Népújság, 1988 (32. évfolyam, 1-50. szám)

1988-01-08 / 1. szám

A SZLOVÉNIA MAGYAROK HETILAPJA XXXII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1988. január 8-án Ama 130 dinár BEMUTATJUK lan Nekrep, ajHSzSz Muravidék! Mozi Tanácsának újelnöke December 21-én tartották TárefBÍ-^olitikai atetiivi- meg Gornja Radgonán a Szó- tásá^r az ifjúsági szerve- cialista Szövetség Muravidé- zetb megkezdte, majd e- ki Községközi Tanácsának gyejste korában az egye- tásztiújító tervértekezletéf, és teir*k szövetségének elnö- Milan Nek repet választották ke^f- Több iskolán taní- meg a szervezet élére. tudott és mindenütt sdke­rümozgósítania az iskolá­kat lakosságát a művelő - di, életbe való bekapcsoló- da. A küld'öttrendszer feij- Itésének felelősségteljes »egesitése terén — első- ban az általános iskolás ml ók között. 1952-től tagja a Kommu- Sta Szövetségnek, egy idő­én a lenarti községi pártbi- ottság tagja volt. Ugyancsak .•redményes munkát végzett [a Gornja Radgona-i község­iben mint a DNS7.SZ Községi [Választmányának elnöke, és többször hallatta szavát a Milan Nekrep 1932-ben szü szlovén képviselőiház közsé- letett, foglalkozása tanító é gek tanácsában is. eddig a kapelai Május 25. á' talános iskola igazgatója voj (—) A határ két oldalán élő dolgozók érdekeit szolgálják A kölcsönös megbecsülés, az egymás elveinek tisz­teiben tartása jegyében telt el a Szlovén Szakszerve­zeti Szövetség muraszombati községi tanácsa küldöttsé­gének év végi látogatása Szombathelyen, ahol Franc Der- varié és Danica Cipot eddigi szakszervezeti vezetőket és Janez Kovač új szakszervezeti elnököt Nagy Lajos, a Vas megyei Szakszervezeti Tanács első titkára fogadta. Ezt követően dr. Bors Zoltán, a Vas megyei Tanács VB elnöke fogadta a szlovén vendégeket, majd az egynapos látogatás a kőszegi lakástextilgyár látogatásával zárult. Tavalyelőtt decembert)« a muraszombati községi krvi- selő-testiülett küldöttei leg- szavazták a Platana mnka- szervezet fcényszerigazgását, s az elmúlt év janiuárjéal a vezetést az öttagú, kineezett igazgatóság vette át. Ered­ményeiről, kudarcaid, a problémákról háromavon- ként számoltak be a .üldöt- tek előtt és az ilyen Igutób- bi beszámoló decembr 29-én volt, amikor Joži ivei, a kényszerigazgatóság 'ezetője többek között elmondotta, hogy bizonyos eredmények születtek, de még sk a ne­hézség, sőt fennáll a csőd ve­szélye is. Mivel bizonyos lépések tör­téntek pozitív lányba, a képviselő-testület úgy dön­tött, hogy még né,y hónaira meghosszabbítja t kényszer- igazgatást és ezer. két új ta­got is választott i vezetőség­be. Marjan Jene mérnök, a központi munkaszervezetből jön Ljubljanából és a műszaki vezetést veszi át, Jože Vouri, a Mura texltilgjár kereske­delmi osztályának dolgozója pedig ideiglene'sín vállalta a Platana készlídeinek árúba bocsátását. H;i azonban áp­rilis végéig n/ecn rendeződik a helyzet, a m/unkaszervezetet fel kell számolni, hiszen az elmúlt évet is veszteséggel zárta. Az eddigi törekvések, hogy megfelelő partnert ta­láljanak, aki / átadná, a terme­lési programot, nem jártak sok eredménnyel. A faifeldoi- gozó-iparban jelentkező ne­hézségek mellé a Platánéban még a rossz minőség és a nem megfelelő formatervezés is járult. Természetesen az ilyen árú iránt nincs érdek­lődés hiszen az árak is túl magasak. Az illetékes közsé­gi szervek a megoldást, a ter­melés átszervezésében látják és eddig több munkaszerve­zettel folytattak megbeszélé­seket a technológia átvitelé­ről, de a jelek szerint nem sok eredménnyel. A hátra­lévő négy hónap sem hosz- szú idő, azonban elég arra, hogy a helyzet alakulásának körvonalai kibontakozzanak. Közben meg kell oldani és rendezni az egymásköizti vi­szonyokat, kérdés azonban, ha sikerül-e megoldani azt, ami évek során megoldhatat­lan problémát jelentett. De még ennél is fontosabb, hogy a gazdasági feltételeket olyan alapokra helyezzék, amelyek megfelelő jövedelmet biztosít­hatnak. Ez pedig elsősorban új termékeket, jobb mun­kát, masabb szervezést és mindenekelőtt megfelelő, új programokat jelent. Az ed­digi gyakorlat is úgy mutat­ja, hogy a fafeldolgozásról lassan le kell mondani, he­lyette új dolgokat vállalni, hiszen a helyzet azt mutatja, hogy ennek az ágazatnak itt nincs nagy esélye. pivar ella A hagyományokhoz híven a két fél felmérte az eddig megtett utat és többek között megállapította, hogy a szak- szervezetek közti kapcsolat több mind húsz éves múltra tekinthet vissza és azóta is zökkenőmentesen folyik nem csak a fórumok, hanem a munkaszervezetek között is, hiszen hosszú az a lista, ame­lyen mindkét oldalon számon tartják a partnereket. Azon­ban megállapították, hogy a kapcsolatok legtöbbször csak szakszervezeti, kulturális és testnevelési szinten marad­nák, bár mindkét oldalon jól jönne a gazdasági együttmű­ködés is. Főleg dr. Bors Zol­tán hangoztatta a termelési kapcsolatok lényegességét, a- melyekre a múltban voltak jó példák, azonban az utób­bi időben minden ilyen ko­operáció megszűnt. Most ku­tatják mi az oka, hogy nem működnek együtt a turn iš­če! Planika és a Sabaria ci­pőgyár, a Sobota és a kör­mendi asztalosszövetkezet va­lamint a többi munkaszerve­zet, amelyeknek szépen fejlett gazdasági kapcsolataik vol­tak. A muraszombati községben ugyan sokan várnak munká­ra, ennek ellenére az ideigle­nesen külföldön dolgozó mun­kásaink is el tudnának he­lyezkedni, mégpedig a kisipa­rosi tevékenységben, a mező­gazdaságban és a turizmus- báni. Ez volt az alapvető meg­állapítás a Szocialista Szö­vetség muraszombati községi választmánya szervezéséiben megtartott megbeszélésen, amelyen mindössze 15 vendégmunkás jelent meg. Muraszombat _ . ____________a í A beszélgetést, amelyet a község összes társa­dalmi-politikai szervezetei, a községközi gazdasági kama­ra, a foglalkoztatásügyi kö­zösség, a kisiparosi egyesülés, a vámszolgálat képviselői is ott voltak, a szabadságra ha­zaérkezett vendégmunkásaink érdekében szervezték. Miután ismertették velük a muraszombati község és az e- gész ország társadalmi-gazda­sági és politikai helyzetét, rá­tértek az itthon való elhelyez­kedés lehetőségeinek latol­A szakszervezetek közötti kapcsolatokat elemezve mind­két fél megállapította, hogy ezek szépen és megfelelően alakulnak, fő céljuk pedig a munkásmozgalmi életet me­gismerése és a kölcsönös ta­pasztalatcsere. Tekintet nél­kül az országok politikai be­állítottságára. a szakszerveze­teknek sok a közös vonásuk, főleg pedig az érdekképvise­letük megkívánja a (tapasz­talatcserét. Az 1988-as évre vonatkozó együttműködési programot elemezve megállapították, hogy a megtett út jó alapul szolgál a jövőben is, egyben pedig 'kifogásolták a két front legutóbbi értkezletén elhang­zottakat, amikor a tizenöt éves kapcsolatot mérték fel. A szakszervezetek együttmű­ködése még hosszabb múltra tekinthet vissza és ezért nem lett volna felesleges ezt is hangsúlyozni... A jövőre vo­natkozó munkaprogramban a kölcsönös tapasztalatcserét, a munkaszervezetek kapcsola­tainak kibővítését helyezi e­gatáséra. Muraszombat mel­lett már az idén hozzálátnak a kisiparosi zóna építéséhez, ahol a vendégmunkások is nyithatnak kisiparosi mű­helyt. Az építéssel nem lesz gondjuk, mert ezt az iparos- szövetkezét intézi, csak a- nyagilag saját magúiknak is hozzá kell járulniuk az épít­kezéshez. A mezőigazdaság te­rületén Goriéfcón gyümölcsé- szet'tel foglakozhatnak és a húsgyárral is köthetnek szer­ződést az állatok nevelésé­re. A beszélgetésen résztvevő vendégmunkások a vámelő­írásokkal kapcsolatosan tet­tek fel legtöbb kérdést. Azon a Véleményen vannak ugya­nis, hogy a nem megfelelő előírások gátolják a kisiparo­si tevékenységhez szükséges korszerű gépek behozatalát. Miniden jel arra mutat, hogy már az idén enyhül a Váme­lőírás és az eddigi 8 millió dinár érték helyett mintegy 65 millió dinár értékben hoz­hatnak be berendezéseket az ideiglenesen külföldön dol­gozó munkások. K R. lő térbe.-ep Az itthoni elhelyezkedésről Tudásra alapozott gazdaságpolitikát kell folytatói ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG ELNÖKSÉGE —VANNAK MÉG BELSŐ TARTALÉKOK — A SZTRÁJKOK ÉS A MUNKAMEGSZAKITASOK ÉLÉN CSAK A SZAKSZERVEZET LEHET A kosizerű gazdaságpolitika kaphat csak támogatást a kommunisták köréiben, hang­zott el december 'Végén a lendlvai községi pártbizottság elnökségének ülésén. Az ülé­sén megvitatták a gazdaság­politikával kapcsolatos kér­déseket és mindazon felada­tokat, amelyek az 1988-as év­ben a kommunistákra vár­nak. Az elnökség tagjai fel­vetették azt a kérdést is, hogy milyen alkotó jellegű körül­mények várhatók a gazda­ságpolitika további 'összehan­golása során. Szó volt a Gaz­dasági Kamara által elkészí­tet intézkedésekről is. A lend- vai községben csak az INA Nafte szervezetiben készítet­tek komolyabb terveket a gazdaság átirányítására. Az új gazdasági intézkedések na­gyobb felhatalmazásokat ad­nak az ügyviteli szerveknek és ezzel növelik a vezető 'be­osztású tisztségviselők fele­lősségét is. Éppen ezért ma igen nehéz egyes vállalatok élére megfelelő kádereket kapni. A sztrájkokkal kapcsolat­ban megjegyezték, hogy azo­kat nem szabad a véletlenre bízni., A munkamegszakítá­soknak a dolgozók érdekeit kell vedeniók. A szakszerve­zetnek mindig a munkásosz­tály oldalén kell állnia. A sztrájkokat nem az utcán, ha­nem a gyár keretein belül kell megszervezni, mert ha már az utcára mennek a dol­gozók, akkor nem csak mun- kamegszakításról van sző, ha­nem tüntetésről is. A lenldlvai községben az INA Nafta vállalaton kívül a többi munkaszervezetekben igen kedvező gazdasági ered­ményekét értek el. A kilenc havi elszámolások során a vállalatok zömében 5—15,6 százalékkal több jövedelmet valósítottak meg, mint a ta­valyi év azonos időszakában. Az új szövetségi intézkedé­sek miatt a lendvai község valamennyi társuitmunfca a- 'lap szervezetében csökkeni fog a jövedelem. A Vállala­tokra az 1988-as év első ne­gyedében vár a legsúlyosabb helyzet. (Előreláthatólag a téglagyárban, a Prim atban, a Naftában, a (Variéban, a Mon­taža Purienlben és a Deiozá- ban számíthatunk súlyos vesztességekre. A végrehajtó tanács elnöke hangsúlyozta, hogy január­ban elkészül a községi fej­lesztési rezolució. Sajnos, a munkaszervezetek mindmáig nem képesek kellő időben pontos adatokat szolgáltatni a tervezőknek és a társadal­mi-politikai szervezeteknek. Egyes vállalatokban még ma­guk sem tudják, hogy mely hónapiban hogyan gazdálkod­tak. A számítógépek elleniére is nagyon gyenge a'z adafel- mérés és a gazdasági sztaltilsz- táka. Szó volt arról is, hogy a Konstruktor Gradbenik é- pétőipari vállalat keretében az építőipar, a téglagyár és a kerámia részleg egy mun­kaszervezetbe tömörülne. E terén a kommunistákra vár a legnagyobb feladat. Halbár az elmúlt évben a lendvai községben aránylag csendes éviünk volt, mégis a kommu­nistákra az új esztendőben na­gyobb feladatok várnak. A vállaltaitok vezetésébe jobban be kell kapcsolni a közgaz­dászokat és a különböző szak­értőket. Bela Banfi, a Kommunista Szövetség Muravidék! Köz- ségközi Tanácsának titkára hangsúlyozta, hogy a nehéz­ségek ellenére is bizonyos eredményeket értünk el. A problémákat meg fogjuk ol­dani, de előbb tisztáznunk kell, hogy a 21. századba úgy lépünk be mint egy fejlett, innovációs társadalom, vagy pedig megmaradunk ezen az elmaradott szinten. Szlové­niának számos gazdasági tar­taléka van még. Jól fejlett fémfeldolgozó iparral, fejlett bankrendszerrel és megfele­lő földműveléssel, azaz élel­miszeriparral rendelkezünk. Racionálisabb politikát kell folytatnunk az érdekközös­ségekkel szemben és közös ne­vezőre kell hozni a termelő és a társadalmi tevékenysé­gű munkaszervezeteket. A fe­laprózott mezőigazdasági szer­vezetekből egy erős mezőgaz­dasági nagyvállalatot lehetne létrehozni. A Kommunista Szövetség KB 15. ülésén meg­születtek az erre vonatkozó határozatok és a kommunis- 'tákról függ, hogy a valóság­ban miként valósulnak meg. E társadalomnak többé nem kell félnie a gazdag földmű­vestől és gazdag iparostól, mert ezek eszmei szempont­ból nem jelentenek osztályel­lenséget. A muraszombati egészség- ügyi központ belső problé­máival kapcsolatban az elnök­ség tagjai hangsúlyozták, hogy megfelelő káderpolitiká­val és a (belső viszonyok ren­dezésével ki lehet küszöbölni a nelhézségeket. Muravidékről számos kivá­ló tudós és gazdasági szak­értő dolgozik Szlovénia szer­te. Fel kellene keresni eze­ket a szakembereket és ismer­tetni kellene velük a lendvai község és Muravidék gazda­sági helyzetét. A meglévő ter­mészeti adottságok és a ter­melőeszközök figyelembe vé­telével ezek bizonyára .szá­mos jó megoldást találnának a vidék gazdaságának fellen­dítésére. Egyfajta »tudásiban­kot« lehetne létrehozni, amely képes volna megfelelően e- vezni a gazdasági válság sú­lyos hullámverésében. A gazdaságpolitika megfor­málásiáiban pontos elemzések­re, számításokra és hiteles a- datokra van szükség, olya­nokra, amelyek megmutatják, hogy a gazdaságpolitika a jövő évre vonatkozólag reá­lis-e vagy sem. A jövőben a szubjektivizmusra, a szak­szerűtlenségre és a volunta- rázmusra a gazdaságpolitiká­ban nincs szükség. Szunyogh S. Jet egy map kényszirigazgatás

Next

/
Thumbnails
Contents