítségé­vel. Az ifjú termelők klub­jaiban az ifjúság műszakilag is képezi ma­gát, készül a társadalmi igazgatásra, ami azt jelenti, hogy az ifjú termelők már a klub értekezleteim áttanulmányozzák az anyagot, hogy könnyebben vehetne részt az igazga­tási szervekben folyó múmiában. A »Mura« ruha és fehérneműgyárban már eléteszik i­­lyen klub és az igazgatási­­szervekben az if­jú termelőik 20 százaléka működik közre, a­­mivel azonban még nem elégedhetünk meg, még kevésbé pedig más vállalatokban, ahol komoly problémát jelenít az ifjúság közre­működése az igazgatási szervekben. A gya­korlat azt mutatja, hogy állandó kiképzés nélkül nem várhatunk eredményes társadal­mi igazgatást. Géza Bircsics, grádi­­tanító, a községi és járási ifjúsági vezetőség tagja, az ifjúság iskolai neveléséről mondott néhány szót. A pionírok felvétele az ifjúsági szervezet­be m­­ár mágiától jelentős lépést képez az if­jak öntudatának fejlődésében, habár egyes pedagógusok eleinte ellenezték. Pedig mi­lyen nagy eseményt jelent az iskolai ifjúság részére a SzNLbe való felvétel! Ezzel ked­vezően hatunk a pionírokra, hiszen ezek az if­jakban jelképüket látják. Természetesen fontos, hogy az általános iskolai szervezet valóban nevelő szervezet legyen, amely az ifjúságinak lehetőséget nyújt, hogy önállóan alakuljon. Az ifjúsági szervezetnek ez a sze­repe egybe van kapcsolva a reformált ta­nítási­ rendszernél is. Természetesen fontos a tanító szerepe, valamint a SzNI helyi szer­vezetének szerepe, hiszen mind a kettő közel áll az ifjúsághoz és ezért nem zárhatjuk ő­­ket ki az ifjúság nevelődési­ folyamatából. Érthető, hogy ezzel az ifjúsággal, amely még nem­ alakult ki, természetesen másképp is kell foglalkozni. Kazimir Raposa, a SziNI járási vezetősé­gének tagja a következőket mondotta a SzNI eszme-nevelési munkájáról: Ezzel a témával az idén bőven foglalko­zunk, főleg arra törekszünk, hogy az esz­me-nevelési munka form­ák minél változato­sabbak legyenek, mert ezt követeli az ifjú­ság különböző érdeke (pl. a vállalat — isko­la — falu). A vállalatokban főleg a terme­lési értekezletek nyújtanak jó munkalehe­tőséget, ezek azonban nálunk nagyon rit­kák. Helyesek a­­marxista­ köreik és ENSz­­körök. A középiskolákon működnek ilyen körök, a vidéken­­pedig az életiskolákat ked­velik. Murszka Szobotában és Bel­ül nem­ jól sikerült ifjúsági politikai iskolákat rendez­tünk. Téves az az felfogás, hogy az ifjúságot nem érdekeli az eszme­poli­t­i­kai kiképzés, a hiba egyedül az, hogy az ifjúságot nem tud­tuk eléggé ebbe bekapcsolni. A jövőben az eddigi tapasztalatokat még jobban kell fejleszteni, és a kiképzést még érdekesebbé kell tenni (diafilme­k vetítése, stb.). A középiskolákon és az általános isko­lák felsőbb osztályaiban több figyelmet kell szentelni az eszmei nevelésnek, amely eddig meglehetősen gyenge. Egyes előadók csak saját tantárgyaikkal foglalkoznak, munká­juknak kevés társadalmi tartalma van. Eze­ken az iskolákon, főleg­­pedig a tanítókép­zőn társadalmi tudománnyal is kellene fog­lalkozni, hiszen, sok diáknak még nincs kia­lakult világnézete és azért kérdés, hogy ké­sőbb mint közművelődési munkások hogy fognak érvényesülni az ifjúsággal folytatan­dó munkájuknál. LENDAVA Lendaván hétfőn találkoztak a Népi If­júság murszka szoborai és csakoveci járási bizottsága­inak képviselői. A találkozáson a két járás ifjúságának együttműködéséről tárgyaltak. Ezenkívül különböző vendégsze­replések és az ifjúsági aktívák egymás kö­­zöttti versenyeinek megszervezéséről is be­széltek. DOLGA VASZ A közelmúltban a faluban ismét mega­lakították a Szocialista szövetség helyi szer­vezetének segítségével­­a­z ifjúsági aktivát. Az aktívának 32 tagja va­n, akik egyúttal mindannyian bekapcsolódtak a Szocialista szövetség soraiba is. Az alakuló közgyűlésen jóváhagyták a folyó évi munkatervet is, fő­leg pedig a kultur-közművelődési tevékeny­séggel foglalkoztak. LENDAVA A Szocialista szövetség községi bizottsá­ga aktívájának ülésén többek között megál­lapították, hogy a Szocialista szövetség job­ban érvényesül a falvakban, mint magában a városban. A város lakossága kevés érdek­lődést tanúsít a város kommunális és egyéb problémái iránt. Ez meglátszik a választók gyűlésein és a Szocialista szövetség alapszer­­vezeteinek gyűlésein is. Lendaván sok a gaz­daságban foglalkoztatott személy még min­dig nem kapcsolódott be a Szocialista szö­vetség munkájába. Újévi ünneplés Lendaván A lendavai községben mindenütt ünne­pélyesen fogadták Télapót. A Gyermekba­ráti egyesület erősen fáradozott, hogy a gyermekeknek minél szebb ünnepeket ké­szítsen. A lendavai park azokban a napok­ban valódi mesebeli erdőnek látszott. Az e­­gyesü­le­t a parkban vásárt is rendezet a gyermekek részére. Télapó kíséretével minden iskolát felke­resett. Mindenütt­­szép műsort készítettek, örültek az öregeik­­és a fiatalok. A legna­gyobb öröm azonban az óvodában volt, mi­kor megérkezett a Télapó kis medvéivel, nyulacskáival,­­kis rókáival, mókusaival é­­dópelyheivel. Több mint 200 gyermekszem meghatottan figyelte és üdvözölte Télapót. Különösen a Nafta óvodájában volt szíve- íves ez a találkozás. Mindent el akartak ne­ki mesélni és csodálkoztak, hogy tehetsége­­ az, hogy Télapó annyi mindent tud róluk és munkájukról. Elénekeltek neki néhány szlovén és magyar nótát, és megköszönték a szép ajándékokat. A lendavai óvoda pici­bá­­njai­ még megk­érték, hogy mond­ja meg Gi­zike szakácsnőnek, többször is süssön o­­lyan jó parancsintát. Végül pedig: »Szeren­csés utat, Télapó«­ kívántak neki. T­élapó mindenütt Pomurjében Pomurjében ezúttal rendkívül szépen ké­szültek fel a Télapó fogadására nemcsak a községi központokban, hanem minden egyes faluban. Télapó különösen Lendaván fogadták szépen, nemcsak a városban, hanem a község nagyobb falvaiban is. Télapó a­z összes is­kolán osztott ki­­szép ajándékokat. Az aján­dékok összértéke több mint 700 ezer dinár. Lendaván kidiszítették a kirakatokat, a nép­­bizottság épülete előtt pedig már dec. 27-én reggel három szépen feldiszített fenyőt ál­lítottak. Szép mes­ep­árkot rendeztek be és a gyermekek részére vásárt készítettek. Az a­­nyagiakhoz az összes vállalat hozzájárult úgy, hogy igazán minden gyermeket meg lehetett ajándékozni. Téli apó már 28-án reggel ellátogatott a genteroveni iskolába, utána pedig Kobiljére, Dobrovnikra, Tor­tiscsére, Polanára, Hon­­­zára, Ga­berjére, Dolinára és végén Petisov­­ckbra. A következő napon Télapó először meg­ajándékozta az I. általános iskola 800 tanu­lóját, utána pedig a II. általános iskola 900 tanulóját. Ezután megajándékozta az óvoda ch­ibánjiait, valamint a Hosszú falusi hegy, Lendavai hegy és Trimlini gyermekeit. Szép műsorral fogadták Télapót a m. szo­­botai általános iskola pionirjei is. A Győ­zelem­ téren lévő meseváros az idén új érde­kes objektumokat kapott. A legnagyobb meglepetés minden esetre a nagy televíziós készül­ék volt, amelyen a gyermekeknek né­hány rajzolt filmet vetítettek. A murszka szobotai községben a Télapó ellátogatott az összes iskolába is. A gyer­mekek néhány helyen szép műsort készítet­tek. Murszka Szobotában Télapó megláto­gatta az óvodásokat is, és a vállalatok mun­kaközösségei tagjainak gyermeke­it. Télapó Petrovci-Sálovci község gyerme­keit is meglátogatta és megajándékozta. Fő­leg a két szövetkezet járult hozzá, hogy min­den gyermeket meg lehetett ajándékozni. Hodoson Télapó a kétnyelvű óvoda ch­ibán­­jait is meglátogatta. Hasonló volt Télapó városa és fogadása járásunk többi községeiben is. ItlIIIIIIIIIIlllllllltlIlllllllllllllllllllllllltlitlIllllllllllllHIHIItlIlllllllllltlIllllttifillltllltltlIttltlIlllllllllllllllllBlltttlIlllllllllllllllllllllllIBI Olvassuk és terjesszük a »Népújság« - !f 18725.000 JUGOSZLÁV A Szövetségi statisztikai intézet ér­tékelése szerint Jugoszláviának jelenleg 18.725.000 lakosa van. Ez a szám a múlt évi népszámlálás és a Lakosság szaporodásán a­­laps­zik. Ebből Szlovéniára 1.598.000. Szerbiára 7.711.000. Horv­át NK-ra 4.184.000. Vajda­ságra 1.866.000, Koszmetire 984.000, Boszna- Hercego­villára 5.334.000, Macedóniára 1.419.000 és Crna­gorára 479.000 lakos esik. A múlt évi természetes szaporodás valami­vel magasabb százalékot mutat mint az elő­ző két évben. A múlt évben ezer lakosra 13,6 volt a természetes szaporodás, m­íg 1959- ben és 1960-ban 13,5. Ez egyúttal azonban azt is mutatja, hogy az utóbbi években a természetes szaporodás nagyjából egyforma. A halálozások foka pozitív képet nyújt. 1951-ben ezer lakosra 14,2 halálozás jutott. 1955-ben már csak 11,4, a múlt évben pedig 8,9. Ez azt mutatja, hogy hazánkban évről­­é­v­re hosszabodik az életkor. Erre feltétlenül az életszínvonal emelése is hallással van. A múlt évben ezer lakosra 8,9 házassá­got kötöttek, 1960-ban 9,1 és 1959-ben 9,0 házasságot. Ezer lakosra a múlt évben 1,1 válás történt, az előző három évben pedig 1,2. Ez azt jelenti, hogy a múlt évben vala­mivel csökkent a házasságok felbontása. A múlt évben ezer lakosra Crna­gorában hal­tak meg legkevesebben, mégpedig 6,8, leg­többen pedig Macedóniában­­ 9,2, Szlové­niában pedig ez a szám 8,8. NÉPÚJSÁG A lendavai községi népbizottság ülése jövő kedden tartja együttes ülését Len­dava községi népbizottságának mindkét ta­nácsa, amelyen m­egvita­tják a bel és közü­­­gyi tanács beszámolóját, amelyben az álta­lános és káder kérdéseken kívül elemzik a tűzrendészet és közlekedési biztonság kér­déseit is. A két tanács közös ülésén ezenkí­vül a fa kitermelésével foglalkozó bizottság, valamint a bérházak és telkek köztulajdon­ba vételi bizottság beszámolóját is megtár­gyalják. A két tanács külön ülésén megv­i­tattják a község kiegészítő költségvetési já­rulék határozatának módosítását, a község­ forgalmiadó határozatának módosítását­­s még néhány egyéb határozatot. ~!

Next