Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)

1991-01-11 / 1. szám

A MI HÁROM KIRÁLYUNK TUDOMÁNYOS KUTATÓKÖZPONT NIŠBEN. A Szerb Tudományos és Művé­szeti Akadémián aláírták a niši tudomá­nyos kutató, az akadémia és a nisi egyetem közös tudományos kutatási egységének megalakításáról és munkájáról szóló ha­tározatot és szabályzatot. Ez az első ilyen központ, amit az akadémia a székhelyén kívül alapít. Az akadémia és az egyetem képviselőinek megbeszélésén hangsúlyoz­ták az intézmény jelentőségét, amely segí­teni fogja a fiatal tudományos dolgozók képzését és a tudományos kutatómunkába való bekapcsolódását. HÁROMEZER TONNA DOHÁNYT VÁ­SÁROLTAK FEL. A prilepi községben javában folyik az idei dohány felvásárlása. A kilenc felvásárlóhelyen naponta mint­egy száz tonna termést vesznek át, eddig összesen háromezer tonnát vásároltak fel. A tervezett hétezer tonna helyett összesen ötezret vesznek át. A hosszan tartó száraz­ság következtében jelentősen csökkent a hozam. A termelőknek az idei termésért 250 millió dinárt fizettek ki eddig. 5,6 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB A KI­VITEL. 1990 Januártól december 24-ig 13 milliárd 681 millió dollár értékű árut exportáltunk, 5,6 százalékkal többet, mint előző évben ugyanebben az időben. A kon­vertibilis elszámolású piacra irányuló ki­vitel 11,2 százalékkal növekedett, az e piacra kiszállított áru összértéke 11 milli­árd 344 millió dollár. Az említett időszak­ban a behozatal 25,5 százalékkal növeke­dett, összértéke 17 milliárd 948 millió dollár volt. GYÓGYSZERELADÁS. Az új törvény értelmében a jövőben a gyógyszereladás teljesen mentes lesz a forgalmi adótól. Eddig a hat százalékos forgalmi adót a vény nélküli vásárláskor fizették a polgá­rok. A behozatali gyógyszerek is mentesek a vámilletékek alól, kivéve a termék értéke után számított egyszázalékos vámnyilván­tartási illetéket. A MURA KIVITELE. A muraszombati Mura Készruhagyár 13 százalékkal túltel­jesítette a tavalyi tervet, 110 millió márka értékű árut szállított a külföldi piacra. Itthon azonban tíz százalékkal kevesebbet adott el a tervezettnél, 800 millió dinár értékben értékesített. A tiszta devizabe­vétele 70 millió márka. MIGRÁCIÓ JUGOSZLÁVIA HATÁ­RAIN BELÜL. A Szövetségi Statisztikai Hivatal a lakosság országhatáron belüli mozgását vizsgálja a következő adatokhoz jutott: leggyakrabban a 15 és 44 év közötti lakosság változtat lakóhelyet a nők hajla­mosabbak a lakhelyváltoztatásra. A vizs­gált adatok az 1988. évre vonatkoznak. Kosovo nincs beleszámítva, ott ugyanis később kezdték el a felmérést. A lakcím­­bejelentésekből és - kijelentésekből ítélve a legtöbben Horvátországba települtek át, 15 631-en. Az áttelepülők több mint fele - 8068 ember - Bosznia-Hercegovinából való. NÉGYMILLIÓ UTAS A JAT GÉPEIN.­­ 1990 folyamán a Jugoszláv Légiforgalmi Társaság, a JAT csaknem 4 millió utast szállított azaz 2 százalékkal többet, mint 1989-ben. Ebből a nemzetközi, járatokra 1 900 000 utas jut. Január elsejétől decem­ber végéig a JAT gépei 50 millió kilométert repültek. NÉPÚJSÁG 1991. január 11. KÜL- ÉS BELPOLITIKA Rövidebb katonai szolgálat Szlovéniában A KATONAKÖTELESEK CSAK KIVÉTELES ESETBEN SZOL­GÁLNAK AZ ORSZÁG MÁS RÉSZEIBEN Az »átmeneti időszakban« a szlovéniai katonakötelesek a Szlovén Köztársaság területi védelmi egységeiben és a szlovén rendőrség egységeiben töltik majd katonai szolgálatukat, ahol felkészítik őket újabb kötelezettségeikre is, mint például a szlovén kormány arról is döntött, hogy az újoncok esetében figyelembe veszik az úgynevezett »lelkiismereti kifogást« vallási, erkölcsi és filozófiai okokból. Ahhoz, hogy ezt elismerjék, az újoncnak bizonyítania kell »elvszerű álláspontjainak létezését«. A legnagyobb újdonság a hadkötelezettségről szóló törvényjavaslatban az, hogy a jövőben a tényleges katonai szolgálat hét hó­nap lesz, ha a katonaköte­les nem használja ki sza­badságát, illetve nyolc hó­nap, ha él ezzel a jogával. A Szlovén Köztársaság Elnökségének ugyanakkor jogában áll hat hónapra rövidíteni a szolgálati időt, ha az állam biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély. Szlovénia ily módon ez­zel az új törvénnyel - ha a Köztársasági Képviselőház elfogadja, s amely a Jugosz­láviából való kiválás »át­meneti időszakára« vonat­kozik - azon ritka országok közé tartozik majd, ahol a civil katonai­ szolgálat idő­tartama megegyezik a rendes katonai szolgálaté­val. A civil katonai szolgá­lat az egészségügyben, tűzoltói és egyéb intézmé­nyekben mindenekelőtt azokra az újoncokra vonat­kozik, akik esetében elis­merték a lelkiismereti ki­fogást, és engedélyezik számukra, hogy a katonai szolgálata idején ne vegye­nek fegyvert a kezükbe. Ezenkívül mindazokat, akik civil katonai szolgála­tot töltenek be, a későb­biekben felmentik a kato­nai kötelezettség alól. A tartalékos állomány­ban való szolgálat esetében rugalmasabb előíásokat helyeznek kilátásba a köte­lezettség elnapolására vo­natkozóan elfoglaltság mezőgazdasági munkála­tok és hasonlók miatt. Szlovénián kívüli kato­nai szolgálatra egyelőre csak azokat utalják, akiket olyan fegyvernemekben kell kiképezni, amilyenek Szlovénia területén nem léteznek. Kattogtak a fényképezőgépek Hat hónap múlva új alkotmánya és törvénye lesz Szlovéniának. Talán teljes önálló államként szerepel — jelenti be a belgrádi tévé. December 23-a van, kará­csony előestéje. Családias ez a vajdasági hangulat, s ha egy kicsit kitágítom a teret, akkor egész Szerbiára gondolhatok. A tévé szüntelenül közvetíti a szlovéniai eseményeket, újratöltik a pezsgőspoharakat a Cankar Otthon sajtóközpontjában. Aztán interjúk és beszélge­tések következnek. A szavazásból kitűnik, hogy a lakosságnak 88,2 százaléka önálló és független szlovén államban szeretne élni. A képernyőn megjelenik Ljubl­jana ünneplő utcája. Persze, mindez annyira távoli és félelmetes innét Szerbiából nézve. Történeti pillanato­kat élnénk? Barátnőm arcán megjelenik a kényszerített mosoly. »Nektek csak jobb lesz« - mondja visszafogottan. Valahogy én sem tudok igazán örülni, nem tudom lemérni, hogy ez az általános örömmámor igazán öröm­nek számítható-e­­ félelem. Kattognak a fényképező­gépek, az új szlovén állam vadonatúj útlevelére gondo­lok. Tulajdonképpen egy igazi születésnapi bulira ké­szülődnek. Talán örülnöm kellene, de körülöttem a baráti körömben kissé szomorúak az arcok. Nem akarok ünneprontó lenni, valami poénra kellene gondolnom, de... Az élményem meghatározó lesz, hiszen a kiválás pillanatában kerestem barátokat Vajdaságban. Mintha történelmi skizofréniában élnék — volt amikor jugosz­­lávnak, vagyis jugoszláv állampolgárnak vallottam magam, aztán egyre inkább Szlovéniában élő magyar­nak. Aztán kezdtem unni a meghatározásokat, hiszen külföldön töltött éveim alatt mindig újrafogalmaztatták velem a jugoszláv­ fogalmat. Bizonyára közrejátszik ebben a hiányos tudásom ahhoz, hogy rendet tudjak csinálni a történelmi tények és a mindennapi valóság között. Pedig Jugoszlávia tudatában kellett felnőnöm. Még most is gondom; bevallom, hogy hova is tegyem magam. De a politikusok szavait, ahogy már megszok­tam, fenntartással fogadom. Nyilván elegendő ennek a még létező országnak, hogy ebben az általános politikai pszichózisban és bizonytalanságban felgyorsítva rendet tegyen. Megmarad a nagy kérdőjel, vajon mi lesz ezután? Egyre többen beszélnek a devalvációról. Igen, mintha Szlovénia a liberalizmus és az európaiság jegyében kezdett volna el lélegezni? CSUKA Judit 3

Next