Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)
1984-01-12 / 1. szám
Nem a gyűlések számától függ tevékenységünk Nagyon sokszor hallottuk és halljáik azt az állításit, hogy az ifjúsági szervezet nem eléggé aktív, nem képes mozgósítani a fiatalokat, nem tudja megszervezni a szabadidejüket és még sok más megjegyzés hangzik el az ifjúsági szervezet rovására. Hogy első kézből tudjuk meg, hogy is áll a dolgog, a nemrégiben, azonnal az újév első napjaiban elbeszélgettünk Utroša Ivánkával, a Szocialista Ifjúsági Szövetség lendvai községi választmányának titkárával. Remélem, nem túl nehéz kérdéseket állítottunk fel neki. Ivanka, véleményeid szerint mennyi igazság rejlik ezekben a megjegyzéseikben? — Valóban igaz, sok megjegyzés hallatszik az ifjúságii szervezet rovására. Minden szemrehányás igen relatív, attól függően mit tekintünk az ifjúsági szervezet feladatainak. Az emberek nagy része az ülések számától függően értékeli az ifjúsági szervezet munkáját, csak azt tartva szem előtt, hány gyűlés, öszszejövetel volt az elmúlt időszakban. Elfeledik azonban azt, hogy a fiatalok nagy része a társadalmi szervezetekben és a különböző egyletekben tevékeny és ez csakúgy az ifjúsági szervezetaktivitásához kapcsolódik. — December végén tartottátok meg a községi választmány tervértekezletét. Azt hiszem, ez jó alkalom volt arra, hogy értékeljétek, mi minden valósult meg az elmúlt évben. — Igen tervértekezletünkön értékeltünk a kétéves megbizatási időszakunk első évében elvégzett munkát, az elnökség és a községi választmány munkáját. Állítom, az értekezlet teljes egészében sikeres volt, az alapszervezetek küldöttei konkrét javaslatokkal jöttek a jövőbeli munkát illetően, kiválóan értékeltük az elmúlt időszakot ésvéleményem szerint néhány jó hattá vonatost fogadtunk el. — Mit hiányolsz te magad, mivel kellene a fiataloknak még többet foglalkozni? — Azt hiszem, mi az ifjúsági szervezetben igen tapasztalatanok vagyunk. Nem szabad elfeledni azonban, hogy 14 éves fiatalokkal kezdjük a munkát. Éppen ezért kádereink és aktivistáink minél szélesebb körű képzésére van szükség, s én ezt hiányolom. — A fiatalok körében, különösen itt Lendván nagyon sok hangzik el annak rovására, hogy nincs megszervez ■ve a szabadidő tevékenység. — Lendván már hosszabb ideje, sőt évek során problémákat okoz a fiatalok szabad idejének megszervezése. Ez pedig elsősorbanazért, mert nincs egy megfelelő helyiség,ahol a fiatalok összegyűlhetnének. Ennek ellenére, el kell hogy mondjam, a lendvai fiatalok aktívak, dicséretet érdemelnek munkájukért -és ha így folytatják, meg vagyok győződve abban, hogy valahogy egyszer kerül számukra is megfelelő helyiség. — Mindezt összegezve, mit várhatnak a lendvai és a környékbeli fiatalok az újévtől? — Valószínűleg a legnagyobb vágyunk éppen az előbb említett helyiség. Az idősebbek és a társadalmi politikai szervezetek vezetői pedig minden bizonyára elvárják, hogy a fiatalok ugyanolyan aktívak és még tevékenyebbek legyenek mint az elmúlt év utolsó hónapjaiban. Novák Jolán A tűzvédelem további fejlesztése érdekében Az újévi ünnepek előtti napokban tartotta értekezletét a lendvai községi tűzvédelmi érdekközösségének közgyűlése, amelyen a küldöttek több időszerű kérdést vitattak meg. Elkészült a közösség megalakításáról szóló önigazgatási megegyezés tervezete és a statútum tervezete is. Ezt a két dokumentumot a közgyűlés elfogadta és most már közvitán van a munkaszervezetekben és a helyi közösségekben, ahol a dolgozók és a polgárok megvitatják, módosító javaslataikat pedig eljuttatják a tűzvédelmi érdekközösség közgyűléseinek. A legutóbbi közgyűlésen kétségtelenül a jövő évi pénzügyi és munkatervinek szentelték a legtöbb figyelmet a küldöttek. A tűzvédelmi érdekközösség az idén is 0,33 százalékos járulékfok alapján társítja eszközeit, és a veszteséges munkaszervezetek nem fizetnek tűzvédelmi járulékot. A pénzügyi tervben jelentős tételt képez a tűzoltóegyesületek pénzelése. Erre a célra valamivel több mint 4 millió dinárt láttak elő. Ezen összeg kereteiben a legnagyobb tételt a tűzoltóotthonok karbantartására és korszerűsítésére fordítják éspedig 350 ezer dinérit. A felszerelés további korszerűsítésére is szántak eszközöket, így két könnyű utánfutót vesznek a tűzoltó felszerelés szállítására, 3 komplett kész lehet arra az esetre, ha vízből kell menteni és ugyancsak három komplett felszerelést erdőtűz esetére. Jelentős eredmény tesz a lendvai község tűzoltói számára, ha megkapják azt a speciális mentőkocsit, amely úgy van felszerelve, hogy közlekedési szerencsétlenségek esetén tudnak gyorsés hathatós segélyt nyújtani. Az összeroncsolódott gépjárműből nehéz úgy menteni a bannrekedlteket, hogy a mentéssel ne okozzanak még nagyobb kárt egészségükben. Az új autót már megvették, a vámhatóságoknál van és hamarosan át is veszik. A hozzá szükséges felszerelést is hamarosan beszerzik. A közgyűlésen ezenkívül szó volt még egy olyan kombinállt tűzoltóautó beszerzéséről, amelyre akkor lenne szükség, ha veszélyes vegyi anyag folyik ki. Landra környékén jelentős a kőolajfeldolgozás, más gyárakban is használnak vegyi anyagokat, amelyek a talajba jutva veszélyesek lehetnek. Egy ilyen autó természetesen nem olcsó, de megvételével tulajdonképpen az egész maribori körzetet fedni tudnák. Egy ilyen speciális autó beszerzésének költségeihez természetesen az érdekelt munkaszervezeteknek is hozzá kellene járulniuk, mint amilyen az INANalfia, a Viator, az útvállalat, B. K. Zs. Kol jobb Műnek között dolgoznak BESZÉLGETÉS KERČMAR JANEZZAL A KÉTNYELVŰ ISKOLÁK TANÜGYI TANÁCSOSÁVAL Kerčmar Janez a murántúli kétnyelvű általános iskolák tanügyi tanácsosa már mintegy 15 éve. A jó munkájáért a közelmúltban a muraszombati község pedagógusainak napjánelismerést is kapott, így született meg az ötlet, hogy ennek kapcsán elbeszélgessünk vele a szlovénmagyar, tehát kétnyelvű általános iskolákban folyó munkáról, előrehaladási törekvésekről, hiszen amint tudjuk, ezek az iskolák az idén fennállásuk 25. évfordulóját fogják ünnepelni. Amint Kerčmar elvtárs elmondta, a lendvai és muraszombati községiben működő kétnyelvű általános iskolák 1981-ben a kétnyelvű oktatásra vonatkozó új törvényt kaptak, tavaly pedig a Szlovén Köztársaság illetékes szakbizottsága elfogadta az új óratervet és tantervét. Az előző óraterv szerint a kétnyelvű általános iskolákban tanuló fiatalok 9,3 százalékkal voltak jobban megterhelve az egynyelvű iskoláiban tanulóktól, most pedig csak 4,51 százalákkal nagyobb a megterhelésük. A nemzetiségi programra is nagyobb hangsúlyt fektetnek. A magyar nyelv az alsó osztályokban 49,80 százalékban van most jelen, a felső osztályokban pedig 35,91 százalékban, míg azelőtt csak 24,80 százalékban használták a magyar nyelvet. A tavaly áprilisban elfogadott új tantervet és óratervet ebben az iskolaévben az első, második, és harmadik osztályba vezették be, a következő iskolaévben a negyedik és ötödik, utánna a hatodik és hetedik és végül a nyolcadik osztályba vezetik be. így a négy év leforgása alatt a kétnyelvű iskolák minden osztályában megkezdik az új tanterv és óraterv alkalmazását, amely szerint most már az eddigi hét tantárgy helyett kilenc tantárgy keretében jelentkezik a nemzetiségi program. Ami szintén nagyon fontos, hogy ennek segítségével a kétnyelvű iskolákban tanuló tanulók ugyanolyan tudást szereznek, mint az egynyelvű iskolákban tanulók. A kétnyelvű iskolák részére a tankönyveket és a munkafüzeteket az ötéves terv szerint jelentették meg. Ennek kereteiben jelent meg tavaly a szakkifejezések gyűjteménye. A kétnyelvű oktató-nevelő munkát ez a kiskönyvecske is nagyban segíti, hiszen ezen túl nem okoz olyan nagy gondot ezek alkalmazása magyar nyelven sem, így bővül a tanulók nyelvi tudása. Ezenkívül hét könyv jelent meg magyar nyelven, aztán kilenc két nyelvű tankönyv és munkafüzet, két Utánnyomás is volt, így a szakkifejezéseket tartalmazó könyvecskével együtt eddig 19 tankönyv és munka füzet jelenít meg. Ebben az iskolaévben még hármat adtak ki, éspedig a negyedik osztályosokszámára a természet ismeretek könyvét, a harmadik osztályosok olvasókönyvét és az első osztályosoknak a természet és társadalom ismeretek könyvét. Ebben az évben még három tankönyvet és munkafüzetet jelentetnek meg: a harmadik és negyedik osztályosok részére a matematikai munkafüzetet, a negyedik és ötödik osztályosok természetismereti tankönyvét és az ének és zene nevelési tervhez egy nemzetiségi programú könyvecskét magyar dalokkal. Ezzel a hét év leforgása alatt 25 tankönyvet és munkafüzetet jelentetnek meg. Kercsmár R. Kerčmar Janez tanügyi tanácsos olvassuk és sterüli a NÉPÚJSÁGOT VÖLGYIFALU Egy kis iskola nagy eredménye Völgyifalu egyike a terepi iskoláknak a lendvai községben, ahol kétnyelvű tanítás folyik és nem kell a gyerekeknek kora hajnalban ,az autóbuszra sietniük. Az óvodai nevelés után az első és a második osztály itt folytatja a tanodást. A gyerekekkel jelenleg Lázár Irén tanítónő foglalkozik, aki itt szülőfalujában végzi a nevelői munkát. Már több, mint egy évtizede itt dolgozik és minden nap Csentéből ide jár tanítani. Egy évtized az nem kis idő. Egy évitizedig sok változás történhet egy falu életében is. Amikor nemrégiben ellátogattunk Völgyifaluba, megkérdeztük Lázár Iréntől, hogy ez idő alatt milyen tapasztalatokat szerzett? Nem unalmas-e egyedül tanítani? Milyen az összevont tagozatokban a mamnka? — 1979-ban kezdtem itt tanítani. Ebben az iskolában mindig volt összevont tagozat első és második osztályosokból, mert kevés a gyerek. Jelenleg most 15 tanulónk van: 9 elsős és 6 második is. Ezek a gyerekek mind magyar anyanyelvűek, és itt egy kicsit nehézségek vannak a szlovén nyelv elsajátításával. Mivel már az óvodában a gyerekek hallanak szlovén beszédet, ezért könnyebb a munkám, és a lendvai kétnyelvű nyolcosztályos iskolában nincsenek már nagy nehézségek elé állítva. Reggel héttől délután fél egyig van a tanítás és a szülők segítségével legyőzzük a nehézségeket. Csehjében lakom és ott veszek részt a társadalmipolitikai és egyéb kultúrmunkában. A Kommunista Szövetség helyi alapszervezetében is tevékenykedek, segítem vezetni a helybeli énekkart és egyéb kultúrműsorok készítésében is segítkezek. Itt Völgyisfaluban is a Szocialista Ifjúsági Szervezettel eddig nagyon szépen együttműködtünk, közös műsorokat rendeztünk, úgy hogy a mi gyerekeink is felléptek a rendezvényeiken. A télapóvárásra is önálló műsort adtunk. Ilyenkor meghívjuk a szülőket, nagyszülőket és azokat a gyermekeket, akik még nem látogatják az óvodát. Az egész falu népe eljön megtekinteni a műsorainkat és úgy gondolom, hogy a közönség meg van velünk elégedve. — Mikor újították fel a régi iskolaépületet? — Ezt a régi iskolaépületet már néhány évvel ezelőtt felújították. A tantermekben ma már parkett van. Most szerelték be a központi fűtést. Vannak még hiányosságok és nehézségek, de azért nagyon sokat változott az iskolánk külseje és a belseje is. — Az összevont tagozatok után, hogy bírják megállni helyüket a gyerekek a kétnyelvű iskolában, ahol nincsenek összevont tagozatok? — Itt ennek az összevont tagozatnak egy előnye van, itt a gyerekek fel vannak osztva. Amikor a másodikosok jönnek, két órát külön tanulnak. Utána jönnek az első osztályosok. Két óra folyik közösen, leginkább a természeti és a társadalmi ismeretből, zenei nevelésből, és testnevelésnél. Azután a másodikosok elmennek haza és ilyenkor az elsősökkel két órát külön foglalkozok. Ez nagy előny! Közreműködők a lendvai tanítókkal, akik az első és második osztályokat tanítják és részt veszek a tanítói aktívákon. Úgy gondolom, hogy a völgyifalusi gyerekek eddig még nem éreztek hátrányt azért, hogy itt járnak Völgyifaluban iskolában, mert elsajátítják mindkét nyelvet és meg tanulnak írni olvasná mesélni is. Lendván azt még nem hallottam, hogy a gyerekeknek külön nehézségeik lesnnének azért, meart két évig Völgyifaluban jártak iskolában. — Milyen a kilátás jövőre? Lesz-e külön tagozat? — Jövőre is hasonló a helyzet. Ha esetleg 12 gyerek lesz, akkor lenne külön első osztályos tagozat, de ahogyan az óvodából megkaptuk az adatokat, azok azt mutatják, csak 10 doll tanulónk lesz és így jövőre is még mindig összevont tagozatban dolgozunk. 15 tanuló, vidám borzas fejek és egy tanító néni, aki már egy évtizede fáradhatatlanul folytatja a pedagógiai munkát. Itt vannak a völgyi falusi fiatalok, akik a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken is megállják helyüket. A völgyifalusi fiatalok részt vesznek a lendvai tánccsoport munkájában, szavainak az ünnepélyeken és az ifjúsági szervezetben is mindenütt élvonalban vannak. Talán az az egy két évi közös munka, közös játszás lehet a jó alapja e sokrétű aktív munkának. Jó lenne e példát más falvakban is követni. Szúnyogh NÉPÚJSÁG 3 A muraszombati Vidéki és Tanulmányi Könyvtár több éves problémája még a közeljövőben nem oldódik meg — továbbra is maradnak a szűkös helyiségekben, fából már régóta nem tudják tárolni az egészkönyvalapot. Amikor megkezdődött a kultúrközpont építése még lehetőség volt a tanulmányi könyvtár építésére is, de ma már a legnagyobb optimisták sem hiszik, hogy ebben a szegény világban felépülne az új központi könyvtár, főleg azért sem, mert még a legalapvetőbb kiadásokra is alig talának pénzt a kultúrközösségben. A központ könyvtárból egyre többször figyelmeztetnek, hogy évről évre kevesebb könyvet szerezhetnek be, hiszen az érdekközösség költségvetéséből nemigen jut minden kiadásra. Az anyagi kiadásokat, a személyi jövedelmeket is alig fedezik már így, a szélesebb körű tevékenységre, új könyvek beszerzésre csak nagyon kevés jut. A könyvtárosok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kért könyvet eljuttassák az olvasóhoz, sokszor könyvtári csere formájában oldják meg a dolgokat. És ha már a könyvtári cseréről van szó, akkor elkell mondani, hogy a muraszombati tanulmányi könyvtár a nemzetközi könyvtárcsere egyik kapcsa. Rajta keresztül lehet ideszerezni a magyarországikönyveket. Ez a hosszú éves, alapos kapcsolat gyümölcse, a magyar országos könyvtárral, valamint a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtárral való együttműködés eredménye. A központi tanulmányi könyvtárhoz tartoznak a kétnyelvű terület könyvtárai is, ahol gazdag magyar-szlovén könyvalap áll az olvasók rendelkezésére. A kétnyelvű könyvtárak helységproblémái is nagy részt megoldódtak és most a könyvtár dolgozói azon fáradoznak, hogy tarkábbá tegyék a könyvtári tevékenységet és a klasszikus formákon kívül mást is bevezessenek, mind például irodalmi estéket, mesedélutánokat, íróolvasó találkozókat. A Vidéki és Tanulmányi Könyvtáriban most egy tájékoztatót készítenek, amelynek kereteiben bemutatják a könyvtárakat és az egész dokumentációs anyagot. A kiállítások már évek óta szerves részévé váltak a könyvtári tevékenységnek. Az idén még nagyobb gonddal vállogatják össze a kiállítási anyagot és mint a könyvtár vezetője elmondotta, nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiállítások tartalmára. A Vidéki és Tanulmányi Könyvtárat a muravidéki értelműiség nagy része magáénak vallja, hiszen egyedüli olyan létesítmény, ahol ha minden olvasnivaló és tanulmányi anyagot nem is lehet beszerezni, de a java részét mégis. A világháborúk közötti és az első világháború előtti magyar-szlovén sajtót itt őrzik, hosszabb ideje pedig tervszerűen gyűjtik a Muravidékre vonatkozó szak- és szépirodalmat, az itttelő szlovén, magyar ajkú alkotó, kutatók munkáit. Ezért nem lehet mindegy milyen lesz egy ilyen intézmény további sorsa, főleg mert az egyedüli ilyen intézet, ahol a honismeret az első helyre került, pivar Amikor nem kerül pénz a könyvre