Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-01-12 / 1. szám

RÉTRŐL A politikai terror hulláma Argentínában A terror és az erőszak hul­láma csapott át Argentínán. A helyzet ilyen elmérgesedése kapcsolatban áll a március 11- ére kiírt választásokkal, ame­lyeken 14 millió választópol­gárnak döntenie kell az ország új alkotmányos, polgári elnö­kéről, véget vetve a hétéves katonai rendszernek. Megölték Emilio Berisso el­lentengernagyot, több politi­kai merényletet és emberrab­lást hajtottak végre. Mindez arról tanúskodik, hogy a hely­zet rendkívül kiéleződött, meg­figyelők szerint nem kizárt dolog, hogy kérdésessé válnak a választások is. A Buenos Aires-i napilapok szerint a szélsőséges áramlatok, köztük a peronisták, éppen ezt akar­ják elérni: válságot kirobban­tani, hogy megakadályozzák a márciusi választások megtartá­sát. Mint ismeretes, a peronis­­­ták azért elégedetlenek, mert a tábornokok Perónnak nem engedték meg, hogy induljon az elnökválasztásokon, rótta fel. A terrorakciók végrehajtói a kis létszámú fegyveres szer­vezetek, mint például a »nép forradalmi hadserege«, a »for­radalmi fegyveres erők« vagy a »felszabadító hadsereg«. Az uralmon lévő katonatisztek u­­rai a helyzetnek és egyelőre hallgatnak arról, hogy el kel­lene halasztani a márciusi vá­lasztásokat. A lapok szerint a terrorak­ciók elsősorban a Perón-elle­nes politikusok ellen irányul­nak. Berisso ellentengernagy, a haditengerészet hírszerző szolgálatának főnöke, Peron egyik legnevesebb ellenfele volt. De megsebesítették Louis Guerrero peronista disszidenst is. A helyzetre jellemző, hogy bíróság elé állították Attilio Lopez peronista szakszervezeti vezetőt is azzal a váddal, hogy »kollektív erőszakra szított« és az argentinokat »erőszakos szakszervezeti harcra« szóli­ Elhidegü­lés a görög-brit viszonyban A görök kormánylapok sértő­dött hangon írnak egy néhány nappal ezelőtti incidensről, a­­melynek következményekép­pen elhidegültek a görök-an­­gol kapcsolatok. Az történt u­­gyanis, hogy Nagy-Britannia közös­ piaci tagságával kapcso­latban rendezett díszülésen, a­­melyen II. Erzsébet királynő, Heath miniszterelnök és sokan másik is jelen voltak, Sir Lau­rence Olivier neves angol szí­nész felolvasta egy görög po­litikai elitélt levelét, amely arról szól, hogy milyen körül­mények között élnek a poli­tikai elítéltek Görögországban. Az incidens miatt Görögország londoni nagykövete is tilta­­kozott, mert a levél felolva­sásában beavatkozást lát Gö­rögország belügyeibe. A brit külügyminisztérium a tiltako­zást visszautasította azzal az indoklással, hogy a külügymi­nisztérium nem felelős a di­­szülés programjáért. H­E­T­N­E 2 NÉPÚJSÁG Folytatódnak a párizsi tárgyalások Henry Kissinger, Nixon a­­merikai elnök különmegbízott­­ja vasárnap Párizsba érkezett. Le Duc Tho észak-vietnami küldött már szombaton meg­érkezett, s a tárgyalásokat új­ra megkezdték. Washingtonból való eluta­zása előtt Kissinger Camp Da­vidban kétórás megbeszélést folytatott Nixon amerikai el­nökkel. Nixon az utolsó utasí­tásokat adta meg különmegbí­­zottjának. A Fehér Ház szóvi­vője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások sikere Észak-Viet­­namtól függ. Azt állította u­­gyanis, hogy a tűzszünet be­­köszönthet, ha­­Észak-Vietnam komolyan veszi a­ tárgyaláso­kat.« Le Duc Tho észak-vietnami különmegbízott Párizsba ér­­keztekor úgy nyilatkozott, hogy nem derűlátó, de nem is borúlátó a tárgyalások folyta­tását illetően. Az újságírók előtt elmondotta, hogy a meg­beszélések továbbra is a leg­nagyobb titokban folynak. Sze­rinte a tárgyalások azzal vál­tak lehetségessé, hogy az USA- nak a bombatámadások elle­nére sem sikerült kapituláció­ra kényszeríteni Észak-Viett­­namot. Ezzel egyidőben Tran Van Lo, Észak-Vietnam egyiptomi nagykövete a japán rádió-te­­levíziónak adott nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy nem le­het optimista a tárgyalások folytatását illetően. Szerinte a tárgyalásokon tisztázni kell a semleges övezet kérdéseit, a tűzszünetet ellenőrző nemzet­közi bizottság összetételét és a saigoni kormány sorsát. A párizsi béketárgyalások folytatása előtt az USA új er­kölcsi válságot él át az Észak -Vietnam ellen alkalmazott ter­ror és a háború meghosszba­­bítása miatt. A héják is egye­tértenek abban, hogy Hanoi és Haiphong romba döntése nem kényszerítette térdre É­­szak-Vietnamot. Mégis biztá­­ra veszik, hogy Kissinger új engedményeket követel majd Le Duc Thótól Az amerikai különmegbízott nem győztes­ként tér vissza Párizsba, de minden jel szerint nem adja fel Nixonnak azt a stratégiai elképzelését sem, hogy az ame­rikai haderő bevetésével »ame­rikai békét« kényszerít ki, vagyis megpróbálja lehetővé tenni a saigoni bábredszernek, hogy túlélje az amerikai csa­patok távozását. A tiltakozás hulláma hallgatásra kénysze­ríti a héjákat, de azok mégis úgy számítják, hogy a nagy légitámadások Hanoi számára lehetetlenné tették, hogy a kö­zeljövőben nagyobb akciót in­dítson Saigon ellen. A tárgyalások előtt közölt cikkében a New York Times többek között megállapítja, hogy Nixon egy rendkívül ve­szélyes koncepciót alkalmaz, azt hiszi, hogy saját belátása szerint kezdhet bombázásba vagy vethet véget annak. Bel­politikában ez az abszolutiz­mussal határos, külpolitikában pedig veszélyezteti az egész vi­lág biztonságát. Árpolitika — Idei előrejelzés Lehetséges-e a csupán ötszázalékos áremelkedés? Jóllhet az idei évi gazdaságpolitikai határozat a tavalyitól eltérően nem mondja ki, mi­lyen mértékben emelkedhetnek az árak, bizonyos határokra vonatkozóan mégis vannak javas­latok. Az árak kérdésében jártas szakemberek véleménye szerint azzal a feltétellel, hogy az or­szág megtesz minden intézkedést a gazdaság megszilárdításáért, az általános áremelkedés nem­igen haladhatja meg az 5 százalékot a decemberi árszínvonalhoz képest. Véleményük szerint ez az 5 százalék is untig elég teret biztosít ahhoz, hogy a belföldi árakat a világpiacihoz igazítsák, ezenkívül a múlt évre előirányzott, de végre nem hajtott kiigazítások is elvégezhetők. Függetlenül attól, hogy nem merő ábránd-e az ilyen mér­sékelt ütemű áremelkedés, a szakértők részleteiben is meg­határozták, hogy a gazdaság különféle ágazataiban milyen árváltozás várható. Eszerint az iparban és a mezőgazdaságban a termelői árak az átlagosan előirányzott ötszázalékos mér­ce szerint fognak növekedni az idén, az erdészetben négy, az építőiparban, a kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban szintén négy, a közlekedésben és a kisiparban hét, a kommu­nális tevékenységekben pedig nyolc százalékkal. Mindent összevetve a kis­kereskedelmi árak és a létfenn­tartási költségek a szakértők előrejelzése szerint legfeljebb öt százalékkal lesznek nagyob­bak az év végén, mint tavaly decemberben. Ha azonban nem a tavaly decemberihez, hanem a tavalyi átlagos árak­hoz mérjük őket, a növekedés végeredményben mintegy tíz­százalékos lesz éspedig gazda­sági áganként a következő: az építőiparban 8, a kereskede­lemben, a vendéglátóiparban 11, a kisiparban 12, a közleke­désben 13, a kommunális te­vékenységekben pedig 25 szá­zalékkal. Ehhez mérten az át­lagos létfenntartási költségek a tavalyi egész évi átlaghoz képest 15, a kiskereskedelmi árak pedig 12 százalékkal nö­vekszenek. Most pedig nézzük meg, ho­gyan fog majd alakulni egyes termékek ára, illetve szolgál­tatások díja. A villanyáram árát az átla­gos újratermelési költségek alapján határozzák meg, de hozzáadnak bizonyos százalé­kot a villanygazdaság tervsze­rű fejlesztése végett. A háztar­tási szén ára szabadon alakul, éspedig aszerint, hogy mindig összhangban legyen a tüzelő­olaj árával. Az olajszármazé­kok árában nemigen lesz vál­tozás, hacsak világpiaci ár­módosulás nem teszi szüksé­gessé. A javaslat szerint azon­ban eladási áruk még ebben az esetben is változatlan ma­rad, gyártóikat pedig más mó­don — forgalmi adó másfajta elosztásával­­— kártalanítják. A vas- és színesfém-kohá­szatban továbbra is az eddigi ármódosítási mechanizmus sze­rint kerül sor esetleges árki­igazításokra, a fém- és a vil­lamosiparban pedig a külke­reskedelmi árak lesznek a fő árpolitikai mércék. A gyógy­szerek árának tekintetében a gyógyszergyárak és a társada­lombiztosítási közösségek meg­állapodása fog dönteni, a tex­tiliparban pedig a kínálat és a kereslet alapján alakítják ki az árakat. A mezőgazdasági terméke­ket illetőleg megmarad a ter­melői árak szabad alakításá­nak rendszere. Az illetékesek legkésőbb szeptemberig össze­hangolják a mezőgazdasági ter­mékek védőárát az ipari ter­mékek árával. A fő élelmisze­ripari cikkek továbbra is köz­vetlen árellenőrzés alatt ma­radnak, a kevésbé fontos cik­kek ára pedig szabadon alakul. Az élelmiszeripar egyes ága­zatai számára meg fogják en­gedni termékeik árának növe­kedését, de csakis abban az esetben, ha megdrágul a nyers­anyaguk vagy újratermelési anyaguk. Az építőiparban nem vezetik be a közvetlen társadalmi ár­ellenőrzést. A szabad eladásra épülő lakások tekintetében a­­zonban fel kellene jogosítani a községeket arra, hogy csak az ő beleegyezésükkel lehes­sen megállapítani a lakás négy­zetméterének árát. A közlekedésben a társadal­mi megállapodást alkalmazzák azokban a közlekedési ágak­ban pedig, amelyekben szabad a konkurrencia, teljesen fel­szabadítják az árakat. A le­vélportó él, a levelezőlapok ára az előirányzat szerint nem változik. Néhány sorb­an TELJESÍTETTE ÉVI TERVÉT A VASKAPUI VÍZERŐ­­mű.­­ A vaskapui vízerőmű az elmúlt héten kedden telje­sítette idei áramtermelési tervét. Ez ideig összesen 4 milliárd 383 millió kilowattóra villanyáramot termelt. Az év végéig a termelés megközelíti az 5 milliárd kilowattórát. A vaska­pui erőmű az összjugoszláv villanyenergia termelés 15 száza­lékát adja. MAGYARORSZÁGI IKONOK ÚJVIDÉKEN. — A MA­­gyarországi régi pravoszláv templomok legértékesebb ikon­jait Budapestről Újvidékre küldték. Itt a szükséges konzer­­vátori beavatkozás után — márciusban és áprilisban ki fog­ják állítani a Matica srpska képtárában. A rendkívül érté­kes gyűjteményben több mint 300 ikon van, a XVII. és a XIX. században készültek, újévi jókívánság helyett adomány a rá­kellenes harcra. — A Szlovén Képviselőház, a Szlovén Vég­­re­ható Tanács, a Szlovén KSZ KB, a Szlovén Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya, a Szlovén Szakszer­vezeti Tanács valamint a Szlovén Gazdasági Kamara elha­tározta, hogy azt a pénzösszeget, amelyet az egyes szervek és szervezetekhez intézett újévi jókívánságra költöttek vol­na, befizetik a rákellenes társaságnak és a ljubljanai rákku­­ tató intézet építési alapjának számlájára. Az összeg megha­ladja a 12 000 dinárt. NIS KÖRNYÉKÉN LESZ EURÓPA LEGNAGYOBB szállodatelepe. — A nisi Srbija-turist Vendéglátóipari és Ide­genforgalmi Vállalat Niska bány­a közelében a Szófiába ve­zető utón Európa legnagyobb szállodatelepét fogja felépí­teni. Építése ötvenmillió dinárba kerül. A nisi-szófiai utón egyéb­ként, amelynek mentén létesül a hatalmas szállodatelep, a nyári hónapokban naponta ötvenezer motoros turista hald át. A VECERNJE NOVOSTI KÜLÖN­SZÁMA A KÜLFÖL­­dön dolgozók részére. — A Vecerje novosti c. belgrádi lap­nak az újévi ünnepek alatt egy negyvenoldalas különszáma jelenik meg, hogy tájékoztassa a külföldön dolgozó jugosz­láv munkásokat hazánk legidőszerűbb politikai és gazdasági kérdéseiről. A többi között megjelenteti Tito elnöknek és a JKSZ Végrehajtó Irodájának levelét. A lapnak mintegy 100 000 példányát a határátjárókon ingyen osztják ki az ün­nepekre hazautazó munkások között. EMELIK A RÁDIÓ ÉS A TÉVÉ ELŐFIZETÉSI DÍJAT Szlovéniában. — A Szlovén Szocialista Szövetség Köztársa­sági Választmányának Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy Szlovéniában elkerülhetetlen a rádió és a televízió elő­fizetési díjának emelése, hogy fedezhessék a RTV megnö­vekedett költségeit. Nem közölték azonban, hogy mekkora lesz az emelés, s azt sem, hogy mikor lép érvénybe. Mint hangsúlyozták, a jelenlegi társadalmi-politikai és gazdasági helyzet nem kedvező egy ilyen megoldásra. Elhatározták, hogy két bizottságot alakítanak, hogy tanulmányozzák az előfizetési díj emelésének gazdasági indokait. Áruértékesítés Összefognak a mezőgazdasági szervezetek A jugoszláv mezőgazdasági és ipari kombinátok ügyvite­li közössége foglalkozik azzal a tervvel, hogy e munkaszer­vezetek a mezőgazdasági termények eladására saját keres­kedelmi, hálózatot létesítsenek, és megalapítják úgynevezett élelmiszereladási kereskedelmi központjaikat. Az ügyviteli szövetség tag­jai, illetve az ország mindegy 50 legnagyobb mezőgazdasági és ipari kombinátja azért szor­galmazza e jelentős vállalko­zást, hogy jobban értékesíthes­se termékeit és ezáltal javítsa pénzügykezelését is, de főleg azért, hogy megszüntesse a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékek eladásában a kereskedelem monopolisztikus helyzetét. Az ügyviteli közösségben ugyanis hangsúlyozzák, hogy a kereskedelembe a mezőgazda­ság árkalkulációjának jó ré­sze átömlik, mégpedig a ter­melő és kiskereskedelmi árak közötti lényeges különbség miatt, Így például a mezőgaz­dasági termelők a burgonya, paradicsom és alma kiskeres­kedelmi árának csupán 53—57 százalékát kapják. Hasonló a többi mezőgazdasági termény eladásának aránya is. A mezőgazdasági termények magas kiskereskedelmi ára u­­gyancsak kedvezőtlen a vevők szempontjából, s ezáltal szű­kül a piac, illetve kisebb a lehetőség az áru értékesíté­sére. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek eladására szolgáló kereskedel­mi hálózat az utóbbi években nem fejlődik és nem bővül a piac szükségleteinek megfele­lően. Az ügyviteli közösség tagjai­nak jelenlegi gazdasági és ter­melési ereje azonban olyan, hogy saját kereskedelmi háló­zata által szavatolhatja a me­zőgazdasági-élelmiszeripari ter­mékek árusítását. Az ország össztermeléséhez viszonyítva az ügyviteli közösségbe tömö­rült kombinátok szolgáltatják a friss és csomagolt hús 35 százalékát, a cukor és a cu­­korkészítmények 78, az étolaj 56, a vaj, sajt és egyéb tejter­mékek 15 százalékát, de ugyan csak nagymennyiségű főzelék­félét, gyümölcsöt, lisztet, te­jet, tojást és mindenfajta sze­szes italt is piacra juttatnak. Meg kell említeni, hogy az említett munkaszervezetek ed­dig is igyekeztek fejleszteni saját kereskedelmi hálózatu­kat. 1971-ben például körülbe­lül négy és fél ezer saját üz­letük volt, de forgalmuk a me­zőgazdasági termények össz­­forgalmához képest rendkívül alacsony, mindössze 8 száza­lék. Az ügyviteli közösségben úgy vélik, hogy ez év szeptem­beréig a mezőgazdasági és ipa­ri kombinátok képviselői vég­leges megállapodást kötnek és hozzálátnak a nagyméretű terv megvalósításához. Áremelés Magyarországon A héten életbe lépett a ma­gyarországi kormányrendelet, amellyel emelik a tej és tej­termékek, az alkohol és a do­hányipari termékek árát. A tej és tejtermékek ára 28, a pálinka, rum és likőr ára 15, a cigaretta ára pedig 25 szá­zalékkal emelkedik. Az ár­emelés megtérítésére havi 50 forinttal emelik a családi, nyugdíj- és gyermekpótlékot.

Next