Népújság, 1995. július-december (39. évfolyam, 26-50. szám)
1995-07-07 / 26. szám
2 1995. július 7. HÉTRŐL HÉTRE A német politika balkáni érdekeltsége Heves reagálásokat váltott ki a döntés, miszerint Németország katonákat küld az ENSZ boszniai csapataiba. Németország tehát átlépett egy választóvonalat és aki ezt megszavazta, talált rá tucatnyi erkölcsi és politikai indokot, de a döntés következményeivel senki sincs tisztában. Az már biztos, hogy a második világháború óta most először jelenhetnek meg német katonák európai háborús térségben, ám az még bizonytalan, milyen hatással lesz ez a balkáni, inkább, háborús semmint békefolyamatra. A Bundestag vitája előtt is egyértelmű volt, hogy a kormánytöbbség és az ellenzék egy csoportja megszavazza a kormány javaslatát. Németország nem tagadhatja meg ismét a szövetségesek kérését. Elérkezett egy olyan pontra, ahol immár nemcsak a Balkánról, hanem a németek nemzetközi nagypolitikai érdekeiről is szó van. - Egy közös európai kül- és biztonságpolitika létrehozása, valamint Németország szavahihetősége és tekintélye a tét. Nem lehet csak beszélni a közös kül- és biztonságpolitikáról, hanem gyakorolni is kell azt - harsogta a Bundestag szónoki pultjáról Klaus Kinkel külügyminiszter. Természetesen beszélt a boszniai gyermekek, aszszonyok és öregek szenvedéseiről, a segítség szándékáról, de erről mindenki szólott, miközben a háttérben az a meggondolás húzódott meg, hogy ha Németország most megtagadja a segítséget, ha megint csak jótanácsokat tud osztogatni, netán a csekk-könyvet lobogtatja, egyébként pedig kész az utolsó francia és brit katonáért is harcolni, ha tehát nem szolidáris partnereivel, akkor azt az első alkalommal - más területen bár -, de kamatostul kapja majd vissza. Akkor, amikor neki lesz a legnagyobb szüksége a támogatásra... Az ellenzéki ellenvetések sem a gyorsreagálású erőknek és az ENSZ-katonáknak nyújtandó segítséget, hanem annak csak egy elemét kifogásolták: rendben van, a Bundeswehr eddig nagyot teljesített ejtőernyős élelmiszersegélyeivel, szarajevói szállítmányaival. Németország kétszer annyi menekültet fogadott be, mint Európa többi állama együttvéve. Utánpótlással eddig is támogatta az ENSZ-vállalkozást, részt vett Mosztár felépítésében, katonái ott vannak a felderítő repülőkön és az adriai hadihajókon. Most szanitéceket küld a horvátországi Splitbe, ahol tábori kórházat rendeznek be és szállítógépeket bocsát a nemzetközi erők rendelkezésére. Ám a szociáldemokraták, valamint a zöldek legtöbbje szerint nincs rendben, hogy ha a gyorsreagálású erők repülőit meg kell védeni, akkor a szerb légvédelmet megsemmisíteni képes német Tornado harci repülőket is bevetít. Ezzel Németországot katonai szempontból belesodorják a balkáni konfliktusba - jelentette ki Rudolf Scharding, a szociáldemokraták elnöke és frakcióvezetője. A szociáldemokraták elutasítják a Tornádók bevetését, mert az Németországot gyakorlatilag a résztvevők közé sorolja be és a háború kiterjedéséhez vezethet, ami az ENSZ-mandátum kárára lehet. A német múlt emléke elevenen él a szerb katonák gondolkodásában és mindentől tartózkodnunk kellene, ami a nagyszerb propagandának újabb tápot adhat - mondotta, így Scharding, aki azonban ezzel nem győzte meg frakciójának egy ötven fős csoportját. A szavazást lelkiismereti kérdéssé nyilvánították, ami lehetővé tette, hogy a szociáldemokraták egy véleménnyel legyenek a koalícióval. - Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ENSZ- erők a volt Jugoszláviában maradjanak. Ez az utolsó esély, mert ha távoznak, azt rettenetes vérfürdő követi majd - volt a vélemény. Az az ellenvetés sem hatott, hogy a NATO légitámadásai eddig sem a békefolyamatot erősítették, hanem kiváltották a szerbek bosszúreakcióját. Mi lehet majd a Tornádók megjelenésének következménye? Katonai megoldás nincs, a tárgyalásos béke esélyei távolba vesző esélyekkel kecsegtetnek. Fischer, a zöldek frakcióelnöke úgy tartja, hogy a Bundestag határozata a világháború utáni német viszszafogottság végét is jelenti. Ennek ellenére, megint csak lelkiismereti okokból, frakciójának négy képviselője is a balkáni szerepvállalást szavazta meg. - Annyira biztosak vagytok benne, hogy a mai döntés valóban segítés és a végén nem vezet csődhöz, amiért keserűen meg kell majd adnunk a politikai árat és amiért egyesek az életükkel fizetnek majd? - Fischer kérdésére nincs válasz, mert természetesen senki sem biztos benne. A határozat mindenesetre megszületett, visszaút nincs. A megfigyelők véleménye szerint: véget ért egy ötven éves korszak a német kül- és katonapolitikában... Merénylet Arafat ellen Jaszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, kormánya tagjaival ismertette azt a tervet, amely szerint ő maga is merénylet áldozatául volt kiszemelve Etiópiában. Mint jelentettük, Adil Abebában merényletet kíséreltek meg Mubarak egyiptomi elnök ellen, aki azonban sértetlen maradt. Arafat és Mubarak az Afrikai Egységszervezet Adis Abeba-i csúcsértekezletén tartózkodott. A merényletet iszlám szélsőségesek szervezték. Perry cáfol William Perry amerikai védelmi titkár Hágában erélyesen cáfolta, hogy az USA bármikor is fegyvert szállított volna a boszniai muzulmánoknak, mint ahogyan azt a dán sajtó közölte és amiről az információt egy, magát megnevezni nem kívánó, magas rangú francia képviselő adta. Perry véleménye szerint ez a magas rangú francia képviselő egyszerűen hazudik, szándékosan elferdíti a tényeket vagy egyszerűen csak tájékozatlan. Bravúr a világűrben Az elmúlt héten rendkívül jelentős esemény történt az űrhajózás történelmében: egyesült a mintegy 123 tonnás orosz Mir és a 100 tonnás amerikai Atlantis űrállomás. Öt napig tartó közös munka után a héten kedden vált ismét külön a két űrhajó, miután közel kétszáz orvosi és egyéb kísérletet hajtottak végre. Első ízben húsz év előtt egyesült két űrhajó: az akkori szovjet Szojuz (6,8 tonna) és az amerikai Apollo (16,2 tonna). Ganic súlyosan megsérült Ejup Ganic bosnyák alelnök a hét elején súlyos sérüléseket szenvedett egy közlekedési balesetben Bosznia déli részén, Čapljine közelében - jelentette a bosnyák hírügynökség. Ganicot azonnal a spliti kórházba szállították. . vil Atpjhrb Elfogadták a költségvetést A parlament rendkívüli ülésén a jelenlévő 46 képviselő közül 41 szavazott a kormány által beterjesztett idei költségvetés mellett, tehát simán elfogadták ezt a dokumentumot, amelynek értelmében az államháztartás az idén mintegy 510,8 milliárd dollár bevétellel gazdálkodik majd, míg a kiadásokat 519,5 milliárd dollárra tervezi. A költségvetési vita ilyen szavazási eredményének szépséghibája csak az, hogy az ellenzék képviselői nem szavaztak, tehát a költségvetés kivitelezésének fő felelőssége is a kormányzó pártokra hárul majd. A költségvetési vita során jóformán egyetlen képviselői és ellenzéki függeléket sem fogadtak el. A kormány két függelékének jóváhagyásával csupán 20 millió tolart sikerült lefaragni a költségvetési fogyasztásból. Már a költségvetési vita első fázisában világos volt, hogy - jóllehet lesznek módosító javaslatok - végső soron mind a koalíciós pártok, mind az ellenzék megszavazza. A vita során mindenekelőtt azt javasolták, hogy növelni kellene a beruházási összegeket az oktatásügyben, különösen a demográfiailag veszélyeztetett területeken és a nemzetiségi oktatásban. Nagyobb méretű beruházásokra lenne szükség a középiskolák bővítésénél és felújításánál, az egyetemista otthonok és a főiskolák esetében is. Mitja Gaspari pénzügyminiszter szerint ilyen mennyiségű elsőbbséget élvező ügyet, mint amennyit a parlament elfogadott, nem lehet az elkövetkező években realizálni, már csak azért sem, mert jövőre lesz esedékes a volt jugoszláv államadósságok Szlovéniára eső tételének a fizetése is. Megbízott igazgató: Cár Józef. Megbízott felelős szerkesztő: Bence Lajos Szerkesztőség: Solari, Nad Klára, Zágorec Csuka Judit, Halász Albert, Király Jutka Technikai szerkesztő: Meszelics László Kiadja a Magyar Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizán u. 120. tel: 069/75- 085., 069/77-412 telefax: 069/77-412. A beérkezett kéziratokat és képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Egyes szám ára 75 SÍT. Előfizetési díj fél évre belföldön 1.500 SÍT, külföldre egész évre 70 DEM-nek megfelelő SÍT összeg. Folyószámla 51920-603-32099 SDK Murska Sobota. A Népújság azon grafikai termék közé tartozik, amely után 3%-os forgalmi alapadót kell fizetni. Készül a muraszombati POMURSKI TISK nyomdában.