Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-01-12 / 1. szám

Nem a gyűlések számától függ tevékenységünk Nagyon sokszor hallottuk és halljáik a­zt az állításit, hogy az ifjúsági szervezet nem eléggé aktív, nem képes mozgósítani a fiatalokat, nem tudja megszervezni a szabadi­dejüket és még sok más meg­jegyzés hangzik el az ifjúsági szervezet rovására. Hogy el­­ső­ kézből tudjuk meg, hogy is áll a dolgog, a nemrégiben, azonnal az újév első napjai­ban elbeszélgettünk Utroša Ivánkával, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség lendvai köz­ségi választmányának titkárá­val. Remélem, nem túl nehéz kérdéseket állítottunk fel ne­ki. Ivanka, véleményeid szerint mennyi igazság rejlik ezek­ben a megjegyzéseikben? — Valóban igaz, sok meg­jegyzés hallatszik az ifjúságii szervezet rovására. Min­den szemrehányás igen relatív, at­tól függően mit tekintünk az ifjúsági szervezet feladatai­nak. Az emberek nagy része az ülések számától függően értékeli az ifjúsági szervezet munkáját, csak azt tartva szem előtt, hány gyűlés, ösz­szejövetel volt az elmúlt idő­szakban. Elfeledik azonban azt, hogy a fiatalok nagy ré­sze a társadalmi szervezetek­ben és a különböző egyletek­ben tevékeny és ez csakúgy az ifjúsági szervezet­­aktivitá­sához kapcsolódik. — December végén tartot­tátok meg a községi választ­mány tervértekezle­tét. Azt hi­szem, ez jó alkalom volt ar­ra, hogy értékeljétek, mi min­den valósult meg az elmúlt évben. — Igen tervértekezletünkön értékeltünk a kétéves megbi­zatási időszakunk első évé­ben elvégzett munkát, az el­nökség és a községi választ­mány munkáját. Állítom, az értekezlet teljes egészében si­keres volt, az alapsz­ervezetek küldöttei konkrét javaslatok­kal jöttek a jövőbeli munkát illetően, kiválóan értékeltük az elmúlt időszakot és­­vélemé­nyem szerint néhány jó hattá vonatost fogadtunk el. — Mit hiányolsz te magad, mivel kellene a fiataloknak még többet foglalkozni? — Azt hiszem, mi az ifjú­sági szervezetben igen tapasz­talatanok vagyunk. Nem sza­bad elfeledni azonban, hogy 14 éves fiatalokkal kezdjük a munkát. Éppen ezért káde­reink és aktivistáink minél szélesebb körű képzésére van szükség, s én ezt hiányolom. — A fiatalok körében, kü­lönösen itt Lendván nagyon sok hangzik el annak rová­sára, hogy nincs megszervez ■ve a szabadidő tevékenység. — Lendván már hosszabb ideje, sőt évek során problé­mákat okoz a fiatalok sza­bad idejének megszervezése. Ez pedig elsősorban­­azért, mert nincs egy megfelelő helyiség,­­ahol a fiatalok összegyűlhet­nének. Ennek ellen­ére, el kell hogy mondjam, a lendvai fia­talok aktívak, dicséretet érde­melnek munkájukért -és ha így folytatják, meg vagyok győződve abban, hogy vala­hogy egyszer kerül számukra is megfelelő helyiség. — Mindezt összegezve, mit várhatnak a lendvai és a környékbeli fiatalok az új­évtől? — Valószínűleg a legna­gyobb vágyunk éppen az e­­lőbb említett helyiség. Az idő­sebbek és a társadalmi poli­tikai szervezetek vezetői pe­dig minden bizonyára elvár­ják, hogy a fiatalok ugyan­olyan aktívak és még tevé­kenyebbek legyenek mint az elmúlt év utolsó hónapjaiban. Novák Jolán A tűzvédelem további fejlesztése érdekében Az újévi ünnepek előtti napokban tartotta értekezletét a lendvai községi tűzvédelmi érdekközösségének közgyűlé­se, amelyen a küldöttek több időszerű kérdést vitattak meg. Elkészült a közösség megalakításáról szóló önigazga­tási megegyezés tervezete és a statútum tervezete is. Ezt a két dokumentumot a közgyűlés elfogadta és most már közvitán van a munkaszervezetekben és a helyi közössé­gekben, ahol a dolgozók és a polgárok megvitatják, módo­sító javaslataikat pedig eljuttatják a tűzvédelmi érdekkö­zösség közgyűléseinek. A legutóbbi közgyűlésen kétségtelenül a jövő é­vi pénz­ügyi és munkatervinek szen­telték a legtöbb figyelmet a küldöttek. A tűzvédelmi ér­dekközösség az idén is 0,33 százalékos járulékfok alapján társítja eszközeit, és a vesz­teséges munkaszervezetek nem fizetnek tűzvédelmi já­rulékot. A pénzügyi tervben jelentős tételt képez a tűzol­tóegyesületek pénzelése. Er­re a célra valamivel több mint 4 millió dinárt láttak elő. Ezen összeg kereteiben a legnagyobb tételt a tűzoltó­­otthonok karbantartására és korszerűsítésére fordítják és­pedig 350 ezer dinérit. A fel­szerelés további korszerűsí­tésére is szántak eszközöket, így két könnyű utánfutót vesznek a tűzoltó felszerelés szállítására, 3 komplett kész leh­et arra az esetre, ha víz­ből kell menteni és ugyan­csak három komplett felsze­relést erdőtűz esetére. Jelen­tős eredmény tesz a lendvai község tűzoltói számára, ha megkapják azt a speciális mentőkocsit, amely úgy van felszerelve, hogy közlekedé­si szerencsétlenségek esetén tudnak gyors­­és hathatós se­gélyt nyújtani. Az összeron­­csolódott gépjárműből ne­héz úgy men­teni a bannre­­kedlteket, hogy a mentéssel ne okozzanak még nagyobb kárt egészségükben. Az új autót már megvették, a vám­hatóságoknál van és hama­rosan át is veszik. A hozzá szükséges felszerelést is ha­marosan be­szerzik. A közgyűlésen ezenkívül szó volt még egy olyan kom­binállt tűzoltóautó beszerzé­séről, amelyre akkor lenne szükség, ha veszélyes vegyi anyag folyik ki. Landra kör­nyékén jelentős a kőolajfel­dolgozás, más gyárakban is használnak vegyi anyagokat, amelyek a talajba jutva ve­szélyesek lehetnek. Egy ilyen autó természetesen nem ol­csó, de megvételével tulajdon­képpen az egész maribori kör­zetet fedni tudnák. Egy ilyen speciális autó beszerzésének költségeihez természetesen az érdekelt munkaszervezetek­nek is hozzá kellene járul­­niuk, mint amilyen az INA­­Nalfia, a Viator, az útválla­­lat, B. K. Zs. K­ol jobb Műnek között dolgoznak BESZÉLGETÉS KERČMAR JANEZZAL A KÉTNYELVŰ ISKOLÁK TANÜGYI TANÁCSOSÁVAL Kerčmar Janez a murán­túli kétnyelvű általános isko­lák tanügyi tanácsosa már mintegy 15 éve. A jó munká­jáért a közelmúltban a mura­szombati község pedagógusai­nak napján­­elismerést is ka­pott, így született meg az öt­let, hogy ennek kapcsán el­beszélgessünk vele a szlovén­­magyar, tehát kétnyelvű álta­lános iskolákban folyó mun­káról, előrehaladási törekvé­sekről, hiszen amint tudjuk, ezek az iskolák az idén fen­nállásuk 25. évfordulóját fog­ják ünnepelni. Amint Kerčmar elvtárs el­mondta, a lendvai és mura­­szombati községiben működő kétnyelvű általános iskolák 1981-ben a kétnyelvű oktatás­ra vonatkozó új törvényt kap­tak, tavaly pedig a Szlovén Köztársaság illetékes szakbi­zottsága elfogadta az új óra­­tervet és tantervét. Az előző óraterv szerint a kétnyelvű általános iskolákban tanuló fiatalok 9,3 százalékkal vol­tak jobban megterhelve az egynyelvű iskoláiban tanulók­tól, most pedig csak 4,51 szá­zalákkal nagyobb a megter­helésük. A nemzetiségi prog­ramra is nagyobb hangsúlyt fektetnek. A magyar nyelv az alsó osztályokban 49,80 szá­zalékban van most jelen, a felső osztályokban pedig 35,91 százalékban, míg azelőtt csak 24,80 százalékban használták a magyar nyelvet. A tavaly áprilisban elfogadott új tan­tervet és óratervet ebben az iskolaévben az első, második, és harmadik osztályba vezet­ték be, a következő iskolaév­ben a negyedik és ötödik, u­­tánna a hatodik és hetedik és végül a nyolcadik osztályba vezetik be. így a négy év leforgása alatt a kétnyelvű is­kolák minden osztályában megkezdik az új tanterv és óraterv alkalmazását, amely szerint most már az eddigi hét tantárgy helyett kilenc tantárgy keretében jelentke­zik a nemzetiségi program. Ami szintén nagyon fontos, hogy ennek segítségével a két­nyelvű iskolákban tanuló ta­nulók ugyanolyan tudást sze­reznek, mint az egynyelvű is­kolákban tanulók. A kétnyelvű iskolák részé­re a tankönyveket és a mun­kafüzeteket az ötéves terv sze­rint jelentették meg. Ennek kereteiben jelent meg tavaly a szakkifejezések gyűjtemé­nye. A kétnyelvű oktató-neve­lő munkát ez a kis­­könyvecske is nagyban segíti, hiszen ezen túl nem okoz olyan nagy gon­dot ezek alkalmazása magyar nyelven sem, így bővül a ta­nulók nyelvi tudása. Ezenkí­vül hét könyv jelent meg ma­gyar nyelven, aztán kilenc két nyelvű tankönyv és munkafü­ze­t, két Utánnyomás is volt, így a szakkifejezéseket tartal­mazó könyvecskével együtt eddig 19 tankönyv és munka füzet jelenít meg. Ebben az iskolaévben még hármat ad­tak ki, éspedig a negyedik osz­tályosok­­számára a természet ismeretek könyvét, a harma­dik osztályosok olvasóköny­vét és az első osztályosoknak a természet és társadalom is­meretek könyvét. Ebben az évben még három tankönyvet és munkafüzetet jelentetnek meg: a harmadik és negyedik osztályosok részére a mate­matikai munkafüzetet, a ne­gyedik és ötödik osztályosok természetismereti tankönyvét és az ének és zene nevelési tervhez egy nemzetiségi prog­ramú könyvecskét magyar da­lokkal. Ezzel a hét é­v lefor­gása alatt 25 tankönyvet és munkafüzetet jelentetnek meg. Kercsmár R. Kerčmar Janez tanügyi tanácsos olvassuk és ster­üli a NÉPÚJSÁGOT VÖLGYIFALU Egy kis iskola nagy eredménye Völgyifalu egyike a tere­pi iskoláknak a lendvai köz­ségben, ahol kétnyelvű taní­tás folyik és nem kell a gye­rekeknek kora hajnalban ,az autóbuszra sietniük. Az óvodai nevelés után az első és a második osztály itt folytatja a tanodást. A gye­rekekkel jelenleg Lázár Irén tanítónő foglalkozik, aki itt szülőfalujában végzi a neve­lői munkát. Már több, mint egy évtizede itt dolgozik és minden nap Csentéből ide jár tanítani. Egy évtized az nem kis i­­dő. Egy évitizedig sok válto­zás történhet egy falu életé­ben is. Amikor nemrégiben el­látogattunk Völgyifaluba, megkérdeztük Lázár Iréntől, hogy ez idő alatt milyen ta­pasztala­tokat szerzett? Nem unalmas-e egyedül tanítani? Milyen az összevont tagoza­tokban a mamnka? — 1979-ban kezdtem itt ta­nítani. Ebben az iskolában mindig volt összevont tagozat első és második osztályosok­ból, mert kevés a gyerek. Je­lenleg most 15 tanulónk van: 9 elsős és 6 második is. Ezek a gyerekek mind magyar a­­nyanyelvűek, és itt egy kicsit nehézségek vannak a szlovén nyelv elsajátításával. Mivel már az óvodában a gyerekek hallanak szlovén beszédet, e­­zért könnyebb a munkám, és a lendvai kétnyelvű nyolcosz­tályos iskolában nincsenek már n­agy nehézségek elé ál­lítva. Reggel héttől délután fél egyig van a tanítás és a szülők segítségével legyőzzük a nehézségeket. Csehjében lakom és ott veszek részt a társadalmi­politikai és egyé­b kultúrmun­kában. A Kommun­ista Szö­vetség helyi alapszervezeté­­ben is tevékenykedek, segí­tem vezetni a helybeli ének­kart és egyéb kultúrműsorok készítésében is segítkezek. Itt Völgyisfaluban is a Szo­cialista Ifjúsági Szervezettel eddig nagyon szépen együtt­működtünk, közös műsoro­kat rendeztünk, úgy hogy a mi gyerekeink is felléptek a rendezvényeiken. A télapóvá­rásra is önálló műsort ad­tunk. Ilyenkor meghívjuk a szülőket, nagyszülőket és azo­kat a gyermekeket, akik még nem látogatják az óvodát. Az egész falu n­épe eljön megte­kinteni a műsorainkat és úgy gondolom, hogy a közönség meg van velünk elégedve. — Mikor újították fel a ré­gi iskolaépületet? — Ezt a régi iskolaépületet már néhány évvel ezelőtt fel­újították. A tantermekben ma már parkett van. Most szerelték be a központi fű­tést. Vannak még hiányossá­gok és nehézségek, de azért nagyon sokat változott az is­kolánk külseje és a belseje is. — Az összevont tagozatok után, hogy bírják megállni helyüket a gyerekek a két­nyelvű iskolában, ahol nin­csenek összevont tagozatok? — Itt ennek az összevont tagozatnak egy előnye van, itt a gyerekek fel vannak osztva. Amikor a másodiko­sok jönnek, két órát külön tanulnak. Utána jönnek az első osztályosok. Két óra fo­lyik közösen, leginkább a ter­mészeti és a társadalmi isme­retből, zenei nevelésből, és testnevelésnél. Azután a má­sodikosok elmennek haza és ilyenkor az elsősökkel két ó­­rát külön foglalkozok. Ez nagy előny! Közreműködők a lendvai tanítókkal, akik az első és második osztályokat tanítják és részt veszek a ta­nítói aktívákon. Úgy gondolom, hogy a völ­gyifalusi gyerekek eddig még nem éreztek hátrányt azért, hogy itt járnak Völgyifalu­ban iskolában, mert elsajátít­ják mindkét nyelvet és meg tanulnak írni olvasná mesél­ni is. Lendván azt még nem hallottam, hogy a gyerekek­nek külön nehézségeik lesnné­nek azért, meart két évig Völgyifaluban jártak iskolá­ban. — Milyen a kilátás jövőre? Lesz-e külön tagozat? — Jövőre is hasonló a hely­zet. Ha esetleg 12 gyerek lesz, akkor lenne külön első osztályos tagozat, de ahogyan az óvodából megkaptuk az adatokat, azok azt mutatják, csak 10 doll tanulónk lesz és így jövőre is még mindig összevont tagozatban dolgo­zunk. 15 tanuló, vidám borzas fe­jek és egy tanító néni, aki már egy évtizede fáradhatat­lanul folytatja a pedagógiai munkát. Itt vannak a völgyi falusi fiatalok, akik a közép­iskolákban, főiskolákon és e­­gyetemeken is megállják he­lyüket. A völgyifalusi fiata­lok részt vesznek a lendvai tánccsoport munkájában, sza­vainak az ünnepélyeken és az ifjúsági szervezetben is min­denütt élvonalban vannak. Talán az az egy két évi kö­zös munka, közös játszás le­het a jó alapja e sokrétű ak­tív munkának. Jó lenne e pél­dát más falvakban is követ­ni. Szúnyogh NÉPÚJSÁG 3 A muraszombati Vidéki és Tanulmányi Könyvtár több éves problémája még a kö­zeljövőben nem oldódik meg — továbbra is maradnak a szűkös helyiségekben, fából már régóta nem tudják tá­rolni az egész­­könyvalapot. Amikor megkezdődött a kul­­túrközpont építése még lehető­ség volt a tanulmányi könyv­tár építésére is, de ma már a legnagyobb optimisták sem hiszik, hogy ebben a szegény világban felépülne az új köz­ponti könyvtár, főleg azért sem, mert még a legalapve­tőbb kiadásokra is alig talá­nak pénzt a kultúrközösség­­ben. A központ könyvtárból egy­re többször figyelmeztetnek, hogy évről évre kevesebb könyvet szerezhetnek be, hi­szen az érdekközösség költség­vetéséből nemigen jut minden kiadásra. Az anyagi kiadáso­kat, a személyi jövedelmeket is alig fedezik már így, a szé­lesebb körű tevékenységre, új könyvek beszerzésre csak nagyon kevés jut. A könyvtá­rosok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kért köny­vet eljuttassák az olvasóhoz, sokszor könyvtári csere for­májában oldják meg a dolgo­kat. És ha már a könyvtári cseréről van szó, akkor el­­kell mondani, hogy a muraszom­bati tanulmányi könyvtár a nemzetközi könyvtárcsere e­­gyik kapcsa. Rajta keresztül lehet ideszerezni a magyaror­szági­­könyveket. Ez a hosszú éves, alapos kapcsolat gyümöl­cse, a magyar országos könyv­tárral, valamint a szombathe­lyi Berzsenyi Dániel könyv­tárral való együttműködés e­­redménye. A központi tanulmányi könyvtárhoz tartoznak a két­nyelvű terület könyvtárai is, ahol gazdag magyar-szlovén könyvalap áll az olvasók ren­delkezésére. A kétnyelvű könyvtárak helységproblémái is nagy részt megoldódtak és most a könyvtár dolgozói a­­zon fáradoznak, hogy tarkáb­bá tegyék a könyvtári tevé­kenységet és a klasszikus for­mákon kívül mást is bevezes­senek, mind például irodalmi estéket, mesedélutánokat, író­olvasó találkozókat. A Vidéki és Tanulmányi Könyvtáriban most egy tájé­koztatót készítenek, amelynek kereteiben bemutatják a könyvtárakat és az egész do­kumentációs anyagot. A kiállítások már évek óta szerves részévé váltak a könyvtári tevékenységnek. Az idén még nagyobb gonddal vállogatják össze a kiállítá­si anyagot és mint a könyv­tár vezetője elmondotta, na­gyobb hangsúlyt fektetnek a kiállítások tartalmára. A Vidéki és Tanulmányi Könyvtárat a muravidéki ér­telm­űiség nagy része magáénak vallja, hiszen egyedüli olyan létesítmény, ahol ha minden olvasnivaló és tanulmányi a­­nyago­t nem is lehet beszerez­ni, de a java részét mégis. A világháborúk közötti és az első világháború előtti ma­gyar-szlovén sajtót itt őrzik, hosszabb ideje pedig tervsze­rűen gyűjtik a Muravidékre vonatkozó szak- és szépirodal­mat, az ittt­elő szlovén, ma­gyar ajkú alkotó, kutatók munkáit. Ezért nem lehet mindegy milyen lesz egy ilyen intézmény további sor­sa, főleg mert az egyedüli ilyen intézet, ahol a honisme­ret az első helyre került, pivar Amikor nem kerül pénz a könyvre

Next