Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-13 / 1. szám
Évvégi számadás Vállalatoknál, intézményeknél stb. december végén — január elején mindig találkozunk »Leltározás« című kiírással. Sokszor bosszankodunk, amiatt, mert egyik-másik ügyes bajos dolgunkat nem tudjuk elintézni, miután az összes alkalmazottak leltározással vannak elfoglalva. A leltározás egy része az év végi zárszámadásnak, amikoris a vállalatok számot adnak egy évi munkásságukról és ennek alapján csinálnak terveket a jövőre. Hasonló számadást kellene végeznie az év végén minden egyéni gazdának is. Vissza kellene tekintenie és számba vennie minden fontosabb eseményt az év folyamán, ami csak a gazdaságban történt. Mindent — jót és rosszat — alaposan átgondolunk, elemezünk, hogy miért történt úgy, sikerült, vagy nem sikerült egyik-másik dolgunk. Megkeressük az okot és levonjuk a következtetéseket a jövőre nézve. A növénytermesztésben átnézzük az elért terméseredményeket. Bíráló szemmel vizsgáljuk, hogy vajon megfelelnek-e a helyi természeti adottságoknak és az évi időjárási viszonyoknak. E téren nagyon is elgondolkozhatunk, mert még messzire sem használtuk ki a lehetőségeket. Erről legjobban meggyőződhetünk, ha összehasonlítjuk a falu gazdái által elért terméseredményeket látni fogjuk, hogy a különbségek igen nagyok, habár ugyanazok viszonyok között termeltek, tehát az egyéneknél kell keresni a különbségeik okát. Ez a megállapítás a hiba keresésére ösztökéljen, ha az eredményeink gyöngébbek a, átlagnál. Vegyék sorra a termelés folyamatát és állapítsuk meg, hogy hol követtük el a hibát. Talán a talajelőkészítés nem volt megfelelő, vagy a vetőmag és fajta megválasztása nem volt helyes, esetleg a trágyázás volt elégtelen, stb. Mindezek olyan kérdések, amelyeken el lehet gondolkozni, levonni a helyes következtetést és a jövő évi termelésben a hibákat kiküszöbölni. A gyümölcstermesztés terén is van miről elmélkedni, amennyiben erről nálunk szó lehet. Igazi gyümölcsösökről a szó igazi értelmében nem beszélhetünk, mert csak házkörüli egyes gyümölcsfáink vannak. Habár a dombos vidéken megvan a lehetősége a a legbelterjesebb gyümölcsészetnek, e téren még nagyon keveset tettünk. A földmfüvesszövetkezetek szervezésében nagy ültetvényeket létesíthetnek, mert csak az ilyeneknek van jövője. A bogyós gyümölcsök, az eper, málna, szeder stb. termesztése terén is nagy lehetőségeink vannak. Ha összehasonlítjuk vidékünk, járásunk helyzetét e téren más járások munkájával, azt látjuk, hogy nagyon lemaradtunk, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen nincs egyetlen egy szervünk, amely ezzel foglalkozna. Egyes kereskedelmi vállalatok konjunkturális érdeklődése még nem elegendő egy hosszú távú, tervszerű munka elvégzésére. A szőlészetnek is szentelhetünk egy kis időt. Amennyiben a nemes szőlőnek megfelelő fekvéseink vannak, megihiálnyjuk, hogy vajon érdemes-e tartanunk a gyengébben termő direktterméket, vagy áttérni a bővebben termő nemes fajták telepítésére. Sok meghánynivalónk van az állattenyésztés terén, hogy megfelelően van-e megszervezve, vagy sem. Első kérdésként felvethetjük, hogy állatlétszámuk arányban van-e takarmánytermesztésünkel. Ez lényeges és nagyon fontos alapvető kérdés, amely ellen sokszor vétünk, mert tudniillik több állatot tartunk, mint amennyit a rendelkezésre álló takarmánymennyiség megenged. Ennek a következménye azután a rosszul táplált és kevésétemelő állattartás. Az ilyen hibákat be kell szüntetni, mert az ilyen állattartás csak veszteséggel jár. Annyi állatot tartsunk, amennyit megfelelően tudunk takarmányozni. Azért szükséges a takarmánykészlet felbecslése. Mellesleg megjegyezzük, hogy az őszi gabonaneműek szalmáját nem szabad takarmánynak tekintenünk, hiszen takarmányértékük egyenlő a semmivel, azért csak alomnak valók. A semmtinek a fordítottja is lehetséges, amiikor több takarmányt termelünk és kevesebb állatot tartunk. Ez esetben a takarmányfelesleget eladjuk. Egyesek szerint a jeleti helyzetben ez a legjövedelmezőbb. Lehetséges, de a gazdaságra mágiára meg káros, mert nem termel elegendő istállótrágyát és a földek fokozatosan kimerülnek. A legmegfelelőbb arány az, ha egy hektár műveleti területre egy számos állat jut. Az állattenyésztésnél megállapítjuk, hogy vajon állataink, tenyészértéke, termelése, takarmányértékesítése megfelelő-e. E téren intg rengeteg a tennivalónk, mert sokkal több a gyengébb mint a jó állat. Ilyen és hasonló szemlélődések nagyon ■sok mindent megvilágítanak. Sok mindent meglátunk, megértünk,ha békességben elgondolkodva elemezzük az eseményeket. De minden elemzésinek a célja, hogy világosan látva és ítélve a dolgokat, levonjuk a helyes r jak a következtetéseket és azokat felhasználja ottlás és haladás érdekében. Ales csendőrparancsnok este 9 órától éjfélig unatkozott a őrhelyen, hiszen ekkor vezették elő az utolsó csend és rendbontó részeg embert. Éjfélkor belépett Deki csendőr és a következő jelentést adta le: — Jelentem alásan, nincs semmi újság. A pikáns naptár el lett kobozva. Százhúsz darabot gyűjtöttem egybe. Ebben a pillanatban megváltozott Deki csendőr arca, s eltűnt róla a hivatalos kifejezés, kárörvendően mosolygott és igy szólott : — Nagyon sok disznóság, parancsnok úr, nagyon sok a szép dolog a naptárban. A képek oly ocsmányak, hogy az már sok. Az asztalra rakott egy csomag naptárt és a csendőrparancsnok ebben a pillanatban megszűnt unatkozni. — Adja ide ezt a diisznóságot! A csendőr kicsomagolta a csomagot és az elkobzott naptárokból egy példányt átnyújtott a parancsnoknak, akit ebben a pillanatban körülfogtak az összes csendőrök. — Te jó ég, kiáltotta el magát egyikük őszintén, amint ránézett a borító lapra — micsoda combok ezek, látjátok, mondotta a parancsnok, és még azt akarták, hogy ilyen dezen az ifjúság, az iskolásgyerek. Majd egészen megváltozott, gon szólott: — A menkü üsse meg, ez, képen minden nélkül áll. — Osej„ válaszolta Deki cseh, részben még szebb dolgokat találhat. — No, hiszen ez sem rossz. — Csak ne beszélj, ez sokkal szebb és szinte élethű! Nem látod, hogy teltebb a csípője és mily szépen fekszik a heverőn? Gazemberek, ilyen dolgokat merészelnek lefényképezni. — Olvassa el parancsnok úr a képhez mellékelt versikét, ez sem rossz. — Jó, csak igen kétértelmű. Mily szemérmetlenek az emberek, mily dolgokat írnak és nyomtatnak. Az iskolásgyerekek pedig csak úgy falják ezeket a — hogy is hívják őkat. A Alásatt jelentem komiszárius úr, hogy tegnap a trafikokban kétértelmű és szemérmetlen tartalmú naptárokat koboztunk el. Felhívni merészelem figyelmét az utolsó előtti képre, a fürdőkádban való balett táncosnőre. Majd erre a napozó nőre. A borító oldal tartalma minden bizonnyal súlyosan vét az összes erkölcsiszabályok ellen, de meg vagyok győződve, hogy a komiszárius urnak tetszeni fog. Olvassa el kérem a piros ceruzával aláhúzott disznóságokat. Ez igazán gondolkozásra készteti az embert Csuda jó erkölcstelenségeket találunk, bárhol nyitjuk ki a naptárt. Csodálatos disznóságokat láthat a 33-ik oldalon. Nagyszerűek továbbá a hárem szépségei. A tartalom ugyan vét az erkölcsök ellen, de a szövegrajzok valóban kitűnőek. Muszlimán kislányok fekszenek a tigrisbőrökön és evnuhok őrzik őket. — — Ezeket a dolgokat, mondotta Peroutka komiszárius, meg kell mutatni a tanácsos urnak is. A tanácsos szívesen nézi az ilyesmit. ★ A naptárok sikerrel jártak. Kettőt megvásárolt a komiszárius, hármat pedig a tanácsos úr. A többit szinte szétkapkodták a csendőrparancsnokság tisztviselői. A csendőrök pedig fáradhatatlanul keresték, kobozták az erkölcstelen naptárokat. És mivel ez az olvasmány nem került a hivatatlanok kezébe, meg lettek védve az erkölcsök. Jaroszláv Hasek Erkölcstelen naptárok Pornográfiának mondják, pornográfokat nézfiának,parancsnokul, sietett segülségére Pak. ve’k.i esentior. Borzasztó dolgok,de nagyon puha, ha Iljók és nagyszerük.jelentette ki Mika csendőr. TIgy ezek a disznók mirnimilent kinem •z amásik s ülnek! Orbancsnak.felhivni merészelemfidőr.a tölegyelmet az utolsó elődti oldalra,erre aba-G’ti táncosnőire, itt a fürdőkádban. 4. Rendkívüli és nagyon jó, s éppen azért mondom, kobozzátok el az ilyen dolgokat. Menjetek az összes trafikokba és szedjetek össze mindent. Perputka komiszárius, de boldog lesz holnap. » To nyTTcKn Fejlődik a gépkocsizás Pomurjét is már elfogta a gépjármű láz, főleg olyanok iránt, amelyeknek fedelük is van. Erről a statisztikai adatokból győződhetünk meg. Sőt, a gépkocsizás foka már nálunk is valahogy jelképzője az életszínvonalnak, természetesen ha levonjuk azokat, akiknek nincs külön érzésük a jelen idő vívmányai iránt, vagy pedig szerényebb járműveikel is megelégsznek. Természetesen még ezek vannak túlsúlyban. Az évvégi statisztika azt mutatja, hogy iomirjében 723 motorkerékpár, 674 személygépkocsi, 3 autóbusz, 37 különleges jármű, 169 tehergépkocsi, 231 pótkocsi, 267 traktor stb. van. Ezek azok a járművek, amelyeket az előírások értelmében nyilván kell tartani. Talán érdekesebb az az adat, hogy Pont űrjében már 3250 moped van, ami valóban szép számít. Közönséges kerékpár pedig majdnem minden második lakosra jut egy, hiszen a járásban körülbelül 60.000 kerékpár van. Utasikon a múlt évben az állandóan emelkedő idegenforgalom miatt is nagyobb volt a forgalom. Az adatok szerint a múlt évben utainkon 12.000 külföldi gépkocsi és még 8.000 más hazai gépkocsi járt. Ebből láthatjuk, hogy nálunk is lassan utat tör magának az út. Azok az idők, mikor nyüunkérn a fogatos járművek voltak többségben, már elmúltak. Jelenleg járásunkban mintegy 22.000 fogatos jármű van, ami agrárjellegű járásunk részére nem is olyan sok. Azért láthatjuk, hogy lakosságunk mind jobban törekszik elsajátítani a korszerű járművek vezetését. Poműrjében 786 hivatásos és 1311 műkedvelő gépkocsivezető van. Érthető, hogy a gépkocsivezető vizsgáknál sem megy minden simán. A multt évben 780 jelentkeztek vizsgára és ezek közül csak 471 végezték a vizsgát eredménnyel, 309 pedig újból szerencsét kell próbálnia. Pomurjében természetesen a murszka szobotai községben van legtöbb gépjármű, de szorosan utána következik a gornja radgonai község. A murszka szobotai községben 885 nyilvántartott gépjármű van, valószínűleg azonban a Télapó is valamivel hozzájárult, hogy ez a szám hamarosan emelkedni fog. Villany a határőrségen Proszenjakovcin valóban szépen ünnepelték a MH napját. A DNSzSz kezdeményezésére Proszenjakovci és Ratkovci környékének, valamint a szomszédos Petrovci község Lakossága összeadta a szükséges anyagot, hogy bevezették a villanyt a határmenti katonasági épületekbe és ezzel üdvözölték a JH hozzátartozóit ünnepük alkalmából. A JH napjának előestéjén a proszenjakovesi szövetkezeti otthonban akadémiát rendeztek megfelelő műsorral, utána pedig népmulatság következett, amely még szorosabban egybekapcsolta az ottani lakosságot és határőreinket. A következő nap már délelőtt érkeztek a határőrökhöz látogatóba pionír küldöttségek, később pedig a politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek képviselői. A látogatások egész nap tartottak. A MH hozzátartozóinak átadták a JKSz és a DNSzSz szervezetek ajándékait. Ezáltal Proszenjakovcin is megfelelően ünnepelték meg a MH napját, azzal pedig hogy bevezették nekik a villanyt, pedig egyúttal megfelelően ünnepelték meg a forradalom 20-ik évfordulóját is. A hét vicce Egy női társaságban kijelentették: — Kőváraméra igazán semmi rosszat nem siet mondani. Erre a társaság egyik tagja felkiállt: — Akkor beszéljünk másvalakiről. 4 televízió és a tehenek Az utóbbi időben számos olyan hír látott napvilágot, amelyek szerint a tehenek több tejet adnak, ha napközben zenével szórakoztatják őket. Mi igaz ebből, mi nem, ezt szerű technika lelkes híve révén még tömég nehéz lenne eldönteni. Mindenesetre aovább ment az ilyen módszerek kidolgozáséknál egy angol farmer, aki nyilván a korban. ( h. Pidiglion nagyon határozottan állítja M.J. hogy tehenészetének teheneit a televízió műsorának szemlélése nem csupán föllelkesíti, de fokozott tejhozamra is készteti. Az istállóba két vevőkészüléket állított be. A kísérlet mögött Ch. Pidgeon szerint az rejlik, hogy a megelégedett, nyugodt tehenek jobban tejelnek, a képek szemlélése ugyanis leköti őket, kevesebbet mozognak és így kisebb a tejveszteség is. A derék farmer első kísárnésként négy napra állított be televíziós készüléket az istállóba, és állítólag a tejhozam tehenenként naponta 7 literrel növekedett meg. Ha ez igaz, akkor a dolog ki is fizetődik. Az első négynapos kísérlet eredményein felbuzdulva most hathetes kísérletbe kezd, s reméli, hogy ez is az első kísérlethez hasonló pozitív eredménnyel zárul. Eredményes vadászat után Előfizetési osztály Kocljeva ulica št. 7 — Előfizetési ára egész évre 200 din, félévre 100 din — Azok az előfizetők, akik a »Pomurski vestnik«-kel együtt rendelik meg a »Népujság«-ot egész évre 700 din, félévre 350 din — Kéziratokért nem felelünk és nem adunk vissza — Folyószámla száma: Komunalna banka M. Sobota 605—70 Pomurska tiskarna n vomas« M. Sobota