Népújság, 1990. július-december (34. évfolyam, 25-49. szám)

1990-07-06 / 25. szám

KUL- ÉS BELPOLITIKA A jövő Európájának a megteremtése A ZÁRÓDOKUMENTUM ELFOGADÁ­SÁVAL VÉGET ÉRT A KOPPENHÁGAI EMBERI JOGI ÉRTEKEZLET Az emberi jogi értekezlet megalapozta Európa holnap­ját, jelentette ki Uffe Elleman - Jensen dán külügyminisz­ter, az értekezlet zárónapján mondott beszédében. Egyön­tetű a megállapítás, hogy a konferencia rendkívül sikeres volt, s nemcsak azért, mert a tavalyitól eltérően a megál­lapodás reményében telt el, hanem azért is, mert sikerült kidolgozni a záródokumentumot, amelyről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az új Európa alkotmányának számít. Koppenhágában a történe­lem során Európa talán most első ízben értekezett azonos nyelven, miközben mellőzte az ideológiai hangvételt az emberi jo­gok és szabadságok tekin­tetében. E szempontból a záródokumentum, még ha bizonyos részleteiben nem tükrözi valemennyi fél szán­dékát és magatartását, a jelenlevők szerint rendkí­vüli teljesítménynek szá­mít. Sokak egyenesen tör­ténelmi fontosságúnak ítél­ték meg, és a helsin­ki zá­róokmányhoz hasonlítot­ták. Koppenhágában trónra emelték a demokráciát és a jogbiztonságot, ezek fontos alapfeltételei az emberi jo­gok és szabadság megvaló­sításának. Erkölcsi és poli­tikai tekintetben pedig kö­telezte a konferencia rész­vevőit a politikai pluraliz­mus elveinek tiszteletben tartására. Figyelembe véve a konfe­rencián elhangzottakat, végre eltűntek mindazok az akadályok, amelyek Euró­pát megosztották s a közös Európa-ház valamennyi la­kója egyenragú lesz. Voltak azonban olyanok is, akik csalódottan távoztak Kop­penhágából mert nem sike­rült általánosan elfogad­ható megoldást kidolgozni a nemzeti kisebbségekről. A csalódottságot az is fo­kozta, hogy a nyugati álla­mok nagy többsége a ki­sebbségi problémát az egyik legégetőbbnek minősítette és síkraszállt sürgős megol­dásáért. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó határozatok azonban mégis jelentős előrelépésnek számítanak. Akármennyire is ellenezték egyes országok ezt a téma­kört. Európa Koppenhá­gában elindult a megfelelő útvonalon. Ez pedig ma­gába foglalja az országok in­tegritásának és határainak megőrzését. NÉPÚJSÁG A SZLOVÉNIAI MA­GYAROK HETILAPJA Megjelenik minden pén­teken. IGAZGATÓ ÉS FŐSZERKESZTŐ: Irma BENKO Felelős szerkesztő: BÁTI KONC Zsuzsanna Szerkeszti a szerkesztő bizottság. MUNKATÁRSAK: Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Korcsmár Rózsa, Novák Császár Jolán, Papp József, Pivar Ella és Szúnyogh Sándor. Kiadja a Sajtó és Rádióin­tézet, Zavod za časopisno in radijsko dejavnost, 69000 Murska Sobota, Titova 29/1. Tel: 069/21-064 és 21-383, telefax: 069/22-419. Szerkesztőség: 69220 Lend­­va, Partizán u. 120. Tel.: 069/75-085 és 75-719. A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 5,00 dinár. Előfizetési díj: Fél évre belföldön 70,00 dinár, külföldre egész évre 40 már­kának megfelelő dinárösz­­szeg.­­ Folyószámla 51900- 603-30005 SDK Murska So­bota. A Népújság mentes a forgalmi adótól. Készül a muraszombati PO­MURSKI TISK nyomdában. A csomagterv az ered­ményekből indul ki összhangban az európai irányelvekkel Akik még csütörtökön nagy változásokat vártak, azok pénteken a közel két órás expozé után belátták, hogy a Markovic kormány nem tér el a reform vonalától, bár a keresetek szabadon alakulnak, csak részben részvények­hez kapjuk kézbe, mert a központi kérdés a tőke rekapi­­talizálása és reprivatizálása. A Szövetségi Képviselő­házban megtörtént gazda­sági reform újabb csomag­tervének régóta várt kibon­tása, s a kormányelnök mindenkinek tudomására hozta, hogy az általános társadalmi és gazdasági re­form útjáról nincs letérés, nincs visszafordulás, a re­form folytatódik és az újabb intézkedések logikus sorrendbe kapcsolódnak az inflációs program eddigi eredményeihez. A konver­tibilis, márkához kötődő dinár az inflációellenes program tartóoszlopa, a re­form következő szakaszá­ban ez a gerinc a társa­dalmi tőke rekapitalizálása és reprivatizálása lesz. A expozé elhangzását követő majdnem ovációval határos elismerést szombaton már kritikus hangnem kezdte felváltani, hiszen az em­bereket elsősorban a sze­mélyi jövedelmek érintik, ezek alakulása pedig sokak szerint beláthatatlan kö­vetkezménnyel járhat. Azt is tudjuk mi lesz a fizeté­sünkkel: egy része szaba­don alakul, egy részét rész­vény formájában fizetik ki, hogy így fokozatosan mó­dosuljunk a társadalmi tőke gazdája. Markovic kormányelnök kihangsúlyozta, hogy az európai irányvonalat kell követni, a kontinens nem alkalmazkodik Balkánhoz, hanem nekünk kell hozzá alkalmazkodni, és a felkí­nált csomag célja követni az európai változások vo­nalát, mert ezektől a folya­matoktól Jugoszlávia nem zárkódhatik el. Lapzártakor még a Szö­vetségi Képviselőházban az álmatlan hétvége után folytak a viták, az egyezke­dések, főleg a részvényeket illetően, hiszen ezeket nem lehet a tőzsdén áruba bo­­csájtani, bár ezek lehetővé teszik a tulajdonjogot, de na­gyon sok a tisztázatlan kér­dés sokan felteszik a kér­dést, ha a kormány a kapi­talizmus nem egyik elévült mechanizmusát próbálja-e alkalmazni. A gazdasági reform újabb csomagterve az ed­dig elért, a kormány szerint a vártnál sokkal jobban gazdasági eredményeken alapul. A devizatartalékok decembertől 3 milliárd dol­lárral nagyobbak és 8,7 milliárdot tesznek, az inf­láció nulla allá süllyedt, az év végéig még több mint egy milliárdos tartalék nö­vekedés esedékes és a nem­zetközi monetáris alap sze­rint megvannak a dinár konvertibilitására. Az év első felében több mint 15 ezer magánvállalat alakult. De vannak nehézségek is, amelyek elsősorban a ter­melés csökkentését a köz­­fogyasztás növekedését váltották, ezért az utóbbi 18 százalékos csökkenését látja elő a kormány. A szövetségi kormány derűlátó, bár tudatában van az intézkedések súlyá­nak, annál inkább is mert a jövőben is támogatja a behozatalt, amivel a hazai monopol letörést akarja elérni. A nyugdíjakkal kapcsolatban azt javasolja, hogy hathónaponként vál­toznának a személyi jöve­delmek alakulásához mér­ten, mert ez a minimális infláció lehetővé teszi. A közfogyasztás terén is, ahol esedékes a piaci mecha­nizmusok határozzák meg az árak alakulását. Az európai irányelvek szerves részei a kormány csomagtervének, ezért a hazai visszonyainkat is sta­bilizálni kell, mert csak po­litikailag szilárd, demokra­tikus államban lehet a gaz­dasági célkitűzéseket meg­valósítani - hangoztatta Ante Markovič. pivar LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT A HÍR: Kosovó — a hetedik köztársaság ? Miután a rendőrség a kosovói képviselőház küldötteit nem engedte be az épületbe, százöt albán képviselő egyszerűen a képviselőház épü­lete előtt meghallgatta és elfogadta az alkotmá­nyos deklarációt, amellyel Kosovót önálló egy­séggé nyilvánították a jugoszláv föderáció, il­letve konföderáció keretein belül. Az esemény hétfő délelőtt történt és hamarosan rá összeült Kosovo Demokratikus Szövetsége és a Parasztpárt és támogatták a fentebb említett deklarációt és ugyanakkor felhívták az embere­ket, hogy őrizzék meg nyugalmukat és ne üljenek fel az esetleges provokációknak. Tulajdonos lettem Nem tudom tapsoljak-e, vagy sírjak Ante Markovic intézkedései miatt. Azt sem tudom, hogy mennyi dinárt és mennyi részvénypapírt kapok, sem azt mennyiben válok az intézetem tulaj­donosává. Igaz, jó érzés magadénak érezni - bár részben, egy sajtóházat, és egy rádiót - de eddig is úgy véltem, hogy az enyém, itt dolgozom és ezért adottsá­gaimhoz és anyagi helyze­tünkhöz mérten fizettek. Most egyszerre Markovič sokat ígér... ígéret szép szó, ha be­tartják úgy jó. Lehet, hogy ő betartaná, de kérdés mit csinál a vállalat a sok rész­vénypapírral, amit ugyan néhány hónap múlva ka­mat formájában megpróbál letörleszteni. Egyszóval bonyolult lesz az ügy, ha valaki nem elégedik meg a kamattal és netalán az író­gépet akarja ennek fejébe eltulajdonítani? Igaz, a részvények egy egész sorozat más intézke­déshez kötődnek, beleértve az alacsonyabb kamatokat a pénzügyi intézmények­ben, de hát ez vajmi kevés vigasz, ha valaki már süly­­lyed és részvényt ad ki, amire lényegében nincs fe­dezet. Azt mondják, hogy az így befolyó pénzt a fej­lesztésre fordítanák. Ez he­lyén­való, de ahol pénz van, ott fejlesztenek, ahol nincs, ott csak a jó termelési prog­ram, és a nagy piac segít. Ezt pedig a kormány nem kínálta fel a rászorulóknak a részvényekkel együtt. Ante Markovič betar­totta a szavát: július else­jével a fizetések szabadon alakulhatnak, de csak pa­pírt kapunk a többletért, amiért a boltban sajnos nem adnak kenyeret, sem tejet. Pivar Ella NÉPÚJSÁG 1990. július 6.

Next