Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)
1991-01-11 / 1. szám
A MI HÁROM KIRÁLYUNK TUDOMÁNYOS KUTATÓKÖZPONT NIŠBEN. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémián aláírták a niši tudományos kutató, az akadémia és a nisi egyetem közös tudományos kutatási egységének megalakításáról és munkájáról szóló határozatot és szabályzatot. Ez az első ilyen központ, amit az akadémia a székhelyén kívül alapít. Az akadémia és az egyetem képviselőinek megbeszélésén hangsúlyozták az intézmény jelentőségét, amely segíteni fogja a fiatal tudományos dolgozók képzését és a tudományos kutatómunkába való bekapcsolódását. HÁROMEZER TONNA DOHÁNYT VÁSÁROLTAK FEL. A prilepi községben javában folyik az idei dohány felvásárlása. A kilenc felvásárlóhelyen naponta mintegy száz tonna termést vesznek át, eddig összesen háromezer tonnát vásároltak fel. A tervezett hétezer tonna helyett összesen ötezret vesznek át. A hosszan tartó szárazság következtében jelentősen csökkent a hozam. A termelőknek az idei termésért 250 millió dinárt fizettek ki eddig. 5,6 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB A KIVITEL. 1990 Januártól december 24-ig 13 milliárd 681 millió dollár értékű árut exportáltunk, 5,6 százalékkal többet, mint előző évben ugyanebben az időben. A konvertibilis elszámolású piacra irányuló kivitel 11,2 százalékkal növekedett, az e piacra kiszállított áru összértéke 11 milliárd 344 millió dollár. Az említett időszakban a behozatal 25,5 százalékkal növekedett, összértéke 17 milliárd 948 millió dollár volt. GYÓGYSZERELADÁS. Az új törvény értelmében a jövőben a gyógyszereladás teljesen mentes lesz a forgalmi adótól. Eddig a hat százalékos forgalmi adót a vény nélküli vásárláskor fizették a polgárok. A behozatali gyógyszerek is mentesek a vámilletékek alól, kivéve a termék értéke után számított egyszázalékos vámnyilvántartási illetéket. A MURA KIVITELE. A muraszombati Mura Készruhagyár 13 százalékkal túlteljesítette a tavalyi tervet, 110 millió márka értékű árut szállított a külföldi piacra. Itthon azonban tíz százalékkal kevesebbet adott el a tervezettnél, 800 millió dinár értékben értékesített. A tiszta devizabevétele 70 millió márka. MIGRÁCIÓ JUGOSZLÁVIA HATÁRAIN BELÜL. A Szövetségi Statisztikai Hivatal a lakosság országhatáron belüli mozgását vizsgálja a következő adatokhoz jutott: leggyakrabban a 15 és 44 év közötti lakosság változtat lakóhelyet a nők hajlamosabbak a lakhelyváltoztatásra. A vizsgált adatok az 1988. évre vonatkoznak. Kosovo nincs beleszámítva, ott ugyanis később kezdték el a felmérést. A lakcímbejelentésekből és - kijelentésekből ítélve a legtöbben Horvátországba települtek át, 15 631-en. Az áttelepülők több mint fele - 8068 ember - Bosznia-Hercegovinából való. NÉGYMILLIÓ UTAS A JAT GÉPEIN. 1990 folyamán a Jugoszláv Légiforgalmi Társaság, a JAT csaknem 4 millió utast szállított azaz 2 százalékkal többet, mint 1989-ben. Ebből a nemzetközi, járatokra 1 900 000 utas jut. Január elsejétől december végéig a JAT gépei 50 millió kilométert repültek. NÉPÚJSÁG 1991. január 11. KÜL- ÉS BELPOLITIKA Rövidebb katonai szolgálat Szlovéniában A KATONAKÖTELESEK CSAK KIVÉTELES ESETBEN SZOLGÁLNAK AZ ORSZÁG MÁS RÉSZEIBEN Az »átmeneti időszakban« a szlovéniai katonakötelesek a Szlovén Köztársaság területi védelmi egységeiben és a szlovén rendőrség egységeiben töltik majd katonai szolgálatukat, ahol felkészítik őket újabb kötelezettségeikre is, mint például a szlovén kormány arról is döntött, hogy az újoncok esetében figyelembe veszik az úgynevezett »lelkiismereti kifogást« vallási, erkölcsi és filozófiai okokból. Ahhoz, hogy ezt elismerjék, az újoncnak bizonyítania kell »elvszerű álláspontjainak létezését«. A legnagyobb újdonság a hadkötelezettségről szóló törvényjavaslatban az, hogy a jövőben a tényleges katonai szolgálat hét hónap lesz, ha a katonaköteles nem használja ki szabadságát, illetve nyolc hónap, ha él ezzel a jogával. A Szlovén Köztársaság Elnökségének ugyanakkor jogában áll hat hónapra rövidíteni a szolgálati időt, ha az állam biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély. Szlovénia ily módon ezzel az új törvénnyel - ha a Köztársasági Képviselőház elfogadja, s amely a Jugoszláviából való kiválás »átmeneti időszakára« vonatkozik - azon ritka országok közé tartozik majd, ahol a civil katonai szolgálat időtartama megegyezik a rendes katonai szolgálatéval. A civil katonai szolgálat az egészségügyben, tűzoltói és egyéb intézményekben mindenekelőtt azokra az újoncokra vonatkozik, akik esetében elismerték a lelkiismereti kifogást, és engedélyezik számukra, hogy a katonai szolgálata idején ne vegyenek fegyvert a kezükbe. Ezenkívül mindazokat, akik civil katonai szolgálatot töltenek be, a későbbiekben felmentik a katonai kötelezettség alól. A tartalékos állományban való szolgálat esetében rugalmasabb előíásokat helyeznek kilátásba a kötelezettség elnapolására vonatkozóan elfoglaltság mezőgazdasági munkálatok és hasonlók miatt. Szlovénián kívüli katonai szolgálatra egyelőre csak azokat utalják, akiket olyan fegyvernemekben kell kiképezni, amilyenek Szlovénia területén nem léteznek. Kattogtak a fényképezőgépek Hat hónap múlva új alkotmánya és törvénye lesz Szlovéniának. Talán teljes önálló államként szerepel — jelenti be a belgrádi tévé. December 23-a van, karácsony előestéje. Családias ez a vajdasági hangulat, s ha egy kicsit kitágítom a teret, akkor egész Szerbiára gondolhatok. A tévé szüntelenül közvetíti a szlovéniai eseményeket, újratöltik a pezsgőspoharakat a Cankar Otthon sajtóközpontjában. Aztán interjúk és beszélgetések következnek. A szavazásból kitűnik, hogy a lakosságnak 88,2 százaléka önálló és független szlovén államban szeretne élni. A képernyőn megjelenik Ljubljana ünneplő utcája. Persze, mindez annyira távoli és félelmetes innét Szerbiából nézve. Történeti pillanatokat élnénk? Barátnőm arcán megjelenik a kényszerített mosoly. »Nektek csak jobb lesz« - mondja visszafogottan. Valahogy én sem tudok igazán örülni, nem tudom lemérni, hogy ez az általános örömmámor igazán örömnek számítható-e félelem. Kattognak a fényképezőgépek, az új szlovén állam vadonatúj útlevelére gondolok. Tulajdonképpen egy igazi születésnapi bulira készülődnek. Talán örülnöm kellene, de körülöttem a baráti körömben kissé szomorúak az arcok. Nem akarok ünneprontó lenni, valami poénra kellene gondolnom, de... Az élményem meghatározó lesz, hiszen a kiválás pillanatában kerestem barátokat Vajdaságban. Mintha történelmi skizofréniában élnék — volt amikor jugoszlávnak, vagyis jugoszláv állampolgárnak vallottam magam, aztán egyre inkább Szlovéniában élő magyarnak. Aztán kezdtem unni a meghatározásokat, hiszen külföldön töltött éveim alatt mindig újrafogalmaztatták velem a jugoszláv fogalmat. Bizonyára közrejátszik ebben a hiányos tudásom ahhoz, hogy rendet tudjak csinálni a történelmi tények és a mindennapi valóság között. Pedig Jugoszlávia tudatában kellett felnőnöm. Még most is gondom; bevallom, hogy hova is tegyem magam. De a politikusok szavait, ahogy már megszoktam, fenntartással fogadom. Nyilván elegendő ennek a még létező országnak, hogy ebben az általános politikai pszichózisban és bizonytalanságban felgyorsítva rendet tegyen. Megmarad a nagy kérdőjel, vajon mi lesz ezután? Egyre többen beszélnek a devalvációról. Igen, mintha Szlovénia a liberalizmus és az európaiság jegyében kezdett volna el lélegezni? CSUKA Judit 3