Népújság, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-07 / 1. szám
Engem tegyenek be az újságba... Nem gyónásnak, sem mién tegetőzésnek szántam ezt az ilrást, csalfa méhányit szót szeret méla szólni) azokhoz alkni úgy érzőik, hogy rólukkeveset írok, ivaigy írunk. Kimondottan ugy érzik és hiszik, hogy az ő személyes eredményeik ezért meg vannak csorbítva és, sajnos,, sok esetben eszközöiket nem válogatva degradáljákaz eredmények magukait és nem utolsó sorban az Újságírót is. Kezdihetniéimi névvel, lakóhellyel, de aszib (hiszem ez felesleges, hiszen minden egyes kolléga, aki legalább egy éviig ette az ujságikék kenyerét, már találkozót ilyen emberekkel, ezért vonultassuk a névtelenségbe ezeket a polgárokat. A közmondás úgy tartja, hogy akinek nem ,inge ne vegye magára. Mér az elején Ildi kell kötit, hogy az ilyen újságba bekerülni akarók ritkák,, de annál rámenősebbek és mint majd látják, sokszor nevetségesek is... Hát kezdjük az egyik esettel. Egyik igorickióó magyar lakta faluiban szép közszolgái tartási helyiségeket kaptak. Nem máról holnapra pottyant ez az épület a falu közepére, hanem éveiken át szívós har ■cokik azt kellett vívni a falu vezetőséigének, majd két-három generáltására visszamenőleg. Aszjjséigire ennek szemtanúja, saját fülével hallja éveken át, hogyan könyörögnek: a vezetője a falu neveiben, latiba vetve mindent. Ismeri is ezeket... -És, egyszer csak itt az eredmény, áll a szép közlépiuat, megoldódnak a problémák. Erre az újságíró úgy érzi, meg a falusiak is, hogy ezek az emberek elismerést érdemelnek. Megszólaltatja őket az újság hasábjain. De jöjji, bár ne tette volna, miért az egyik polgár úgy érzi, hogy ez nem csak a falu és a Volt vezetőik eredménye, hanem az övé magáé, mert egy tanács élére került, többször betért a székhelyre, hölgy referáljon!... És itt kezdődik a »kálvária«. Előleg az újságba arcakódzé polgáré, no, meg részben az ujságiróé is,, mert többé nincs egy perc nyugta sem. Először szóbelileg, majd irásibelileg kap felszólítást, hogy inni kell az ő eredményeiről, mert ezek eziüstknszorus munkaérdemrendet érdemielniető, legalábbis ezt lehetne kiolvasni, a sorok köztül... A többiek? Azok aztán semmit, csak őt, az újságba kéred kezői ipontgár.Ebből csak azt lehet következtet in, hogy ha másoknak nincs mallért enigem dicsérni, hát dicsérem én magamat. Megpróbálkozott ezzel a Muraividékeimt megjerentő összes újságnál, azzal is fenyegetődzött, hogy lemondja az előfizetést. - A második esek Zavarosak az ügyek az egyik községben, erre megjelenik az egyik polgár a szerkesztőségben, hogy ő majd szól a falu eredményeiről, hiszen ilyen és ilyen poszdición van. Komoly megjelenésű ember, aktatáskája tele ilyen meg olyan iratokkal, még a szemfüles újságíróit is megtémesztán Szépen beszél, csak itt-oltt bizonyos dolgokat elhallgat... Ő is bekerült az újságba. A keresztvizet most szedik róla meg az újságíróról is a helybeli szervek. Elismerem igazuk van,, néha valóságos defektívnek kell lenni, hogy az ember kinyomozza miért ül a mai napig is a bizottság élén azt, akiivel már régen tudnak kijönni a faluban... Hát ez bizony igyi van^ mindenek megvan a napos és árnyékos oldala^, mint ahogyan vannak az ilyen és olyan emberek. Közülük ritka,, de igen rámenős és élelmes kategória az ujisóigbakekrülni-szeretőké. Vagy talán cs^fc azi újság paraván a lelkitilmteket furdalás elé? Mi, újságírók méha, órák hosszat unszoljuk a szerény embereiket, hogy véleményt mondjanak, magukról pedig csak itt ott egy néhány szót szólnak. Bástai-Komló Zsuzsa kolláganő gyakran szokta mondani, hogy ezeiket az embereiket, ha az ajtón, át nem lehet megközelíttetni, az ablakon át szükséges hozzájuk férni. Mert egyszerűen szerények. Az a ritka kategória — mert személyes érdekeiről van szó — kizárja az utca ajtót, szoba, konyha, még az istálló ajtót ás.. Pivar Ella A májzsugorodásnakhárom fronmóiját ismerjük,, meleket az olkai határozók meg. Az egyik az alkoholost, másik fertőzd májgyulladás következtében létrejött, harmadik naás betegségek és mérgező anyagok, (mint a 'vérbaj, malária, éhezés, réz által okioepitt májzsugorodás)'. Kiemelném az alkohol káros hatását, mely haszantartó fogyasztás következtéiben fárosítja a nyájsejttercet. Az alkohol fogyasztás kezdetén először a gyomor nyálkahártyagyuladásai alakul ki.. Ennek szövetkeztébeni résziben a táplálék különösképpen a fehérjék felszuvódása zavart szenvedi, másrészt viszont a nem kielégítő változatos étkezés az oka a szervezet fehérje hiányának(köznyelven a részeges ember a pénzét az italra költi, nem pedig a táplálkozásra). Ezért a májt zsírokból és szénhidrátokból állíttja elő a szükséget, kalóriát, ami a májra fokozottabb munkát jelent. Ezenkívül az alko tászsugorodás hol közvetlen is mérgezi a májssejtjeiket. A betegség tünetei nem jellemzőee, ilyenek a fáradság, kedvetlenség, étkezés utáni felfúvódás,, puffadás, nyomása a jobb bordaív alatt, testsúly csörkscentése, étvágytalanság. Súlyosabb szakban kőralati bevérzések jelentkeznek. Objektív tünetek közül megemlíteni nimi a megrangyoskodott, kemény májat, a nyakon, mellkasfölső részén jelentkező csillág alakúvdszér tágul a fioit, mely jelemző e betegiségre. A májelégtelenség végső sziakaiszólvan a hasüregben felszaporodik a folyadék és megnagyobodik,, járófaetegeiknél térdtől lefelé megdagad a lábás. A köldök körül erősen kitágult viszeneket észlelünk A mályizsugorodás két jóslata rossz.. A szeszforgyasztás ababaigyása esetén és megfelelő diétás kezeléssel a betegséig megafllinithiatol de nem gyógyíthattói. A beteg halálát a kóros anyagcseretermékek által okozott aigysejtkárosodás okozhatja, illetve az emésztőcsatorna bizonyos szakaszain kitágult viszterek megrepedéséből eredő hirtelen vérzés. Típusos a nyelőcsőviszerek megrepedésekor keletkező hirtelen erős, csállaputhatatlami vérihányás, vagy a végbélviszerek megrepedése esetén történő elvérzés. Mindhárom eset halálos kimenetelülkigyórgyatásában legfontosabb a kiváló tényezők meg szüntetés© és az étrend. Szigoryian tálal az alkohol fogyasztás (bor, spincer, sör, pálinka, égetett italok),, valamint a túl zsirosi és fűszeres ételek. Nagyon fontos a káló maduis, fehérjében gazdag táplálkozás. Ezért minél több tejet, túrót, sajtot, fiatal barom filhust, borjúhúst, zöldségféléket, burgonyát egyenek ezek a betegek. Dr. Vasis Vilmos a doforonalká eigéssszségház általános orvosa Hogyan A dolbromiakii kultúrotthon építésével foglalkozó bizottság az elmúlt év végén külön összejövetelt tartott és valamennyi illetékes szerv jelenlétében felméréstkészítettek az eddigi építésről, valamint elfogadták a további munkálatok tervét." De kezdjük az elején. A mint ismeretes, a dobiénak is helyi közösség polgárai még 1978 januárjaiban helyi járulékot szavaztak meg. Eszerint valamennyi dolgozó személyi jövedelme egy részét, a háztulajdonosok 500dinárt,, a külföldön dolgozó polgárok havonta 100 dinárt, valamint a traktori tulajdonosok és azok, akiknek bármilyen telkük van a dobronaki helyi közösség területén, bizonyos összeget folyósítanak a helyi közösség számlájára, illetve munka formájában járulnak hozzá az építéshez. Az építőbiztosítság megállapíította, hoigy egyedül a személyi jövedelmekből érkezik rendszeresen a pénz, míig a többi források el-elapadnak. 1997 hidaim úgy számították, hogy 10 060 841 dinárra lesz szükség a kultúrotthon felépítéséhez, azonban ez az összeg már az építés közben 12 7 1151 546 dinárra emelkedett, és erre az eszközök biztosítva voltak. Ha elemezzük ezt az összeget, akkor láthatjuk, hogy az eszközök nagyobb részét a köztársasági fulturközösség biztosította (6 475 000 dinárt), következik a dolbromakii helyi közösség három kbb millió dinárral, két és fél millió dinárt a dobronakii általános iskola adott, félmilliót a községi kulturktsztösség, negyvenezhret a idolbronaki tűzöltóegylet és a különbözetet ugyanicsak a dolbronakini helyi közösség. Hogyan tovább? A számítások szerint miéig több mint öt és fél millió dinárra van szükség: a központi fűtésre, a víz- és a villanybevezetésre, a mosdók felszerelésének befejezésére, az emeleten lévő tereim felszerelésére, a színházi tereimben szükséges munkálatokra és a felszerelésre és más munkálatokra. A bizottság javaslata szerint e költségeket három forrásból fedezik. 2 790 000 dinárt a köztársasági kulturközösség biztosít, egy millió nyolcszáz ezret Lendva község társadalmi-politikai szervezetei, a különbözeteiti pedig a dolbronakii helyi közösség. Ha ezt a tervet mindhárman elfogadják,és az eszközöket biztosítják, akkor a dolbrornakii kultúrotthon az idén júniusban elkészül. A kulturház áll. Itt vala. És ha már itt van, akkor most már mindannyiunk érdeke, hogy valóban el is készüljön. Mert végeredményben ez a létesítmény is majd nagyban hozzájárul az itt élő emberek — szlovén és magyarok — kultúrájának továbbfejlesztéséhez illetve a már előírt eredmények megőrzéséhez. Novák Jolán Téli képek Nemrégen hozzánk is beköszöntött a tél. Megrázta a vaskapukat, bekopogtatott az ablakon é® bőkezűen átadta ajándékul a hópelyheket. Aztán letelepedett a tájra, hideg, fehér palástja betakarta az erdőt és a mezőt, a házakat és az utakat. A fehér táj egészen kihalt. Az erdei állatok barlangjaikban húzódtak előre, csupán csak néhány cinke búslakodik a havas ágakon. A néma csendet agyerekek vidám hancúrozása töri meg. Szánkóznak, síelnek hógolyóznafc a ki® párose orrú gyermekek.. Ezrek mindig örülnefc a télnek, a hónak. Sötétedik. A 'gyerekek fog vacolgvai szélednek szét. Most a táj mély csendjét a sürító szelek törik meg. Megzörgetik a mádat, a fákat, miniden zugiba foeielbujitnak miindem sarkot felikuttatnak. Az utcalámpák bevilágítják az utcát, melyen csak nagy néha halad el egy-egy didergő járókelő egy autós. Aztán megint csend van, mélységes csend. Híyein Muravidéken a tél. Bárnotai Renáta Drago Lugarič iskolai ■Landva VIII. oszt. Az idén is kapnak Naptárt az olvasók A pomurska založba muraszombati könyvkiadó gondozásában jelent meg az élv utolsó hetében a NAPTÁR ’82, a SZLOVÉNEM MAGYAROK SZEMLÉJE. A Naptár ezúttal is a szokásos terjedetemben jelent meg é® alapos tájékoztatást nyújt a muravidéki magyarok életéiről, sokrétű művelődési és műkedvelő tevékenységéről. A Népújság Szerkesztősége ezúttal is úgy döntött, hogy minden hazai olvasóhoz eljuttatja a Naptár ’82. Tehát a napokban a postások a muravidéri olvasókhoz bekopognak a szokásos Naptárral. Egyedül a külföldi olvasóiknak nem küldenek Naptárokat,, mert túl nagyok a postaköltségek,, de ha itthon járnak a szerkesztőségben azok is kaphatnak néhány példányt.A Naptár tartalma ezúttali® sokrétű és igen tarka olvasmányokat kómál. A naptári részt az idén is Vörös József készítette és érdekessége az, hogy kétnyelvű névnaptákrral szolgál az olvasóiknak. Igen érdekes Edvard Kardelj: A szocialiata önigazgatás az ember új szabadságainak és jogainak alapja és forrása című cikke, amely Muravidéken először ad bővebb tájékoztatást az orvasoknak magyar myaüveml. Igen jelentős gondolatok tartalmi az a kétnyelvűségről és hazáink nemzetiségű politikájáról Géza Rádió beszéde, amelyet az újikétnyelvű pártosfalvi iskola avatásakor mestín itt. Ugyancsak a Szlovéniában élő nemzetiségek helyzetét taglalja a Nemzetiségek helyzetéről szóló köztársasági beszámoló is,, amely felöleli az összes nemzetiségre vonatkozó különuistolgoló megvalósulását é® jelentős documentumot képez a köztársaságunkban élő magyar és szlovén nemzetiségekről., Pozsonec Mária: A mi negyven évünk címmeli közöl cikkét hazánkról, a felszabadulás évfordulójáról,, hazánk nemzetiségei és nemzetei eredményeiről, sikereiről. Bence Lajos: Vidékünkről, külső szemmel egy külföldi újság cikkre hiívja, fel az olvasók figyelmét. Vlasta Koren, a Muraszombati Tájegységi Múzeum kasztosai azUtolsó vizi malmokról közöl jelentős etnográfiai adatokat. Gábor Zoltán, lendvai születésű, zágrábi festőművész részletet közöl legújabb könyvéből, amely főleg a képzőművészet és művelődés esztétikai kérdéseivel foglalkozik, Titan Dini, a muránituli népi diszntéseikel foglalkozás, és felhívja rá mindazok figyelmét, akik megfeledkeztek róla. Irena Horvat-Šavel: A lakosi bronzikorszakbeli település szakszerű feltárásának kezdetéről ad jelentést. Utrosa Gabriella: Primož Trubar, a szlovén irodalmi nyelv megteremitőjénől közöl terjedelmes tanulmányt. Pozsonec Mária az utóbbi évek során, gyakran jelentkezik írásaival és ezúttal is érdekes gyermek mondóteákait gyűjtött össze Muravidékről. Igen óriási jelentősége van az ilyen helybeli gyűjtésnek, mert a Nap tárban még évtizedek múlva is megtalálhatjuk a tomdlókákat, szólásokat, míg azok nagy része akkor már átveszik. Dušan Rešek: Muravidéki népszokások címmel közöl néhány jellegzetes népszokást: ő egyébként legnagyobb gyűjteménnyel rendelkezik Muravidéken, hisz, foglalkozásánál fogva (állatorvos) el* jutott minden egyes faluba.Dominko Jani: Titokzatos Szibéria címmel utijegyszetet közöl e távoli vidékről. A NAPTÁR’82 harmadik részében megtalálhatók a muravidéki írók tollforgatók írásai: Varga József, Szerai Pál, Szabó József, Novák Jolán, Rozsmán Erzsébet, Völgyi János és mások közölnek verseket és prózai írásokat. A Naptár utolsó részeibenháztartási tanácsok sütést-főzésre vonatkozó utasítások találhatók .Tehát a NAPTÁR ’82, azidén is gazdag tartalommal és sokrétű olvasmánnyal kedvesscedálja a muravidéki magyar olvasóknak Bús T. Téli képek Eljött a hiideg tél Egyikreggel, amikor felébredtem és kinéztem az ablakom láttam, hogy havazni kezdett. Nem telt bele negyedóra, már fehér lett a földi Nemsokára a hó hárította az egész tájat.Az ablakna jégvirágok rajzolódhak. A fák olyanok, minttavasszal, amikor virágoznak, A zsuizmiakós fák körül éhes madarak zölpdösnek. Nem messze innét áll a madáretető, A skins madárka körülnéz és besurran a házikóbai Felkap néhány köles szemet és elrepül, mert már ott csippeg a másik A háztetők mintha fehér paplannal volnának letakarva.Az ereszeket ezüstös jég csapok dissziziik. A kéményekből füst lobog, melyet a hideg szél mindenfelé hord. Néhány percre az útra figyelek. Mindjárt észre venni, hogy az utak nincsenek benépesülve, mert a fagy erősen szőrű. Milyen áldás most a jó meleg szobát Hava® takaró még jéggel is van fontolma. A tél puha hó pelyhe,kikel fedi be az udvart, a tájat., A hegyoldalról vidám gyér mietkhainigok hallatszanak, örülnek a hónak. Némelyek síelnek, szánkóznak vagy hó golyóznak. ,A szürke tfientjeiki lautói, kikamdáknál a napsugár, de rögtön visszabulják., Mintha ő .Is érezné a hideget, és el akarna valahova burjmni Hisamét szállingózni kiezidietit a hó. A szürke felhőkből úgy omlott a hó, mintha soha, se akarna megállni. De sajnos az öröm rövid ideig tartott mert estefelé megszűnt a hóesés. Az égen csiillagaik gyultak, a hópelyhek pedig az esti fényiben estleigtalku Torhács Renáta, ifj Drago Lugariné Elemi Iskolai,’ Lendva. NÉPÚJSÁG 3 Jó tudni A teflon serpenyőt sohasem szabadi vimmel vagy hasomlé mosószerrel mosni és súrolni, mert később odaéghet benne az értekLegcélszerűbb forró vízzel kiöblíteni. Ha mégis sikálni kell, használjuk Igoromba szemcsés sót erre a célra. Staniolpapárból, vagy alufóliából könnyen készíthetünk különféle dobozokat és edényeket a hűtőszekrényben vagy mélyhűtőben élelmiszer tárolásra... E célra legmegfelelőbb vastag vagy dupla fólát használnál. Egy üveget, poharat vagy egyéb hasonló edényt az imapra helyezünk, és ehhez adomáíttjuk a rögtönzött sablont, majd vigyázva eltávolítjiuik, a széleket viszszahajtogatjuik és elsimítjuk. Az úgy elkészített »edények« azonnal használhatóik. A nagyon piszkos üvegeket félg tölsülje meg nyers targonyahajjjal, öntsünk rá szalmiárkos vizet., (Rázzuk, megerősen, az üveget, majd mossuta ki tiszta vízzel. A hagymavágó kés "gondos" mosogatás mellett is sokáig megtartja kellemetlen szagát. Ezt ugy szünethetjük mag, ha használat után a megmosott és szárítót kés élét nyílt lángon melegítjük. A salátánakszánt párolt burgonyát azon melegében leöntjük hideg vízzel Így , majdnem teljes egészében, le válük a héjai A késsel már csak le kell fejteni.