Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-02-26 / 8. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XII. évfolyam 8. szám Murska Sobota 1971 február 26-án Ara 50 para ÜLÉST TARTOTT A LENDVAI FÖLDMŰ­VESSZÖ­VETKEZET SZÖVETKEZETI TANÁCSA. — SZORGALMAZNI KELLENE A SZAKOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST. — MEZŐ­­­ GAZDASÁGI ELŐADÁSOK SZERVEZÉSÉT JAVASOLTÁK A GAZDÁK SZÁMÁRA. A szövetkezet nem zárkózik el egyetlen gazda elől sem... A lendvai földművesszövetkezet szövetkezeti tanácsa az elmúlt héten pénteken tartott ösz­­szejövetelt, amelyen megtárgyalták a szövetkezet múlt évre szóló ügyviteli jelentését és zárszá­madását. A szövetkezet múlt évi munkjáról Bragosics István igazgató számolt be és elmondta, hogy a szövetkezet forgalma az 1970-es évben 33 millió úrdinár volt, azaz 9 százalékkal maga­sabb mint ahogyan tervezték. A szövetkezet szép eredményeket ért el a kooperációs bérráhiz- talás terén, és az idei évre kedvezőbb kilátások mutatkoznak a vágómarha kooperációs nevelése terén is. Az elmúlt évben csökkent a malachizlalás, tejtermelés főleg a felvásárlási árak ked­vezőtlen alakulása miatt. Mint Gragosics igazgató el­mondta, a szövetkezet kooperá­ciós üzemrészlege az elmúlt év felétől kezdve veszteséggel dol­gozott a községben alakult má­sik szövetkezet nem becsüle­tes versengése miatt. Különö­­sen a jószágfelvásárlás terén mutatkozik hiány és ebből a tényből következik a kooperá­ciós részleg csökkent forgalma is, hiszen a kooperáció költsé­geit a felvásárlásból befolyó jö­vedelemből pénzelik. A Szövet­kezet tavaly is mezőgazdasági versenyt szervezett a gazdák között, de a községben uralko­dó zavaros viszonyok miatt, a­­melyeket a Prekmurec szövet­kezet okozott, a versenyen va­ló részvétel valamivel kisebb volt mint az előző években. Mivel az elmúlt év időjárása sem igen kedvezett a növény­termesztés területén, a verseny­ben résztvevő gazdák hozamai alacsonyabbak, mint az elmúlt évben, de még így is jóval ma­gasabbak mint az átlagos hoza­mok. A lendvai földművesszövet­kezet szövetkezeti tanácsának ülésén igen élénk vita alakult ki arról, hogy mi legyen a szö­vetkezet­­küldetése a jövőben, milyen módszerrel tudna nép­szerűbbé válni a kisebb gaz­dák körében is. A felszólalók közül ugyanis többen kifogá­solták, hogy a szövetkezet csak a nagyobb gazdák számára je­lent segítséget, a kisebbeknek pedig nem. Mint a szövetkezet képviselői elmondták, nem tesz­nek és soha nem is tettek kü­lönbséget kis és nagy gazdák között, hiszen a szövetkezettel bármelyik gazda társastermelé­si szerződést köthet. Vannak azonban olyan gazdák, akik ke­vesellik a szavatolt árakat és ezért inkább nem kötik le ela­dásra nevelt jószágaikat. Ezen kívül a szövetkezet képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi tíz év alatt lé­nyeges szociális differenciáció alakult ki faluhelyen is. A szö­vetkezet azonban senki elől nem zárkózik el, de a gazdák­nak is meg kellene érteniük azt, hogy a reprodukciós a­­nyag és a felvásárlás terén e­­lőnyben kell részesíteniök ko­­operánsaikat, hiszen erre a szerződés is kötelezi a szövet­kezetet.­ A szövetkezeti tanács ülésén javaslat hangzott el, hogy elő­adásokat kellene tartani a gaz­dák számára a korszerű mező­­gazdaság kérdéseiről, illetve a szakosított termelés lehetősé­geiről. Az előadásokat mezőgaz­dasági tudományos intézmé­nyek előadói tartják s az elő­adások pénzelésére a szövet­kezetnek volna pénze. A ja­vaslatot egyöntetűen támogat­ták hangsúlyozva, hogy ezzel lehetőséget lehetne nyújtani a­­zokna­k a gazdáknak is a sza­kosított termelésre, akik eddig tájékozatlanság miatt nem tud­tak mihez kezdeni földjükkel, nem tudtak kifizetődően gaz­dálkodni. Az értekezleten el­mondták azt is, hogy az elmúlt 25 év alatt a földművesek szak­tudásának fejlesztésére számta­lan előadás-sorozatot szervez­tek már. Az érdekelt gazdák sok mindent megtanulhattak. Azok, akik elégedetlenkednek, tudatában kellene hogy legye­nek annak, hogy helyzetükért magaik is felelőssek,­­mert sem a lendvai földművesszövetke­­zet, sem a Prekmurec szövet­kezet nem kényszerítheti a gaz­dákat, hogy a társastermelési szerződések megkötésével biz­tosítsák jövőjüket. Az érvénye­sülésre több lehetőség is kínál­kozik, a­ki azonban spekulál, konjunktúrára vár, magára vés­sen ha balul üt ki az üzlet. Drágább a nemzetközi repülőposta A posta­vállalatok felhívják az érdekeltek figyelmét arra, hogy a dinár árfolyamának megvál­tozása folytán a nemzetközi postaforgalomban 20 százalék­kal növekedett a repülőn szál­lított postai küldemények díja. A vállalat felkéri az érdekel­teket, hogy a küldemények fe­ladása előtt a postán érdeklőd­jék meg, hogy mekkora az új illeték, vagyis, hogy a külde­ményt milyen értékű bélyeg­gel kell ellátniuk. A nemzet­közi postaforgalmat szabályozó előírások értelmében azokat a repülőküldeményeket, amelye­ket nem láttak el elegendő bé­lyeggel, vasúton vagy hajón juttatják el rendeltetési helyük­re. Az NSZK kiutasítja az illegális vendégmunkásokat A nyugatnémet hatóságok el­tökélték, hogy erélyes intéz­kedéssel gátolják meg a külföl­diek illegális munkavállalását és fokozatosan eltávolítják az országból azokat a vendégmun­kásokat, akik a törvények meg­kerülésével léptek állásba.. Min­tegy 60 000 külföldi nem a hi­vatalos munkaközvetítő hiva­tal útján érkezett Nyugat-Né­­metországba, tehát sem mun­­kaengedélyük, sem tartózko­dási engedélyük nincs. Ezek­nek a külföldieknek a többsé­ge magánközvetítés útján ju­tott álláshoz, s rendszerint nincs társadalombiztosításuk, továbbá fizetésük is jóval ki­sebb mint azoké, akik rendes utón jutottak munkához. Az illegális vendégmunká­sok zöme török állampolgár, van azonban köztük jónéhány jugoszláv és más nemzetiségű is. Az ügy rendezéséről már hónapok óta folyik a vita az NSZK-ban. A tartományi be­lügyminiszterek a közelmúlt­ban megtartott értekezletén o­­lyan döntés született, hogy az illegálisan munkába állt kül­földiekkel szemben következe­tesen alkalmazzák a törvényes rendeleteket. Megszületnek az új mezőgazdasági árak? A köztársasági és a tartományi végrehajtó tanácsok képviselői Szarajevóban nemrég a mezőgazdasági termékek és élelmiszercikkek új áráról, az árarányokról, továbbá az úgynevezett kompenzációs rendszer elkészítésének szükségességéről tárgyaltak. A tanácskozás kimeneteléről kevés részlet szivárgott ki a közvéleményben, a tanácskozáson azonban megegyeztek abban, hogy mire alapozzák a jövendő mezőgazdasági árpolitikát. A termékek ára általában szabadon fog alakulni az alap­vető, létfontosságú termékek e­­setében pedig meg kell tarta­ni a szavatolt és a minimális védőárak intézményét. Eltér­tek azonban a vélemények a szavatolt árak rendszerében tartozó meghatározásában. A szlovén küldöttek csupán 4—5 terméket javasoltak, a boszniai képviselők az aszaltszilvára, a rozsra és a gyapjúra, a mace­dónok még a gyapotra is sza­vatolt árat kértek. A szerbiai javaslat szerint szavatolt ára legyen a búzának, kukoricá­nak, rozsnak, árpának, burgo­nyának, babnak, a hizottmar­­hának, a sertésnek és a pe­csenyecsirkének. Legtöbben mégis úgy vélték, hogy minél kevesebb árunak kellene sza­vatolt árat adni. A tanácskozáson azonban nem jutottak közös nevezőre a szubvenciókat illetően sem. A kivitel támogatása ugyan nem volt vitás, annál inkább a térítés, az árdotáció, a bank­hitelekre adott kedvezményes kamat sorsa. Egy azonban bi­zonyos. Ha meg is maradnak, csakis szövetségi szubvenciók lehetnek. A szubvenció csakis néhány termék árát befolyá­solja jelentősen. Jelenleg a té­rítés, az árdotáció és a kedvez­ményes kamat 5 párával csök­kenti a búza és a kukorica, 1 párával a cukorrépa, 8 párá­val a napraforgó, 16 párával a marhahús, 14 párával a sertés­hús és 30 párával a tej terme­lői árát. Megszüntetésük tehát kevés termény esetében jár ko­moly veszélyekkel. A szarajevói összejövetel résztvevői igen jelentős elvi határozatot hoztak: a jövőben ki kell egyenlíteni a magán­­szektorból és a társadalmi szek­torból eredő azonos minőségű termékek árát. Nem vitás to­vábbá az sem, hogy a hazai termelés védelmében fenn kell tartani a védővámokat és a be­hozatali illetékeket. Az árrögzítési rendelet és az ideiglenes (szövetségi) költség­vetési pénzelés március végéig lesz érvényben. A hírek sze­rint megtörténhet, hogy az új költségvetési terv második ne­gyedévre szóló része is ideig­lenes lesz, tehát maradnak mindazok a szubvenciók, ame­lyeket a mezőgazdaság az el­ső negyedévben élvez. Ettől eltekintve azonban áprilisig el kell készíteni az új ár- és kom­penzációs rendszert, nehogy kellemetlen meglepetés érje a termelőket és a feldolgozókat. Reméljük, hogy a köztársa­ságok és a tartományok ide­jében megegyeznek minden vi­tás kérdésben. Igaz, hogy egy­előre mindenki másképpen képzeli el a kompenzációt, de van még idő arra, hogy nézet­­azonosság alakuljon ki. A többség máris azt hangoztatta, hogy a köztársaságoknak és a tartományoknak bizonyos ke­reteket kell megszabniuk az élelmiszerárakra vonatkozóan már az egységes piac elvének tiszteletben tartása miatt is, ne­hogy a községek egymástól na­gyon eltérő árakat állapítsa­nak meg. AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG LENDVAI KÖZSÉGI VÁLASZTMÁNYÁNAK KÖZGYŰLÉSE ELÉ Hathatósabb támogatást a falusi aktíváknak Vasárnap, február 28-án tartja közgyűlését az Ifjúsági Szövetség lendvai községi választmá­nya. A közgyűlésen mérlegelik a szövetség két évi munkáját, megvitatják a szervezet időszerű feladatait, majd megválasztják az új vezetőséget. A választmány közgyűlésére készített beszámoló csak nagy vonalakban ismerteti az Ifjúsá­gi Szövetség tevékenységét az elmúlt két év alatt, nem nyújt teljes képet a fiatalok tevé­kenységéről és ezért a beavat­­lanok számára bizony keveset mond. A beszámoló megállapít­ja, hogy a községben 45 ifjúsá­gi aktíva működik mintegy két­ezer taggal. Megállapítja azt is, hogy az utóbbi időben több falusi aktívában (Bistrica, Kap­ca, Hosszúfaluhegy) lanyhult a munka. Ezt a jelenséget több okkal is próbálják magyarázni: sű­rűn változik a vezetőség, falu­helyen csökken a fiatalok szá­ma, az aktívák nem kapnak e­­legendő anyagi támogatást, hiányoznak a megfelelő helyisé­gek stb. A falusi ifjúsági aktí­vák között is azonban nagy kü­lönbségek vannak. Helyenként jól működnek, másutt viszont már csak papíron léteznek. A vasárnapi közgyűlésen minden bizonnyal nagyon fon­tos lenne világos képet alkot­ni arról, hogy tulajdonképpen milyen az ifjúsági szervezet te­vékenysége a lendvai község­ben. Ez azért is nagyon fon­tos lenne, mert faluhelyen nem egyszer hallhatunk megjegyzé­seket, hogy ilyen vagy olyan a mai ifjúsági. A legtöbbször persze csak az elmarasztaló vé­leményeket hangoztatják a fia­talokról, arról azonban már kevesebbet hallunk, hogy ho­gyan és mi módon kellene se­gíteni az ifjúsági aktívák te­vékenységét. Az ilyen megállapításokra természetesen a fiatalok is ellenérveket keresnek, igazol­ni szeretnék, miért nem dolgoz­hatnak eredményesebben. Na­gyon sokszor hallhatjuk tőlük, hogy magukra vannak hagyva. Az ifjúsági aktíva nem kap megfelelő segítséget és irányí­tást a község ifjúsági vezetősé­gétől. A helyi szervezetek ve­zetői is csak bírálják őket, se­gíteni azonban már nemigen hajlandók. Az ifjúsági aktívák munkájából a tanítóság sem veszi ki részét — állítják a fiatalok. Nem vitás, hogy ezek az ér­vek nagyjából alaposak és helytállóak. S ha elfogadjuk ezt a megállapítást, akkor a vasárnapi értekezlet­en bizo­nyára megoldást is kell majd találni a kérdések orvoslására. Akármilyen mederben folyik is majd a vita a vasárnapi köz­gyűlésen, egyet azonban előre is megállapíthatunk. Az Ifjú­sági Szövetség községi választ­mányának a jövőben sokkal nagyobb segítséget kell nyújta­nia a falusi aktívánknak. Sza­kítani kell az eddigi gyakor­latai, az úgynevezett fórum­tevékenységgel, s ehelyett a vá­lasztmány elnökségének na­gyobb mértékben kellene tevé­kenységét kiterjesztenie a fa­lusi aktívákra is. A kampány­szerű munkát rendszeres, irá­nyító és tanácsadó munka kell, hogy felváltsa, s ebben a falu helyi társadalmi-politikai szervezeteinek is hathatósabb támogatást kellene nyújtaniok. Az ifjúsági szervezet községi választmányának elnöksége e­­zúttal, sokkal inkább mint máskor, figyelembe kell hogy vegyen még egy tényt. Neve­zetesen azt, hogy községünk területén két nemzet él. Ez azért is fontos, mert a magyar lakta falvakban működő aktí­vák munkáját nem képzelhet­jük el megfelelő nemzetiségi képviselet nélkül az ifjúsági választmány elnökségében. Ptujban, mint minden évben, az idén is megtartották a hagyományos farsangi felvonulást, azaz a kurent-járást. Az Európa szerte ismert és egyedülálló rendezvény ezúttal csak annyiban tért el a hagyományoktól, hogy valóban nagyon szép, nap­sütéses időben zajlott le. Képünkön: a festői szépségű Ptus, az ókori Peto via látképe.

Next