Népújság, 1965 (8. évfolyam, 1-50. szám)
1965-01-16 / 1. szám
NÉPÚJSÁG EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Az új év idehaza első napjai és külföldön ALIG LÉPTÜNK ÁT AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉN, máris kellemetlen meglepetés ért bennünket. Indonézia kormánya azzal a nyilatkozattal lepte meg a nemzetközi nyilvánosságot,hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Döntését azzal indokolta, hogy az ENSz közgyűlése Maléziát a Biztonsági tanács tagjává választotta, Indonézia pedig ezt az angolok segítségével életbehozott országot nem ismeri el. Ez azonban nem egyetlen oka Indonéziaia elhatározásának. »Indonesia Herald« azt írja ezzel kapcsolatban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete összetételét és eddigi működését is a világszervezetből való kilépés okaiközé kell sorolni. U Tant, a világszervezet főtitkára, felhívta Szukarno elnököt, hogy mégegyszer gondolja meg az ENSZ-ből való kilépésre vonatkozó határozatot. Eddig nem tudjuk ugyan, milyen lesz Szuharno elnök végleges döntése, hiszen az utóbbi időben különben is elég furcsa fogalmai vannak az aktív koegzisztenciáról , de hogy az Egyesült Nemzetekből kilépés a mostani nemzetközi viszonyok feltételei alatt nem a legokosabb és a leghasznosabb megoldás, az már ma is világos. KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓNK KERETÉBEN talán érdekes megemlíteni azt is, hogy az éppen elmúlt év végén Debrecenben megünnepelték az ideiglenes Magyar parlament összehívásának és az ideiglenes Nemzeti kormány megalakításának 20-ik évfordulóját. Mint ismeretes, ez az ideiglenes kormány 1944 december 28-án felbontotta a Hitler Harmadik Birodalmával kötöt paktumot és tűzszüneti egyezményt kötöt a szovjet kormánnyal. Az ünnepségen részt vettek a legmagasabb rangú állam- és pártvezetők. A főünnepséget Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és a kormány alelnöke nyitotta meg. Többek között kijelentette, hogy a magyar külpolitika fő célja a széleskörű és szilárd együttműködés a szocialista országokkal és a világ összes haladó erőivel a béke védelmének és a haladásnak az érdekében. Magyarország bővíteni akarja együttműködését a fejlett kapitalista országokkal is a békés koegzisztencia elvei alapján. A BALKÁN FÉLSZIGETRE vonatkozó fontos külpolitikai eseményeként meg kell említenünk Edvard Kardelj, a Szövetségi képviselőház elnökének nyilatkozatát is, amelyet az »Otecsesztveni front« szófiai napilap közölt újévi számában. Kardelj elvtárs többek között azt mondotta, hogy az elmúlt évben jelentősen kibővítettük a balkáni országok közötti viszonyokat, és hogy ezzel a világ e részén is a békés és aktív koegzisztencia politikája affirmálta magát. A jugoszláv külpolitika a balkáni félszigeten is éppen ezekre a célokra törekedett, azért különösen meg vagyunk elégedve, hogy viszonyainkban a balkáni országok többségéhez közös készséggel és erőfeszítéssel ilyen jelentős haladást jegyezhettünk fel. Kardeli elvárs szerint a legnagyobb múltévi esemény a Balkán félszigeten az volt, hogy a kis ciprusi népnek külföldi nyomás és beleavatkozás ellenére is sikerült megvédenie függetlenségét és szabadságát. Ez a nagy esemény egyúttal azt is mutatja, hogy mennyire gyengült az imperializmus azon képessége, hogy különböző nemzetekre reákényszentse a saját elképzelés szerinti megoldásokat. A MÚLTHETI KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK között szintén jelentős helyet kapott Johnson az amerikai Egyesült Államok elnökének újévi üzenete az amerikai néphez Az üzenet legfontosabb álláspontjai közé elsősorban az tartozik, hogy az amerikai elnök szorosabbra akarja fűzni az Egyesült Amerikai Államok kapcsolait Latin-Amerika népeivel, és hogy a Szovjetunióval közösen igyekszik majd elfogadhatóbb békés megegyezésre jutni a szabadságot fenyegető veszély csökkentésére. Johnson elnök többek között azt is szeretné, ha az Egyesült Amerikai Államok népének lehetősége nyílna a televízión látni és hallani a szovjet vezetőket, és ha a szovjet nép láthatná és hallhatná az amerikai vezetőket. Szeretné továbbá, ha a szovjet vezetők ellátogatnának az Egyesült Amerikai Államokba és ott közvetlenül ismerkednének meg az országgal és annak népével. Johnson elnök végül támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely szerinte egyre hatékonyabbá válik, s a legjobb fórum a nézeteltérések és a viszályok elsimítására. JUGOSZLÁVIA KÜLPOLITIKÁJÁBAN mindig jó egymásközti viszonyokra törekedett a nemzetközi életben. Hogy milyen kiválóak ezek a viszonyok a szomszéd országokkal, Albánia kivételével, többek között az osztrák külügyminiszter dr. Bruno Kreiszky nemrég a ljubljanai Delo napilap szerkesztőjének adott nyilatkozata is bizonyítja. Dr Kreiszky nagy elismeréssel nyilatkozott az osztrákjugosláv kapcsolatok eddigi fejlődéséről. Szerinte a két ország kapcsolata példát ad arra, milyen könnyen lehet viszálymentes, tartós kapcsolatokat létesíteni különböző társadalmi rendszerű országok között is . A szlovén népkisebbség helyezetéről elmondta, hogy az Ausztriában élő Szlovéneknek még vannak nem teljesített kívánságai, de az osztrák kormány már sokat tett e kívánságok teljesítése érdekében. Az osztrák külügyminiszternek az a meggyőződése, hogy Ausztria példásan kezeli a kisebbségi kérdést. Az ország külpolitikai tevékenységén őszszefolglalva pedig úgy nyilatkozott, hogy egyik legfontosabb külpolitikai feladatnak tartják az egyes szocialista országokkal való viszony javítását. KEDVES OLVASÓINK, mivel még mindig az újév küszöbén állunk, talán nem lesz felesleges, ha mégegyszer rátérünk Tito elnök újévi köszöntőjének egyik megállapítására, amely többek között azt mondja, hogy a világhelyzet még mindig roppant bizonytalan. Különféle imperialista körök még mindig arra törekszenek, hogy kielégítsék önző céljaikat és a durva erőszak alkalmazásától sem riadnak viszsza. Nyugaton mindinkább elhalkulnak a hangok a leszerelés szükségességéről és egyre több szó esik az atomfegyverkezés kiterjesztéséről, ami nagy mértékben veszélyezteti a béke jövőjét. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista országok s az úgynevezett el ném kötelezett országok, a világ békeszerető összes erői előtt még kitartó harc áll, hogy megvalósuljon az anyayira szükséges béke és a népek békés együttműködése. A Szövetségi Képviselőház a múlt év végén ezenkívül javasolta, hogy a szövetségi szervek tanulmányozzák át az Ausztria, Olaszország és Görögországba való utazás vízumszükséglete beszüntetésének lehetőségeit is. Ez aztjelentené, hogy Magyarország és Bulgária kivételével minden szomszédos országba vízum nélkül utazhatunk. (Albániát nem vesszük figyelembe.) Mit jelent tulajdonképpen a vízumok beszüntetése, illetve törlése, és miképp utazhatunk, ha nem kell ez az okmány? Állampolgárunknak pédául Romániába való utazáshoz érvényes jugoszláv útlevélre és hatóságaink ebbe az országba való utazási engedélyére van szüksége. Nincs azonban szüksége ilyen engedélyre a hazánkban román képviseleti szervek részéről, ami azt jelenti, hogy a határt román okmány nélkül lépheti át. Ennek kétféle előnye van: nem kell többé hiába várakozni és nem kell nehezen várni, vajon a képviselet megadja-e a vízumot, ezenkívül pedig az utas pénzt is megtakarít, hiszen egyes vizumok meglehetősen drágák. Csehszlovákiába való utazásra egyenlőre még kell vizum, mihelyst azonban az illetékes szervek megkapják a hivatalos értesítést, hogy a vizum be van szüntetve, többé nem kell vizumért folyamodni. Hasonló kedvezményekben részesülnek azoknak az országoknak állampolgárai is, amelyek megkötötték hazánkkal a vízum beszüntetésére vonatkozó egyezményt. E mellett nálunk még egy másfajta kedvezményt is ismerünk a külfödre való utazással kapcsolatban. Több országgal ugyan nem kötöttük meg a vízum beszüntetésre való egyezményt, állampolgárainknak azonban nem kell fizetni a vízum beszerzésénél semmilyen illetéket- Ez a következő országokra vonatkozik: Pakisztán, Algír, Belgium, Bulgária, USA, egyelőre még Cseh Szlovákia, Szíria, Német Demokratikus Köztársaság, India, Irán, Japán, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Mali, Hollandia, Irak, Izrael, Afaganisztán, Kuba és Luxemburg. Ez is nagy kedvezmény, hiszen különben egy bulgár vízum 8.000 dinárba kerülne, amit azonban az illeték eltörlése miatt nem kell többé fizet- Vízumok nélkül utazunk . Állandóan több a száma azoknak az országoknak, amelyekkel egyezményt kötöttünk ■hogy köcsönösen megszűnik az egyikből a másik országba való beutazásra szükséges vízum. Eddig hazánk már tíz országgal egyezett meg a vízum beszüntetése tekintetében. Ezek: legújabban Csehszlovákia, azelőtt pedig már Marokkó, Lengyelország, Tunézia, Dánia, Finnország, Iszland, Norvégia, Svédország és Románia. Tito elnök újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Elvtársak, új alkotmányunk megadta szocialista továbbfejlődésünk alapelveit, a Jugoszláv Kommunista Szövetség programja tartalmazza a kommunisták munkájának irányelveit, a Jugoszláv Kommunista Szövetség VIII. kongresszusa pedig fölfedte eddigi munkánk fogyatékosságait és szocialista társadalmi életünk különféle káros jelenségeit, s a jövendő munkához világos irányelveket adott a szövetség tagjainak és nemcsak a szövetség tagjainak, hanem hazánk minden dolgozójának, akik nagy lelkesedéssel fogadták a Vilikongresszus határozatait. Töb milliós szervezetünk, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége erős biztosítékot nyújt mindazoknak az akadályoknak a leküzdésére, amelyek az említett határozatok megvalósításának útjában állnak. 1. Az önigazgatás és a szocailista demokrácia óriási társadalmi erőket bontakoztattak ki nálunk. A dolgozók milliói lettek a haladás hordozói és a szocialista építés szervezői. Hazánk továbbfejlődéséhez a reális anyagi alap is megvan. Mindez arra vall, hogy biztosíthatjuk gazdaságunk folyamatos fejlődését, olyan viszonyokkal, amelyben dolgozóink élvezni fogják munkájuk gyümölcseit igyekvésükhöz mérten. Most, amikor 1965-re megállapítjuk fejlődésünk tervét, lehetőségünk nyílik arra, hogy rögtön kezdetben hozzálássunk a nemrég hozott határozatok megvalósításához, hogy végrehajtsuk azt, amiben megállapodtunk, vagyis, hogy ne feszítsük túl a tervet és a beruházásokat, hanem számoljunk anyagi lehetőségeinkkel gazdaságunk jövedelmezőségével és szilárdságával, polgárainknak, különösen pedig a gazdaságban dolgozóknak életszínvonalával. Elvtársak, a világhelyzet roppant bizonytalan, különféle imperialista körök még mindig arra törekszenek, hogy kielégítsék önző céljaikat, és a durva erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza. Kongó, Dél- Vietnam stb. esete drasztikus példája a veszélyes imperialista politikának, amely súlyos nemzetközi bonyodalmakkal fenyeget. Nyugaton mindinkább elhalkulnak a hangok a leszerelés szükségességéről, és egyre több szó esik az atomfegyverkezés kiterjesztéséről- Ha megvalósul az a szándék, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak lehetővé tegyék az atomfegyverkezést, ez nemcsak súlyos precedens lesz, hanem egyúttal nagymértékben veszélyezteti a béke jövőjét. A Szocialista országok és az úgynevezett el nem kötelezett országok, a világ békeszerető erői előtt még kitartó harc áll, hogy megvalósuljon az annyira szükséges szilárd béke és a népek békés együttműködése. De azt is tudnunk kell, hogy nem várható szilárd világbéke mindaddig, amíg ki nem vívjuk a gyarmaturalmi rendszer teljes megszüntetését, és nem gátoljuk meg a neokolonializmust, a gyarmati országok és más országok leigázásának és kifosztásának ezt az új formáját. Ezért szükséges, hogy az el nem kötelezett országok a szocialista országok és a világ összes haladó békés erői minél elszántabban harcoljanak a népek és az államok, a nagyok és kicsinyek közötti új viszonyokért. Szükséges, hogy az aktív és békés néoegzisztencia, a népek közötti viszonyoknak ez az alapelve általánossá váljon, hogy pedig azzá válhasson, szükséges, hogy minden nép szabad és teljesen független legyen, mentes bármilyen külföldi beavatkozástól. A szocialista Jugoszlávia külpolitikáját a jövőben is az államfők és kormányfők belgrádi és kairói értekezletén elfogatott érvek fogják vezérelni. Jugoszlávia a jövőben is egyenjogú együttműködésre törekszik minden országgal, amely ezt kívánja, mert Jugoszlávia külpolitikájában a jövőben is ragaszkodik az aktív és békés koegzisztencia elveihez. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy bizalommal várhatjuk szocialista hazánk sikeres továbépítését és szocialista társadalmi viszonyaink sikeres fejlődését. Meggyőződésem, hogy a világ összes békeszerető erőinek igykezete megóvja a békét és új, korszerű alapokon kifejlődik az annyira áhított nemzetközi együttműködés. Szocialista Jugoszláviánk öszszes dolgozóinak, minden polgárának boldog új évet kívánok! Magyar-francia megbeszélések Parisban Az AFP hírügynökség jelentése szerint a magyar és francia külügyminiszter megegyeztek, hogy a két ország kormánya áttanulmányozza egy hoszszú lejáratú kereskedelmi egyezmény, kulturális egyezmény és konzuláris konvenció lehetőségeit a két ország között , Péter János, Magyarország külügyminisztere utalt a problémákra, amelyeket a magyar gazdaságnak a nyugateurópai közös piac okoz. Péter János végül kijelentette, hogy Couve de Murville elfogadta a meghívást, hogy hivatalosan Magyarországra látogat. A látogatás időpontját később fogják meghatározni. TIZENNYOLCEZER EMBERT TETT HAJLÉKTALANNÁ AZ ALGÉRIAI FÖLDRENGÉS Algírból jelenti a Tanjug. Hivatalos adatok szerint a Msila városban történt földrengés 356 házat romba döntött és 17 815 embert tett hajléktalanná. Két ember meghalt, 3 súlyosan, 21 könnyebben megsebesült. A rusilai földrengés áldozatai számára a jugoszláv Vöröskereszt repülőgéppel juttatja el küldeményét. A baloldali kommunisták és Mao Ce-tung A múlt héten különböző forrásokból jelentették, hogy az indiai hatóságok letartóztattak több mint 500 kommunistát. Az indiai kormány ezzel kapcsolatban hivatalosan közölte, hogy a letartóztatottakat előzőleg megfigyelés alatt tartották és megállapították, hogy az állam, a kormány és a rendszer ellen munkálkodtak. Shastri miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hasonló dolgokat, amilyeneket a letartóztatottak folytattak, egyetlen ország sem engedne meg. Első pillanatra ez a dolog valamennyire meglepetésszerűen hat, hiszen India kormánya is a szocializmus eszméjén harcol és ennek ellenére ilyen lépésre határozta magát el a kormány. Ha azonban közelebbről nézzük meg a dolgot, láthatjuk az egész ügy hátterét. Indiában 1933 óta tevékenykedik a Kommunista Párt Tavaly áprilisában azonban mikor Peking felszólította a világ összes »igazi kommunistáit«, keljenek fel pártjuk revizionista vezetői ellen és alapítsanak külön szervezeteket, a Párt egy része elszakadt és ugyanaz név alatt önálló Kommunista Pártot alakított. Ha figyelembe vesszük az India és Kína közt fennálló feszült viszonyt, beláthatjuk, hogy Indiában nem szívesen nézik a pekingi nagyhatalmi, egyoldalú politikát hirdető és népszerűsítő tevékenységet. Ez a csekély taglétszámú párt nem mert nyíltan fellépni Peking mellett, tevékenységéből azonban kivehető, milyen érdekeket képvisel. Az alakuló közgyűlést előkészítő értekezleten először Mao Ce-tung képe is díszelgett, de a közvélemény tiltakozására az alakuló közgyűlésen helyette Stalin képét akasztották a falra. A közgyűlésen elfogadott határozatban a koegzisztenciáról, a nemzetközi helyzet rendezésének támogatásáról szó sincs, s ebből szintén nyilvánvaló, kit és milyen politikát akartak támogatni. A közgyűlés alkalmából az előcsarnokban árusították a kínai vezetők és újságírók Szovjetunió és Jugoszlávia ellenes, sőt Enver Hodzsa néhány beszédét tartalmazó könyvecskét. A szakadár pártban különféle irányzatok vannak. A legszélsőségesebbek egymást igyekeztek túllicitálni az indiai, rendszert és az Indiai Nemzeti Kongresszus elítélésében. Szerintük az indiai kormány az imperializmus szolgája, az általa alkalmazott tervgazdálkodás pedig a monopóliumok gazdagodásának eszköze.