Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)
1983-01-13 / 2. szám
Az elmúlt év július elején adták át a ljubljanai LEK gyógyszeripari összetett társultmunka szervezetének lendvai Kozmetika TMÁSZ- át. A város ipari zónájában közvetlenül a vasútvonal mellett elterülő új gyárcsarnokokban mintegy 60, később pedig 80 főleg szakképzett munkás kezdte meg a termelést. A lendvai LEK-ben főleg kozmetikai cikkeket készítenek, ez a 11. társultmunka alapszervezete a ljubljanai összetett munkaszervezetnek. A nagyvállalat kereskedelmi és beszerző szolgálatát központilag oldották meg, így piackutatással, eladással és nyersanyag beszerzéssel nem kell foglalkoznia — még nagyobb hangsúlyt fektethet a termelés növelésére és javítására. — Eddig munkásaink két váltásban dolgoztak — mondja Ivánec László, a gyár igazgatója. Havonta a termelési realizációnk mintegy 4 milliárd régi dinár, de decemberiben ezt az összeget is túlszárnyaltuk. Munka az van bőven. A gyár megalakulása óta az eltelt időszakban mind nagyobb gondot fordítunk a termelés növelésére, hisz nemcsak itthon, hanem külföldön is igen keresettek kozmetikai termékeink. Az elmúlt hónapokban sokat szállítottunk a kőből indítottuk a vagonokat külföldre, mert ipari vágányunk is van. A termelésünk 30—35 %-a meg külföldre, míg a többi a LEK Marketing TMÁSZ-án keresztül kerül a hazai piacra. Három nagy gyártási programunk van: az elsőben különféle orvosságokat gyártunk külső és belső használatra, a második gyártási programban a különféle hajápoló szerek és samponok szerepelnek. Ezek közül talán a legismmertebb a DÁN NA DÁN elnevezésű sampon kollekció, mintegy hat félét gyártunk ebből: alma, mandarin, földieper, fenyő illattal dúsítva. Ebbe a gyártási programba tartoznak még a különféle bőrápoló krémek, tisztító- és fertőtlenítő szerek gyártása is. A harmadik let-európai országokba: Magyarországra, főleg Budapestre, aztán Csehszlovákiába, a Szovjetunióiba, majd Nigériába, Iránba, most január folyamán Egyiptomba is van megrendelésünk. Volt olyan eset is, hogy itt a gyárudvar gyártási program keretében pedig a hagyományos kozmetikai szereket, a különféle hajlakkokat, rúzsokat és festékeket csomagoljuk. — Milyen gyártási programokat láttak elő az idei évre? — Az idei évre tovább szeretnénk bővíteni termelésünket, még december folyamán megérkezett egy új gépsor, amellyel vitaminos ásványi tabletták gyártását kezdjük majd meg. A tervek szerint évente 6-8 új termék gyártását szeretnénk megkezdeni. Ezzel az évi termelésünk értéke bizonyára megközelíti majd a 70 milliárd régi dimáros összjövedelmet. — Hány új munkahely megnyitását tervezik az elkövetkező időszakban? — 1985-ig tovább szeretnénk bővíteni gyártási programunkat, s így dolgozóink száma bizonyára két év múlva eléri majd a 150-et. — mondta Ivánec László igazgató. Majd rövid sétát tettünk a gyárban, ahol alkalmunk adódott arra, hogy lássuk, hogyan is készülnek az illatosabbnál illatosabb frissítők, permetek, samponok és kozmetikai szerek. Első utunk a gyár laboratóriumába vezetett, ahol Maučec Éva, a laboratórium vezetője elmondta, hogy valamennyi ideérkező nyersanyagot, csomagolóanyagot és készterméket először itt háromszor leellenőriznek. A késztermékeket még mikrobiológiai vizsgálatnak is alávetik. Eddig mintegy 150 LEK termék gyártását és minőségét vizsgálták meg ilyen módon. Majd a folyosókon keresztül a csomagoló osztályon az automata gépsor munkáját mutatta be kísérőnk Skrilec Katica, ahol a dolgozók egész sora sürgött-forgott a gépek mellett felügyelve arra, hogy a futószalagon ne legyen fennakadás. Mi borni a termelést GYÁRLÁTOGATÁSON A LEK LENDVAI GYÁRRÉSZLEGÉBEN A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PIACON IGEN KERESETTEK A LEK KOZMETIKAI TERMÉKEI — ÉVENTE 6—8 ÚJ TERMÉK GYÁRTÁSÁT KEZDIK MEG — 1985-IG 150 DOLGOZÓJA LESZ A GYÁRNAK. Ivánec László gyárigazgató IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK „Műtrágya-kölcsön” December folyamán tartották meg a lendvai község falvaiban a szövetkezet társastermelőinek szokásos évi összejöveteleit. A gyűléseken nem csak a vasárnap, január 16-án esedékes szövetkezeti választások megszervezéséről és lebonyolításáról volt szó, hanem sok más, a földművesek mindennapjaiban adódó kérdésekről is, mint amilyen az üzemanyag-ellátás, a fejlesztési szolgálat munkája, az új műtrágyaárak. A felsoroltak közül most csak ez utóbbiról szeretnénk néhány szót szólni. Ha új árról beszélünk, akkor — tapasztalataink szerint — csakis a drágulásról lehet szó. Ezúttal azonban olyan jelenség előtt állunk, amelyről azt sem mondhatjuk, hogy dráguás, de az ellenkezőjét sem állíthatjuk róla. Hogyan is lehetséges ez? Tudott dolog, hogy a műtrágya-ellátás körül már évek óta nehézségek vannak. Különösen megmutatkozott ez a közelmúltban, amikor — a megszigorított gazdálkodási körülmények miatt — fokozták a kivitelt, hiszen devizára volt szükségük. Egy időben olyan hírek is terjengtek, hogy a jövőben csak devizáértadják majd ezt a nélkülözhetetlen mezőgazdasági újratermelési anyagot. Nos, ez, hál’ istennek, csak kósza hírnek bizonyult, történt azonban valami más. Kutmnán és Rusén új műtrágyagyárat építenek és — az útépítők tapasztalataiból okulva — erre egy fajta kölcsönt írtak ki. Az útkölcsön és e kölcsön között azonban némi különbség van, hiszen az útkölcsönre egy kis jóakarattal rá lehetett fogni, hogy önkéntes alapon történik, a műtrágya-kölcsönre azonban ezt már nehezebb lenne »rábizonyítani«. De mi is tulajdonképpen a helyzet? A jövőben a földművesek minden kiló műtrágyát 2 dinárral drágábban vásárolnak azzal, hogy erre a két dinárra értékszelvényt kapnak, amelyet 1991-ben vált viszsza a műtrágyagyár éspedig 11 százalékos kamat mellett. Ez a 2 dináros kölcsönkötelezettség az idén, jövőre és 1985 júliusáig tart. A lendvai községben,ahol évente mintegy 6000 tonna műtrágyát adtak el eddig, ily módon 2 milliárd 8 millió régi dinár értékű kölcsönt valósítanak meg. Legalábbis így tervezik. Hogy mit mutat majd a valóság, az majd elválik. Mert jól tudjuk, hogy mi a következménye annak, ha pl. érezhetően megdrágul a minőségi vetőmag. Elvetik a tavalyi termést. Ebből következően a hozamok kisebbek, vagy a minőségük rosszabbodik. Jól tudjuk persze, hogy műtrágya nélkül manapság már el sem képzelhető a mezőgazdálkodás, műtrágyát tehát mindenképpen vásárolni fognak a földművesek. Az már persze kérdés, hogy mennyit. Reméljük, hogy ez az alapjában véve ésszerű és,valljuk be, szükséges intézkedés beváltja a hozzá fűzött reményeket? Jól járnak a műtrágyagyárak, és a terméshozamok sem csökkennek. B. K. Zs. 2 NÉPÚJSÁG NÉHÁNY SORIJÁN A PODRAVKA AJÁNDÉKA A RÁKELLENES EGYESÜLETNEK A koprivnicai Podravka munkaközösség 50 000 dinárt adományozott a horvát rákellenes egyesületnek. Az összeget azokból az eszközökből folyósította, amelyből naptárakat nyomtattak volna, vagy ajándékcsomagot osztottak volna ki. A Podravka munkaközössége ezért reméli, hogy azok, akik nem kapnak a gyártól újévi üdvözlőlapot, nem fogják ezt zokon venni. EZER VAGON BORT EXPORTÁLTAK A Velika Plana melletti Kranjevótban levő bortermelő vállalat, amely a Navip társult munka alapszervezete, a múlt évben rekordkivitelt ért el. A Német Demokratikus Köztársaságba ezer vagon bort szállított 250 millió dinár értékben, az Egyesült Államokba pedig 5000 liter szilvapálinkát. A JUGO 45-ÖS AUTÓ A BENELUX ÁLLAMOKBAN A napokban megindult a Jugo 45-ös autók harmadik szállítmánya is külföldre: 175 ilyen kocsit exportáltak Hollandiába és Belgiumba. A napokban még 300 kocsit indítanak külföldre. Az idén még Belgiumnak ezer, Hollandiának pedig 2200 Zastava kocsit adunk el. A GÁTRENDSZER VÉDI A SZÁNTÓFÖLDET . A 360 kilométer hosszú gátrendszer és az 1000 kilométer hosszú csatornahálózat kiépítésével a Sisak környéki Száva menti több száz hektár szántóföldet többé nem veszélyezteti az árvíz. A védőövezet kiépítése amellett lehetővé tette, hogy a vidék 480 hektáros lápvidék termőföldé váljon. 1985-ig további 20 000 hektár földterületet terveznek ily módon megvédeni. JAVÍTANI FOGJÁK A JABLANICA VÍZI ERŐMŰVET — A Jablanica vízi erőművet 28 évi üzemelés után — amely idő alatt 19 milliárd kilowattóra áramot termelt — alaposan meg kell javítani. Az előkészületek az idén végzik, a javítást pedig az elkövetkező 5—6 évben. A javításokat fokozatosan fogják elvégezni, s ez idő alatt nem szűnik meg az áramtermelés. TÖBB ÁSVÁNYVÍZ LESZ AZ IDÉN — A jugoszláv ásványvízkészítő gyárak az idein 3 százalékkal akarják növelni termelésüket, a kivitelt pedig 10 százalékkal. A hazai piacra 550 millió litert fognak szállítani. A tervek szerint Ausztriába, Amerikába, az ESZK-ba és a Közel- Keletre 16 millió liter ásványvizet exportálnak. Ami a szörpöket illeti az idén 122 millió litert állítanak elő 17 százalékkal többet, mint tavaly. INNEN - ONNAN-INNEN - ONNAN Harminc százalékkal több gyakornok A Szövetségi Statisztikai Intézet előzetes adatai szerint tavaly az országiban öszszesen 6 107 000 foglalkoztatott volt, ebből 5 981 000 a társadalmi szektorban. Az előző évihez képest a foglalkoztatottak száma 2,4 százalékkal növekedett, jóllehet a termelés stagnál. A nők foglalkoztatásnak növekedése 3,4 százalékot tett kii, összesen 2 227 000 a foglalkoztatott nők száma. A tavalyelőttihez képest az alkalmazott gyakornokok száma 30,3 százalékkal növekedett, számuk összesen 68 200-at tesz ki, ebből mintegy 52 000-ren a gazdasági tevékenységben léptek munkaviszonyba. A munkát keresők száma ugyanakkor 6,3 százalékkal növekedett, eléri a 681 000-ret. A gazdasági tevékenységekben tavaly 4 956 000-ren dolgoztak, legtöbben aziparban és a bányaipariban (több mint kétmillióan), továbbá az az építőipariban (621 000), a kereskedelemiben (607 000). A gazdaságon kívüli tevékenységekben 1 025 000 foglalkozatott volt, 416 000-ren az oktatásiban és a művelődésben, 338 000-ren az egészségügyben, 269 000-ren pedig társadalmi-politikai közösségekben és szervezetekben dolgoztak. Az alkalmazott gyakornokok nagyobb része, mintegy 39 000-ren középiskolai végzettségűek. Széles fronton a Az összes illetékes szerv és intézmény egyesület erővel harcot indít a kábítószer-élvezés aggasztó terjedése ellen. Jelenleg az országban a becslések szerint mintegy 10 000 személy ralbja ennek a káros szenvedélynek. A JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának munka-, egészségügyi- és szociális védelmi bizottságábana küldöttek támogatták a kábítószer-élvezés megakadályozására irányuló társadalmi program meghozatalát. A bizottság küldöttei leszögezték, hogy halasztás nélkül fel kell venni a küzdelmet a narkománia minden formájával. Mindenekelőtt azt tartották szem előtt, hogy mintegy 10 000 kábítószerélvező többsége 15 és 35 év közötti, csaknem 70 százalékuk immár 7 éve rabja a kábítószernek, s ugyanakkor az általános és középiskolákban rohamosan nő azoknak a száma, akik megpró kábítószer ellen háltak egyik vagy másik kábítószert. Az illetékes szervek mind gyakrabban bukkannak marihuánára és hasisra, 1977 óta, amikor hazánkban az első heroinmennyiséget kobozták el, 1980-ban már odáig jutottunk, hogy az Európában előkobozott kábítószerek 24százalékát hazánkban találták meg. Növekvésben van az olyan btncselekmények száma is, amikor recepteket hamisítanak, hogy kábítószerhez jussanak. 1976 és 1980 között összesen 358 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel, összesen 10 kiló morfiumot, kodeint és kokaint és mintegy 45 000 különféle pirulát és ampullát szereztek meg törvényellenesen. 1981-ben 163 esetben törtek be gyógyszertárakba és 191 receptet hamisítottak. Elterjedt az indiai kender termesztése is, amelyből hasist és marihuánát nyernek. EGY DIÁKLAPRÓL Megjelentek e FECSKÉK Nem kedves olvasó, nem a kis csicsergő madarakról van szó, hanem a lendvai Drago Lugarič kétnyelvű iskola LASTOVKE-FECSKÉK című diáklapjáról. Az immár XIII. évfolyamot megért kétnyelvű iskolaújság a kétnyelvű tanulók írásait, fogalmazásait, verseit és riportjait tartalmazza. A szerkesztő bizottságot is a tanulók képezik még pedig a következő összetételben: Dukič Sunčica, Fabčič Melanija, Farkas Brigita, Kávás Éva, Ščap Karina és Szabó Tatjana. A diáklap mentorai a tanérok: Mlinarič Albina és Szemi Pál. A képzőművészeti mellékletek lektora pedig Persa Janez, rajztanár. Az új LASTOVKE-FECSKÉK tartalma a jugoszláv pionírszövetség 40. évfordulójának van szentelve. A Jugoszláv Pionír Szövetség 40. évfordulójáról Paušič Olga és Mód Júlia írtak. A tanulók is számos cikkben és fogalmazásban emlékeznek meg a pionírszövetség történelmi útjáról. Igen érdekes interjút készített egy nyugalmazott tanító nénivel Magyar Hajnalka hatodik osztályos tanuló. Olykor a pionírcsapat nevéről is írnak a pajtások, mint ismeretes Karel Destovnik Kajuh partizán költőről nevezték el a lendvai pajtások apionírcsapatot. Számos visszaemlékezés, pillanatkép, szép emlék és felejthetetlen élmény fűzi a tanulókat a Pionírszervezethez. A FECSKÉK írásai hol magyar nyelven, hol szlovénul vallanak a szervezet és a pionírcsapat munkájáról, a megtett útról. A köztársaság napja és a pioníravatás egyaránt fontos mérföldkövei a visszaemlékezéseknek. A legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkiről, mindnekinek írtak a »fecskék«, mintegy hírt hozva arról is, hogy ők is az írott szó szolgálatába álltak, és ők is méltón hozzájárultak környezetük, helyi közösségük, osztályuk, falujuk és városuk tájékoztatásához. Szúnyogh L. olvassuk és terjesszük a MipÚJSÁGOT