Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)
1976-01-09 / 1. szám
Az új gyárcsarnok ufjabb munkasikerekhez vezet KORSZERŰSÍTIK A TERMELÉST — NÖVELIK A KIVITELT — TOVÁBB FEJLŐDIK AZ ÖNIGAZGATÁS — AT ADTAK RENDELTETÉSÉNEK A GORENJE-VARSTROJ UJ GYÁRCSARNOKÁT Közvetlenül az év végén adták át hivatalosan is rendeltetésének a Varstroj 5500 négyzetméternyi területű, új gyárcsarnokát. A hivatalos átadáson jelen volt Miran Mejak, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának tagja, a velenjei Gorenje gyár vezérigazgatója és a lendvai község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői, valamint a Gorenje-Varstroj vállalat dolgozói. Nagy ünnep volt ez a fejlődő lendvai üzemegység életében. Történelmi jelentőségű esemény továbbá a lendvai község gazdasági életében is, hisz több, mint ötven milliós beruházásról volt szó. A szerény műhelyből a Varstroj komoly ipari létesítménnyé fejlődött. Az új gyárcsarnok korszerűbb munkakörülményeket nyújt a dolgozóknak. A másik legnagyobb jelentősége pedig az, hogy hetven dolgozóval növelhette a munkásainak számát. Amikor felcsendült a himnusz a Gorenje-Varstroj dolgozói dobogó szívvel álltak a vadonatúj gyárcsarnokban. Érezték, hogy ez a megnyitó az ő ünnepük, a dolgozók ünnepe, újabb munkasiker és győzelem eredménye és ünnepe. A tumiščei általános iskola tanulói szép kultúrműsorral kedveskedtek a dolgozóknak és a vendégeknek. Az ünnepi műsor közepette felszólalt Miran is, aki méltatta a Gorenje-Varstroj gazdasági eredményeit és hangsúlyozta a fejletlen községeknek szánt segély szerepét a lendvai község további felvirágoztatásában. A felszólalók között volt továbbá Ketler elvtárs, a vállalat új igazgatója, aki többek között elmondotta, hogy az 1976 és 1977 közötti időszakban szeretnék automatizálni a termelést, továbbá új gépek és új termelőeszközök beszerzésére is gondolnak. A termelés korszerűsítése ellenére is növelni fogják a dolgozók számát és úgy számítják, hogy az elkövetkező időszakban újabb 100 dolgozót alkalmazhatnak. A fejlődés fontos mozzanata továbbá az is, hogy a termelés túlnyomó részét kivitelre irányították. A kisebb típusú hegesztőkészülékek javát a külföldi piacon adják el és főleg azokkal az országokkal kereskednek, amelyek konvertibilis valutával fizetnek. Ezidáig 11 különböző típusú hegesztő készüléket gyártottak A velenjei Gorenje vállalat keretében jobb piaci lehetőségeik vannak és könnyebb lesz a nyersanyagbeszerzés is. A Gorenje-Varstroj a velenjei mamutvállalat keretében könnyebben bekapcsolódhat a nemzetközi munkamegosztásba. Az új gyárcsarnok elkészültével továbbra is fejleszteni kell a tamsz-ban az önigazgatási viszonyokat és fejleszteni kell a vállalat öszszes tevékenységét. A Varstroj dolgozói szeretnék, ha a munka továbbra is így összetartaná őket. Az ünnepély végén kiosztották a vállalat tíz éves jubilánsainak a díszoklevelet, az előző igazgatót pedig egy festménnyel ajándékozták meg. A szép ünnepi megnyitó is azt bizonyította, hogy a Gorenje-Varstroj dolgozói a jövőben is képesek lesznek munkájukkal bekapcsolódni hazánk gyors gazdasági fellendülésébe. Az új gyárcsarnok megnyitása három jelentős évforduló keretében zajlott le. A vállalat ekkor ünnepelte fennállásának 11. évfordulóját, a dolgozók a gyárcsarnok megnyitásával emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról és 25 éves munkásönigazgatásról. Az emelvényen e három jelentős évfordulóról szlovén és magyar nyelvű feliratok voltak és mindenüt látszott, hogy e vállalatban helyes úton halad az önigazgatás. OG Beruházások a Muravidék ipari struktúrája nem a legmegfelelőbb, a mezőgazdaságon és a textiliparon kívül, — nem számítva a lendvai INA-Naftát és a radenci Radenskát —, jóformán nincs is több jól jövedelmező iparág. A muraszombati községben egy-két kisebb munkaszervezeten kívül csak a Mura textilgyár zárta sikeresen az elmúlt, 1975-ös évet, még a többi textilipari üzem lassan halad előre mind a termelésben, mind a korszerűsítésben. Az textiliparban elmúlt néhány évben volt néhány integráció, amelyektől várhatunk a jövőben eredményeket. Az idén nincsenek kilátások nagyobb beruházásokra a textiliparban. Az elmúlt évi beruházásokra való tekintettel — új gyárcsarnokok építése, a termelési folyamat korszerűsítése — az idén a Mura textilgyárban elsősorban a termelési folyamatot korszerűsítik és a kereskedelmi hálózatot bővítik. A beltinci Beltinkában az idén új gépek vásárlását látják elő. A pártosfalvi kötődében szintén új, automata gépekkel kezdenek dolgozni, amivel a termelési folyamatot is korszerűsítik. Már az elmúlt évben megkezdték az együttműködést a ljubljanai Angora textilgyárral, s ennek munkaterve alapján változatosabb termékekkel lépnek piacra. Az idén a ljubljanai Textil társultmunka szervezet keretében megpróbálkoznak a külföldi piacon is. Még a Kroj, a Beltinka és a pártosfalvi kötődő főleg a hazai piacon érvényesülnek, addig a Mura textilgyár termékeinek 75 százalékát a külföldi piacon adja el, Szovjetuniótól kezdve Amerikáig. Mivel a textiliparban igen magas a foglalkoztatottak száma, s itt van még kilátás új munkahelyek megnyitására a jövőben sem lehetünk közömbösek a textilipar iránt. pék, de nem biztos, hogy gazdaságosak is. A versenynek tudnillik az a célja, hogy kipuhatoljuk, melyek azok a fajták amelyek vidékünkön a legkedvezőbb hozamokat adhatják. Az idén jó eredményt felmutató kukoricafajták mind későinek, a jövőben a koraibb és a középérésű fajtákat is ki szeretnénk kísérletezni ily módon — mondotta beszélgetésünk során Dragosics István. Jól tudjuk, hogy vidékünkön éppen a fejlett állattenyésztés követeli meg, hogy a gazdák olcsón termesztett, házilag készített takarmánynyal hizlalják a jószágot. A kukoricatermesztési versenynek tehát egy fő célja az, hogy a kitapasztalják, melyek azok az optimális körülmények (talajmegmunkálás, műtrágya-és vetőmag-használat, gyomirtás stb.) amelyek közepette kifizetődően lehet kukoricát termeszteni. — Vidékünk gazdái körében még mindig tartja magát a régi, rossz szokás, hogy túl ritkára vetik a kukoricát. Mint mondottam, ez szokás, mert a régi kukoricafajtákat valóban ritkábbra kellett vetni. A hibrideknél azonban más a helyzet, így például a korán beérő fajtáknál a legkedvezőbb növényszám hektáronként 80 000 — 100 000 darab. A középerőknél a legjobb eredményt akkor érjük el, ha 60 000 —80 000 növényke van hektáronként. A kései fajtáknál is legalább 50 000 dák a fentebb felsorolt növényszámmal. Persze a tököt ilyenkor ki kell hagyni a kukoricából ... — mondotta Dragosics elvtárs. — Úgy hallottam, hogy a töktermesztés az utóbbi időben igen kifizetődő... — Igen, amióta héjatlan tökmagot lehet termeszteni a töktermesztés valóban kifizetődő. Állítani merem, hogy a befektetett munka és pénz megtérül, hiszen a tökmagolaj egyre keresettebb élelmiszer. Az átvétellel sincsen baj, vetőmagot is lehet beszerezni, valamint a termesztéshez szükséges növényvédő szereket. Ha valaki, mondjuk, fél hektáron szeretne kukoricát is meg tököt is termeszteni, akkor jobban teszi, ha a föld felét kukoricával, a másik felét tökkel ölteti be, mert így mind a két kultúrából nagyobb termést kap, mintha összekeveri őket — folytatta Dragosics István. — Nem gondoltak már arra, hogy esetleg töktenyésztési versenyt szervezzenek? — Miért ne? Csak meg kellene szervezni — mondotta mosolyogva a szövetkezet igazgatója. Beszélgetésünk során egyelőre azonban csak arról tájékoztatott bennünket, hogy a kukoricatermesztési versenyt az idén is megszervezik. Várható, hogy ebben az évben még többen neveznek be, hiszen az előző év tapasztalatai valóban serkentőek. B.K.Zs. A gyárcsarnok megnyitásán felléptek a tumiščei általános iskola tanulói (fotó: Szúnyog) A Gorenje-Varstroj új gyárcsarnokának megnyitóján részt vettek a társadalmi-politikai szervezetek képviselői is (fotó: Szúnyog) 4 NÉPÚJSÁG Hogy olcsó takarmányhoz juthassunk BEFEJEZŐDÖTT A LENDVAI SZÖVETKEZET KUKORICATERMESZTÉSI VERSENYE — AZ ELSŐ KELENC IVAN BISTRICAI GAZDA — CSAK A MEGFELELŐ SŰRŰSÉGŰ KUKORICAVETÉS AD JÓ TERMÉST A lendvai földművesszövetkezetben nem tavaly szervezték meg először a gazdák körében a növénytermesztési, illetve állattenyésztési versenyt. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a leghasznosabb a kukoricatermesztést szorgalmazni, éppen ezért tavaly ismét megszervezték ezt a vetélkedőtt. Közvetlenül az újévi ünnepek előtt a szövetkezet Hotizán megbeszélést szervezett, amelyen részt vettek a kukoricaverseny résztvevői, valamint a szakemberek. Az összejövetelen a versenyzők beszámoltak tapasztalataikról e fontos mezőgazdasági kultúra termesztése terén. A minap felkerestük Dragosics István mérnököt, a lendvai földművesszövetkezet igazgatóját, hogy a verseny kimenetelének és céljainak részletei iránt érdeklődjünk. Először is a nyertesek névsorára voltunk kiváncsiak. Ezek a következők: Kelenc Ivan Dolnja Bistricáról, aki 143 mázsa szemeskukoricát termesztett hektáronként és ezzel a 47 versenyző között az első helyet szerezte meg. A második Vida Rozália völgyifalusi gazdálkodó lett 139 mázsás átlagos huzammal, a harmadik Gabor Ivan, črenšovci gazda 137 mázsával, s ugyancsak ennyit termesztett Varga Jenő hosszúfalusi gazda, míg az ötödik helyen Vučko Ignac, Srednja Bistrica-i gazda végzett 131 mázsás átlagos hozammal. — Vajon melyek azok a fajták, amelyek ezeket a szép terméseredményeket adták — tettük fel a kérdést. — A legnagyobb hozamot a BC SK 5 AM kukoricafajta ■ ■ ■ adta, ezt követi a Zemun poljei ZP SK 46 és 48-as típusú hibrid. Mind a három fajtát jugoszláv szakemberek kísérletezték ki és vidékünkön az utóbbi években ezek adták a legmagasabb hozamokat. A felsorolt fajták mind későiek, s ha őszinte akarok lenni, a hozamok ugyan szép 60 000 szálat kell számítanunk hektáronként. Sok gazda azonban még mindig csak 30 000 — 40 000 növényszámra vet és a gyakorlatban ez 15 mázsa veszteséget jelent hektáronként. Úgy gondolom, hogy közepes talajelőkészítés és közepes trágyázás mellett nyugodtan vethetnének a gaz A lendvai földművesszövetkezet által szervezett kukoricatermesztési verseny eredményeit szakbizottság állapította meg. A verseny befejezéseként a lendvai földművesszövetkezet tanácskozást szervezett a társastermelőkkel és a mezőgazdasági szakértőkkel Hotizán.