Népújság, 1995. július-december (39. évfolyam, 26-50. szám)

1995-07-07 / 26. szám

2 1995. július 7. HÉTRŐL HÉTRE A német politika balkáni érdekeltsége Heves reagálásokat vál­tott ki a döntés, miszerint Németország katonákat küld az ENSZ boszniai csa­pataiba. Németország te­hát átlépett egy választó­­vonalat és aki ezt megsza­vazta, talált rá tucatnyi er­kölcsi és politikai indokot, de a döntés következmé­nyeivel senki sincs tisztá­ban. Az már biztos, hogy a második világháború óta most először jelenhetnek meg német katonák euró­pai háborús térségben, ám az még bizonytalan, mi­lyen hatással lesz ez a bal­káni, inkább, háborús semmint békefolyamatra. A Bundestag vitája előtt is egyértelmű volt, hogy a kormánytöbbség és az el­lenzék egy csoportja meg­szavazza a kormány javas­latát. Németország nem ta­gadhatja meg ismét a szövetségesek kérését. El­érkezett egy olyan pontra, ahol immár nemcsak a Bal­kánról, hanem a németek nemzetközi nagypolitikai érdekeiről is szó van. - Egy közös európai kül- és biztonságpolitika létre­hozása, valamint Németor­szág szavahihetősége és te­kintélye a tét. Nem lehet csak beszélni a közös kül- és biztonságpolitikáról, hanem gyakorolni is kell azt - harsogta a Bundestag szónoki pultjáról Klaus Kinkel külügyminiszter. Természetesen beszélt a boszniai gyermekek, asz­­szonyok és öregek szenve­déseiről, a segítség szándé­káról, de erről mindenki szólott, miközben a háttér­ben az a meggondolás hú­zódott meg, hogy ha Német­ország most megtagadja a segítséget, ha megint csak jótanácsokat tud osztogat­ni, netán a csekk-könyvet lobogtatja, egyébként pe­dig kész az utolsó francia és brit katonáért is harcol­ni, ha tehát nem szolidáris partnereivel, akkor azt az első alkalommal - más te­rületen bár -, de kamatos­tul kapja majd vissza. Ak­kor, amikor neki lesz a leg­nagyobb szüksége a támo­gatásra... Az ellenzéki ellenvetések sem a gyorsreagálású erők­nek és az ENSZ-katonák­­nak nyújtandó segítséget, hanem annak csak egy ele­mét kifogásolták: rendben van, a Bundeswehr eddig nagyot teljesített ejtőer­nyős élelmiszersegélyeivel, szarajevói szállítmányai­val. Németország kétszer annyi menekültet fogadott be, mint Európa többi ál­lama együttvéve. Utánpót­lással eddig is támogatta az ENSZ-vállalkozást, részt vett Mosztár felépí­tésében, katonái ott van­nak a felderítő repülőkön és az adriai hadihajókon. Most szanitéceket küld a horvátországi Splitbe, ahol tábori kórházat rendeznek be és szállítógépeket bo­csát a nemzetközi erők rendelkezésére. Ám a szociáldemokra­ták, valamint a zöldek leg­többje szerint nincs rend­ben, hogy ha a gyorsreagá­lású erők repülőit meg kell védeni, akkor a szerb lég­védelmet megsemmisíteni képes német Tornado harci repülőket is bevetít. Ezzel Németországot katonai szempontból belesodorják a balkáni konfliktusba - jelentette ki Rudolf Schar­ding, a szociáldemokraták elnöke és frakcióvezetője.­­ A szociáldemokraták elutasítják a Tornádók be­vetését, mert az Németor­szágot gyakorlatilag a résztvevők közé sorolja be és a háború kiterjedé­séhez vezethet, ami az ENSZ-mandátum kárára lehet. A német múlt emléke elevenen él a szerb katonák gondolkodásában és min­dentől tartózkodnunk kel­lene, ami a nagyszerb pro­pagandának újabb tápot adhat - mondotta, így Scharding, aki azon­ban ezzel nem győzte meg frakciójának egy ötven fős csoportját. A szavazást lel­kiismereti kérdéssé nyilvá­nították, ami lehetővé tet­te, hogy a szociáldemokra­ták egy véleménnyel legye­nek a koalícióval. - Min­dent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ENSZ- erők a volt Jugoszláviában maradjanak. Ez az utolsó esély, mert ha távoznak, azt rettenetes vérfürdő kö­veti majd - volt a véle­mény. Az az ellenvetés sem hatott, hogy a NATO légi­támadásai eddig sem a békefolyamatot erősítet­ték, hanem kiváltották a szerbek bosszúreakcióját. Mi lehet majd a Tornádók megjelenésének következ­ménye? Katonai megoldás nincs, a tárgyalásos béke esélyei távolba vesző esé­lyekkel kecsegtetnek. Fi­scher, a zöldek frakcióel­nöke úgy tartja, hogy a Bundestag határozata a vi­lágháború utáni német visz­­szafogottság végét is jelen­ti. Ennek ellenére, megint csak lelkiismereti okokból, frakciójának négy képvise­lője is a balkáni szerepvál­lalást szavazta meg. - Annyira biztosak vagy­tok benne, hogy a mai dön­tés valóban segítés és a vé­gén nem vezet csődhöz, amiért keserűen meg kell majd adnunk a politikai árat és amiért egyesek az életükkel fizetnek majd? - Fischer kérdésére nincs válasz, mert természetesen senki sem biztos benne. A határozat mindenesetre megszületett, visszaút nincs. A megfigyelők véle­ménye szerint: véget ért egy ötven éves korszak a német kül- és katonapoli­tikában... Merénylet Arafat ellen Jaszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, kormánya tagjai­val ismertette azt a tervet, amely szerint ő maga is me­rénylet áldozatául volt ki­szemelve Etiópiában. Mint jelentettük, Adil Abebában merényletet kíséreltek meg Mubarak egyiptomi elnök ellen, aki azonban sértetlen maradt. Arafat és Mubarak az Afrikai Egységszervezet Adis Abeba-i csúcsértekez­letén tartózkodott. A me­rényletet iszlám szélsősé­gesek szervezték. Perry cáfol William Perry amerikai védelmi titkár Hágában erélyesen cáfolta, hogy az USA bármikor is fegyvert szállított volna a boszniai muzulmánoknak, mint aho­gyan azt a dán sajtó közölte és amiről az információt egy, magát megnevezni nem kívánó, magas rangú francia képviselő adta. Perry véleménye szerint ez a magas rangú francia kép­viselő egyszerűen hazudik, szándékosan elferdíti a té­nyeket vagy egyszerűen csak tájékozatlan. Bravúr a világűrben Az elmúlt héten rendkí­vül jelentős esemény tör­tént az űrhajózás történel­mében: egyesült a mintegy 123 tonnás orosz Mir és a 100 tonnás amerikai Atlan­tis űrállomás. Öt napig tartó közös munka után a héten kedden vált ismét külön a két űrhajó, miután közel kétszáz orvosi és egyéb kísérletet hajtottak végre. Első ízben húsz év előtt egyesült két űrhajó: az akkori szovjet Szojuz (6,8 tonna) és az amerikai Apollo (16,2 tonna). Ganic súlyosan megsérült Ejup Ganic bosnyák alel­­nök a hét elején súlyos sé­rüléseket szenvedett egy közlekedési balesetben Bosznia déli részén, Čap­ljine közelében - jelentette a bosnyák hírügynökség. Ganicot azonnal a spliti kórházba szállították. . vil A­­­tp­jhrb Elfogadták a költségvetést A parlament rendkívüli ülésén a jelenlévő 46 képviselő közül 41 szavazott a kormány által beterjesztett idei költségvetés mellett, tehát simán elfogadták ezt a doku­mentumot, amelynek értelmében az államháztartás az idén mintegy 510,8 milliárd dollár bevétellel gazdálkodik majd, míg a kiadásokat 519,5 milliárd dollárra tervezi. A költségvetési vita ilyen szavazási eredményének szépség­hibája csak az, hogy az ellenzék képviselői nem szavaz­tak, tehát a költségvetés kivitelezésének fő felelőssége is a kormányzó pártokra hárul majd. A költségvetési vita során jóformán egyetlen képviselői és ellenzéki függeléket sem fogadtak el. A kormány két függelékének jóváhagyásával csupán 20 millió tolart sikerült lefaragni a költségvetési fogyasztásból. Már a költségvetési vita első fázisában világos volt, hogy - jóllehet lesznek módosító javaslatok - végső soron mind a koalíciós pártok, mind az ellenzék megszavazza. A vita során mindenekelőtt azt javasolták, hogy növelni kellene a beruházási összegeket az oktatásügyben, különösen a demográfiailag veszélyeztetett területeken és a nemzeti­ségi oktatásban. Nagyobb méretű beruházásokra lenne szükség a középiskolák bővítésénél és felújításánál, az egyetemista otthonok és a főiskolák esetében is. Mitja Gaspari pénzügyminiszter szerint ilyen mennyi­ségű elsőbbséget élvező ügyet, mint amennyit a parla­ment elfogadott, nem lehet az elkövetkező években rea­lizálni, már csak azért sem, mert jövőre lesz esedékes a volt jugoszláv államadósságok Szlovéniára eső tételének a fizetése is. Megbízott igazgató: Cár Józef. Megbízott felelős szerkesztő: Bence Lajos Szerkesztőség: Solari, Nad Klára, Zágorec Csuka Judit, Halász Albert, Király Jutka Technikai szerkesztő: Meszelics László Kiadja a Magyar Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán u. 120. tel: 069/75- 085., 069/77-412 telefax: 069/77-412. A beérkezett kézirato­kat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 75 SÍT. Előfizetési díj fél évre belföldön 1.500 SÍT, külföldre egész évre 70 DEM-nek megfelelő SÍT összeg. Folyószámla 51920-603-32099 SDK Murska Sobota. A Népújság azon grafikai termék közé tartozik, amely után 3%-os forgalmi alapadót kell fizetni. Készül a mura­­szombati POMURSKI TISK nyomdában.

Next