Népújság, 1965 (8. évfolyam, 1-50. szám)

1965-01-16 / 1. szám

NÉPÚJSÁG EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Az új év idehaza első napjai és külföldön ALIG LÉPTÜNK ÁT AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉN, máris kel­lemetlen meglepetés ért ben­nünket. Indonézia kormánya azzal a nyilatkozattal lepte meg a nemzetközi nyilvánosságot,­­hogy kilép az Egyesült Nemze­tek Szervezetéből. Döntését az­zal indokolta, hogy az ENSz közgyűlése Maléziát a Bizton­sági tanács tagjává választotta, Indonézia pedig ezt az ango­lok segítségével életbehozott országot nem ismeri el. Ez azonban nem egyetlen oka Indonéziaia elhatározásá­nak. »Indonesia Herald« azt írja ezzel kapcsolatban, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete összetételét és eddigi mű­ködését is a világszervezetből való kilépés okai­­közé kell sorolni. U Tant, a világszervezet fő­titkára, felhívta Szukarno el­nököt, hogy mégegyszer gon­­­dolja meg az ENSZ-ből való kilépésre vonatkozó határoza­tot. Eddig nem tudjuk ugyan, milyen lesz Szuharno elnök végleges döntése, hiszen az u­­tóbbi időben különben is elég furcsa fogalmai vannak­­ az aktív koegzisztenciáról , de hogy az Egyesült Nemzetek­ből kilépés a mostani nemzet­közi viszonyok feltételei alatt nem a legokosabb és a leg­hasznosabb megoldás, az már ma is világos. KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOG­LALÓNK KERETÉBEN talán érdekes megemlíteni azt is, hogy az éppen elmúlt év vé­gén Debrecenben megünnepel­ték az ideiglenes Magyar par­lament összehívásának és az ideiglenes Nemzeti kormány megalakításának 20-ik évfor­dulóját. Mint ismeretes, ez az ideiglenes kormány 1944 december 28-án felbontotta a Hitler Harmadik Birodalmá­val kötöt paktumot és tűzszü­­neti egyezményt kötöt a szov­jet kormánnyal. Az ünnepségen részt vettek a legmagasabb rangú állam- és pártvezetők. A főünnepsé­get Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja és a kormány alelnöke nyitotta meg. Többek között kijelentet­te, hogy a magyar külpoliti­ka fő célja a széleskörű és szilárd együttműködés a szo­cialista országokkal és a vi­lág összes haladó erőivel a bé­ke védelmének és a haladás­nak az érdekében. Magyaror­szág bővíteni akarja együttmű­ködését a fejlett kapitalista országokkal is a békés koeg­­zisztencia elvei alapján. A BALKÁN FÉLSZIGETRE vonatkozó fontos külpolitikai eseményeként meg kell emlí­tenünk Edvard Kardelj, a Szö­vetségi képviselőház elnöké­nek nyilatkozatát is, amelyet az­ »Otecsesztveni front« szó­fiai napilap közölt újévi szá­mában. Kardelj elvtárs töb­bek között azt mondotta, hogy az elmúlt évben jelentősen ki­bővítettük a balkáni országok közötti viszonyokat, és hogy ezzel a világ e részén is a bé­kés és aktív koegzisztencia politikája affirmálta magát. A jugoszláv külpolitika a bal­káni félszigeten is éppen ezek­re a célokra törekedett, azért különösen meg vagyunk elé­gedve, hogy viszonyainkban a balkáni országok többségéhez közös készséggel és erőfeszí­téssel ilyen jelentős haladást jegyezhettünk fel. Kardeli elvárs szerint a leg­nagyobb múltévi esemény a Balkán félszigeten az volt, hogy a kis ciprusi népnek kül­földi nyomás és beleavatko­­zás ellenére is sikerült megvé­denie függetlenségét és sza­badságát. Ez a nagy esemény egyúttal azt is mutatja, hogy mennyire gyengült az imperi­alizmus azon képessége, hogy különböző nemzetekre reákény­szentse a saját elképzelés szerinti megoldásokat. A MÚLTHETI KÜLPOLITI­KAI ESEMÉNYEK között szintén jelentős helyet kapott Johnson az amerikai Egye­sült Államok elnökének újévi üzenete az amerikai néphez­ Az üzenet legfontosabb állás­pontjai közé elsősorban az tar­tozik, hogy az amerikai elnök szorosabbra akarja fűzni az Egyesült Amerikai Államok kapcsolait Latin-Amerika né­peivel, és hogy a Szovjetunió­val közösen igyekszik majd elfogadhatóbb békés megegye­zésre jutni a szabadságot fe­nyegető veszély csökkentésé­re. Johnson elnök többek kö­zött azt is szeretné, ha az Egyesült Amerikai Államok népének lehetősége nyílna a televízión látni és hallani a szovjet vezetőket, és ha a szovjet nép láthatná és hall­hatná az amerikai vezetőket. Szeretné továbbá, ha a szov­jet vezetők ellátogatnának az Egyesült Amerikai Államokba és ott közvetlenül ismerkedné­nek meg az országgal és an­nak népével. Johnson elnök végül támo­gatta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely szerinte egyre hatékonyabbá válik, s a legjobb fórum a nézeteltéré­sek és a viszályok elsimításá­ra. JUGOSZLÁVIA KÜLPOLI­TIKÁJÁBAN mindig jó egy­másközti viszonyokra töreke­dett a nemzetközi életben. Hogy milyen kiválóak ezek a viszonyok a szomszéd orszá­gokkal, Albánia kivételével, többek között az osztrák kü­lügyminiszter dr. Bruno Krei­­szky nemrég a ljubljanai De­lo napilap szerkesztőjének adott nyilatkozata is bizonyít­ja. Dr Kreiszky nagy elisme­réssel nyilatkozott az osztrák­­jugosláv kapcsolatok eddigi fejlődéséről. Szerinte a két ország kapcsolata példát ad arra, milyen könnyen lehet vi­szálymentes, tartós kapcsola­tokat létesíteni különböző tár­sadalmi rendszerű országok között is . A szlovén népkisebbség he­­lyezetéről elmondta, hogy az Ausztriában élő Szlovéneknek még vannak nem teljesített kívánságai, de az osztrák kor­mány már sokat tett e kíván­ságok teljesítése érdekében. Az osztrák külügyminiszter­nek az a meggyőződése, hogy Ausztria példásan kezeli a ki­sebbségi kérdést. Az ország külpolitikai tevékenységén ősz­szefolglalva pedig úgy nyilat­kozott, hogy egyik legfonto­sabb külpolitikai feladatnak tartják az egyes szocialista or­szágokkal való viszony javítá­sát. KEDVES OLVASÓINK, mi­vel még mindig az újév küszö­bén állunk, talán nem lesz fe­lesleges, ha mégegyszer ráté­rünk Tito elnök újévi köszön­tőjének egyik megállapításá­ra, amely többek között azt mondja, hogy a világhelyzet még mindig roppant bizony­talan. Különféle imperialista körök még mindig arra törek­szenek, hogy kielégítsék önző céljaikat és a durva erőszak al­kalmazásától sem riadnak visz­sza. Nyugaton mindinkább el­halkulnak a hangok a leszere­lés szükségességéről és egyre több szó esik az atomfegy­verkezés kiterjesztéséről, ami nagy mértékben veszélyezteti a béke jövőjét. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista or­szágok s az úgynevezett el ném kötelezett országok, a vi­lág békeszerető összes erői előtt még kitartó harc áll, hogy megvalósuljon az any­­ayira szükséges béke és a né­pek békés együttműködése. A Szövetségi Képviselőház a múlt év végén ezenkívül ja­vasolta, hogy a szövetségi szer­vek tanulmányozzák át az Au­sztria, Olaszország és Görögor­szágba való utazás vízumszü­k­­séglete beszüntetésének lehe­tőségeit is. Ez azt­­jelentené, hogy Magyarország és Bulgá­ria kivételével minden szom­szédos országba vízum nélkül utazhatunk. (Albániát nem vesszük figyelembe.) Mit jelent tulajdonképpen a vízumok beszüntetése, illetve törlése, és miképp utazhatunk, ha nem kell ez az okmány? Állampolgárunknak pédául Romániába való utazáshoz ér­vényes jugoszláv útlevélre és hatóságaink ebbe az országba való utazási engedélyére van szüksége. Nincs azonban szük­sége ilyen engedélyre a hazánk­ban román képviseleti szervek részéről, ami azt jelenti, hogy a határt román okmány nél­kül lépheti át. Ennek kétféle előnye van: nem kell többé hiába várakoz­ni és nem kell nehezen várni, vajon a képviselet megadja-e a vízumot, ezenkívül pedig az utas pénzt is megtakarít, hi­szen egyes vizumok meglehe­tősen drágák. Csehszlovákiába való utazá­sra egyenlőre még kell vizum, mihelyst azonban az illetékes szervek megkapják a hivatalos értesítést, hogy a vizum be van szüntetve, többé nem kell vizumért folyamodni. Hasonló kedvezményekben részesülnek azoknak az orszá­goknak állampolgárai is, ame­lyek megkötötték hazánkkal a vízum beszüntetésére vonatko­zó egyezményt. E mellett nálunk még egy más­fajta kedvezményt is is­merünk a külfödre való uta­zással kapcsolatban. Több or­szággal ugyan nem kötöttük meg a vízum beszüntetésre va­ló egyezményt, állampolgárain­knak azonban nem kell fizet­ni a vízum beszerzésénél sem­milyen illetéket- Ez a követ­kező országokra vonatkozik: Pakisztán, Algír, Belgium, Bul­gária, USA, egyelőre még Cseh Szlovákia, Szíria, Német De­mokratikus Köztársaság, In­dia, Irán, Japán, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Mali, Hollandia, Irak, Izrael, Afaganisztán, Kuba és Luxem­burg. Ez is nagy kedvezmény, hiszen különben egy bulgár ví­zum 8.000 dinárba kerülne, a­­mit azonban az illeték eltörlé­se miatt nem kell többé fizet- Vízumok nélkül utazunk . Állandóan több a száma azoknak az országoknak, amelyekkel egyezményt kötöttünk ■hogy köcsönösen megszűnik az egyikből a másik országba való beutazásra szükséges vízum. Eddig hazánk már tíz országgal egyezett meg a vízum beszüntetése tekintetében. Ezek: legújabban Csehszlovákia, azelőtt pedig már Marokkó, Lengyelország, Tunézia, Dá­nia, Finnország, Iszland, Norvégia, Svédország és Románia. Tito elnök újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Elvtársak, új alkotmányunk megadta szocialista továbbfejlődésünk alapelveit, a Jugoszláv Kom­munista Szövetség programja tartalmazza a kommunisták munkájának irányelveit, a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség VIII. kongresszusa pedig fölfedte eddigi munkánk fo­gyatékosságait és szocialista társadalmi életünk különféle káros jelenségeit, s a jövendő munkához világos irányelve­ket adott a szövetség tagjai­nak és nemcsak a szövetség tagjainak, hanem hazánk min­den dolgozójának, akik nagy lelkesedéssel fogadták a Vili­­kongresszus határozatait. Töb milliós szervezetünk, a Jugo­szláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége erős biztosítékot nyújt mindazoknak az akadá­lyoknak a leküzdésére, ame­lyek az említett határozatok megvalósításának útjában áll­nak. 1. Az önigazgatás és a szocai­­lista demokrácia óriási társa­dalmi erőket bontakoztattak ki nálunk. A dolgozók milliói lettek a haladás hordozói és a szocialista építés szervezői. Hazánk továbbfejlődéséhez a reális anyagi alap is megvan. Mindez arra vall, hogy biztosít­hatjuk gazdaságunk folyama­tos fejlődését, olyan viszonyok­kal, amelyben dolgozóink él­vezni fogják munkájuk gyü­mölcseit igyekvésü­khöz mér­ten. Most, amikor 1965-re megál­lapítjuk fejlődésünk tervét, le­hetőségünk­ nyílik arra, hogy rögtön kezdetben hozzálás­sunk a nemrég hozott határo­zatok megvalósításához, hogy végrehajtsuk azt, amiben me­gállapodtunk, vagyis, hogy ne feszítsük túl a tervet és a be­ruházásokat, hanem számol­junk anyagi lehetőségeinkkel gazdaságunk jövedelmezőségé­vel és szilárdságával, polgá­rainknak, különösen pedig a gazdaságban dolgozóknak élet­színvonalával. Elvtársak, a világhelyzet rop­pant bizonytalan, különféle im­perialista körök még mindig arra törekszenek, hogy kielé­gítsék önző céljaikat, és a dur­va erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza. Kongó, Dél- Vietnam stb. esete drasztikus példája a veszélyes imperiali­sta politikának, amely súlyos nemzetközi bonyodalmakkal fenyeget. Nyugaton mindin­kább elhalkulnak a hangok a leszerelés szükségességéről, és egyre több szó esik az atom­fegyverkezés kiterjesztéséről- Ha megvalósul az a szándék, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságnak lehetővé tegyék az atomfegyverkezést, ez nem­csak súlyos precedens lesz, ha­nem egyúttal nagymértékben veszélyezteti a béke jövőjét. A Szocialista országok és az úgynevezett el nem kötelezett országok, a világ békeszerető erői előtt még kitartó harc áll, hogy megvalósuljon az an­nyira szükséges szilárd béke és a népek békés együttműkö­dése. De azt is tudnunk kell, hogy nem várható szilárd vi­lágbéke mindaddig, amíg ki nem vívjuk a gyarmaturalmi rendszer teljes megszünteté­sét, és nem gátoljuk meg a neokolonializmust, a gyarma­ti országok és más országok leigázásának és kifosztásának ezt az új formáját. Ezért szük­séges, hogy az el nem kö­telezett országok a szocia­lista országok és a világ összes haladó békés erői minél elszántabban harcol­janak a népek és az államok, a nagyok és kicsinyek közötti új viszonyokért. Szükséges, hogy az aktív és békés néoeg­­zisztencia, a népek közötti viszonyoknak ez az alapelve általánossá váljon, hogy pedig azzá válhasson, szükséges, hogy minden nép szabad és teljesen független legyen, men­tes bármilyen külföldi beavat­kozástól. A szocialista Jugoszlávia kü­l­politikáját a jövőben is az ál­lamfők és kormányfők belgrá­di és kairói értekezletén elfoga­tott érvek fogják vezérelni. Ju­goszlávia a jövőben is egyen­jogú együttműködésre törek­szik minden országgal, amely ezt­­ kívánja, mert Jugo­szlávia külpolitikájában a jö­vőben is ragaszkodik az aktív és békés koegzisztencia elvei­hez. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy bizalommal várhatjuk szocialista hazánk sikeres to­­vábépítését és szocialista tár­sadalmi viszonyaink sikeres fejlődését. Meggyőződésem, hogy a világ összes békeszere­tő erőinek igykezete megóvja a békét és új, korszerű alapo­kon kifejlődik az annyira áhí­tott nemzetközi együttműkö­dés. Szocialista Jugoszláviánk ösz­szes dolgozóinak, minden pol­gárának boldog új évet kívá­nok! Magyar-francia megbeszélések Parisban Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a magyar és fran­cia külügyminiszter megegyez­tek, hogy a két ország kormá­nya áttanulmányozza egy hosz­szú lejáratú kereskedelmi e­­gyezmény, kulturális egyez­mény és konzuláris konvenció lehetőségeit a két ország kö­zött­ , Péter János, Magyarország külügyminisztere utalt a prob­lémákra, amelyeket a magyar gazdaságnak a nyugateurópai közös piac okoz. Péter János végül kijelentet­te, hogy Couve de Murville el­fogadta a meghívást, hogy hi­vatalosan Magyarországra lá­togat. A látogatás időpontját később fogják meghatározni. TIZENNYOLCEZER EMBERT TETT HAJLÉK­TALANNÁ AZ ALGÉRIAI FÖLDRENGÉS Algírból jelenti a Tanjug.­­ Hivatalos adatok szerint a Msila városban történt föld­rengés 356 házat romba dön­tött és 17 815 embert tett haj­léktalanná. Két ember meg­halt, 3 súlyosan, 21 könnyeb­ben megsebesült. A rusilai földrengés áldozatai számára a jugoszláv Vöröskereszt re­pülőgéppel juttatja el külde­ményét. A baloldali­ kommunisták és Mao Ce-tung A múlt héten különböző for­rásokból jelentették, hogy az indiai hatóságok letartóztat­tak több mint 500 kommunis­tát. Az indiai kormány ezzel kapcsolatban hivatalosan kö­zölte, hogy a letartóztatotta­kat előzőleg megfigyelés alatt tartották és megállapították, hogy az állam, a kormány és a rendszer ellen munkálkod­tak. Shastri miniszterelnök ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy hasonló dolgokat, amilye­neket a letartóztatottak foly­tattak, egyetlen ország sem en­gedne meg. Első pillanatra ez a dolog valamennyire meglepetéssze­rűen hat, hiszen India kormá­nya is a szocializmus eszmé­jén harcol és ennek ellenére ilyen lépésre határozta magát el a kormány. Ha azonban kö­zelebbről nézzük meg a dol­got, láthatjuk az egész ügy hátterét. Indiában 1933­ óta tevékeny­kedik a Kommunista Párt­ Tavaly áprilisában azonban mikor Peking felszólította a világ összes »igazi kommunis­táit«, keljenek fel pártjuk re­vizionista vezetői ellen és ala­pítsanak külön szervezeteket, a Párt egy része elszakadt és u­­gyanaz név alatt önálló Kom­munista Pártot alakított. Ha figyelembe vesszük az India és Kína közt fennálló feszült viszonyt, beláthatjuk, hogy Indiában nem szívesen nézik­ a pekingi nagyhatalmi, egyoldalú politikát hirdető és népszerűsítő tevékenységet. Ez a csekély taglétszámú párt nem mert nyíltan fellépni Pe­king mellett, tevékenységéből azonban kivehető, milyen ér­dekeket képvisel. Az alakuló közgyűlést előkészítő értekez­leten először Mao Ce-tung ké­pe is díszelgett, de a közvéle­mény tiltakozására az alaku­ló közgyűlésen helyette Stalin képét akasztották a falra. A közgyűlésen elfogadott határo­zatban a koegzisztenciáról, a nemzetközi helyzet rendezésé­nek támogatásáról szó sincs, s ebből szintén nyilvánvaló, kit és milyen politikát akar­tak támogatni. A közgyűlés al­kalmából az előcsarnokban á­­rusították a kínai vezetők és újságírók Szovjetunió és Ju­goszlávia ellenes, sőt Enver Hodzsa néhány beszédét tar­talmazó könyvecskét. A szakadár pártban külön­féle irányzatok vannak. A leg­szélsőségesebbek egymást igye­keztek túllicitálni az indiai, rendszert és az Indiai Nem­zeti Kongresszus elítélésében. Szerintük az indiai kormány az imperializmus szolgája, az általa alkalmazott tervgazdál­kodás pedig a monopóliumok gazdagodásának eszköze.

Next