Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1983-01-13 / 2. szám

Az elmúlt év július elején adták át a ljubljanai LEK gyógyszeripari összetett tár­­sultmunka szervezetének lendvai Kozmetika TMÁSZ- át. A város ipari zónájában közvetlenül a vasútvonal mel­lett elterülő új gyár­csarno­kokban mintegy 60, később pedig 80 főleg szakképzett munkás kezdte meg a terme­lést. A lendvai LEK-­ben fő­leg kozmetikai cikkeket ké­szítenek, ez a 11. társult­­munka alapszervezete a ljub­ljanai összetett munkaszerve­zetnek. A nagyvállalat k­eres­kedelmi és beszerző szolgála­tát központilag oldották meg, így piackutatással, eladással és nyersanyag beszerzéssel nem kell foglalkoznia — még nagyobb hangsúlyt fektethet a termelés növelésére és javí­tására. — Eddig munkásaink két váltásban dolgoztak — mond­ja Ivánec László, a gyár igazgatója. Havonta a terme­lési realizációnk mintegy 4 milliárd régi dinár, de de­cemberiben ezt az összeget is túlszárnyaltuk. Munka az van bőven. A gyár megala­kulása óta az eltelt időszak­ban mind nagyobb gondot fordítunk a termelés növelé­sére, hisz nemcsak itthon, hanem külföldön is igen ke­resettek kozmetikai termé­keink. Az elmúlt hónapok­ban sokat szállítottunk a kő­ből indítottuk a vagonokat külföldre, mert ipari vágá­nyunk is van. A termelésünk 30—35 %-a meg külföldre, míg a többi a LEK Marke­ting TMÁSZ-án keresztül ke­rül a hazai piacra. Három nagy gyártási pro­gramunk van: az elsőben k­ü­lönféle orvosságokat gyár­tunk külső és belső haszná­latra, a második gyártási programban a különféle ha­jápoló szerek és samponok szerepelnek. Ezek közül ta­lán a legismmertebb a DÁN NA DÁN elnevezésű sampon kollekció, mintegy hat félét gyártunk ebből: alma, man­darin, földieper, fenyő illat­tal dúsítva. Ebbe a gyártási programba tartoznak még a különféle bőrápoló krémek, tisztító- és fertőtlenítő sze­rek gyártása is. A harmadik let-európai országokba: Ma­gyarországra, főleg Budapest­re, aztán Csehszlovákiába, a Szovjetunióiba, majd Nigériá­ba, Iránba, most január fo­lyamán Egyiptomba is van megrendelésünk. Volt olyan eset is, hogy itt a gyárudvar gyártási program keretében pedig a hagyományos koz­metikai szereket, a különfé­le hajlakkokat, rúzsokat és festékeket csomagoljuk. — Milyen gyártási progra­mokat láttak elő az idei év­re? — Az idei évre tovább sze­retnénk bővíteni termelésün­ket, még december folyamán megérkezett egy új gépsor, amellyel vitaminos ásványi tabletták gyártását kezdjük majd meg. A tervek szerint évente 6-8 új termék gyár­tását szeretnénk megkezde­ni. Ezzel az évi termelésünk értéke bizonyára megközelí­ti majd a 70 milliárd régi dimáros összjövedelmet. — Hány új munkahely megnyitását tervezik az el­következő időszakban? — 1985-ig tovább szeret­nénk bővíteni gyártási pro­gramunkat, s így dolgozóink száma bizonyára két év múl­va eléri majd a 150-et. — mondta Ivánec László igaz­gató. Majd rövid sétát tettünk a gyárban, ahol alkalmunk adó­dott arra, hogy lássuk, ho­gyan is készülnek az illato­sabbnál illatosabb frissítők, permetek, samponok és koz­metikai szerek. Első utunk a gyár laboratóriumába veze­tett, ahol Maučec Éva, a la­boratórium vezetője elmond­ta, hogy valamennyi ideér­kező nyersanyagot, csoma­golóanyagot és készterméket először itt háromszor leelle­nőriznek. A késztermékeket még mikrobiológiai vizsgálat­nak is alávetik. Eddig mint­egy 150 LEK termék gyártá­sát és minőségét vizsgálták meg ilyen módon. Majd a folyosókon keresz­tül a csomagoló osztályon az automata gépsor munkáját mutatta be kísérőnk Skrilec Katica, ahol a dolgozók e­­gés­z sora sürgött-forgott a gépek mellett felügyelve ar­ra, hogy a futószalagon ne le­gyen fennakadás. Mi borni a termelést GYÁRLÁTOGATÁSON A LEK LENDVAI GYÁRRÉSZLEGÉBEN A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PIACON IGEN KERESETTEK A LEK KOZMETIKAI TERMÉKEI — ÉVENTE 6—8 ÚJ TERMÉK GYÁRTÁSÁT KEZDIK MEG — 1985-IG 150 DOLGOZÓJA LESZ A GYÁRNAK. Ivánec László gyárigazgató IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK „Műtrágya-kölcsön” December folyamán tartották meg a lendvai község falvaiban a szövetkezet társa­stermelőinek szokásos évi összejöveteleit. A gyűléseken nem csak a vasárnap, január 16-án esedékes szövetkezeti választások megszervezéséről és lebonyolításáról volt szó, hanem sok más, a földműve­sek mindennapjaiban adódó kérdésekről is, mint amilyen az üzemanyag-ellátás, a fejlesztési szolgálat munkája, az új műtrágyaárak. A felsoroltak közül most csak ez utóbbiról szeretnénk néhány szót szólni. Ha új árról beszélünk, akkor — tapasz­talataink szerint — csakis a drágulásról lehet szó. Ezúttal azonban olyan jelenség előtt állunk, amelyről azt sem mondhatjuk, hogy dráguás, de az ellenkezőjét sem állíthat­juk róla. Hogyan is lehetséges ez? Tudott dolog, hogy a műtrágya-ellátás körül már évek óta nehézségek vannak. Különösen megmutatkozott ez a közelmúltban, amikor — a megszigorított gazdálkodási kö­rülmények miatt — fokozták a kivitelt, hiszen devizára volt szükségük. Egy időben olyan hírek is terjengtek, hogy a jövőben csak devizáért­­adják majd ezt a nélkü­lözhetetlen mezőgazdasági újratermelési anyagot. Nos, ez, hál’ istennek, cs­ak kósza hírnek bizonyult, történt azon­ban valami más. Kutmnán és Rusén új műtrágyagyárat épí­tenek és — az útépítők tapasztalataiból okulva — erre egy fajta kölcsönt írta­k ki. Az útkölcsön és e kölcsön között azonban némi különbség van, hiszen az útkölcsönre egy kis jóakarattal rá lehetett fogni, hogy önkéntes alapon tör­ténik, a műtrágya-kölcsönre azonban ezt már nehezebb lenne »rábizonyítani«. De mi is tulajdonképpen a hely­zet? A jövőben a földművesek minden kiló műtrágyát 2 dinárral drágábban vásárolnak azzal, hogy erre a két di­nárra értékszelvényt kapnak, amelyet 1991-­ben vált visz­­sza a műtrágyagyár éspedig 11 százalékos kamat mellett. Ez a 2 dináros kölcsönkötelezettség az idén, jövőre és 1985 júliusáig tart. A lendvai községben,­­ahol évente mintegy 6000 tonna műtrágyát adtak el eddig, ily módon 2 milliárd 8 millió régi dinár értékű kölcsönt valósítanak meg. Legalábbis így tervezik. Hogy mit mutat majd a va­lóság, az majd elválik. Mert jól tudjuk, hogy mi a követ­kezménye annak, ha pl. érezhetően megdrágul a minő­ségi vetőmag. Elvetik a tavalyi termést. Ebből következően a hozamok kisebbek, vagy a minőségük rosszabbodik. Jól tudjuk persze, hogy műtrágya nélkül manapság már el sem képzelhető a mezőgazdálkodás, műtrágyát tehát min­denképpen vásárolni fognak a földművesek. Az már per­sze kérdés, hogy mennyit. Reméljük, hogy ez az alapjában véve ésszerű és,­­valljuk be, szükséges intézkedés beváltja a hozzá fűzött reményeket? Jól járnak a műtrágya­gyá­rak, és a terméshozamok sem csökkennek. B. K. Zs. 2 NÉPÚJSÁG NÉHÁNY SORIJÁN A PODRAVKA AJÁNDÉKA A RÁKELLENES EGYE­SÜLETNEK­­ A koprivnicai Podravka munkaközösség 50 000 dinárt adományozott a horvát rákellenes egyesület­nek. Az összeget azokból az eszközökből folyósította, amelyből naptárakat nyomtattak volna, vagy ajándékcso­magot osztottak volna ki. A Podravka munkaközössége ezért reméli, hogy azok, akik nem kapnak a gyártól újévi üdvözlőlapot, nem fogják ezt zokon venni. EZER VAGON BORT EXPORTÁLTAK­­ A Velika Plana melletti Kranjevótban levő bortermelő vállalat, a­­mely a Navi­p társult munka alapszervezete, a múlt évben rekordkivitelt ért el. A Német Demokratikus Köztársaság­ba ezer vagon bort szállított 250 millió dinár értékben, az Egyesült Államokba pedig 5000 liter szilvapálinkát. A JUGO 45-ÖS AUTÓ A BENELUX ÁLLAMOKBA­N A napokban megindult a Jugo 45-ös autók harmadik szállítmánya is külföldre: 175 ilyen kocsit exportáltak Hollandiába és Belgiumba. A napokban még 300 kocsit indítanak külföldre. Az idén még Belgiumnak ezer, Hol­landiának pedig 2200 Zastava kocsit adunk el. A GÁTRENDSZER VÉDI A SZÁNTÓFÖLDET . A 360 kilométer hosszú gátrendszer és az 1000 kilométer hosszú csatornahálózat kiépítésével a Sisak környéki Szá­va menti több száz hektár szántóföldet többé nem veszé­lyezteti az árvíz. A védőövezet kiépítése amellett lehetővé tette, hogy a vidék 480 hektáros lápvidé­k termőföldé vál­jon. 1985-ig további 20 000 hektár földterületet terveznek ily módon megvédeni. JAVÍTANI FOGJÁK A JABLANICA VÍZI ERŐMŰ­VET — A Jablanica vízi erőművet 28 évi üzemelés után — amely idő alatt 19 milliárd kilowattóra áramot termelt — alaposan meg kell javítani. Az előkészületek az idén végzik, a javítást pedig az elkövetkező 5—6 évben. A ja­vításokat fokozatosan fogják elvégezni, s ez idő alatt nem szűnik meg az áramtermelés. TÖBB ÁSVÁNYVÍZ LESZ AZ IDÉN — A jugoszláv ásványvízkészítő gyárak az idein 3 százalékkal akarják növelni termelésüket, a kivitelt pedig 10 százalékkal. A hazai piacra 550 millió litert fognak szállítani. A tervek szerint Ausztriába, Amerikába, az ESZK-ba és a Közel- Keletre 16 millió liter ásványvizet exportálnak. Ami a szörpöket illeti az idén 122 millió litert állítanak elő 17 százalékkal többet, mint tavaly. INNEN - ONNAN-INNEN - ONNAN Harminc százalékkal több gyakornok A Szövetségi Statisztikai Intézet előzetes adatai sze­rint tavaly az országiban ösz­szesen 6 107 000 foglalkozta­tott volt, ebből 5 981 000 a társadalmi szektorban. Az e­­lőző évihez képest a foglal­koztatottak száma 2,4 száza­lékkal növekedett, jóllehet a termelés stagnál. A nők fog­lalkoztatásnak növekedése 3,4 százalékot tett kii, össze­sen 2 227 000 a foglalkozta­tott nők száma. A tavalyelőt­tihez képest az alkalmazott gyakornokok száma 30,3 szá­zalékkal növekedett, számuk összesen 68 200-at tesz ki, eb­ből mintegy 52 000-ren a gaz­dasági tevékenységben lép­tek munkaviszonyba. A mun­kát keresők száma ugyanak­kor 6,3 százalékkal növeke­dett, eléri a 681 000-ret. A gazdasági tevékenysé­gekben tavaly 4 956 000-ren dolgoztak, legtöbben az­­ipar­ban é­s a bányaipariban (több mint kétmillióan), továbbá az az építőipariban (621 000), a kereskedelemiben (607 000). A gazdaságon kívüli tevé­kenységekben 1 025 000 foglal­k­ozatott volt, 416 000-ren az oktatásiban és a művelődés­ben, 338 000-ren az egész­ségügyben, 269 000-ren pedig társadalmi-politikai közös­ségekben és szervezetekben dolgoztak. Az alkalmazott gyakorno­kok nagyobb része, mintegy 39 000-ren középiskolai vég­zettségűek. Széles fronton a Az összes illetékes szerv és intézmény egyesület erő­vel harcot indít a kábító­szer-élvezés aggasztó terje­dése ellen. Jelenleg az or­szágban a becslések szerint mintegy 10 000 személy ralb­­ja ennek a káros szenvedély­nek. A JSZSZK Képviselő­háza Szövetségi Tanácsának munka-, egészségügyi- és szociális védelmi bizottságá­ban­­a küldöttek támogatták a kábítószer-élvezés mega­kadályozására irányuló tár­­­­sadalmi program meghozata­lát. A bizottság küldöttei leszö­gezték, hogy halasztás nél­kül fel kell venni a küzdel­met a narkománia minden formájával. Mindenekelőtt azt tartották szem előtt, hogy mintegy 10 000 kábítószerél­­vező többsége 15 és 35 év közötti, csaknem 70 százalé­kuk immár 7 éve rabja a kábítószernek, s ugyanak­kor az általános és középis­kolákban rohamosan nő azok­nak a száma, akik megpró­ kábítószer ellen háltak egyik vagy másik ká­bítószert. Az illetékes szervek mind gyakrabban bukkannak ma­rihuánára és hasisra, 1977 óta, amikor hazánkban az el­ső h­er­oinmennyiséget ko­bozták el, 1980-­ban már o­­dáig jutottunk, hogy az Euró­pában előkobozott kábítószer­­ek 24­­százalékát hazánkban találták meg. Növekvésben van az olyan b­tncselekmények száma is, amikor recepteket hamisíta­nak, hogy ká­bítószerhez jus­sanak. 1976 és 1980 között összesen 358 ilyen bűncselek­ményt jegyeztek fel, össze­sen 10 kiló morfiumot, ko­deint és kokaint és mintegy 45 000 különféle pirulát és ampullát szereztek meg tör­vényellenesen. 1981-­ben 163 esetben törtek be gyógyszer­tárakba és 191 receptet ha­misítottak. Elterjedt az indiai kender termesztése is, amely­ből hasist és marihuánát nyernek. EGY DIÁKLAPRÓL Megjelentek e FECSKÉK Nem kedves olvasó, nem a kis csicsergő madarakról van szó, hanem a lendvai Drago Lugarič kétnyelvű is­kola LASTOVKE-FECSKÉK című diáklapjáról. Az immár XIII. évfolyamot megért két­nyelvű iskolaújság a kétnyel­vű tanulók írásait, fogalma­zásait, verseit és riportjait tartalmazza. A szerkesztő bi­zottságot is a tanulók képe­zik még pedig a következő összetételben: Dukič Sunčica, Fabčič Melanija, Farkas Bri­gita, Kávás Éva, Ščap Kari­na és Szabó Tatjana. A diáklap mentorai a tané­rok­: Mlinarič Albina és Sze­mi Pál. A képzőművészeti mellékletek lektora pedig Persa Janez, rajztanár. Az új LASTOVKE-FECSKÉK tar­talma a jugoszláv pionírszö­vetség 40. évfordulójának van szentelve. A Jugoszláv Pionír Szövetség 40. évfor­dulójáról Paušič Olga és Mód Júlia írtak. A tanulók is számos cikkben és fogal­mazásban emlékeznek meg a pionírszövetség történelmi út­járól. Igen érdekes interjút készített egy nyugalmazott tanító nénivel Magyar Haj­nalka hatodik osztályos ta­nuló. Olykor a pionírcsapat nevé­ről is írnak a pajtások, mint ismeretes Karel Destovnik Kajuh partizán költőről ne­vezték el a lendvai pajtások a­­pionírcsapatot. Számos visszaemlékezés, pillanatkép, szép emlék és felejthetetlen élmény fűzi a tanulókat a Pionírszervezet­hez. A FECSKÉK írásai hol magyar nyelven, hol szlové­nul vallanak a szervezet és a pionírcsapat munkájáról, a megtett útról. A köztársaság napja és a pioníravatás egya­ránt fontos mérföldkövei a visszaemlékezéseknek. A leg­kisebbektől a legnagyobba­­kig mindenkiről, mindneki­­nek írtak a »fecskék«, mint­egy hírt hozva arról is, hogy ők is az írott szó szolgálatá­ba álltak, és ők is méltón hozzájárultak környezetük, helyi közösségük, osztályuk, falujuk és városuk tájékoz­tatásához. Szúnyogh L. olvassuk és terjesszük a Mi­pÚJSÁGOT

Next