Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-01-09 / 1. szám

Az új gyárcsarnok ufjabb munkasikerekhez vezet KORSZERŰSÍTIK A TERMELÉST — NÖVELIK A KIVITELT — TOVÁBB FEJLŐDIK AZ­ ÖNIGAZGATÁS — AT ADTAK RENDELTETÉSÉNEK A GORENJE-VARSTROJ UJ GYÁR­CSARNOKÁT Közvetlenül az év végén ad­ták át hivatalosan is rendel­tetésének a Varstroj 5500 négyzetméternyi területű, új gyárcsarnokát. A hivatalos á­­tadáson jelen volt Miran Me­jak, a Szlovén Szocialista Köz­társaság Végrehajtó Tanácsá­nak tagja, a velenjei Gorenje gyár vezérigazgatója és a lendvai község társadalmi-po­litikai szervezeteinek képvise­lői, valamint a Gorenj­e-Var­­stroj vállalat dolgozói. Nagy ünnep volt ez a fejlődő lend­vai üzemegység életében. Tör­ténelmi jelentőségű esemény továbbá a lendvai község gaz­dasági életében is, hisz több, mint ötven milliós beruházás­ról volt szó. A szerény mű­helyből a Varstroj komoly ipari létesítménnyé fejlődött. Az új gyárcsarnok korsze­rűbb munkakörülményeket nyújt a dolgozóknak. A má­sik legnagyobb jelentősége pe­dig az, hogy hetven dolgozó­val növelhette a munkásainak számát. Amikor felcsendült a him­nusz a Gorenje-Varstroj dol­gozói dobogó szívvel álltak a vadonatúj gyárcsarnokban. Érezték, hogy ez a megnyitó az ő ünnepük, a dolgozók ün­nepe, újabb munkasiker és győzelem eredménye és ünne­pe. A tumiščei általános is­kola tanulói szép kultúrműsor­ral kedveskedtek a dolgozók­nak és a vendégeknek. Az ün­nepi műsor közepette felszó­lalt Miran is, aki méltatta a Gorenje-Varstroj gazdasági e­­redményeit és hangsúlyozta a fejletlen községeknek szánt segély szerepét a lendvai köz­ség további felvirágoztatásá­ban. A felszólalók között volt továbbá Ketler elvtárs, a vál­lalat új igazgatója, aki töb­bek között elmondotta, hogy az 1976 és 1977 közötti idő­szakban szeretnék automati­zálni a termelést, továbbá új gépek és új termelőeszkö­zök beszerzésére is gondol­nak. A termelés korszerűsíté­se ellenére is növelni fogják a dolgozók számát és úgy szá­mítják, hogy az elkövetkező időszakban újabb 100 dolgo­zót alkalmazhatnak. A fejlő­dés fontos mozzanata továbbá az is, hogy a termelés túlnyo­mó részét kivitelre irányítot­ták. A kisebb típusú hegesz­tőkészülékek javát a külföldi piacon adják el és főleg a­­zokkal az országokkal keres­kednek, amelyek konvertibi­lis valutával fizetnek. Ezi­­dáig 11 különböző típusú he­gesztő készüléket gyártottak A velenjei Gorenje vállalat ke­retében jobb piaci lehetősé­geik vannak és könnyebb lesz a nyersanyagbeszerzés is. A Gorenje-Varstroj a vele­njei mamutvállalat keretében könnyebben bekapcsolódhat a nemzetközi munkamegosz­tásba. Az új gyárcsarnok el­készültével továbbra is fej­leszteni kell a tamsz-ban az önigazgatási viszonyokat és fejleszteni kell a vállalat ösz­szes tevékenységét. A Varstroj dolgozói szeret­nék, ha a munka továbbra is így összetartaná őket. Az ünnepély végén kiosztot­ták a vállalat tíz éves jubi­lánsainak a díszoklevelet, az előző igazgatót pedig egy fest­ménnyel ajándékozták meg. A szép ünnepi megnyitó is azt bizonyította, hogy a Go­renje-Varstroj dolgozói a jö­vőben is képesek lesznek mun­kájukkal bekapcsolódni ha­zánk gyors gazdasági fellen­dülésébe. Az új gyárcsarnok megnyitása három jelentős évforduló keretében zajlott le. A vállalat ekkor ünnepel­te fennállásának 11. évfordu­lóját, a dolgozók a gyárcsar­nok megnyitásával emlékez­tek meg hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójáról és 25 éves munkásönigazgatás­­ról. Az emelvényen e három jelentős évfordulóról szlovén és magyar nyelvű feliratok voltak és mindenüt látszott, hogy e vállalatban helyes ú­­ton halad az önigazgatás.­ ­OG Beruházások a Muravidék ipari struktúrá­ja nem a legmegfelelőbb, a mezőgazdaságon és a textili­paron kívül, — nem számít­va a lendvai INA-Naftát és a radenci Radenskát —, jó­formán nincs is több jól jö­vedelmező iparág. A mura­­szombati községben egy-két kisebb munkaszervezeten kí­vül csak a Mura textilgyár zárta sikeresen az elmúlt, 1975-ös évet, még a többi tex­tilipari üzem lassan halad előre mind a termelésben, mind a korszerűsítésben. Az textiliparban elmúlt néhány évben volt né­hány integráció, amelyektől várhatunk a jövőben eredmé­nyeket. Az idén nincsenek kilátá­sok nagyobb beruházásokra a textiliparban. Az elmúlt é­­vi beruházásokra való tekin­tettel — új gyárcsarnokok építése, a termelési folyamat korszerűsítése — az idén a Mura textilgyárban elsősor­ban a termelési folyamatot korszerűsítik és a kereske­delmi hálózatot bővítik. A beltinci Beltinkában az idén új gépek vásárlását lát­ják elő. A pártosfalvi kötődé­ben szintén új, automata gé­pekkel kezdenek dolgozni, a­­mivel a termelési folyamatot is korszerűsítik. Már az el­múlt évben megkezdték az együttműködést a ljubljanai Angora textilgyárral, s ennek munkaterve alapján változa­tosabb termékekkel lépnek piacra. Az idén a ljubljanai Textil társultmunka szerve­zet keretében megpróbálkoz­nak a külföldi piacon is. Még a Kroj, a Beltinka és a pártosfalvi kötődő főleg a hazai piacon érvényesülnek, addig a Mura textilgyár ter­mékeinek 75 százalékát a kül­földi piacon adja el, Szovjet­uniótól kezdve Amerikáig. Mi­vel a textiliparban igen ma­gas a foglalkoztatottak szá­ma, s itt van még kilátás új munkahelyek megnyitására a jövőben sem lehetünk közöm­bösek a textilipar iránt. pék, de nem biztos, hogy gaz­daságosak is. A versenynek tudnillik az a célja, hogy ki­puhatoljuk, melyek azok a faj­ták amelyek vidékünkön a legkedvezőbb hozamokat ad­hatják. Az idén jó eredményt felmutató kukoricafajták mind későinek, a jövőben a koraibb és a középérésű faj­tákat is ki szeretnénk kísér­letezni ily módon — mondot­ta beszélgetésünk során Dra­gosics István. Jól tudjuk, hogy vidékün­kön éppen a fejlett állatte­nyésztés követeli meg, hogy a gazdák olcsón termesztett, házilag készített takarmány­nyal hizlalják a jószágot. A kukoricatermesztési verseny­nek tehát egy fő célja az, hogy a kitapasztalják, me­lyek azok az optimális kö­rülmények (talajmegmunká­lás, műtrágya-és vetőmag-hasz­nálat, gyomirtás stb.) ame­lyek közepette kifizetődően lehet kukoricát termeszteni. — Vidékünk gazdái köré­ben még mindig tartja ma­gát a régi, rossz szokás, hogy túl ritkára vetik a kukoricát. Mint mondottam, ez szokás, mert a régi kukoricafajtákat valóban ritkábbra kellett vet­ni. A hibrideknél azonban más a helyzet, így például a ko­rán beérő fajtáknál a leg­kedvezőbb növényszám hek­táronként 80 000 — 100 000 da­rab. A középerőknél a leg­jobb eredményt akkor érjük el, ha 60 000 —80 000 növény­ke van hektáronként. A ké­sei fajtáknál is legalább 50 000 dák a fentebb felsorolt nö­vényszámmal. Persze a tököt ilyenkor ki kell hagyni a ku­koricából ... — mondotta Dragosics elvtárs. — Úgy hallottam, hogy a töktermesztés az utóbbi idő­ben igen kifizetődő... — Igen, amióta héjatlan tökmagot lehet termeszteni a töktermesztés valóban kifize­tődő. Állítani merem, hogy a befektetett munka és pénz megtérül, hiszen a tökmagolaj egyre keresettebb élelmiszer. Az átvétellel sincsen baj, ve­tőmagot is lehet beszerezni, valamint a termesztéshez szükséges növényvédő szere­ket. Ha valaki, mondjuk, fél hektáron szeretne kukoricát is meg tököt is termeszteni, akkor jobban teszi, ha a föld felét kukoricával­, a másik fe­lét tökkel ölteti be, mert így mind a két kultúrából na­gyobb termést kap, mintha összekeveri őket — folytatta Dragosics István. — Nem gondoltak már ar­ra, hogy esetleg töktenyészté­si versenyt szervezzenek? — Miért ne? Csak meg kel­lene szervezni — mondotta mosolyogva a szövetkezet igaz­gatója. Beszélgetésünk során egy­előre azonban csak arról tá­jékoztatott bennünket, hogy a kukoricatermesztési ver­senyt az idén is megszerve­zik. Várható, hogy ebben az évben még többen neveznek be, hiszen az előző év tapasz­talatai valóban serkentőek. B.K.Zs. A gyárcsarnok megnyitásán felléptek a tumiščei általános iskola tanulói (fotó: Szúnyog) A Gorenje-Varstroj új gyárcsarnokának megnyitóján részt vettek a társadalmi-politikai szer­vezetek képviselői is (fotó: Szúnyog) 4 NÉPÚJSÁG Hogy olcsó takarmányhoz juthassunk BEFEJEZŐDÖTT A LENDVAI SZÖVETKEZET KUKORICATERMESZTÉSI VERSENYE — AZ ELSŐ KELENC IVAN BISTRICAI GAZDA — CSAK A MEGFELELŐ SŰRŰSÉGŰ KUKO­RICAVETÉS AD JÓ TERMÉST A lendvai földművesszövetkezetben nem tavaly szervezték meg először a gazdák köré­ben a növénytermesztési, illetve állattenyésztési versenyt. Az elmúlt évek tapasztalatai azon­ban azt mutatták, hogy a leghasznosabb a kukoricatermesztést szorgalmazni, éppen ezért ta­valy ismét megszervezték ezt a vetélkedőtt. Közvetlenül az újévi ünnepek előtt a szövetke­zet Hotizán megbeszélést szervezett, amelyen részt vettek a kukoricaverseny résztvevői, va­lamint a szakemberek. Az összejövetelen a versenyzők beszámoltak tapasztalataikról e fontos mezőgazdasági kultúra termesztése terén. A minap felkerestük Drago­sics István mérnököt, a lend­vai földművesszövetkezet i­­gazgatóját, hogy a verseny ki­menetelének és céljainak rész­letei iránt érdeklődjünk. Elő­ször is a nyertesek névsorá­ra voltunk kiváncsiak. Ezek a következők: Kelenc Ivan Dol­nja Bistricáról, aki 143 mázsa szemeskukoricát termesztett hektáronként és ezzel a 47 versenyző között az első he­lyet szerezte meg. A második Vida Rozália völgyifalusi gaz­dálkodó lett 139 mázsás átla­gos huzammal, a harmadik Gabor Ivan, črenšovci gazda 137 mázsával, s ugyancsak ennyit termesztett Varga Je­nő hosszúfalusi gazda, míg az ötödik helyen Vučko Ignac, Srednja Bistrica-i gazda vég­zett 131 mázsás átlagos ho­zammal. — Vajon melyek azok a faj­ták, amelyek ezeket a szép terméseredményeket adták — tettük fel a kérdést. — A legnagyobb hozamot a BC SK 5 AM kukoricafajta ■ ■ ■ adta, ezt követi a Zemun poljei ZP SK 46 és 48-as típu­sú hibrid. Mind a három faj­tát jugoszláv szakemberek kí­sérletezték ki és vidékünkön az utóbbi években ezek ad­ták a legmagasabb hozamo­kat. A felsorolt fajták mind későiek, s ha őszinte akarok lenni, a hozamok ugyan szé­p 60 000 szálat kell számíta­nunk hektáronként. Sok gaz­da azonban még mindig csak 30 000 — 40 000 növényszámra vet és a gyakorlatban ez 15 mázsa veszteséget jelent hek­táronként. Úgy gondolom, hogy közepes talajelőkészítés és közepes trágyázás mellett nyugodtan vethetnének a gaz A lendvai földművesszövetkezet által szervezett kukorica­termesztési verseny eredményeit szakbizottság állapította meg. A verseny befejezéseként a lendvai földművesszövetkezet tanácskozást szervezett a társas­termelőkkel és a mezőgazdasági szakértőkkel Hotizán.

Next