Népújság, 1988 (32. évfolyam, 1-50. szám)

1988-01-08 / 1. szám

A SZLOVÉNIA MAGYAROK HETILAPJA XXXII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1988. január 8-án Anna 130 dinár BEMUTATJUK Jan Nekrep, a MHSzSz Muravidék­ Mozi Tanácsának új elnöke December 21-én tartották Tárefzi-politikai atetim­­­­meg Gornja Radgonán a Szó­­tásá­t az ifjúsági szerve­­cialista Szövetség Muravidé­­zete megkezdte, majd e­­ki Községközi Tanácsának gyejste korában az egye­­tásztiújító tervértekezletét, és terrök szövetségének elnö- Milan Nek­repet választották ke k.­ Több iskolán tant­­meg a szervezet élére, tudott és mindenütt sike­rü mozgósítania az iskolá­kat lakosságát a művelő­­­di, életbe való bekapcsoló­­ba. A küld­öttrendszer felse­ítésének felelősségteljes­segesítése terén — első­­ban az általános iskolás­ui­ók között. 1952-től tagja a Kommu- Sta Szövetségnek, egy idő­en a lenarti községi pártbi­­ottság tagja volt. Ugyancsak ,eredményes munkát végzett­­a Gornja Radgona-i község­iben mint a DNSZ­SZ Községi­­Választmányának elnöke, és többször hallatta szavát a Milan Nekrep 1932-ben szó szlovén képviselőiház közsé­­tetett, foglalkozása tanító é­vek tanácsában is. eddig a kapelai Május 25. ál­talános iskola igazgatója vol (t) Jet egy map kényszerigazgatás Tavalyelőtt decembertől a muraszombati községi kivi­­selő-test­ületi küldöttei meg­­szavazták a Platana mnka­­szervezet­i kényszerigazgását, s az elmúlt év jan­uárjéal a vezetést az öttagú, kineezett igazgatóság vette át. Ered­ményeiről, kudarcaid, a problémákról háromévon­­ként számoltak be a küldöt­­tek előtt és az ilyen lgutób­­bi beszámoló decembr 29-én volt, amikor Joži Ives, a kényszerigazgatóság vezetője többek között elmondotta, hogy bizonyos eredmények születtek, de még jó a ne­hézség, sőt fennáll a csőd ve­szélye is. Mivel bizonyos lépések tör­téntek pozitív lángba, a képviselő-testület úgy dön­tött, hogy még négy hónapra meghosszabbítja a kényszer­­igazgatást és ezer­­két új ta­got is választott­­ vezetőség­be. Marjan Jene mérnök, a központi munkaszervezetből jön Ljubljanából és a műszaki vezetést veszi át, Jože Vouri, a Mura tex­tilgyár kereske­delmi osztályának dolgozója pedig ideiglene­sen vállalta a Platana készleteinek áruba bocsátását. Ha­ azonban áp­rilis végéig n­eon rendeződik a helyzet, a m­unkaszervezetet fel kell számolni, hiszen az elmúlt évet is veszteséggel zárta. Az eddigi törekvések, hogy megfelelő partnert ta­láljanak, aki­­ átadná, a terme­lési programot, nem jártak sok eredménnyel. A falfeldol­­gozó-iparban jelentkező ne­hézségek mellé a Platánéban még a rossz minőség és a nem megfelelő formatervezés is járult. Természetesen az ilyen áru iránt nincs érdek­lődés hiszen az árak is túl magasak. Az illetékes közsé­gi szervek a megoldást, a ter­melés átszervezésében látják és eddig több munkaszerve­zettel folytattak megbeszélé­seket a technológia átvitelé­ről, de a jelek szerint nem sok eredménnyel. A hátra­lévő négy hónap sem hosz­­szú idő, azonban elég arra, hogy a helyzet alakulásának körvonalai kibontakozzanak. Közben meg kell oldani és rendezni az egymás kö­zti vi­szonyokat, kérdés azonban, ha sikerül-e megoldani azt, ami évek során megoldhatat­lan problémát jelentett. De még ennél is fontosabb, hogy a gazdasági feltételeket olyan alapokra helyezzék, amelyek megfelelő jövedelmet biztosít­hatnak. Ez pedig elsősorban új termékeket, jobb mun­kát, másabb szervezést és mindenekelőtt megfelelő, új programokat jelent. Az ed­digi gyakorlat is úgy mutat­ja, hogy a fafeldolgozásról lassan le kell mondani, he­lyette új dolgokat vállalni, hiszen a helyzet azt mutatja, hogy ennek az ágazatnak itt nincs nagy esélye. pivar­ella A határ két oldalán élő dolgozók érdekeit szolgálják A kölcsönös megbecsülés, az egymás elveinek tisz­tetben tartása jegyében telt el a Szlovén Szakszerve­zeti Szövetség muraszombati községi tanácsa küldöttsé­gének év végi látogatása Szombathelyen, ahol Franc Der­­varic és Danica Cipot eddigi szakszervezeti vezetőket és Janez Kovač új szakszervezeti elnököt Nagy Lajos, a Vas megyei Szakszervezeti Tanács első titkára fogadta. Ezt követően dr. Bors Zoltán, a Vas megyei Tanács VB elnöke fogadta a szlovén vendégeket, majd az egynapos látogatás a kőszegi lakástextilgyár látogatásával zárult. A hagyományokhoz híven a két fél felmérte az eddig megtett utat és többek között megállapította, hogy a szak­­szervezetek közti kapcsolat több mind húsz éves múltra tekinthet vissza és azóta is zökkenőmentesen folyik nem csak a fórumok, hanem a munkaszervezetek között is, hiszen hosszú az a lista, ame­lyen mindkét oldalon számon tartják a partnereket. Azon­ban megállapították, hogy a kapcsolatok legtöbbször csak szakszervezeti, kulturális és testnevelési szinten marad­nak, bár mindkét oldalon jól jönne a gazdasági együttmű­ködés is. Főleg dr. Bors Zol­tán hangoztatta a termelési kapcsolatok lényegességét, a­­melyekre a múltban voltak jó példák, azonban az utób­bi időben minden ilyen ko­operáció megszűnt. Most ku­tatják mi az oka, hogy nem működnek együtt a turn­iš­če­ Planika és a Sabaria ci­pőgyár, a Sobota és a kör­mendi asztalosszövetkezet va­lamint a többi munkaszerve­zet, amelyeknek szépen fejlett gazdasági kapcsolataik vol­tak. A szakszervezetek közötti kapcsolatokat elemezve mind­két fél megállapította, hogy ezek szépen és megfelelően alakulnak, fő céljuk pedig a munkásmozgalmi életet me­gismerése és a kölcsönös ta­pasztalatcsere. Tekintet nél­kül az országok politikai be­állítottságára, a szakszerveze­teknek sok a közös vonásuk, főleg pedig az érdekképvise­letük megkívánja a­­tapasz­talatcserét. Az 1988-as évre vonatkozó együttműködési programot elemezve megállapították, hogy a megtett út jó alapul szolgál a jövőben is, egyben pedig­­kifogásolták a két front legutóbbi értkezletén elhang­zottakat, amikor a tizenöt éves kapcsolatot mérték fel. A szakszervezetek együttmű­ködése még hosszabb múltra tekinthet vissza és ezért nem lett volna felesleges ezt is hangsúlyozni... A jövőre vo­natkozó munkaprogramban a kölcsönös tapasztalatcserét, a munkaszervezetek kapcsola­tainak kibővítését helyezi e­lő­térbe. ­ep Az itthoni elhelyezkedésről A muraszombati községben ugyan sokan várnak munká­ra, ennek ellenére az ideigle­nesen külföldön dolgozó mun­kásaink is el tudnának he­lyezkedni, mégpedig a kisipa­rosi tevékenységben, a mező­gazdaságban és a turizmus­­ban­. Ez volt az alapvető meg­állapítás a Szocialista Szö­vetség muraszombati községi választmánya szervezéseiben megtartott megbeszélésen, amelyen mindössze 15 vendégmunkás jelent meg. Muraszombat _­­­ ____________a­­­z A beszélgetést, amelyet a község összes társa­dalmi-politikai szervezetei, a községközi gazdasági kama­ra, a foglalkoztatásügyi kö­zösség, a kisiparosi egyesülés, a vámszolgálat képviselői is ott voltak, a szabadságra ha­zaérkezett vendégmunkásaink érdekében szervezték. Miután ismertették velük a muraszombati község és az e­­gész ország társadalmi-gazda­sági és politikai helyzetét, rá­tértek az itthon való elhelyez­kedés lehetőségeinek latol­gatására. Muraszombat mel­lett már az idén hozzálátnak a kisiparosi zóna építéséhez, ahol a vendégmunkások is nyithatnak kisiparosi mű­helyt. Az építéssel nem lesz gondjuk, mert ezt az iparos­­szövetkezet intézi, csak a­­nyagilag saját magaiknak is hozzá kell járulniuk az épít­kezéshez. A mező­gazdaság te­rületén Gornoscen gyümölcsé­­szet­tel foglakozhatnak és a húsgyárral is köthetnek szer­ződést az állatok nevelésé­re. A beszélgetésen résztvevő vendégmunkások a vámelő­írásokkal kapcsolatosan tet­tek fel legtöbb kérdést. Azon a véleményen vannak ugya­nis, hogy a nem megfelelő előírások gátolják a kisiparo­si tevékenységhez szükséges korszerű gépek behozatalát. Min­den jel arra mutat, hogy már az idén enyhül a Váme­lőírás és az eddigi 8 millió dinár érték helyett mintegy 65 millió dinár értékben hoz­hatnak be berendezéseket az ideiglenesen külföldön dol­gozó munkások. K­B. Tudásra alapozott gazdaságpolitikát kell folytatni ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG ELNÖKSÉGE —VANNAK MÉG BELSŐ TARTALÉKOK — A SZTRÁJKOK ÉS A MUNKAMEGSZAKÍTÁSOK ÉLÉN CSAK A SZAKSZERVEZET LEHET A korszerű gazdaságpolitika kaphat csak támogatást a kommunisták köreiben, hang­zott el december­­végén a lend­vai községi pártbizottság elnökségének ülésén. Az ülé­sén megvitatták a gazdaság­politikával kapcsolatos kér­déseket és mindazon felada­tokat, amelyek az 1988-as év­ben a kommunistákra vár­nak. Az elnökség tagjai fel­vetették azt a kérdést is, hogy milyen alkotó jellegű körül­mények várhatók a gazda­ságpolitika további­­összehan­golása során. Szó volt a Gaz­dasági Kamara által elkészí­tet intézkedésekről is. A lend­­vai községben csak az INA Nafte szervezetiben készítet­tek komolyabb terveket a gazdaság átirányítására. Az új gazdasági intézkedések na­gyobb felhatalmazásokat ad­nak az ügyviteli szerveknek és ezzel növelik a vezető­­be­osztású tisztségviselők fele­lősségét is. Éppen ezért ma igen nehéz egyes vállalatok élére megfelelő kádereket kapni. A sztrájkokkal kapcsolat­ban megjegyezték, hogy azo­kat nem szabad a véletlenre bízni., A munkamegszakítá­soknak a dolgozók érdekeit kell védeniük. A szakszerve­zetnek mindig a munkásosz­tály oldalon kell állnia. A sztrájkokat nem az utcán, ha­nem a gyár keretein belül kell megszervezni, mert ha már az utcára mennek a dol­gozók, akkor nem csak mun­­kamegszakításról van szó, ha­nem tüntetésről is. A lealdlvai községben az INA Nafta vállalaton kívül a többi munkaszervezetekben igen kedvező gazdasági ered­ményeket értek el. A kilenc havi elszámolások során a vállalatok zömében 5—15,6 százalékkal több jövedelmet valósítottak meg, mint a ta­valyi év azonos időszakában. Az új szövetségi intézkedé­sek miatt a lendvai község valamennyi társultmunk­a a­­­lap­szervezetében csökkeni fog a jövedelem. A vállala­tokra az 1988-as év első ne­gyedében vár a legsúlyosabb helyzet.­­Előreláthatólag a téglagyárban, a Prim­atban, a Naftában, a­­Variéban, a Mon­tana Pariensben és a Deiozá­­ban számíthatunk súlyos vesztességekre. A végrehajtó tanács elnöke hangsúlyozta, hogy január­ban elkészül a községi fej­lesztési rezolució. Sajnos, a munkaszervezetek mindmáig nem képesek kellő időben pontos adatokat szolgáltatni a tervezőknek és a társadal­mi-politikai szervezeteknek. Egyes vállalatokban még ma­guk sem tudják, hogy mely hónapiban hogyan gazdálkod­tak. A számítógépek elleniére is nagyon gyenge a­z adófel­­mérés és a gazdasági sztab­nlsz­­tika. Szó volt arról is, hogy a Konstruktor Gradbenik é­­pítőipari vállalat keretében az építőipar, a téglagyár és a kerámia részleg egy mun­kaszervezetbe tömörülne. E terén a kommunistákra vár a legnagyobb feladat. Ha­bár az elmúlt évben a lendvai községben aránylag csendes évtünk volt, mégis a kommu­nistákra az új esztendőben na­gyobb feladatok várnak. A vállaltaitok vezetésébe jobban be kell kapcsolni a közgaz­dászokat és a különböző szak­értőket. Bela Banfi, a Kommunista Szövetség Muravidéki Köz­­ségközi Tanácsának titkára hangsúlyozta, hogy a nehéz­ségek ellenére is bizonyos eredményeket értünk el. A problémákat meg fogjuk ol­dani, de előbb tisztáznunk kell, hogy a 21. századba úgy lépünk be mint egy fejlett, innovációs társadalom, vagy pedig megmaradunk ezen az elmaradott szinten. Szlové­niának számos gazdasági tar­taléka van még. Jól fejlett fémfeldolgozó iparral, fejlett bankrendszerrel és megfele­lő földműveléssel, azaz élel­miszeriparral rendelkezünk. Racionálisabb politikát kell folytatnunk az érdekközös­ségekkel szemben és közös ne­vezőre kell hozni a termelő és a társadalmi tevékenysé­gű munkaszervezeteket. A fe­laprózott mező­gazdasági szer­vezetekből egy erős mezőgaz­dasági nagyvállalatot lehetne létrehozni. A Kommunista Szövetség KB 15. ülésén meg­születtek az erre vonatkozó határozatok és a kommunis­­­tákról függ, hogy a valóság­ban miként valósulnak meg. E társadalomnak többé nem kell félnie a gazdag földmű­vestől és gazdag iparostól, mert ezek eszmei szempont­ból nem jelentenek osztályel­lenséget. A muraszombati egészség­­ügyi központ belső problé­máival kapcsolatban az elnök­ség tagjai hangsúlyozták, hogy megfelelő káderpolitiká­val és a­­belső viszonyok ren­dezésével ki lehet küszöbölni a ne­hézségeket. Muravidékről számos kivá­ló tudós és gazdasági szak­értő dolgozik Szlovénia szer­te. Fel kellene keresni eze­ket a szakembereket és ismer­tetni kellene velük a lendvai község és Muravidék gazda­sági helyzetét. A meglévő ter­mészeti adottságok és a ter­melőeszközök figyelembe vé­telével ezek bizonyára­­szá­mos jó megoldást találnának a vidék gazdaságának fellen­dítésére. Egyfajta »tudásiban­kot« lehetne létrehozni, amely képes volna megfelelően e­­vezni a gazdasági válság sú­lyos hullámverésében. A gazdaságpolitika megfor­málás­aiban pontos elemzések­re, számításokra és hiteles a­­datokra van szükség, olya­nokra, amelyek megmutatják, hogy a gazdaságpolitika a jövő évre vonatkozólag reá­lis-e vagy sem. A jövőben a szubjektivizmusra, a szak­szerűtlenségre és a volunta­­rizmusra a gazdaságpolitiká­ban nincs szükség. Szunyogh L.

Next